Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

JE I Mt fi fi M I I H \ ■],<( I M \ I H I ■ I U \ I I I

I I ^/jBk I I I I I I I I ^^■feaaBa"a \ I

Divatos kalapok

Ocelot mintha sapka. Elegáns, szolidabb viselet. Tél végén. de még tavasz elején, átmeneti kabáthoz is viselhető.

Gázfűtés miatt szabaddá vált

CStRCPKÁl T

megvételre falajánljuk

Érdeklődni lehet: SZMT ifaóricz Zsigmond Művelődési Ház Nyíregyháza, Bethlen G. u. 24.

Telefon: 34-62

(2*4399)

CSENGERl MUNKAHELYRE

FELVESZ

mi -nököt. üzemmérnököt, feAnlkuot.

F' '*é? megegyezés szerint.

Ju-LNTKEZÉS: Hídépítő Vállalat Nyíregyháza, Debreceni út 79. sz.

Telefon: 10-16/3. '^13Nagy divat a széles karlmájú nyúlszőr kalap tavaszra is.

/

Életmódunk,

táplálkozásunk régen és most

Az elmúlt év végén sugározta a TV a „Megmérettünk és nehéznek találtattunk” sorozat befejező részét. Ám, hogy a téma —. amellyel a televízió foglalkozott — korántsem befejezett. mutatja az is. hogy országszerte többszáz fogyókúrás klub alakult és — kilókban mérhetően — funkcionál. Ogv hisszük, a klubtagok, s a „tagsági könyvvel nem rendelkező” sok tízezer érdekelt örömmel fagadja célkitűzésünket: a problémát folyamatosan napirenden kívánjuk tar. tani. Éppen ezért a Megmérettünk... műsorvezetője dr. Fővé. nyi József belgyógyász rendszeresen jelentkezik hasábjainkon. t

Egy emberöltő általában nem nagy id egy nép életében, mégis az elmúlt alig 30 évben társadalmi és gazdasági viszonyaink, velük együtt életmódunk többet változott, mint megelőzően egy-másfél évszázad alatt.

A nehéz fizikai munka aránya a felszabadulás előttinek töredékére csökkent. Az ipar és a mezőgazdaság gépesítése egy sor komoly fizikai erőkifejtéssel járó munkát megszüntetett. illetve _ megváltoztatott (arató, cséplő, kubikus. rakodó, bányász stb). Helyüket átvette a lényegesen kevesebb energiát, de magasabb képzettséget

igénylő szakmunkák egész sora, ugyanakkor növekedett az ülőfoglalkozású fizikai és fizeUemi dolgozók aránya. A tömeg- és egyéni közlekedés rohamos fejlődésével a közlekedéssel járó fizikai megterhelés is lényegesen csökkent, és e ■'el együtt kollektive elkényelmesedtünk. Többségünk ma már egy megállónyi utért is a villamost vagy a buszt részesíti előnyben a gyaloglással szemben.

De hasonló kép tükröződik otthoni életünkben is; a háztartás gépesítésével a házimunka fizikai jellege lényegesen csökkent, sok helyütt megszűnt. Ma már ezek a teendők alig igényelnek fizikai energiát, csupán — állandóan ismétlődő monoton jellegüknél fogva — idegeinket fárasztják, és a tényleges erőkifejtésnek csak látszatát keltik. Egy porszívó, vagy tp "sógép kezelése kevesebb energiát igényel, mint egy komótos séta.

És itt mozgasszegénysé- günk köre be is zárul, mert még az olyannyira szükséges séta — jó levegórt, reggel, napközben, vagy este — is többnyire hiányzik életünkből, nem beszélve az egészségünk megóvása, vagy helyreállítása szempontjából oly jelentős komolyabb erőkifei

tésrőL mint például 1/4—1/2 órás favágás, ásás, kanalas, futás kocogás hétvégi erdei, hegyi kirándulás, rendszeres torna, úszás, sportolás, stb. Helyüket jobbára elfoglaljak a TV az üldögéléssel — és evéssel-ivással — egybekötött társasági együttlétek, és motorizált kirándulások. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint a hazai, gépkocsival kirándulók több. mint ?0%-a a kocsijától 500 mé térnél messzebb nem távol o dort el. Pedig kétszer fél kilométer még futva is csekély ség, és melyik kocsitulajdo nos „strapálja” magát a fu fással. Köztudott viszont hogy a gépkocsivezetés első sorban idegeinket fárasztja ugyanakkor érdemi fizikai igénybevétellel nem jár.

Munkánk tehát lényegesen könnyebbé vált; életünk minden vonatkozásában elkényelmesedtünk. Szervezetünk működéséi ez így sokkal kevesebb energiát, kalóriát, kalóriabevitelt igénylünk, mint korábban.

Itt érkeztünk el életmódunk előnytelen változásának másik oldalához: táplálkozásunkhoz. Életünk fenntartásához, munkánk elvégzéséhez szükséges energiánkat ugyanis táplálékaink fedezik. Logikus lenne, hogy energiaigényünk csökkenésével összhangban táplálék, felvételünk is csökkenjen, illetve hogy táplálkozásunk életmódunkkal összhangban változzék. Ennek azonban az ellenkezője történt.

Az elmúlt 30 év alatt ugyanis kolóriafelvételünk közel egyötödével nőtt és táplálkozásunkban a kétségtelen minőségi javulás ellenére, a mai napig dominálnak a csupán energiát szol. gáltató (hidaló) értéktelenebb anyagok.

A napjainkig is jellegzetes néptáplálkozási szokásaink kb. 60—70 évvel ezelőtt, a századfordulót követően alakultak ki. Az akkori társadalmi-gazdasági viszonyok miatt fő táplálékunkat a gabonafélék. burgonya és száraz hüvelyesek képezték. Viszonylag kevés húst. tojást, tejterméket, kevés gyümölcsöt. zöldséget és színesfőzeléket fogyasztottunk, utóbbiak helyett főleg káposztát, vöröshagymát és savanyúságot ettünk. A nehéz fizikai munkának megfelelően ételeinket liszttel és zsírral készítettük. Ekkor váltak szokásossá lisztes, bőségesen berántott leveseink, főzelékeink. mártásaink. Fő táplálékunk a kenyér, száraz- tészták és — az állati eredetű élelmiszerek közül — a szdonna voltak. Akkori táplálkozásunkat tehát gazdasági fejletlenségünkből fakadó Szűkös viszonyaink határozták meg, alakították ki, és fő jellemzőjük az egyoldalúság, a gabonafélék túlsúlya, s a fehérje- és vitaminhiány voltak.

Ml történt e területen az elmúlt harminc évben? Lényeges, de nem kielégítő változás. Kenyér-, liszt- és burgonyafogyasztásunk kevésbé, szárazfőzelék fogyasztásunk erősen csökkent. Tej- fogyasztásunk alig változott. Zsírból, húsból, tojásból, színesfőzelékből, zöldségből és gyümölcsből lényegesen többet eszünk. Háromszorosára nőtt viszont a cukorfogyasztásunk és mindezekkel együtt, kb. 1/5-ével nőtt mintegy napi 3200 kalóriára össztáplálék- felvéteiünk. Tehát kellő ismeretek híján és szokásaink merevsége következtében nem tudunk differenciálni; a több pénzből mindenből többet veszünk, és többszörös anyagi lehetőségek birtokában többszörösen ésszerűtlenül, célszerűtlenül táplálkozunk és ártunk magunknak. Megvizsgálva most már táplálkozásunk változását, mit' tartunk mindebből — hazai viszonyainkat, szükségleteinket és lehetőségeinket mérlegelve — jónak? A hús-, szi- nesfőzelék-. zöldség- és gyümölcsfogyasztás emelkedését. Mit tartunk rossznak? A még mindig magas kenyér- és liszt-hányad mellett a túlzottan magasra szökött cukorfogyasztást. a kelleténél több zsír-, viszont az egészségesnél még mindig kevesebb tej-, tojás-, szinesfőzelék-. zöldség és gyümölcsfogyasztást.

Táplálkozásunk ♦ jelenlegi struktúrája ugyanis általános túltáplálkozáshoz vezetett. Ez pedig — szemben a múltban oly gyakori táplálkozási hiánybetegségekkel — új egészségi ártalmak, sőt népbetegségek sorának felléptét jelenti. Ezért egyre nagyobb szükségünk van a helyes életmódra, korszerű táplálkozásra vonatkozó ismerete- \ink bővítésére, egészségünk megóvása, illetve helyreállítása érdekében.

Dr. Fövértyi József

Kozmetikai ABC

Az arcápolásról

A helyes bőrápolás alapvető követelményeinek eleget teszünk, ha rendszeresen szappannal mosdunk, vagy az elég nagy választékban rendelkezésre álló fürdőkészítményekkel fürdünk. A cél azonban nemcsak ez, hanem az arcbőr szépségének, rugalmasságának a fokozása és tartós megőrzése. Ennek érdekében már többet kell tennünk. A kozmetikai tisztítás, masszázs, kezelés ezt szolgálja.

A normális bór üde, élénk színű, tompa fényű, tapin- tása^ sima, rugalmas. Ennek az állapotnak a megóvására kell törekednünk, tehát olyan krémet használunk, amelynél külön nincs feltűntetve, hogy száraz, vagy zsíros bőrre való.

A száraz bőr állapotát a feggyúmirigyek hiányos működése okozza. Szt kell pótolni olyan zsíros krémmel, amely alaposan beszívódik a bőrbe.

A zsíros bőr állapotát a felületén megjelenő fénylő réteg biztosan jelzi. Ezt a zsírréteget naponta többször is el kell távolítani. Ápolásához úgynevezett száraz krémet használunk.

Ezek tudatában vásárlás előtt figyelmesen el kell olvasni a kiválasztott készítmény használati utasítását.

Száraz arcbőrre jó az olajos pakolás, amelyhez közönséges étolajat használunk • Hatásának fokozására az arcot ilyenkor hő sugárzása felé fordítjuk, vagy meleg törülközővel takarjuk be. Száraz bőrre gyakran használnak parafinos pakolást, ami esetleg otthon is elkészíthető: 60 súlyrész parafin (52/54-es), 38 súlyrész fehérített méhviasz, 2 súlyrész lanolin megolvasztott keverékét melegen kenjük az arcra. A hőfokot előzőleg gondosan ellenőrizni kell!

Az első tavaszi napsugár mindenkit kicsalogat a szabad levegőre. Ekkor azonban — különösen a vöröses haiú fiatalok., de más érzékenyebb bőrűek arcán is előbújnak a szép lök. A szeplők megjelenését hátráltathatjuk; ha már kora tavasztól, kezdve fényvédő krémet használunk.

K ERESZT REJTVÉN*/

ötvenegy évvel ezelőtt, 1*33 február 10-én halt meg az X- sugárzás felfedezője. Nevét, fog- lalkozását es felfedezésének jutalmát helyeztük el a ben beküldendő: vizsz. 1, függ. 12, 2j3, viasz. 41. és függ. 3ff. so- rokban.

VÍZSZINTES;

IS. Olaszországban a szerzetesek neve előtt álló szócska. 13. Latin üdvözlőszó. 14. Egy másik személyre. 15. Ritka férfinév. 16. Csacsibeszéd! 17. Irtja. 18. Háziállat névelővel. 19. Puha fém. 21. Ernyedő. 26. Muzulmán pap. 29. Gerinctelen, helyezkedő. 30. Moszat. 32. A suszter „fája”. 34. Nyolc románul. 35. A kifolyt vér teszt 36. Közterület. 37. DSZ. 39. Vonatkozó névmás. 49. Tolnában van! 42. Forint. 43. Kémiai elem. 44. Sokszor a „bátorság tokja”! 45. Róma közepe! 4«. Vissza: világhírű olasz költő

(1265—1321). 48. Bátor. 50. Az LTj pesti Dózsa labdarúgója névelővel. 52. Húros hangszer. 53. Nyíltarto. 55. A mező. 56. Ige- ' kötő 57. Közlekedési vállalatunk névbetűi. 6». Fonetikus mássalhangzó. 62. Mennyi? 63. Keletkezik, származik. 64. Erősítő szócska. 65. Világtáj. 67. Keretnek része! 68. Eszem-iszom. 69. Mennyet

FÜGGŐLEGES;

2. Se nem rám, se nem rád, hanem. . . 3. Nátrium vegyjele. 4. A kelták római elnevezése volt. 5. Itt írták alá a franciaalgériai békekötést. 6. Tiltó szó. 7. Nép. 8. Rádióműsor sugárzó. 9. Az éjszakára érkező vendég is ilyen. 19. Lila egynemű betűi. 11. Minőség ellenőrzés. 20. Mocsár. 22. NYO. 24. Női énekhang. 25. Meggyőződés. 27. Kutatta, kereste. 28. A függ. 56. egynemű betűi. 30. A 40 rablóval emlegetik., 31. Olasz filmrendező. (Carmine). 33. Pest megyei község. 35. Hordódugó régiesen. 38. Szidásban van! 39.

ANT. 47. Azonos mássalhangzók.

48. Veszprém megyei község. 49. Magányosan élő. 51. Az energia egysége. 53. Csinálná. 54. Hatósági intézkedéssel zár alá vesz. 56. Ritka férfinév. 58. Költői alkotás. 59. Keskeny sáv. 61. Édesség. 64. Nyelvtani fogalom. 66. Folyadék. 69. Személyes névmás.

A megfejtéseket február 18-ig kell beküldeni. CSAK LEVELEZŐLAPON BEKÜLDÖTT MEGFEJTÉSEKET FOGADUNK EL!

Január 27-i rejtvénypályázatunk

MEGFEJTÉSE: Közvetlen hatásán túl, közvetve erős nyomot nagyott a XX. ! század operafej- lódésében is.

■ NYERTESEK: özv. Csatári Lar- josné, Deák László, Merkószkl József, Ragó Károly, Simon Pál- né nyíregyházi, Szilvássy László kemecsei, Dávid Józsefné, kisvárdai, Pápai Edit nemesbor- zovai, Angyal Dánielné nyírká- tai és Losonczi Imre tiszalöki kedves rejtvény fej tőink.

A nyeremény könyveket postán elküldtük.

I. ef<fa3

uuumÉji ímr/mjnuzim