Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-12 / 35. szám

ÄW. Mirulr R ireref-iwnffxiiö*^7w t Hírünk WSM az W3SM on»WO?CCwö5oiOVV>öocj . országban Gondolatok a könyvtárról A közművelődés nem lutri! Kiállítások boltokban i „Konzern a farsangra66 Nyíregyházán, a t>élí AJ-1 központban levő ABC áru­házban és a Kossuth téri ke­nyérboltban a farsang alkal­Magyar Hírlap Rákóczi Vaján A vajai volt várkastély­ban 1964-ben nyílt meg a je­lenlegi Vay Ádám Múzeum, Molnár Mátyás igazgató fá­radozásának. kitartó kutató-, gyűjtőmunkájának eredmé­nyeként A vidéken eleve­nen él a Rákóczi-szabadság- harc emléke. Most egy év­fordulóra emlékezik a köz­ség népe. A második emele­ten van az úgynevezett Rá­kóczi-terem: 1711-ben ebben a teremben tárgyalt a ve­zérlő fejedelem Pálffy csá­szári tábornokkal. A XVII— XVIII. századbeli bútorok, faragott asztalok, székék idézik a kor emlékét. Tisz­telettel néztük azt a tanács­kozó asztalt, amelynél 255 évvel ezelőtt érvelt és cáfolt, vitatkozott, de mindenképpen a nemzet ügyét szem előtt tartva tárgyalt a fejedelem. (Január 31.) Magyar Nemzet Hévíz a kórházban Az ésszerű hasznosítás egyik mintapéldájára dr. Si­mon Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal főmérnöke hívta fel figyelmünket. Nyír­egyházán sokáig gondot je­lentett a megyei kórház me­leg víz „beszerzése”. Jobb híján közönséges hideg vi­zet melegítettek fel drága pénzért. 1970-ben azonban 42 fokos vizet adó termálkutat tártak fel a városban. Azóta hévíz folyik a kórház vala­mennyi meleg vizes csapjá­ból. Hévízzel töltik fél a reumaosztály gyógymeden­céit. és a termálkút látja el a kórház mosodáját is. A 2,2 millió forintos beruházás nem egész három év alatt megtérült és minden további évben 800 ezer forint meg­takarítást eredményez. Eny- nyivel drágább volt ugyanis évente a korábban olajtüze­léssel ..előállított” meleg víz. (Január IS.) »T ?-». - .A nejmwui Összefogás Szabolcsban Szabolcs- Szatmár megyé­ben már hagyománya van a téli politikai előadássorozat­nak, politikai tanfolyamok­nak. Nyolc éve szervezik ezeket a megyében és ma már jelentős szerepet tölte­nék be a rendezvények a párton kívüliek politikai is­mereteinek gyarapításában, szemléletük formálásában. A Hazafias Népfront megyei el­nöksége évről-évre áttekinti a téli tanfolyamok, népfront­esték és vitafórumok elmúlt évi tapasztalatait és útmuta­tást ad a további munkához, a helyi programok kidolgo­zásához. Az elmúlt évben alakították először az elő­adássorozatokat népfront vi­tafórumokká. Az előadók, vi­tavezetők között községi ve­zetőket. tsz-elnököket. agro- nómusokat. tanárokat, üzemi művezetőket, mérnököket egyaránt találhattunk. Sok helyen maguk a népfrontbi­zottságok elnökei vezették a vitákat és ezek a rendezvé­nyek különösen sikeresek voltak (például Naokoron Nyírszőlősön. Tiszateleken.' (Január 11.) Népi ellenőrzés Szép élet Nem Szabolcs megyében született. Még csak az isko­láit sem itt végezte. Felnőtt­ként került a megyébe. Ha meet megkérdem tőle vala­ki. mégis tősgyökeres „nyí­rinek” tartja magát. Miért? Azt mondja, itt lett igazán felnőtt, itt „tanulta” meg az életet, itt van a családja, ide köti a munkája és itt váltak igaz barátaivá mun­katársai is. Trencsényi György két év múlva lesz ötven éves. Mikor 1947-ben leérettségizett, még a nevét sem hallotta Nyírteleknek, ahol ma éL Trencsényi György népi ellenőri tevé­kenységét 1960-ban jutalom­mal, a NEB fennállásának 10. évfordulóján emlékpla- kettel ismerték el. A legna­gyobb megtiszteltetés most érte: Kiváló népi ellenőr ki­tüntető jelvényt kapott. (Ja­nuár 12.) Műszaki élei Szabolcsi beszélgetés Az MTESZ szabolcsi köz­pontjában, az igazán szép és kellemes nyíregyházi techni­ka házában gyűltek össze beszélgetésre. Olyan szak­emberek, akik nagyon is szí­vükön viselik a megye ipari fejlődésének sorsát, s bár mindnyájan elismerik a fej­lődést, ugyancsak mindnyá­jan kicsinyük az ütemét Szabolcs megyét az ország közvéleménye úgy tartja szá­mon, hogy ez a legfőbb munkaerőforrás, innen lehet biztosítani a többi terület fejlődéséhez szükséges mun­káskezeket És ezt a szabol­csiak sérelmezik. Ök azt szeretnék, ha nem a munkás menne a gyárhoz, hanem a gyár jönne a munkáshoz. Mondják ezt annak ellenére, hogy a megye ipari termelé­se az utóbbi időkben sokkal gyorsabban fejlődött, mint az országos átlag. 1954—1972 között az ipari termelés hat és félszeresére növekedett, ezen belül a nehéziparé ti- zenhatszorosára: a könnyű­iparé tizenháromszorosára, s az élelmiszeriparé is több mint háromszorosára. (Ja­nuár 4.) Magyar Hírlap Ipartelepítés Nagy káli óban A Magyar Posztógyár re­konstrukciójának legújabb fejleménye, amihez hetven-, milliós beruházási lehetősé­get kaptak: kártolt fonodá­jukat és szövödéjüket Sza- bolcs-Szatmár megyébe te­lepítik. A profil kettéválasz­tása — Csepelen maradnak a fésűs üzemrészek és a kö­zös kikészítőüzem — fokoz­za a gyártás gazdaságosságát. Nagykállóba teljesen új tech­nikát hoznak. A világszínvo­nalú lengyel fonógépeket a Magyar Posztógyárral egy- időben vásárolták meg olasz, belga és NSZK-beli cégek. Az új üzem 1975-re készül el, s egyelőre ötszáz dolgo­zót foglalkoztat. (Február 9.) Filmkölcsönzési siker Országos jelmérés készült a mezőgazdasági témájú fil­mek kölcsönzéséről. Megál­lapították, hogy az elmúlt évben a legtöbb mezőgazda­sági szakfilmet Szabolcs-Szat- már megyében kölcsönözték. Az értékelés alapján a me­gyei filmtár elnyerte a Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium erre a célra alapított első díját. A nagy érdeklődésre való tekintettel a filmtár az idén megrende­zett mezőgazdasági szakfilm­bemutatón újabb 150 filmet vásárolt A kaliósemjóii községi könyvtárat egy időben mint „világníresseget” ismerték. Érthető, hisz' aligha volt még egy hely, ahol 10 négyzetmé­teren nyolcezer könyv és egy könyvtáros elfért volna. Nos, ennek ellenére — a párt- alapszervezettel társbérlet­ben — ez az intézmény mű­ködött. Jól. A falu lakossá­gának 21 százaléka beirt ol­vasó volt, és ami még ennél is több: a község KISZ-esei a könyvtár körött gyülekez­tek. Más művelődési létesít­mény nem lévén, itt talál­koztak, olvastak, innen in­dultak el útjukra a jó kul­turális rendezvények. Ez így volt a múlt év őszéig. Az első költözés Ez idő tájt a pártházat bő­vítették és tatarozták. A könyvtárnak költöznie kel­lett, de reményekkel teü, hi­szen meglett a pénz egy új épület létrehozására. A falu fiataljai nekiestek — a szó szőre« értelmében — a tár­sadalmi munkának, elkezdő­dött az építés is, ami mind­addig, jel ment, míg a járási hivatal rá nem 'ott. hogy ezt csak az építőipar fejezheti be. és rábízták az egészet a nagykáüói ktsz-re. ami egy­ből háromhónapos csúszást jelentett. (Ha igaz, májusra elkészül.) A könyvtár egy megürese­dett szolgálati lakásba köl­tözött. A nagyközség köz­pontjába. Vagyis: ha nem is ideális, de jó körülmények közé, ahol a klubélet is moz­galmasabb lett, a fogalom is javult. Az átköltözést a köz­ségi tanács titkára, Pongor László kezdeményezte. Iga kihagyta azt a szolgála. utat, amely megikívánta vol­na. hogy az intézmény áthe­lyezéséről a megyei művelő­dési szerveket tájékoztassa, de miután a megoldás Jónak ígérkezett, senki nem ágált ez ellen. A második költözés Nos, ez már viharos ügy. Kezdjük azzal, hogy a nagy­község egy negyedéve veze­tés nélkül van. (Szinte hihe­tetlen, hogy esd se a járási hivatal, se a megyei tanács mindeddig nem vette észre. A tények: az elnök iskolán van. A titkár három hónap­ja táppénzen, A társadalmi elnökhelyettesnek nincs alá­írási joga. Az egyik csoport- vezető csak saját ügyeiben illetékes. A titkár ágyból vagy telefonon igazgat, időn­ként bemegy, miközben sze­retne meggyógyulni. Ebből a tényből kiindulva különösen kalandossá válik a könyvtár ügye. Egy megüresedett ta­nácsi állással kezdődött: a község pályázatára válaszol, va jelentkező akadt: az igazgatási csoportvezetői ál­lást vállalja, lakás kell, feb. ruár elsején belép. Mi se volt természetesebb: a könyvtárnak költöznie keli. De hová? Némi habozás után született megoldás: a1 kiürült növényvédő állomás területén, amely már elvileg a káliéi elmegyógyintézeté, van egy szolgálati lakás. Oda. Ehhez az elmegyógy gondnoka hozzá is járult, áp­rilis egy határidőig. Ekkor azonban már megmozdult a kállói körzeti könyvtár is. Elsősorban azért. mert a költözködésre adott idő alig két nap volt. Má- isodszor azért. mert a (tanácstitkár rendelkezése megsértette azt a jogsza­bályt. amelyet egy miniszteri utasítás is rögzít, és ismétel­ten kihagyták megyei véle­ményezést illet- hozzájáru­lást. Harmadszor meg az in- lokolta a szenvedélyes tilta­kozást, mert a költözés pil­lanatában ismert volt: a je­lölt nem jön, a lakásra nines szükség. (Ma is üres). A kö- , vetkező logikus kérdés így hangzott: ha a könyvtár szolgálati lakásból szolgálati lakásba költözik, akkor mi ebben a ráció? Nem lenne egyszerűbb, ha egy tanácsi alkalmazott gyalogolna reg-, gelente tíz-tizenöt percet a £alu végéről a hivatalig, mint az olvasókat indítani ván­dorútra? Tízszemközt A témát a következőkkel vitattuk meg: Dobó István- néval. a körzeti könyvtár munkatársával. Pongor Lász­lóval, a tanács táppénzen lé­vő titkárával, Teremi Mihály­ival, a község társadalmi ta­nácselnök-helyettesével, aki egyben a KISZ titkára, és Oláh Jánossal, aki a mini- létszámú tanács egyik cso­portvezetője. Véleményt mondott rajtuk kívül Oláh Olga. a községi könyvtáros is. A titkáron látszik, hogy beteg. Felesége, aki a község orvosa sem tudja visszatar­tani, hogy intézkeujék. Nem tagadja: a költözéseket ő kezdeményezte. Sőt, a saját felelősségét is elismeri. Igaz, a második költözködés kö­rülményeiről szólvn némileg bizonytalan, kissé presztízsét is védi. s bizonykodik: a cse­re nem is olyan rossz. (A könyvtáros: máris érezhető, hogy az olvasók száma csök­kent. Délelőtt korábban ott olvastak a fiatalok, ma sen­ki nem jön. -1 KISZ-titkár: kiesik ez a hely, szokatlan, nem szeretik a fiatalok, messze van a központtól). A vita a második költözésről meddő, hiszen a tény az tény, és a visszacsinálásra senki nem gondoL Ami azon­ban sokkal iz ’masabb, az hamar felszínre kerül: egy­szerűen csak egy könyvtár kálváriájáról van-e szó. Kállósemjén több mint öt­ezer lelkes nagyközség. Egyetlen művelődési intéz­ménye van: a könyvtár. En­nek több mint 1000 beírt olvasója. Ez szép szám. És ami több: olvasnak is. (Igaz, ezt a falu vezetői öt év óta nem vették észre, ami kitű­nik abból, hogy a könyvtáros még egyszer sem kapott ju­talmat.) Ha már egy ilyen intézményt meg kell mozdí­tani — ami elképzelhető, objektíve érthető, magya­rázható —, akkor ú®y vél­hetjük, ez nem egyszerűen egy helyiség, egy stráfkocsi és néhány könyvet pakoló kisdiák kérdése. Ez esetben a köz művelődésének problé­mája vetődik fel. Gazda- e a gazda ? Logikusan következik mindebből, hogy a nagyköz­ségi tanács, amely a falu művelődésének (a könyvtár­nak is! és nemcsak úgy ál­talában) gazdája egy ilyen átszervezést, költözést, kény­szerhelyzetet előkészít. Még­pedig úgy, hogy a legfonto­sabb érdek: a közművelődés folyamatossága, minősége ne ádní egy ukászt könnyű. De előtte okosan dönteni érett­séget, nagy körültekintést kíván. Ez Semjénben hiányzott. Ha a könyvtárról volt szó, a tanácson a témát mindenki unta. Legfeljebb a könyvtá­ros erőtlen próbálkozása mentetté a menthetőt, és a KISZ-esek szíve, akik eb. ben a községben nem egy­szerűen fiatalok, hanem a jö­vő itteni gazdasági, művelő­dési, tanácsi sib. vezetői le­hetnek. Az áttelepítések így akaratlanul k egy összeko- vácsolódott kulturális mag bomlásának váltak kezdeté­vé. Ha a községben senkinek nem Volt előre ötlete, akkor valahonnan segítséget kér­hettek volna. Mint általában a jelentőségükből veszítő hi­vatalok, mint a járási, nem sokat tett. A körzeti könyv­tár csak a kész tényeket tudta meg. Pedig lehetett volna Káliósem lenben is át­hidaló megoldásokat találni, azon kívül is. hogy a hán- g (»bemondón néhányszor felolvasták: költözik a könyvtár. Mit? Engedtessék meg néhány ötlet: az iskolával együtt­működve a központban lét­rehozhattak volna egy olyan kis fiókkönyvtárat és helyi­séget, ahol napközben olvas­gathatnának a fiatalok; az úttörőik egy-egy őrse vállal­hatta volna, hogy a távollá, kök könyvigényét ősszegyűj. ti, és az időseknek a könyvet hazaviszi. A község értelmi­ségei — vannak néhányan! — önkéntes propagandista­ként magyarázhatták volna a költözést, segítenek abban, hogy ne vesszen el néhány nap alatt a sok év alatt szer­veződött ólvasógárda. A KISZ is beszállt volna, csak éppen koordinálni kellene, ki és mit csináljon. Elszalasztott lehetőségek A gazda intézkedett — de közben elszalasztott egy sor, az említetteknél bizonyára még jobb lehetőséget is. És ha már ez esetben a felelős­séget kutatjuk, kérdés: sza­bad-e az ügyet csak kálló- semjéntnek degradálni? Nagyközségeink kellően éret­tek-e és felkészültek-e ár­rá. hogy a közművelődés értő gazdái legyenek? Nincsen-e valami groteszk abban, hogy a tanácsok, amelyek egy ügyintézőt is alig kapnak üres státuszaikra, szembe kell hagy nézzenek a műve­lődés kérdésével is, amely­hez pedig legalábbis közép­fokon képzett emberek kel- lenék? Nézem a kállósemjén i könyvtárost. Reményét ugyan nem vesztette de hi­tét egy kicsit igen. Ezt visz- szaadni nem e cikk feladata. mából a Szabolcs-Szatmáí megyei Szálloda és Ven­déglátó Vállalat úgynevezett „farsangi” bemutatót tart. Ezeken a bemutatókon a sza­kácsművészet sok eszközét felhasználják, hogy új termé­keikkel tegyék változatossá az. idei farsang ételválaszté­kát. Ugyancsak bemutatót tart a Nyíregyházi Konzervgyár: az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat mindhárom ABC áruházában február közepén kerül sor „a konzerv far­sangra”. A Zrínyi Hona utcai ház­tartási bolt illatszer osztálya átalakítva és korszerűsítve nyitott a napokban és a far­sang idejére nemcsak á bel­földi, hanem külföldi áruk­kal is reprezentálja a farsan­gi vásárlásokat. Nemcsak il­latszerekből, hanem dísztár­gyakból, különböző divatcik­kekből is kielégítik a vásár­lók igényeit Az élelmi szér kisker bol­tok bevezették a gyors- fagyasztott ételek árusítá­sát is. Ezek a készételek az úgynevezett „gaspotol” ételek, melyeket csak mele­gíteni kell és máris tálalha­tók- Azok a boltok árusítják; ahol mélyenhűtött árukra is felkészülhettek. Néhány gyors- fagyasztott étel: tavaszi ri­zseshús, egyszemélyes csoma­golásban, paradicsomos ká­poszta, zöldborsó-szelet, pirí­tott sertésmáj, a legkedvel­tebb ételek közé tartoznak. Igen praktikus az alufóliái csomagolásuk, mert meleg­vízben áztatás után, azonnal tálalhatók. Farkas Pál Szabolcsi Ifjúság ’74 verseny­felhívás A Szabdcs-Szataár megyei Tanács VB művelődési osz­tálya, a KISZ megyei bizott­sága és a me-T’eí íűvelődé- sí központ — a megye vala­mennyi ifjúsági klubja szá­mára — versenyt hirdet Sza­bolcsi Ifjúság ’74. címmel. A nevezéseket február 25-ig kell a megyei művelődési központhoz beküldeni. A ver­seny célja megismertetni a fiatalokkal hazánk 30 éve* fejlődésének társadalmi, po­litikai, gazdasági, kultúrálj* eredményeit. A versenyen va­lamennyi engedéllyel ren­delkező ifjúsági klub maxi­mum 20. tagsági ivazolvány- nyal rendelkező fiatallal ve­szenvedjen csorbát. Mert ki­Burget Lajos * hét részt. Tizméteres henger az áruházon « Uj neonreklámok Újabb színfolttal gazdago­dik — a szó szoros értelmé­ben— a megyeszékhely eb­ben az évben. Júliusban át­adják az új Kelet áruházat, s az épülettel együtt annak nagy neonreklámját: egy tízméteres hengert. mely több színben pompázik majd hirdetve az áruház nevét. Ezt a Nyíregyházán mégnem alkalmazott megoldással ké­szülő. mozgó fényű reklámot a nyíregyházi ELEKTERFÉM szövetkezet készíti eL Hama­rosan megkötik a szerződést 6 elkezdik a több. mint négy­százezer forintos munkát, melynek tervei a Budapesti Műszaki Egyetemen készül­tek. v A szövetkezet „neoncső portja” tíz évvel ezelőtt ala kult. Azóta a megye városa iban. községeiben számtala: világító feliratot szereltek fel s folyamatosan végzik azol' karbantartását. Néhány kivé téliéi a megye összes neon­reklámját ők készítették. A nyíregyházi Kossuth tér üz­letsorának reklámjain be­csülhetjük fél legjobban munkájúk eredményességét. Jelenleg ennek kiegészítésén dolgoznak: hamarosan helyi­re kerül a Bessenyei köny­vesbolt és az antikvárium felirata. Ebben a hónapban jó né­hány munkájukat felfüggesz­tették. mivel több nyíregyhá­zi üzletnek bizonytalan a végleges helye. A két űj áruház — a Kelet és a Nyír­fa — megnyitásával ugyani* nagyarányú „boltmozgá*” várható a megyeszékhelyen. A reklámnak a környezetbe* kell alkalmazkodnia. így csak a végleges helyre tervezhet­nek. rtarnsvőlgyO

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents