Kelet-Magyarország, 1974. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-14 / 61. szám

•Ri. mttém ft: Rendhagyó irodalom órák Könyviét jenlök ét itkolák együttműködése Nem első alkalommal kap­tunk hírt az elmúlt napok­ban arról, hogy a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat szervezésében rendhagyó iro­dalom órákat tartottak nyír­egyházi közép- és főiskolá­kon. A könyvterjesztő vál­lalat és a megyeszékhely több iskolája között koráb­ban megkötött* szerződés sze­rint már rendszeresen sor kerül ezekre a programokra. Az elmúlt tanévben például Sántha Ferenc író találko­zott fiatal olvasóival ezeken az irodalom órának és írói ankétnak egyaránt nevezhe­tő rendezvényeken. Az el­múlt napokban egy újabb ilyen sorozat zajlott le a ta­nárképző és a mezőgazdasá­gi főiskolán, valamint a Zrínyi gimnáziumban és a Kossuth szakközépiskolában. A szerződés szerint az is­kolai irodalmi tananyag egyes részeihez kapcsolódva magyar írók életének és munkásságának ismertetésére kémek fel neves irodalom- történészeket. Gyakori ven­dég ezeken a programokon dr. Czine Mihály irodalom- történész, aki korábban Sán­tha Ferencet, legutóbb pedig Nagy László költőt mutatta be a fiataloknak. A könyv­terjesztő vállalat a legutób­bi sorozathoz Cs. Németh Laicst. a Madách Színház színművészét kérte fel aver, sek tolmácsolására. Nem egy iskolában, példá­ul a 110-es iparitanuló inté­zetben és a Kossuth szakkö­zépiskolában is elmondták a diákok, hogy valóságos fel­üdülést, élményt jelentett ilyen formában „találkozni” írókkal, költőkkel és műve­ikkel. A diákot ilyenkor nem nyomasztja a feleltetés kény­szere, a jelen lévő irodalom- tanár az érdeklődésből, a kérdésekből és válaszokból mégis mérheti az osztály, vagy osztályok egyes tagjai­nak felkészültségét. Nem lehet pontosan kimu­tatni, hogy egy-egy ilyen iro­dalom óra után vajon meg­nő-e a könyvesboltokban az érdeklődés az éppen bemu­tatott írók művei iránt, s hogy egy-egy ilyen program után szívesebb«! vásárol­nak-e például verseskötete­ket azok az ipari tanulók, szakközépiskolások, akik tan­anyag szerint kevesebb iro­dalmat tanulnak, mint pél­dául a gimnázisták. A könyv- terjesztő vállalat minden­esetre előre feltételezi ezt az ( 'deklődést, s bár rejtetten ezzel a kereskedelmi céllal; mégi« elsősorban a nagyobb műveltség terjesztése érde­kében, dicséretesen «okát se­gít a pedagógusoknak, az is­kolának, a diákoknak, az irodalomok tatásnak. (be) Döntött o Legfelsőbb Bíróság Egy mérnöktől elvárható ELBOCSÁTOTTAK. Egy nagyvállalat tisztviselőjét fe­gyelmivel elbocsátották, mert egy kisiparostól nagyobb ösz- szeget fogadott el azért, hogy munkát juttasson neki. A vizsgálatikor a tisztviselő be­ismerte tettét, de a döntés ellen a munkaügyi bíróság­hoz fordult és büntetése mérséklését kérte. A bíróság helyt adott a keresetnek, és a fegyelmi határozatot ha­tályon kívül helyezte. ítéle­tét arra alapította, hogy a fegyelmi eljárásról nem vet­tek fel jegyzőkönyvet és a tisztviselőt személyesen nem hallgatták meg, tehát nem adták meg a védekezési le­hetőséget, holott a személyes meghallgatás a fegyelmi el­járás olyan lényeges követel­ménye, aminek elmulasztása a határozat hatályon kívül helyezését vonja maga után. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság ellenkező ál­láspontra helyezkedett. A határozat indoklása sze­rint a Munka Törvényköny­ve a fegyelmi jogkör gya­korlójának kötelességévé te­szi, hogy a dolgozót a fe­gyelmi eljárás során szemé­lyesen is meghallgassa. A 05-ről jelentem Valahol tűz van..!“ MM A riasztócsengő éles hang­jára megáll a kezekben a kanál. Hátravágódnak a szé­kek, dobognak a csizmák. A szürke ruhás férfiak sorra siklanak alá a vasoszlopon. Valahol tűz van. Kicsapódik a tűzoltószer­tár ajtaja. Ugrásra kész monstrumok vöröslenek a félhomályban. Villámgyors mozdulatok, zúg a motor, a tűzoltóautó kifordul az út­ra. Felvisít a sziréna. A já­rókelők megtorpannak az idegborzoló hangra. Bá­mulják a csillogó járművet; ágaskodva próbálnak beles­ni az ablakán. Kíváncsiak az ott ülőkre, a fémsisak alatti arcokra. „Valahol tűz van..." Hosszú szolgálat Ott bent pedig nyolc em­ber; öt vonulós öreg tűzol­tó. egy próbaidős újonc. a városi tűzoltóparancsnok, aki engem, az izgatottan né- zelődőt kalauzoH. Utasítá­sok, feszült pillantások, ol­dó félmosolyok. — Néha napok is eltelnek riasztás nélkül. Azt hihetnék csuda jó dolguk van a tűz­oltóknak: ülnek a szobáik­ban, és várnak a piros kakas szavára. Nem így van. Ha nincs kivonulás, tanulunk, gyakorlatozunk. sportolunk vagy pihenünk. Hosszú a hu­szonnégy órás szolgálat... — Szinte naponta van el­méleti -továbbképzésünk Műszaki isméiéi ek. tűzol - tőkémia és -fizika satöbbi Ezeket egészítjük ki. amikor a különösen gyúlékony anya­gok gyártási körülményeit a helyszínen tanulmányozzuk. Az ilyen, fokozottan tűzve­szélyes üzemeket, azt hi­szem, jobban ismerjük sok ott dolgozónál. Ha baj van, csukott szemmel meg kell találni a legeldugottabb szel­lőzőnyílást is. Sofőrünk egész testével dolgozik. Rendkívüli fi­gyelmet — és fizikai erőki fejtést — követel ez a hatal más jószág. A fiatalembe: másfél éve tűzoltó. „-Mos'- jöttem vissza, eg> hónapig nem voltam bent Nagyon vártam, történik-e valami az első szolgálatban Nem mintha unatkoznánk r laktanyában, de ... mégis csak ez az igazi munkánk. A tűznél én kezelem a szivat> tyút de ha kell, a létrára is felmegvek.” Jobb oldalamon szorong a újonc tűzoltó. A szerpp rancsnok. — a kivonult er •ég feje — hátraint. — Adjatok zubbonyt a fiúra! Meg sisakot... A szőke fiatalember sie­tősen húzza, magára a kezes­lábast Egy sisakot én is a fejembe nyomok. — Nagyon régi vágyam, hogy tűzoltó legyek. Megle­hetősen Ismerem az életü­ket, hiszen tizenhat éves ko­romtól önkéntes tűzoltó voltam. Most végre hivatá­sommá válhat. Huszonnyolc éves vagyok. Ébredés útközben A másik oldalamon Idő­sebb barázdált arcú férfi. Lehajol, az ülés mellől fel­emel valamit. — Sugárcső. Ezt csavarom a tömlő végére. Szabályoz­hatom vele a sugár széles­ségét lehet porlasztani is a vizet.. „Nagyon szeretem ezt a hivatást. Mert annak érzem. Másképp nem is tudnám csi­nálni. A tűzoltó, ahogy mondják, hamar elhasználó­dik. Ötvenöt év a nyugdíj- korhatár, de kevesen érik azt el egészségesen. Kinek hasz­nál az. amikor éjszaka a hu / onöt fokos hálóteremből perceken belül a mínusz húszban találja magát... És ott csuromvizesen dolgo­zik. „Szinte csak útközben éb­redünk fel. A zubbony az ágy végére helyezve, az ujjak nyílása kifordítva. Úgy akasztjuk, hogy csak bele kelljen ugrani. A t: izma az ágy mellett. Láb -özeiben. Mást nem vehetünk le, ru­hástól alszunk.” Az órámra pillantok. A parancsnok hátraf rdul. — Most körülbelül har­mincöt másodperc alatt voltunk úton. A hivatalos norma nappal egy, éjjel másfél perc. A riasztások­nál enhvi idő alatt el kell hagyni a laktanyát. De még sohasem léptük át az egy percet. A szerparancsnok kezében sietős írással kitöltött nyom tatvány. — Ez a káreseti lan. A líradósszobában állítják ki. Ott veszik fel a telefont: a közismert 05. Az ügyeletes nyomban a csengőhöz nyúl. közben érdeklődik: hol és ni ég, mit veszélyeztet a űz, emberélet forog-e koc­kán. Rohamtempóban kiál Útja ezt a lapot, a szolgálat- oarancsnok átveszi tőle, fut a szertárba, másodpercek alatt dönt. melyik fecsken­dő megy, hányán vonulnak... — Nem mindegy, mivel oltunk. Egy élelmiszerüzlet­ben nem használhatunk pél­dául habot, mert amit a tűz meghagyott, a hab teszi tönkre: olyan átható szagot hagy maga után. Hallani: „Mit kell a tűzoltáshoz olyan nagy tudomány? Rá egy csomó vizet és kész...” Aki így véli, az még nem próbált égő olajat vízzel oltani. Ne is próbáljon! Osztott sugárral Egy-CRT kanyarban egy­másnak dőlünk. A gépko­csik a sziréna hangjára fél­rehúzódnak. akadálytalanul robogunk. A riadó előtt so­káig beszélgettem a pa­rancsnokkal. — Hallott már tfe- tervezésről? No, ne ijedjen meg, nem ml csináljuk a munkát magunknak. Egy adott hely, mondjuk valame­lyik téesz istállójának térké­pén pontról pontra lejátsz- szuk a tüzet. A kivonuló egység a terv ismerete nél­kül oldja meg a feladatot utána öss evetjük a tervet f végrehajt ' ~sal — keressük r legjobb megoldásokat.” Már messziről megpillan tottuk a gomolygó szürkét fekete füstöt. F iberek sza­ladnak elénk. Integetnek merre forduljon a vízzel telt hasú fecskendő. Jókora mező feketéink előttünk. Itt-ott még lángol néhány bokor, eldobott gumiabroncs. A sötét tarló mellett kis ház: a j kerítése ízeik, ropog. — Osztott sugárral me­gyünk. Egy ember a mezőre! 1 A kerítést belülről is olta- j ni! Ásóval szétverni a tűz- i fészkeket! 'Sebesen gurulnak a töm­lők, felbőg a szivattyú, csil­logó vízpermet záporozik a füstölgő fűcsomókra, a sze­nes deszkákra. A napsugarak éles szivárványt varázsolnak a hamu fölé. Idős férfi káromkodik az út szélén. Háromnapi munkája veszett kárba: elégett a levá­gott 200 kéve nád. Megérke­zett a rendőrség. Körüljár­ják a leégett területet, már az oltás közben megkezdő­dik a közös vizsgálat. Göngyölítik a vizes tömlő­ket. az új tűzoltó mozdulatai is gyakorlottak. Topogva ve­rik a sarat a csizmákról. Az ülések újra megtelnek. a parancsnok rádión jelenti a központnak: a feladatot si­keresen végrehajtották. Megint győztek. Tarnavölgyi György Amennyiben azonban ilyen eljárási szabálysértés történt, mint ebben az esetben is, ez mégsem ad módot arra, hogy a bíróság emiatt a fe­gyelmi határozatot hatályon kívül helyezze. Ugyanis ha a bíróság az ügyet nem látja tisztázottnak, bizonyítást ren­delhet el. Tehát módja és lehetősége van, hogy a tényállást a dolgozó sze­mélyes meghallgatása, vala­mint a bizonyítékok alap­ján érdemi határozatot hoz­zon. Ezért a Legfelsőbb Bí­róság a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. „TALÁLMÁNY”. , Egy mér­nök a találmányára a sza­badalmi oltalom megadását kérte, de az Országos Talál­mányi Hivatal azzal utasí­totta el; hogy egy külföldi szabadalom ezt a kérdést lé­nyegében megoldotta, s ez­zel szemben a mérnök talál­mánya határozott találmányi jelleget nem mutat. Az illető bírósághoz fordult, s végső fokon a Legfelsőbb Bíróság szintén elutasító végzést ho­zott. A döntés indokolása sze­rint egy korábbinál korsze­rűbb szerkezet még nem je­lent műszaki újdonságot. Ugyanis ismert és alkalma­zott, de a jelenleg; technikai «zintet újdonságával túl nem haladó szerkezetek beépíté­se, találmányának, illetve új műszaki megoldásnak nem tekinthető. A szóbanforgó külföldi szabadalom, továb­bá a szakembereik által is­mert szerkezetek elegendő útmutatást adtak a szaba­dalmaztatni kért változtatá­sok elvégzéséihez, de nem haladják me« egy mérnöktől elvárható fejlesztési felada­tok megoldását. Amit sza­badalmaztatni kért. az a technika mai szintjén nem jelent találmánynak minő­sülő konstrukciót A teljes szerkezet korszerűbb lett, de szabadalmi oltalomban nem részesíthető, mert új műsza­ki alkotást nem hozott létre. BALESET. Egy vállalat munkása rakodás közben igen súlyos balesetet szen­vedett. Munkaadója ellen in­dított perében a járásbíróság azt állapította meg, hogy a munkás is hibás volt, ezért» vállalatot csak 50 százalékos kártérítés fizetésére kötelez­te. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására a Legfel­sőbb Bíróság a következő­képpen döntött: — Ha az üzemi baleset előidézésében a dolgozó is hibás, a vállalat felelősségé­nek mérve nem aszerint ala­kul, hogy őt is terheli-e vét­kesség. é« ez milyen arány­ban áll a dolgozóéval, ha­nem, hogy a sérült vétkes magatartása milyen mérvű volt. A kárviselés arányának meghatározásánál az eset összes körülményeit tekin­tetbe kell venni. Nem hagy­ható figyelmen kívül, ha a kár bekövetkezésében a vál­lalat vétkes magatartásával (az óvó rendszabályok elha­nyagolásával, az ellenőrzés elmulasztásával, » munka szervezetlenségével, alkalma­sabb védőberendezések hiá­nyával, stb.) maga is közre­játszott. Ez a tény a sérült vétkességét csökkenti. Ebben az esetben a munkás, társai val együtt, valóban szabály- ellenesen járt el. De a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak szakvéleményéből arra lehet következtetni, hogy a sérült és munkatársai a te­lephelyen kialakult, a mun­káltató által ismert és el­tűrt helytelen gyakorlattal összhangban dolgoztak, ami­kor a baleset történt. Ez pe­dig a munkás hibás maga­tartását már önmagában mérsékli. A járásbíróság nem tisztázta, hogy a válla­lat részéről ki irányította a rakodást é« ki ügyeit fej ar­ra. Amennyiben bebizonyo­sodik, hogy a vállalat nem gondoskodott olyan felelős személy kijelöléséről, akinek ügyelnie kellett volna a ra­kodás biztonságára, és aki szükség esetén megfelelő in­tézkedéseket is tehetett vol­na, ez a mulasztás ugyan­csak a munkáltató terhére írandó! Mindezek tisztázásá­ra a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokon ítélkező iárésbíró- ságot úi eljárásra és új ha­tározat hozatalára utasította. Hajdú Endre IBUSZ-utak Május 1 Moszkvában Világszerte nagy érdeklő­dés előzi meg és '.leéri a moszkvai május 1-i felvonu­lást, ahol a dolgozók széles tömegei mellett fel onultat- ják a legmodernebb hadi­technikát, bemutatják a nép­gazdaság legújabb eredmé­nyeit. Ezen a fel”múlásom már több éve néhány száz Szabolcs-Szatmár megyei la­kos is részt vehet: a Haza- fia« Népfront me^ei bi­zottsága, és az IBUSZ me­gyei kirendeltsége erre az al­kalomra különvonatot indít Nyíregyházáról. A nyolcnapos utrzás alatt — amelyen a részvételi díj 2900 forint — a résztvevők Kijev és Moszkva nevezetes­ségeit is megtekintik, köztük a világhírű Tretyakov kép- I tárat, a Szovjetunió népgaz- ! dasági eredményeit bemuta- | tó áll and í kiállítást, a boro- ! gytnovi panorámáit. részt vesznek -arát,- találkozón és j színházié gátasom. Ujdon-* sága a tái asutazásnak, hogy j míg a korábbi években csak j azok a dolgozók vehették l részt, a kijev—moszkvai má- , jup 1-i utazáson, akiket vál- I lalatük, szövetkezetük, vagy termelőszövetkezetük erre kiielölt, addig az idén ma- í gánemberektöl is elfogadnak I jelentkezést. Költőpénz 200 rubelig tetszés szerint vált­ható. ÜRES Nyíregyházán, a Rákóczi utca elején, a baromfibolt és as illatszerüzlet között. » hajdani antikvárium helyén decemberben, egy méreg­drágán kialakított üzlethe­lyiségben megnyílt az aján­dékbolt, ezzel b felirattal: Télapó-bolt. Vagyis egy idő­szaki igényt kielégítő pro­fillal. Elmúlt a Mikulás, to­vatűnt a karácsony, kiürült az üzlet. Nemcsak az áru, még az eladó Is világgá ment, lehet, hogy éppen tél­apó szarvasvontatta szánján. A helyiség azóta is üres. Üres, itt a város közepén, modern környezetben, nagy lehetőségekkel. Mert ha egy gyors közvéleménykutatást tartanánk, ki mit adna azért, hogy oda költözzön, állít­hatom, hogy maszektól az állami vállalatig ezernyi okos vállalkozna, hogy ott tanyát üt. Mert lehetne itt árulni várost népszerűsítő emlék­tárgytól hanglemezig, vi­rágtól gyermekjátékig min­dent, amit csak a képzelet ki tud találni. Lehetne, de nem áru! sen­ki semmit. Felvetődik a kér­dés: ha egy vállalatot a jog­talan haszonért lehet bün­tetni. akkor vajon a pa­zarlásért. jelen esetben egy hónapok óta üres boltért miért nem? Ezt a meglepe­tést, ha felettes hatóság lennék megszerezném a ha­nyag vállalat vezetőinek. A Télapó helyett. (bürget) Elsőbbséget a busznak! Budapesten megértő tá­mogatásra talált a Volán 1. számú Vállalatának felhívá­sa: a tehergépkocsik vezetői adjanak elsőbbséget a tö­megközlekedési járművek­nek, az autóbuszoknak, hogy a munkába, vagy hazafelé igyekvő emberek százai mi­hamarabb célhoz érjenek. A pesti példán felbuzdul­va most Szabolcs-Szatmárbun is hasonló, a közlekedést se­gítő felhívást fogalmaznak meg a Volán 5. számú Vál­lalatánál. Szerte a megyében és Nyíregyházán több olyan fontos, forgalmi csomópont van, ahol a sok embert szál­lító autóbuszok alacsonyabb, rendű utakról mennek ki a főútvonalra, vagy kereszte­zik a főútvonalat. Ki nem látta még Nyíregyházán, hogy az Egyház utcán a csúcsforgalmi időben egy­más után sorakoznak a bu­szok, várva, hogy egy-egy udvarias gépkocsivezető megszánja őket, s megáll a Bethlen Gábor utcán, áten­gedve az állomás felé igyek­vőknek az utat. . Az, hogy a Volán gépko­csivezetői mozgalmat indí­tanak egymás között, hogy a zsúfolt autóbuszokat elő­rébb engedik az utakon, mindenképpen dicséretre méltó. Még szebb, hogy ked­den, a megyei szállítási bi­zottság ülésén szintén ma­gukévá tették a felhívást a megye sok gépkocsival ren­delkező nagyvállalatának képviselői. Mostmár az kell, iop-y az úton közlekedő egyes gépkocsivezető. nem csak hivatásos tehergépkocsi­vezető, hanem „úrvezető” is elgondolkodjék azon: neki csak néhány másodperces megállást, lassítást jelent., amíg elengedi az autóbuszt, a buszokon viszont emberek százai utaznak, a gépkocsi- vezetőt a menetrend szorít­ja, ne kelljen hosszú nerce­kig állniuk etffl-egv főútvo­nal nVttt n bef'—d'dAsra retry áthaladásra várva. Lány? Rotorul Majakovszkij Talán soha nem tudjuk már meg, hogy ki volt az a fiatal kubai munkás, aki 1925-ben így üdvözölte a Ha­vannában időző nagy orosz költőt: „Én is bolsevik va­gyok!” Majakovszkij minden­esetre meghatározó élmény­ként említi az esetet 1926-bar megjelent könyvében, a „Fel­fedezéseim Amerikáról” cí­mű kötetében. A költő mind­össze 24 órát töltött Havan­nában, átutazóban a mexikói Vera Grúzba. Milyen benyomások rög­ződtek a költőben az 1920-as esztendők Kubájáról? Min­denekelőtt arról írt, hogy Havannában ismét megbizo­nyosodott: mind a három Amerikában — Északon, Kö­zép- és Dél-Amerikában — az Egyesült Államok uralko­dik. Látott csempészett whisky-raktárt, ahonnan a prohibicionista USA-ba in­dultak a szállítmányok, em­lítést tesz a nagy amerikai cégek, a Ford, a Clay és a Bock felhőkarcolóiról, a Pra- do-sétány USA-tulajdonú házsorairól, s a csillogó luxua hotelek Vedado-negyedérőL Majakovszkij 1925-ben járt Kubában, abban az esztendő­ben, amikor Julio Antoni® Mella megalapította » az első kubai kommunista páifcríb

Next

/
Thumbnails
Contents