Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-16 / 63. szám

I. 0föa! •S3É¥*ÍK8 ü KELET*1» SWS. mitetet m Szülők fóruma Az új rendtartásról Mint ismeretes, az MSZMP Központi Bizottsága 1972. június 14—15-i ülésén elemezte az állami oktatás helyzetét és határozatban rögzítette a továbbfejlesztés feladatait A határozat érvényesítésére, gyakorlati megvalósítása érdekében az 1973/74. tanév újabb fontos állomást jelent Szeptemberben több, fontos — az iskola tartalmi munká­ját és életét meghatározó — új dokumentum, intézkedés, állásfoglalás bevezetésére került sor általános — és közép­iskolákban egyaránt Ilyen többek között az új RENDTAR­TÁS is. A RENDTARTÁS: az iskola alapdokumentuma, törvé­nye, mely szabályozza az iskolai élet működési rendjét, munkáját. Az 1973. szeptember 1-én bevezetésre került új rendtartások külön-külön készültek az általános iskolák, a szakközépiskolák és a gimnáziumok részére. Legjellemzőbb, közös, új vonásukat az alábbiakban fo­galmazhatjuk meg: — Közös vonásuk, hogy eszmei alapjuk az iskolai élet demokratizmusán nyugszik, és ennek tudatos tovább­fejlesztését célozza, és sürgeti a tanulóifjúság jogainak és kötelességeinek jobb kölcsönhatását, az önigazgatás, az ön- tevékenység minél szélesebb kiépítését. — Jellemző, hogy keretjellegű intézkedéseket tartal­maznak. Meghatározzák az igazgatók, a nevelőtestületek, a tanulói és szülői közössegek tevékenységének fő vonalait, kereteit, de egyúttal lehetővé teszik a helyi körülmények figyelembevételét a legjobb és legcélszerűbb módszerek, eljárások megválasztását is. — a szülői munkaközösségek jogainak kiterjesztésével, az iskolai választmányok szerepének növelésével az iskola és a szülői ház együttműködésének jobb, konkrétabb lehe­tőségeit is körvonalazzák; — mindegyik kétéves, átmeneti jelleggel került beveze­tésre és majd a — kétéves — tapasztalatok, korrekciós ja­vaslatok figyelembevételével 1975-re készülnek el a végle­ges szövegezésű rendtartások; Felmerül a kérdés, hogyan kell értelmeznünk a szülői közösségek részvételét az is'mlai demokratizmus fejlesztés ben? Közismert, hogy a szülői közösségeket az oktatási in­tézményekben a szülői munkaközösségek képviselik, ame­lyeket egy választmány irányít, élén a választott elnökkel. örvendetes, hogy az új rendtartásokban külön paragra­fusban és egyértelműen fogalmazódnak meg a szülői mun­kaközösségek tevékenységi területei, az iskolai választmá­nyok javaslattevő, véleményező stb. szerepkörei. Az iskolai élet demokratizmusának fejlesztése azt is igényli, hogy javuljon a szülők és a pedagógusok kapcso­lata, s hogy az intézményi, munkahelyi, lakókerületi stb. ta­pasztalatok alkotó módon járuljanak hozzá a tanulóifjúság fokozottabb közéleti tevékenységre neveléséhez. A szülői munkaközösségek már eddig is sokat tettek ez iskola és a családi nevelés jobb összehangolásáért. Hi­vatásuknak mégjobban akkor felelnek meg, ha folyamato­sabban kísérik figyelemmel az iskola céljait, terveit, a ne­velőmunka tapasztalatait, nehézségeit. Különösen fontos, hogy a szülői munkaközösségek választmányainak infor­mációt — és közvéleményt hordozó szerepe erősödjön, te­vékenységük megszabaduljon a formális elemektől — s kialakuljanak a korszerűbb szervezeti élet formái. A szülői munkaközösségek főbb tevékenységi területei az alábbiak: ■> — szervezhetik á szülők tájékoztatását a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola célkitűzéseiről, az úttörőcsa­pat, a KISZ feladatairól és munkamódszereiről; — mozgósíthatják a szülőket a nevelőmunka, valamint az ifjúsági mozgalom feladatainak támogatására, — részt vállalhatnak a pályaválasztás és a gyermek- védelem teendőiből, — szükség esetén kapcsolatba léphetnek a tanulók szüleinek (gondviselőinek) munkahelyével és az ifjúságvé­delem területi szerveivel (gyámhatóság, nevelési tanács­adó stb.), — társadalmi munkák szervezésével hozzájárulhatnak az iskola tárgyi, egészségügyi és esztétikai feltételeinek fejlesztéséhez. A feladatok összehangoltabb végzése érdekében az új rendtartások jelentősen bővítik a választmányok javaslat- tevő. véleményező szerepkörét. így a választmány elnökét meg kell hívni minden olyan iskolai tanácskozásra, ahol az iskolai és a szülői munkaközösségi munkaterv egyeztetésére, az iskolai és a családi nevelés közös feladatainak meghatározására, a szü­lői munkaközösségek munkájának értékelésére, a tanuló- ifjúság erkölcsi, politikai, világnézeti fejlődésének, az is­kolai rendezvények (kirándulás, kulturális programok) stb. témák megvitatására kerül sor. Az Is jó, hogy az új rendtartás abban is állást foglalt, hogy a választmány milyen témákban, kérdésekben nyilvá­níthat véleményt. így az iskola házi- és napirendje kialakí­tásában, az iskolai hagyományok rendszerének formálásá­ban, az iskolák és üzemek kapcsolatának fejlesztésében, a társadalmi munkaakciók, rendkívüli szülői értekezletek szervezésében stb. A rendtartás arról is intézkedik, hogy a választmány el­nöke alkalmat kapjon a nevelőtestület, illetve az iskola- vezetés tájékoztatására, a családi nevelés tapasztalatairól, a szülői munkaközösség tevékenységéről, problémáiról, ötle­teiről. Elmondhatja továbbá a véleményét, egyetértését, fenntartásait, javaslatait. Bizonyos, hogy a szülők aktív részvételét biztosító munkaformákat nem csupán 1973. szeptemberétől kell ki­munkálnunk és felfedeznünk. Elsősorban arról kell gon­doskodnunk. hogy a gyakorlatban élő, a gyakorlat által már ' igazolt, eredményesnek minősített munkaformák minél előbb tágabb körben elterjedjenek, alkalmazásuk folyama- tosau általánossá váljék. Ezen túl azonban az is feladatunk, hogy kellő tudatos­sággal keressük az új módszereket, bővítsük az együttmű­ködés formáit. Ezt célozza az új rendtartás, szülői munka- közösségek jogainak kiterjesztésével és azzal, hogy nagyobb beleszólást több jogot biztosít a szülői munkaközösségeknek, a nevelési folyamatban. Bizonyítéka ez annak, hogy a nagy és szép — közös — feladatok megvalósításában job­ban szeretnénk építeni a családi nevelésre, és. hogy w if­júság formálásában valóban közvetlen partnernek tekint­jük a szülőket. Fontos, hogy az iskola és a család nevelesi felfogasa között az összhang javuljon. Ehhez elengedhetetlenül szük- söops hogy a nevel öv is a szülők is jól ismérv az úi in­tézkedést. az új dokumentumokat és az évek ismeretében alakítsák ki azono« elvi áHásnontinkat. a kövöc a, fnlvama- tos nevelőfanári kaocsolatokat az psviittműVödés formáit mert az ifjúság felkészítése a felnőtt életre ma egvaránt igényli a családok felelős törődését nevelését és az oktatás'' Intézmények lelkiismeretes munkáját. Vass Lajosné GYEREKEKNEK El Gyerekeknek ® GYEREKEKNEK S3 Gyerekeknek TÖRD A FEIED í Úttörő­posta Vízszintes: 1. Vándorlás, koboriöß. 6. Növény. 7. Energia. 8. Telte­iére. 9. Háziállata. 11. Művé­szet. közismert latin szóval. 12. Végtagja. 14. ... és pa­rancsolom. 16. Megfejtendő (a%függőleges 15. folytatása). 18. Kiejtett mássalhangzó. 20. Időegység. 21. Csermely. 22. Középen kever! 24. Betűk egymás utáni rendje. 25. Vá­lik. 27. Ez évi. 28. Vissza: taszítja. 29. Nem napos (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. Hiányos kábáit! 2. Alá. 3. Aranka, de becézve. 4. Egyik nemünk. 5. Érzékszer­Öfelsége. az oroszlán, aki az állatok királya", már na­pok óta unatkozott. Ugyan­így unatkozott a felséges ki- rályasszony is és Bömbike hercegúrfi is, aki a felséges személyek gyönyörű szeme- fénye volt s egyben a trón várományosa is. A király személye körüli miniszter. Róka Rudi, hízelegve som- fordálta körül a királyi csa­ládot: — Szórakozási lehetőséget ajánlok fel felséges kirá­lyom felséges családjának. — Azt erősen jól teszed, te ravaszdi imposztor. mert egész királyi mivoltunkban szörnyen unatkozunk. S nem tudjuk, hogy mivel üssük el az unalmunkat. Kuglizzunk? Kártyázzunk? Vagy sakkoz­zunk ? — Színdarabot találtam ki. összehívom az állatokat és eljátsszák neked, felséges urunk. — No, erre igazán kíván­csi leszek — röhintette le magát a király. S Róka Rudi bejárta az erdőt, összeterelte az állato­kat egy tisztásra. fűt-fát ígért nekik, hogy így lesz, meg így lesz, meg még amúgy lesz, az állatok emel­vényt készítettek, ahol a fel­séges család foglalt helyet. S minden állat bemutatta, amit tudott. A macska egyszerre kilenc egérrel futballozott, kilencet pedig a levegőibe dobált s valamennyit meg­kapta. Nem szerettem volna az egerek bőrében lenni. A macskának még arra is volt ideje, hogy akkurátus macs­kanótát kanyarítson ki a szája kapuján: Hopp ide, hopp oda, a világon minden egér, akár szürke, akár fehér, gonosz és ostoba. A mókus kötelet feszített ki két tölgyfa közé. s azon táncolt, s közben ekképpen énekelt: A szép barna mogyoró, ha leesik, kopogó, de a bele. ó. ó. ó. jaj de finest, jaj de jó. ve. 6. Karikákra vágja. 10. Ilyen hal is van! 11. Holnap asszony. 13. Államnak fize­tendő járadék. 14. Nyugati nagyhatalom. 19. Esztendők. 21. Óvatos. figyelmes. 23. Csapadék. 24. Kapó ellenté­te. 26. Zoli egynemű bet®. 27. Intéző Bizottság. Megfejtendő: Éljen ... füg­gőleges 15.. vízszintes 16. Múlt heti megfejtés: NEM­ZETKÖZI NŐNAP. Könyvjutalom : András András Nyíregyhá­za, Osváth Piroska Ibrány, Bartha Irén Olcsva, Szabó József Kömörő és Kelemen Erzsébet Fehérgyarmat. A szaryas .egy. lábon tán­colt, az őz két lábon. a nyúl bukfencezett, meg ci- gánykereket vetett, de ki tudná felsorolni mind azt a mókát, amelyet ezek az ügyes, derék állatok véghez vitték a királyuk mulattatá- sára. Szemgyönyörködtető látvány volt ez a cirkusz. Minden egyes mutatványt heves tapsorkármal jutalma­zott meg a királyi nézőkö­zönség. Különösen Bömbike hercegnék volt éktelen jó­kedve, örömében még a tér­dét is csapkodta. De nem­csak a magáét, hanem az édesanyjáét is. Az édesapjáét nem merte, mert kapott vol­na a nadrágszíjjál. A színház végén a király őfelsége szózatot intézett az alattvalóihoz: — Drága népem, drága alattvalóim, szeretnélek mindnyájatokat a királyi tü­dőmre ölelni. De beláthatjá­tok, hogy ezt nem tehetem, mert kicsi a tüdőm, ti pedig sokan vagytok. Most ezért mi mutatjuk meg nektek, hogy mit tudunk. — Éljen, éljen — zengett a tapsorkán. S némelyik állal a meghatottságtól könnyeit törülgette. — Gyönyörűen beszél a felséges urunk — bólogattak. Erre a királyi család tag­jai, a király őfelsége, a ki­rályné asszony meg Bömbike herceg nekirontott az álla­toknak. a felséges uralkodó a szarvast zsákmányolta, a fel­séges királyné asszony az őzet, Bömbike herceg urfi pedig a nyulat, Az állatok jajveszékelve ugrottak szét. S a mókus csak ennyit jegyzett meg: — Mindig is mondta ne­kem jó anyám, hogy nagy urakkal nem jó egy tálból cseresznyét enni. Az állatok azóta se mutat­tak be színdarabot. Ölbey Irén A vásárosnaményi 440. II. Rákóczi Ferenc Úttörőcsapat expedíciós munkájáról és névadójuk hetéről számolunk be először. „Az 5—8. osztályo­sok községünk, járásunk, me­gyénk, országunk egy-egy jellegzetessége után kutat­nak. Az ötödikesek a község­ben épült új házakat szá­molták meg, fényképeket és adatokat gyűjtöttek a fejlő­désről. A hatodikosok felku­tatták a FEFAG történetét. A hetedikesek csomagot kap­tak a nyíregyházi és a nyír­bátori cipőgyáraktól és a papírgyártól, a nyolcadiko­sok hazánk természeti szép­ségeiről gyűjtenek képeket, ásványkincseket. De kap­tunk szép kézimunkákat a Matyóháztól, Decsről és a helyi szövetkezeti részlegtől. Köszönjük minden vállalat­nak, szövetkezetnek a segít­séget. Egy foglalkozáson em­lékeztünk meg a csapatunk és a rajunk névadójáról. Er­re az alkalomra külön mű­sort szerkesztettünk. Az elő­adásra meghívtuk a 4/b-t is, akiket patronálunk. Ismertet­tük II. Rákóczi Ferenc éle­tét, munkásságát, a szabad­ságharc győzelmeit és buká­sát. Az eseményeket képek­kel, rajzokkal illusztráltuk. A műsor végén csapatkiál­tásra és vidám játékokra ta­nítottuk meg a negyedikese­ket.” Nagy Ildikó (Dombrád, ál­talános iskola) a következő­ket 'na: „A dombrádi 1519. II. Rákóczi Ferenc Úttörő­csapat Zrínyi Miklós raja február végén élménybeszá­molóval egybekötött rajfog­lalkozást tartott, melyre meg­hívtuk Rakó János nyugdí­jas kohászt. Rakó bácsi fia­tal korában ismerkedett rrfg a munkásmozgalommal és tagja lett a kommunista pártnak. A felszabadulás után nyugdíjazásáig vasko­hászként dolgozott. Többször kapott magas kormánykitün­tetést. Meghatódva emléke­zett vissza arra az időre, ami­kor nehezen várták a szom­batot. hogy vajon hányán kapják ki a munkakönyvét. Sohasem felejtjük el ezt a ta­lálkozót. Rakó bácsit rajunk tiszteletbeli tagjává válasz­tottuk, s megígértük, hogy 1. Ha lefekszel 8 órakor és az ébresztő órádat reggel 9 órára húzod fel, akkor hány órai alvás után éb­redsz fel? 2. Van-e Angliában június 17-e? 3. Ha csak egy szál gyufád van és belépsz egy olyan sötét helyiségbe, ahol egy karbidlámpa, egy olajmé­cses és egy faszenes kály­ha található, mit gyújtasz meg először? 4. Hány születésnapja van egy embernek? 5. Egyes hónapok 31 napo­sak, mások 30 naposak. Hány hónapban van 28 nap? 6. Az orvos ad neked három tablettát azzal, hogy min­den félórában végy be egyet. Mennyi időre lesz elegendő a három tab­letta? 7. Ossz el 30-at 1,/2-el és adj hozzá tízet. Mi lesz az eredmény? 8. Egy gazdának van 17 bá­ránya. 9 kivételével min­degyik elpusztult. Hány báránya maradt? otthonában, Üj-dombrádon meglátogatjuk.” Vígváry Sándor (nyíregy­házi 11. számú általános, is­kola, 1358. Petőfi Sándor Út­törőcsapat) leveléből: „A pe­dagógiai hetek megrendezése alkalmából ellátogatott isko­lánkba Varga Domokos író. Ismeretlenül is tudtunk már róla, hiszen ő írta a Képes történelem sorozat Magyar- ország virágzása és romlása című könyvet. Nálunk szabálytalan történelemóra keretében tartott előadást Mátyás király koráról. Az elbeszélése élvezetes volt és közvetlen hangú. Ezután megtekintette szép iskolán­kat, írt a csapatunk naplójá­ba.” A nagykállái 1. számú ál­talános iskola Nebuló szer­kesztősége újságukról ad híradást. „Januárban jelent meg először és ezután ha­vonta újra a pajtások kezé­be kerül a Nebuló újság. Ezt a lapot 12 pajtás állítja össze a tanulók fogalmazásaiból, verseiből viccekből. Problé­máikat is megértéssel fogad­juk. Az újságból a rejtvé­nyek sem maradhatnak ki, melyeknek már eddig is nagy sikerük volt.” Gyúró Ilona úttörőtanács- és Kovalcsik Erzsébet csa­pattá tkár csapatuk mozgal­mas napjairól írtak (baktaló- róntházi általános iskola). ..Októberben költöztünk be szép, új héttantermes isko­lánkba. Minden raj osztálya szépítésén fáradozik, s meg is indítottuk az „Egy cserép virág”-ért című mozgalmat. Iskolánk névadója március 21-én lesz, a Vári Emil pevet veszi fel. Nagy a készülődés minden őrsben — az expe­díciós őrs Vári Emil életével, hősi halálával kapcsolatos té­nyeket kutatja. A csapatszin­tű szaktárgyi versenyekre nagyon sok pajtás nevezett be. Ezt követte a járási, ahol matematikából Gyúró Ilona első helyezést ért el- Ezután sem volt kevesebb tenniva­lónk, hiszen február 28-ig megtartottuk a csapatszintű kulturális szemlét, majd köz­ségünkben rendezzük meg március 29-én a körzeti szem­lét. 9. Egy archeológus (régész) azt állítja, hogy olyan aranyérméket talált, ame­lyeken i. e. (időszámítá­sunk előtt) 46. évszám volt bevésve. Elhiszed ezt? 10. Hány különböző állatot vitt magával Mózes a bár­kájába? 11. Megvan-e engedve Fran­ciaországban, hogy a férj feleségül vegye özvegye testvérét? 12. Mi volt 1933. december 5- án? 13. Eltemethető-e a Missisipi- től nyugatra az az ember, aki New Yorktól nyugatra él? Értékelés: Egy-két hibás vá­lasz esetén: tudásod alapos és biztos. Három-négy hibás fe­lelet esetén: tudásod átlagos, öt-hat hibás felelet esetén saj­nos a tudásod eléggé hiányos. Hétnél több hibás válasz ese­tén ; hiányosságaidat sürgősen pótold. (A helyes megfejtést a jö­vő heti szombati számunk­ban közöljük.) ^rlovákból fordította: Dr. Fapp Sá ndart j Színjáték az erdőben A legegyszerűbb tizenhárom kérdés

Next

/
Thumbnails
Contents