Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-10 / 34. szám

BtXXl ÉVFOLYAM, 34. SZÁM ÄRA: 1 FORINT WH. FEBRUAR 10, VASÁRNAP Szerkesztőségi kerekasztal f3. tjldal) Ä XX, lakókörzet •t&. olds!) Szabad-e a szabad idő ? (10. oldal) Mai sportműsor (11. oldal) A vásárlók A VASÚT TERVEI Tizennégymilliő tonna áru Záhonyban .............................................. ■ „A pénzemért őzt veszem, ami nekem tetszik!” — vall­ja c vásárló és szerencsére mind gyakrabban megteheti, mert a „kegyeiért” egyre több vállalat verseng, s rek­lámok licitálnak egymásra csakhogy egy-egy termékre felhívják a figyelmet, örven­detesen távolodunk az „eszi, nem eszi, nem kap mást” gyakorlatától... Ha nem is mindenben, dé a ruházati termékek és a tartós fogyasz­tási cikkek termelőinek mind inkább figyelembe kell ven- niök a vásárló kívánságait. Ez természetesen azzal is egvüttjór, hogy - főleg ezek­ben az iparágakban - a vállalatok nem alapozhatják a 'óvójukét egy-két fajta ter­mék gyártására. A fogyasz­tási igények, szokások vál­toznak, s ezzel a termelők­nek mindenképpen számol­niuk kell, ha holnap, hol­napután is élni, boldogulni akarnak. Ezerszer ismételt igazság: ha jó és keresett termékkel jelenik meg egy vállalat a piacon, akkor an­nak a hasznát látja nem csu­pán a vásárló, hanem a gyártó cég is. Nyilván a köz­kedvelt áru és a magasabb nyereség között szoros az összefüggés. Mégis, a táv­A gazdasági életben a rendíthetetlen bizonyosság, az öntelt biztonság — bár­milyen furcsán is hangzik - a holnapi eredmények biz­tos „sírásója”. Tudomásul kell venni a külföldi hatást, a divatot, az igények válto­zását és soha nem érezheti egyetlen vállalat sem „pá- holvban” magát. Az egyik kályhacsempe- gyárnak hónapok alatt kel­lett döntenie, hogy kénes-e olyan új terméket készíteni, amit gazdaságosan értéke­síthet. vagy szélnek ereszt többszáz embert. Másutt meg — több ok miatt — egy­szerűen nem igényelte azo­kat a tűzhelyeket a piac — a pénzéért azt vesz a vevő, amire szüksége vanl - amit a vállalati tervezők elképzel­tek. Azonnal kellett változ­tatni!... A példák, szerencsé­re sokasodnak, és amelyik gyár eredményesen akar ter­melni és élni, annak vállal­nia kell a változtatás, az al­kalmazkodás minden köve­telményét. Akik a verseny­ben nem tudnak, nem akar­nak lépést tartani, a létüket ké-dőjelezik meg. Azt is tudomásul kell ven­ni. hogy a piac nem mindig úgy ítéli meg egy-egy ter­mék értékét, hasznosságát, mint ahogy azt a vállalat el­képzelte. Márpedig a végső szó: a fogyasztóé Egyre több vállalatnak, iparágnak tudomásul kell venni ezt az igazságot, mert különben a raktáraikban fel­halmozódott eladhatatlan terméket- sok „főfóiast ér­zékeny anyagi és presztízs veszteséget okozhatnak szá- [ inukra. Az idén is ugyanannyi utas elszállításával számolnak a vasútnál, miíit a korábbi években. A közlekedés kultu­ráltságán, a rend és tisztaság megvalósításán, az utasok jobb • kiszolgálásán viszont javítani akarnak — kaptuk a tájékoztatást - debreceni vasútigazgatóságor., ahol a MÁV terveiről, az idei sza- bolcs-szatmári beruházások­ról érdeklődtünk. Az utasok száma a helyi forgalomban — főleg a dol­gozók munkábajárásaval kap­csolatban — kis mértékben emélkedett. s nőtt az úgyne. vezett turista vonatok «zárna. Ennek alapján készítik az új menetrendet is, ahol a zsú­foltság további csökkentése a cél. A kocsipark tovább bővül, a fővonalak mellett a mátészalkai szá- yvonalokon is egyre több négytengelyes modern vasúti személykocsit állítanak be a forgalomba. A kis motorkocsikat szintén ki­cserélik nagyobb teljesítmé­nyű négytengelyes motorko­csikra. Szabolcs-^za tanárban eb. ben az évben ner '-°rü! sor egyetlen vasútvonal meg­szüntetésére sem. . .árom vo­nalon viszont folynak a mé­rések és számítások, hogv mikor érdemes a forgalmat közútra terelni, s ehh°z mi­lyen feltételeket kell megte­remteni. Az érintett vonalak közül legjelentősebb a nyír­vidéki kisvasút, melvnek a sorsáról előreláthatólag 1975 után döntenek. Ugyancsak vizsgábak a Debrecen és Nyírből tek közötti keskeny- nvomközű vonalat és á Nagv- kálló. Balkánv, Nyíradony közötti vonalat. A vasúti vontatásban a múlt évben hajtották végre a nagyobb korszerűsítést, az idén kisebb javításra kerül 6or. így a villamosított vo­nalakon az idén mér csak vil­lanymozdonyokkal vontatják a szerelvényeket. A Debre­cen, Mátészalka és Záhony közötti vonalon nagyobb tel­jesítményű Diesel-mozdonyo­kat állítanak be, a mátészal­kai szárnyvonalakon még a teherszállításban is javarészt Diesel-mozdonyok lesznek. A vasúti beruházások kö­zül Nyíregyházán folyik a fűtőház rekonstrukciója. A végleges terv szerint a gőz- mozdonyokat. innen kivonják a forgalomból. Az idén ké­szül el á Nyíregyháza és Deb­recen közötti kétvágányú vasúti pálya automata bizto­sító berendezésekkel való felszerelése. A vasút áruszállításában a legnagyobb mennyiséget Zá­hony képviseli. A múlt év­ben újabb, rekordot döntöttek meg az átrakó körzetben, 13 millió tonnánál több áru fordult meg a körzetben. Az államközi szerződésekkel rögzített tervek alapján a zá­honyi forgalom -z idén újabb 10—12 százalékkal bővül, a szállított mennyiség 14 millió tonna fölött várható. Ez a körzet minden dolgozójától még szervezettebb munkát kíván meg, a tavalyi napi ezer kocsin felüli átrakási csúcs utón az idén nap; át­lagban legalább 900—950 ko­csit kell átrakni. A záhonyi körzet bővítésé, re a vasút évente 180—200 millió forintot fordít. A meg­valósítandó tervek között szerepel Komoró és Fényes- li'tke között a második vá­gánypár megépítése. Az idén kezdődik el. s 1975-ben fe­leződik be a fénveslitkei üres rendező pályaudvar építése. Feladata, hogy a záhonyi át. rákot az üres vasúti kocsik­kal a ]eggazdasag06abban lássa el. Tovább folyik a ra­kodás gépesítése, az idén újabb tíz kisgépet szereznek be tőkés importból. Záhony­ban bizonyos mértékben át­rendezik a sínhálózatot ' is, éppen az átrakás korszerűsí­tése érdekében. Az 1975-ben befejeződő III-as ütem mellett párhúza- mosan indul a záhonyi kör­zet fejlesztésének IV-es üte­me., Az idén kezdődik el, s jöyőre fejeződik be a számí­tógép rendszerhez tartozó irányító épület építése. Az or­szágban ez az első szá­mítógép központ, amely ’ a vasút közvetlen munkájában vesz részt. ' A körzetben dolgozó vas­utasok élet- és munkakörül­ményeinek , a javítása szin­ten jelentős feladata a MÁV. nak. Ennek keretén belül az év végére elkészül Záhony­ban a hőerő központ, s meg­szüntetik az olaj- és gázfű­tést az egyes szociális létei sítményekben és irodákban. Megépül az eperjeskei 1500 adagos üzemi konyha, s ez­zel a körzetben már három olyan konyha lesz. amely mind a mennyiségi, mind a minőségi étkeztetés feltételei­nek eleget tesz. A munkába szállításra a múlt. év végén újabb négy autóbuszt vásá. roltak. A lakásépítést tovább szor­galmazzák. Fényeslitkén. Eperjeske rendezőn és Eper- jeske átrakón egyaránt 4—4 lakást építenek, emellett a munkáslakás építési keret teljes összegét a záhonyiak kapták, ennek a segítségével Záhonyban 36 lakás épülhet meg. L. B. MOSZKVA Moszkvában szombaton megkezdődött a békeszerető erők világkongresszusa főbi­zottságának kétnapos ülé­se, amelyen a tava­lyi nemzetközi fórum határozatainak szellemében megvitatják a nemzeteközi együttműködés problémáit és közös akciókat dolgoznak ki. Mihail Zmjanyin, a főbizott­ság alelnöke hangsúlyozta: „A világkongresszus új sza­kaszt nyitott a békeszerető erőknek a tartós béke meg­szilárdításáért, a népek kö- zötti baráti kapcsolatokért ví­vott harcában.” Raymond Guyot ismert francia közéleti személyiség rámutatott, hogy a békeharcosoknak fokozniuk kell a Vietnam támogatására, a párizsi egyezmény szigorú betartására indított mozgal­mat. Csitta Biszvasz, az in­diai országos béketanács fő­titkára beszámolt arról, hogy a világkongresszus javaslatá­ra áprilisban megrendezik az ázsiai biztonságért folytatott harc hetét. VARSÖ Edward Gierek, 'a LEMP KB első titkára szombaton fo­gadta a hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodó Abdesszalam Dzsalludot, a Líbiai Arab Köztársaság mi­niszterelnökét. A baráti lég­körben lefolyt eszmecsrén — amelyen Stefan Olszowski külügyminiszter is részt vett — elsősorban a két ország gazdasági kapcsolatainak kér­déseit vitatták meg. SAIGON A saigoni hadsereg száraz­földi erőkkel nagyszabású tá­madást indított pénteken a központi fennsíkon a DIFK ellenőrzése alatt álló Dúc Nghíep és környéke ellen. AI harcok szombaton is folyta­tódtak. A szárazföldi erőket támogatja a saigoni tüzérség és a légierő is, s mint a fő-j parancsnokság közölte, folya­matosan küldenek erősítései két. HANOt Szombaton délelőtt a vtefeJ nami szakszervezetek harma­dik kongresszusára meghí-1 vott több külföldi delegáció megérkezett Hanoiba, köJ zöttük Földvári Aladár, a SZOT elnöke vezette öttagú magyar küldöttség is. A kül­földi delegációkat ünnepélyes külsőségek között a vietnami szakszervezetek vezetői foJ gadták. BONN A Német Szövetségi társaságot Walter Scheel kül­ügyminiszter. Helmut Schmidt pénzügyminiszter és Rohwed- der gazdaságügyi államtitkár képviseli a nyugati energia- fogyasztó országok február 11-i, washingtoni tanácskozás sán. GUAYAQUIL Az Ecuadori Kommunist* 1 Párt Guayaguilben tartott plénumán követelte Luis Córvalan és a többi chilei hazafi kiszabadítását a bör­tön kínzókamráiból, és a fa­siszta diktatúra által végre­hajtott üldözések megszünte­tését. A plénumon határozat született arról, hogy fokozni kell a chilei néppel és a töb- ti latin-amerikai ország ha­zafiaival való szolidaritási mozgalmat, meg kell szilár­dítani a testvér-pártokkal fenntartott kapcsolatokat és erősíteni kell a kommunista világmozgalom egységét. Javult a termelőszövetkezetek jövedelmi helyzete Befejezéshez közelednek a zárszámadó közgyűlések NEGYEDSZÁZAD A TERMELÉSBEN. Dóbiász László, a kis- várdai Ruházati Szövetkezet egyik alapító tagja közel 25 évig dolgozott a közvetlen termelésben. Munkája nyomán több ezer gyermek és felnőtt ruha készült el. L?ci bácsi ma mű- c^iri vezetőként dolgozik. (Elek Emil felvétele) A termelőszövetkezetekben befejezéshez közelednek a zárszámadó közgyűlések. A tavalyi munka eredményeit összesítő számvetést a tsz- tagok a legtöbb gazdaságban már meg is vitatták, és az esetek döntő többségében a beszámolót úgy fogadták el. hogy megerősítették a vezető­séget eddigi munkájában. _ A közgyűléseken megvitatják, jóváhagyják az 1974. évi tér. melési és fejlesztési terveket is. A zárszámadások a mező. gazdasági üzemek javuló jö­vedelmi helyzetéről tanúskod­nak. A termelés dinamikus növekedése — 1973-ban . a tsz-ek brutto termelési ér­téke az előző évhez képest 10 százalékkal emelkedett — és a költségszint javulása ered­ményeképpen gyarapodott az üzemek által realizált jöve­delem. A mérleg szerinti eredmény a szövetkezeti szék. torban egy év alatt 19 szá­zalékkal lett nagyobb, a tsz- ek brutto jövedelme pedig közel 9 százalékkal haladta meg az 1972. évit. A jövedelem növekedésé­vel összefüggésben változtak a jövedelem felosztásának arányai, A jövedelemből ké­pezhető fejlesztési alap a szövetkezeti szektor Pan 12 százalékkal nőtt 1973-ban. Kedvező, hogy — amint ez a zárszámadásoknál bebizonyo. sodott — a fejlesztési alapot a szövetkezetek többségében a korábbinál kisebb arányú hitelvisszafizetési kötelezett­ség terheli. A tagság számá­ra előnyös, hogy az égy fog­lalkoztatottra jutó átlagjöve­delem 6—7 százalékkal lett nagyobb. Ez a növekedés a termelékenység javulásával is összefüggésbe hozható, mert a termelésn övekedést a tsz-ek — ugyanúgy, mint az állami gazdaságok — a fog­lalkoztatottak számának csökkenése mellett érték él. (A közös munkában foglal­koztatott dolgozók száma a tsz-ekben egy év alatt 3 szá­zalékkal csökkent, miközben a nyugdíjas és írulékos ta­gok. valamint aZ időszaki al­kalmazottak létszáma az 1972. évi szinten maradt.) A zárszámadó közgyűlése­ken a tagság a legtöbb helyen elkötelezte magát arra, hogy a korábbinál nagyobb mér­tékben növelik a biztonsági alapot. Az alapba helyezett jövedelem országos viszony­latban számottevően növeke­dett egy év alatt, az is be- bizonyosodott, hogy az alap összege a bruttó jövedelem­nek csak mintegy 13 százalé­kát teszi ki, s így mindent egybevetve országosan aa eredmény még nem kielégítő, de mindenesetre fejlődést je- leht az egy évvel korábbihoz képest. A biztonsági alapkép­zésénél — a jövedelmi hely­zettől függően — eléggé nagy differenciáltság alakult ki * tsz-ek között A zárszámadási beszámolón tanúsága szerint a javuló ter­melési eredmények annak is köszönhetők, hogy az üzemek többségében fejlődött az üzem- és munkaszervezés, va­lamint a költséggazdálkodás. A költségek, ráfordítások szerkezeti változása ezt a ten­denciát erősíti meg, amennyi­ben széles körben bontako­zik ki a technológiai fejlődés (szakosított állattenyésztő te­lepek, korszerű, zárt termelési rendszerek, stb. alakulnak ki) s ezzel együtt a foglalkozta­tottak száma csökkenőben van. Ilymódon az összes költ­ségen belül az anyag- és anya­gi jellegű költség növekedik az átlagot meghaladó mérték­ben, a munkabérköltség ennél kisebb ütemben emelkedik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents