Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
l9?4. március,!?. Kelet MAeYAa^ftszxe — vasárnapi mellekké? *. éléta# TÉMA Az újságíró megörült, amikor meglátta a vonaton egykori iskolatársát, jóbarátját, aki most neves filmrendező. Egy fülkébe ültek és beszélgetni kezdtek személyes dolgokról^ Tíz percig tartott talán a család, az ismerősök emlegetése és azután már a munka jött, a közügy. A filmrendező szenvedélyes magyarázatba kezdett arról, hogy ő most megy visz- pza egy három napos szabolcsi program Után Pestre. Nagyon sok emberrel találkozott ifjúkora városában és ezek után meggyőződése, hogy az itteniekben él egy lelkes tennivágyás, mellyel hatalmas energiát szabadíthatunk fel, nyerhetünk meg a köznek, lakóhelyünk és mindannyiunk épülésére. Mint mondta, ezt újra és újra tapasztalja minden hazaruccanáskor. Szép tervek, az alkotni akarás dinamizmusa érződik az emberekben. Valami olyasmi is van ebben — fűzte hozzá —, hogy megmutassák a hazalátogatónak: azért itt, a fővárostól távol is lehet szépet művelni, lehet építeni, egyszóval itt is lehet az embereknek jó közérzetük Jó ez a lokálpatriotizmus, amely ott feszül az emberi bensőben. Nem utolsósorban ennek köszönhető, hogy egy nem is olyan régen még csendes városka belépett a lüktető vérerű települések sorába. A beszélgetést azzal folytatták, hogy a lelkesedés mellett mindig ott van egy této- vaság is. A ki nem mondott kérdés, a „mit” és a „hogyan”. A filmrendező is ezen töprengett hangosan és az újságíróval közösen próbálták kisütni, mivel is lehetne^ johbaiv megismertetni ezt a várost, mi iá Teftéttie az a sajátos ízű rendezvény, amiből hagyományt lehet teremteni és ami nemcsak önmagáért való, hanem szükséges. A népművészetnél kötöttek ki végül, s hosszan sorolták a meglevő kincseket, a lehetőségeket, amelyeket most még be lehet mutatni a jelennek és meg lehet menteni az utókornak. A népdal, a népzene fesztiválját rendezze meg évről-évre a megye, vagy a néptáncban önmagában is rejlik ilyen lehetőség? Már Pest alatt futott a vonat, és a filmrendező meg az újságíró még mindig e körül a téma körül kalandozott. Azután már arról beszélgettek, hogy nincs eső otthon, pedig mennyire kellene a földnek. Leszálltak a Nyugatiban. Melegen búcsúztak és az újságírónak csak ezután jutott észébe, hogy ebbe a közel négy órába, amíg együtt utaztak, nem fért bele az sem, hogy megkérdezze a régi baráttól: mit csinál most, mihez kezd később? Az egyik ipari szövetkezetünk zárszóin adó közgyűlését követő banketten más témában folytatódott az, ami a vonatban abbamaradt. Harsogott a zene, a fiatalok shake-et jártak. Az egyik asztalnál, ahol néhány üzemi vezető ült, arról vitáztak, hogy miért nem volt jó az elmúlt évben a hatékonyság, kerülhet-e és hogyan egymáshöz közelebb a vezető és a munkás. Ezt tapasztalta a krónikás a tsz zárszámadás utáni ebéden és így van ez manapság a legtöbb helyen. Az emberek elmennek valahová, mert ki akarnak kapcsolódni, mert szórakozni akarnak. De nagyon hamar ott kötnek ki a munkahely, a lakóhely dolgainál. Az igazság, hogy nemigen tudunk másról beszélni a fehér asztal mellett sem, mint a munkáról, a gondokról, a kötelességekről. Sokan megfigyelhettük, hogy emberek milyen nehezen barátkoznak a szabad szombattal. Gyakran megtörténik, hogy az igazgató, az osztályvezető, de mégcsak a brigádvezető is „beugrik” valamiért az üzembe, a hivatalba, ahol valamit valamilyen oknál fogva elfelejtett, mert úgy érzi. annak elvégzése nélkül még nem teljes a hét. Miután nem egyedi esetről van szó, kár volna ezt a jelenséget indokolatlan tullelkesedésnek —, vagy azt ne mondjuk — stréberségnek nevezni. Alighanem egy belső kényszer diktálja ezt. a munka becsülése. Azt azért mégsem állíthatjuk, hogy hovatovább élfelejtünk — pihenni. Ám igaz: csak a becsülettel elvégzett munka után tud jól kikapcsolódni az ember. Akkor, amikor érzi es tudja.-hogy képességéhez .mérten s legtöbbet nyújtotta hét közben, az egész éven át. Csakis az ilyen kis hétköznapi sikerek képesek táplálni azt az érzést, amely a kikapcsolódáshoz nyugalmat kölcsönöz mérnöknek, munkásnak, traktorosnak. Megfogalmazhatjuk így is, mert igaz: ha még a fehér asztál mellett is a munka örö- nieivel-gondjaival hozakodunk elő, az jó dolog. ...... . „liupka János VÁLTOZÓ VILÁGUNK A tanyák jelene, jövője Megyénk -politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális életében a felszabadulás óta alapvető változás ment végbe, nagyarányú előrehaladást értünk el. Az utóbbi években pedig a párt célkitűzéseinek sikeres valóraváltásá- val a fejlődés még dinamikusabb lett. Az itt élő közel hatszázezer ember életkörülménye, életszínvonala a szorgalommal, becsülettel elvégzett munka alapján javul napról-napra. Gyors változás, az életmódban, életszínvonalban, az életszemléletben megnyilvánuló fejlődés tapasztalható a megye nagy tanyavilágában is, amit szükséges számon tartani elért eredményeink és további tennivalóink között egyaránt. Az értékelés, összehasonlítás alapja pedig a tanyák történelmi múltja, az a küzdelem, állapot, amely Szabolcs-Szatmár megyé ben sok tízezer ember sorsának meghatározója volt. Jól tudjuk, hogy a múltból örökölt elmaradottság ebben az országrészben, különösen a sár- és homoktengerrel körülzárt tanyáinkon volt a legnagyobb. Emberfeletti küzdelem folyt e tájon a kenyérért, a családért, az életért. A tanyakérdés ma A kiinduló pont tehát a felszabadulás után a megélhetésért küzdő sokezer ember szegénysége, a kulturális és egészségügyi viszonyokban meglevő mérhető és mérhetetlen lemaradás volt. Ez a lemaradás 1945 óta az egész megye átalakulásával együtt, annak részeként fokozatosan csökkent, de még nem szűnt meg. Éppen ezért, „tanyakérdés” ma is van, természetesen megváltozott tartalommal, új feladatokkal. A megítélésben, a községek és tanyák, városok és külterületek közötti színvonalkülönbség csökkentésének szervezésében, a tanyai emberek élet- és munkakörülményeinek változásában, a fejlesztés ütemében országosan nagy eltérések voltak. A múlt század második felében tiltó és korlátozó rendszabályokat vezettek be, de a század végén már „új honfoglalásként” fogták fel a tanyák keletkezését, a két világháború között pedig a tanyák falvasítását tekintették programnak. A felszabadulás után új funkciót kapott a tanya, s ez már lényeges változást jelentett. A tanya most már nemcsak munkahely, hanem lakóhely is lett. Az 1945-ös földreformot követően az országban 75 000 új tanya épült. A nagyarányú tanya-szaporodás után a tanyák megítélése úgy változott, hogy azok útjában állnak a termelőszövetkezetek szervezésének, ezért felszámolásukat sürgetni kell. Csak ezt követően alakult ki reális elemzés és politikai döntés alapján az a helyes álláspont, hogy a tanyák megszűnése hosszabb folyamat, ezért egyes időszakok feladatait körültekintően kell meghatározni. Mindebből következik, hogy a különböző időszakokban a tanyák ügyében kialakított, gyakran egymásnak ellentmondó álláspontok nem a folyamatos fejlődést, pozitív változást segítették, hanem a bizonytalanságot, a terv- szerűtlenséget erősítették. Ezért alapvető változás a tanyai települések alapellátásában, a tanyai emberek életkörülményeiben sokáig nem következett be. Erdei Ferenc ezek alapján arra figyelmeztet: fontos, hogy „az átmeneti helyzet valóságával is szembenézzünk”. E felismerés nyomán az 1960-as évek elején megyénkben, is kialakult a „tanyakérdésnek” ma is érvényes és folyamatos megvalósuló koncepciója, helyes programja. Erre az időre esik a tanyák kategorizálása a gazdasági életben betöltött szerepe, a település nagysága, ellátottsági színvonala, jövőbeni funkciója alapján. A differenciálás megalapozottan történt és alapvetően helyesnek bizonyult. Ugyanakkor bebizonyosodott. hogy gazdasági,társadalmi fejlődésünk alapján a tanyafejlesztési tervek időközbeni, új körülmények,' lehetőségek szerinti kiigazítása folyamatosan szükséges. Egy évtizede már, hogy a sajátosságok figyelembe vételével a tanyák differenciált ellátására, perspektivikus fejlesztésére, a tanyai emberek életkörülményeinek gyorsabb ütemű javítására megyei pártbizottsági határozat született Szabolcs-Szatmár megyében. Hol tartunk a végrehajtásban? Melyek a tanyapolitika aktuális feladatai ? A megye lakosságának 11 százaléka él még ma is kisebb-nagyobb tanyákon, olyan településeken, amelyeknek sokféleségét a szabolcsi táj változatossága, a faluhoz, a városhoz való kötődése, a tanyakeletkezés történelmi körülményei, a tulajdonviszony változásai alakították. Bokortanyák, sortanyák, szórványtelepülések váltják egymást főleg a nyíregyházi, a nagykállói, a nyírbátori járásban és Nyíregyháza körzetében. Számuk 1121. Lakóinak száma pedig az 1970. évi népszámlálási adatok szerint 65 158 fő. A helyes politikai munka, a tudatos fe- lesztés, a sokirányú támogatás, az utóbbi években tanyáinkon különösen örvendetes eredményhez vezetett. Az egész megye gazdasági, társadalmi, kulturális fejlődésének részeként jelentős kommunális beruházás valósult meg, alapvető gazdasági, társadalmi átalakulás megy végbe, változik a tanyai emberek életkörülménye, másként él és gondolkodik a tanyai ember. Megyénkben a külterületi lakosság száma 1960-ban még 83 699 fő volt, a népesség 14,3 százaléka tanyán élt. Tíz év alatt a tanyai lakosság létszáma 18 541 fővel csökkent, a külterületi lakotthelyek 17,5 százaléka szűnt meg. Egyik jellemző tehát a változásban éppen a tanyák számának és lakosságának csökkenése. A változást befolyásoló mozgatóerők tehát részben bomlasztják a tanyarendszert. A hatások egy része pedig — kitűzött céljainknak megfelelően a tanyák átmeneti, vagy tartós megszilárdulását segíti. így a nagyobb, rendezettebb tanyák tanyaközpontokká, a nagyüzemi gazdálkodás, a közművelődési tevékenység központjaivá válnak, tovább erősödnek. fontos eredmény, hiszen a hátrányos helyzet csökkentésének biztos alapjai. Változnak tanyáinkon a felnőtt lakosság művelődési lehetőségei is. Egyre több lakásban van televízió, járatnak újságot, szinte minden családnak van rádiója. A pártszervezetek, a tanácsok, a KISZ, a Hazafias Népfront, a gazdasági egységek szervezésében gyakori a tanyanapok, ismeretterjesztő előadások, különböző tanfolyamok, árubemutatók, kiállítások, filmelőadások és más kulturális rendezvények szervezése. Fontos szerepet vállalnak és töltenek be a művelődési autók, illetve a tanyai könyvtárak. Tanyáinkon a 15 éven felüliek 35,8 százaléka legalább az általános iskolát elvégezte. Lassú ütemben bár, de nő a külterületi orvosi rendelők száma, ma már rendszeres és természetes a tanyán a védőnő látogatása, gyakoribb az orvosi rendelés, könnyebb a betegszállítás. Figyelmet, törődést Kedvezőbb feltételek A tanyai emberek életkörülményeinek alakításában legfontosabb intézkedések voltak: a nagyarányú villamosítás, az utóbbi években felgyorsuló útépítés, kutak építése, telefon összeköttetés megteremtése, az áruellátás, a kereskedelmi hálózat fejlesztése, iskolák körzetesítése, tanyái kollégiumok, klubházak, orvosi rendelők létesítése, a közlekedés javítása. . . Elsősorban a megye településhálózat-fejlesztési tervében fejlesztésre kijelölt 22 tanya kommunális ellátottsága javult nagymértékben, de az intézkedések a kisebb településeket is kedvezően érintették. A megyében a 200 főn felüli tanyai t Repülések száma a fejlesztésre kijelölt 22 nagyobb tanyával együtt 80, tehát a tervezés, a támogatás, az elengedhetetlen további beruházás mértékének megítélésekor is ebből a tényből kell kiindulni. Szükség van újabb kommunális beruházásokra, az alapvető szolgáltatás fejlesztésére. Eredményeink jelentősek a közoktatás fejlesztésében, a közművelődés területén és az egészségügyi ellátásban is. Ezeket a tanyai lakosság gazdasági helyzetének változása, anyagi helyzetének javulása, a tanyák kommunális fejlesztése pozitívan befolyásolta. Kedvezően változtak a feltételek. Például bővül, fokozatosan megvalósul a kislétszámú, vagy részben osztott iskolák körzetesítése. (Jelenleg a megye 69 körzeti iskolájába 3044 tanuló jár be.) 1960-ban még 140 tanyán volt, 1973-ban már csak 114 tanyán működött iskola. A körzetesítés, az 1300 fős tanyai kollégiumi hálózat fokozatos bővülése pedig igen Nagycscrkeszi UnyavQág; Tamás-bokorA Városfejlesztési Tudományos és Tervező Intézet megállapítása: „Az urbanizáció, az iparosodás, az új agrárstruktúra következményei elől egyetlen tanya sem tud huzamosabban elzárkózni.” Mit jelent ez nálunk? Hágván alakult a tanyai népesség összetétele? A legutóbbi népszámlálás adatai alapján a tanyai lakosság 30,9 százaléka 14 éven aluli, 33 Százaléka 40 éven felüli, 49,5 százaléka féri” ' Megyénk tanyavilágában a családok szánna 16 200. Kedvezően változott a tanyai csal” ’ -.fe foglalkozás szerinti összetétele. Az aktív keresők száma 27 116 fő. Közülük az iparban, építőiparban 5580 fő (20.6 százalék), mezőrna- daságban 17 005 fő (62,7 százalék) és ezéb területeken 4531 fő (16,7 százalék) dolsyik. Az összes aktív keresőből 7,1 százalék vé"ez szellemi munkát. Sajátos körülményeinkre, foglalkoztatás! lehetőségeinkre-utal viszont az, hogy a keresők közül csak 9802 a nő. Ugyanakkor a tanyáinkon élő 31 398 eltartott közül 19 828 a nők száma. Különböző fórumokon, jő, vagy kevésbé sikeres tanácskozásokon ma if. gyakran vitatéma, hogy e jellemzők ismeretében tudjuk«« megfelelően befolyásolni a tanyákon végbemenő változást. Tény, hogy a tanya-ügyben központilag, megyeileg kialakított irányvonal reális, a helyi intézkedések pedig többségükben céltudatosak. Természetesen a tanyás községek, városok, járások terhe, felelőssége a legnagyobb. Ennek ismeretében születned tervek, újabb intézkedések, kezdeményezések. A tanyai lakosság egy részének maradási szándékát is tények bizonyítják: tanyáinkon 1960 óta 2797 lakás épült, az ossz« tanyai lakás 17 százaléka. Az évtizedek óta tanyán élő ember elhatározása, maradása — anyagi lehetőségei® is szem előtt tartva — méginkább érthető, ha arra gondolunk, hogy például Ludastón jogos igényekre sokáig „nemet” kellett mondani, s ma már telefon, műút, autóbuszjárat is vart. Felsősimán pedig a városi tanács és a termelőszövetkezet közös fenntartású művelődéi háza példázza a nagy változást. Ebbe az irányba hatnak a tsz-ek, állami gazdaságok, községek, városok újabb beruházásai is. Örvendetes tény, hogy a tanyai emberek többsége gazdasági, társadalmi, kulturális életben a további változást maga is akarja, a változást pedig segíti. Erősödik a társadalmi összefogás az egyéni aktivitás, nagyobb az érdeklődés a közéleti tevékenység iránt; tudatosabb helytállásuk a termelésben. A következő időszak legfontosabb feladatai, helyi tervei, tennivalói ismertek, a tanyat- politlkában. Ennek alapján megyénk tanyái állandó figyelmet, törődést kívánnak, hiszen még sok olyan külterületi település, szórványtanya van, ahol nincs villany, műút, jó ivó1- víz, telefon, autóbuszjárat, bolt, távol az iskola, a könyvtár, az orvosi rendelő, késve jut el a napi sajtó. A kommunális létesítményekkel jobban ellátott, illetve fejlesztésre kijelölt tanyáinkon pedig új igények, feladatok jelentkeznek. Például a foglalkoztatottság javítása, óvoda építés, napköziotthon létesítése, a szolgáltatás legalább községi szintű ki- terjesztése. Ezek ismeretében egységesen további kell javítani azokat a feltételeket, amelyek politikai, gazdasági célkitűzéseink megvalósítását, ennek alapján a tanyán élő emberek életszínvonalának emelését szolgálják. A „tanya-kérdés” napi feladatainak végrehajtásában szükség van a tanyai emberek érdekeltségének fokozására, a helyi lehetőségek jobb kihasználására. Hosszabb !dőszakra szóló döntéseknél pedig — például lakásfelújítás, építés engedélyezése, községbe, városba való beköltözés támogatása — indokolt a tiltó, korlátozó rendszabályok felülvizsgálata, biztosítása. A sajtó, a rádió rendszeresen foglalkozik a tanyán végbemenő változásokkal, mégis gyakori, hogy nem, vagy csak alig tudnak az ott élők arról, hogy lakóhelyük, munka'- '’««ük, otthonuk a településhálózat-fejlesztési tervben milyen elbírálás alá esik. \ tanyák lövőjét alakító egységes cselekvés pedig csak a célokkal való még teljesebb egyetértés alapján biztosítbastó. Saks hass
