Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-08 / 32. szám

XXXI ÉVFOLYAM. 33. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1014. FEBRUAR g, PÉNTEK unmt VAKTAimMsmt Öl fonnák a közművelődésben Az iparszerű burgonyatermesztés tapasztalatai Tévémozaik Sportjelentések Zárszámadó közgyűlés a tarpai Győzelem Termelőszövetkezetben Az eseményen részt veit és felszólalt Biszku Béla elvtörs, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Sikeres évet zárt a külkereskedelem Dr. Bíró József sajtótájékoztatója Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter csü­törtökön a Parlament Gobelin-termében tájékoztatta az újságírókat a külkereskedelem 1973. évi eredmé­nyeiről és további feladatairól. Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről Elmondta, hogy külkeres­kedelmi forgalmunk tavaly is dinamikusan fejlődött, A szocialista országokban 16 a nem szocialistákban 25 szá­zalékkal több árut értékesí­tettünk, mint 1972-ben, az import pedig 5, illetve 20 szá­zalékkal nőtt. Főként az ár­emelkedéseknek tulajdonít­ható, hogy a nem szocialista országokkal jelentős mérték­ben emelkedett a forgalom. Külkereskedelmünk aktívu­ma a szocialista országokkal növekedett, a nem szocialis­tákkal pedig hosszabb idő után ismét aktívvá vált for­galmunk. A szocialista országokba & korábbinál több timföldet, gumiipari é6 vegyipari ter­méket, gépet szállítottunk, s növeltük az importot műtrá­gyából, növényvédőszerék- ből. A nem szocialista orszá­gokba a korábbinál mintegy 60 százalékkal több kohásza­ti termékei szállítottunk, de vegyianyagból es gépekből is többet exportáltunk, mint 1972-ben. Ugyanakkor köny- nyűipari nyersanyagokból és különféle vegyitermékekből a korábbinál többet hoztunk be. Fokozódtak a termelési ko­operáción alapuló szállítások. A fejlett tőkés országokba exportált gépipari terméke­inknek mintegy 15—20 szá­zaléka kooperációs szerződé­sek alapján készül. Ugyanez a tendencia egyre inkább ér­vényesül a szocialista orszá­gokkal folytatott külkereske­delmünkben is. 1974-ben a nemzeti jövede­lem belföldi felhasználása nagyobb lesz, mint tavaly, ezért az idén az export mér­sékeltebb ütemű fejlődésével és az import élénkülésével számolhatunk. Hazánkban ugyanis az idén fokozódnak a beruházások, s időszerűvé vált a vállalati készletek fel­töltése is. A szocialista országokkal tovább kívánjuk növelni a kereskedelmi forgalmat, fi­gyelemmel kell azonban len­ni arra, hogy 1973-ban a szo­cialista viszonylatú forgalom­ban a kivitel jóval meghalad­ta a behozatalt. A partneror­szágokkal együtt közös érde­künk tehát, hogy az import nagyobb mértékben növeked­jék, mint az export, ezért a vállalatoknak gondosan vizs­gálniuk kell a szocialista or­szágokból való vasartásefe bővítésének lehetőségeit. Ex­portunkat a gazdaságos ter­mékekből kell fokozni. A fejlett tőkés országokkal szintén mód van a forgalom fejlesztésére. Igen fontos, hogy feldolgozóiparunk fo­kozza termékeinek verseny­képességét. exportját. Az im­portot a szocialista országok­ból való vásárlási lehetősé­gekkel kell összhangba hozni. A fejlődő országokkal mind export, mind importforgal­munkat növelni kívánjuk, * arra törekszünk, hogy ezek­nek az országoknak a része­sedése növekedjék hazánk külkereskedelmi forgalmá­ban. A tőkés világgazdaság vál­ságjelenségeiről szólva a mi­niszter rámutatott, hogy az utóbbi években több. mint 100 valutát ezernél több al­kalommal leértékelték, s az infláció erőteljesen növeke­dik a tőkés országos oan. A legfontosabb nyersanyagok és alapanyagok világpiaci ár­szintje az elmúlt két eszten­dőben csaknem két- és fél­szeresére emelkedett. A tő­kés világgazdaság e jelensé­gei népgazdaságunkat is érinti. Folytatódik például az energiahordozók, szintetikus szálak, vegyianyagok, a gyap­jú, a pamut, a pamutfonalak árának emelkedése. amit azonban termelő vállalata­ink csak kisebb mértékben érzékelnek, mivel a költség- vetés az áremelkedés jelen­tős részét kiegyenlíti. Ezek az ársemlegesítő tö­rekvések viszont szükségessé teszik azt. hogy a költségve­tés elvonja a tőkés export árnyereségének egy részét abban az esetben, ha az ex­portált terméket olyan im­portált nyersanyagokból, alapanyagokból készítették, amelyekhez az állam árkié- gyeniítő támogatást nyújtott. Ugyanakkor az is szükséges, hogy mindenütt fokozottan takarékoskodjanak az energi­ahordozókkal. a nyersanya­gokkal és félkésztermékék- kel. A jelenlegi világgazdaság! folyamatok és tendenciák alapján várható hogy as árak, ha nem is emelkednek tovább, de magas szinten fognak stabilizálódni. Eyért mindenképpen célszerű az energiagazdálkodás ésszerű megszervezése és a takaré­kosság. (MTI) zárszámadó közgyűlés résztvevői A Varsói Szerződés tagál­lamai honvédelmi miniszterei bizottságának üléséről a kö­vetkező közleményt adták ki. 1974. február 6—7-én a Román Szocialista Köztársa­ság fővárosában, Bukarest­ben ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamai honvé- védeimi minisztereinek bi­zottsága. A bizottság munkájában részt vettek a Varsói Szerző­dés tagállamainak honvédel­mi miniszterei, valamint az egyesített fegyveres erők fő- parancsnoka és vezérkari fő­nöke. Az ülésen megvizsgálták a Varsói Szerződés szervezete katonai szerveinek tevékeny­ségével összefüggő időszerű kérdéseket. A honvédelmi miniszterek bizottságának ülése baráti légkörben, valamennyi részt­vevő kölcsönös megértésének szellemében folyt le. A megvitatott kérdésekben összeegyeztetett határozatod kát hoztak. Az ülésen Ion lonita had­seregtábomok. a Román Szo­cialista Köztársaság nemzet- védelmi minisztere elnökölt ★ Nicolae Ceausescu, a Ro-' mán Kommunista Párt főtit­kára, a román állami' "’ács elnöke, a fegyveres erők fő­parancsnoka fogadta a Varsói (Folytatás a 2. oldata* Február 7-én, csütörtökön tartotta zárszámadó közgyű­lését a tarpai Győzelem Ter­melőszövetkezet. Az esemé­nyen részt vett Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, dr. Tar Im­re, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese, Spieák András, a vásárosnaményi járási pártbizottság első tit­kára, dr. Kiss György, a me­gyei tanács járási hivatalá­nak elnöke, Józsa Endre, a Szatmár-Beregi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­gének titkára. Ott voltak a szomszédos közös gazdaságok meghívott képviselői is. Szűcs László, a Tarpai Nagy­községi Pártbizottság titkára, a közgyűlés levezető elnöke bevezető szavai után Fággyá s Jenő elnök tartotta meg az 1062 taggal dolgozó és 4891 hektáron gazdálkodó mező- gazdasági nagyüzem elmúlt évi munkájáról a vezetőség beszámolóját. Ebben a többi között el­hangzott, hogy a mostoha ter­mészeti tényezők ellenére a szövetkezet minden eddiginél nagyobb eredményt ért el 1973-ban. Ezt bizonyítják a növénytermelés adatai, amely szerint kenyérgabonából az utóbbi három esztendő átla­gában 36, kukoricából 42, napraforgóból 16, cukorrépá­ból 417 és pillangósokból 48 mázsát takarítottak be hek­táronként. Növelték a búza. a napraforgó és a cukorr > a termőterületét. Ez idő alatt a szarvasmarha-értékesítés 35, a baromfi értékesítés pe­dig 50 százalékkal növekedett, a tejértékesítés pedig hét­szerese a korábbinak. Az ál­lattenyésztés árbevétele 70 azázalékkal emelkedett. Mind a növénytermelés mind az állattenyésztés ered­ményeinek további fokozá­sához már megvannak az esz­közök, illetve folyamatban vannak az egyes beruházá­sok. így például a termelő- szövetkezet tagja a nádudva­ri kukorica és ipari növé­nyek termesztési együttmű­ködésnek és egy gépsort már beszereztek. Nemrég fejező­dött be a 320 férőhelyes sza­kosított tehenészeti telep be­népesítése. Ezek a beruházá­sok, a biztosítékai az elkövet­kező évek még jobb eredmé­nyeinek. A termelőszövetkezet - az el­múlt évben növelte mellék- és segédüzemei tevékenységét. A tsz-ben kőbánya, szeszfőz­de, gatter- és parkettaüzem működik. Az előző öt év át­lagához e tevékenység jöve­delme 25 százalékkal nőtt. A Győzelem Tsz 1973-ban 53 millió értékű árut termelt. Nyeresége 11 és fél millió volt. A dolgozó tagok mun­kadíjára 14 és fél millió fo­rintot fordítottak, de jelen­tős összeget költöttek község­fejlesztési hozzájárulásra, szociális és kulturális alapra és több mint 8 és fél millió forintot fordítottak a tsz fej­lesztési alapjára Az eredmé­nyek lehetővé tették, hogy a tagság részére ki tudják fi­zetni a 20 százalékos tartalé­kot, ezen kívül 21 százalékos nyereséget is oszthatnak. 1973-ban az egy tagra jutó átlagos jövedelem meghalad­ta a 22 ezer forintot, amely 852 forinttal magasabb, mint az elmúlt évben volt. A ta­gok részesedését 4 százalék­kal növelték, s így az egy 10 órás munkanapra elérte a 92 forintot. A tagság negyedrésze bel­földi üdültetésben, illetve .ki­rándulásokon vett részt, de tizennégyen külföldön is jár­tak, és az utak költségét e termelőszövetkezet viselte Segítette a szövetkezet p nvusdíias és járadékos tage kát is: az elmúlt év végé’ 465 fő kapott 500 illetve 100r forintos kiegészítő segélyt, f nagycsaládosokon is segítek a közös gazdaság. A tarpai Győztem Tsz töb> százezer forintot fordított az egész tagság javát szolgáló községi létesítményekre, így oéldánl az utak. iárrlák és a vízmű, vágóhíd, stb. énftésé- re, valamint a kultúrház tá­mogatására. A vezetőség hp^Támolóía nagy jelentőséget tulajdoní­Faggyas Jenő tsz-elnök a vezetőség beszámolóját tartja (Folytatás a í. oldalon) tótra szocialista tersenymoz- galomnak, különösen a szo­cialista címért küzdő brigá­dok mozgalmának. Rendsze­resen meghirdetik az üzem­ágak közötti- versenyt is és a kiemelkedő helyezést elért dolgozókat erkölcsileg és anyagilag is elismerik. Külön elismeréssel szóltak az öt szo­cialista brigádról, amelyek tagjaira a legnehezebb körül­mények között is számíthat­nak. Elhangzott, hogy a tagság és a vezetőség kapcsolata jó, s ennek nem kis része van a gazdaság eredményeinek ala­kulásában. A szakembereket ösztöndíjak létesítésével is támogatták, de a mindennapi munkájuk során is megfelelő elismerést kapnak. A vezető­ség beszámolója megemlítet­te; segíteni kell a nők egyik legnagyobb problémáján, a foglalkoztatási gondok meg­oldásában. a fiatalok és női’ szakmai kénzéséhen, tanul - mányi ösztöndíjak és tapasz talatcserék létesítésében is. A közgyűlés beszámolója ezután arról szólt, hogy a közgyűlés által választott bi­zottságok megfelelően tevé­kenykednek, a tagság mind a bizottságok munkájáról, mind a vezetőség üléseiről megfe­lelő tájékoztatást kap. Javult a háztáji gazdaságok munká­ja; az elmúlt évben a ta­goktól átvett áruk értéke a korábbinál csaknem három­szorosaira növekedett. A termelőszövetkezet most tartotta utolsó önálló zár­számadását, mivel a legutóbbi közgyűlésen kimondták a gulács-tivadari Uj Élettel való egyesülést, s még a hó­nap végéig sor kerül az új egyesített tsz alakuló közgyű­lésére, amely a Tarpa—Gu- lács—Tivadar Esze Tamás Tsz nevet viseli. Az egyesült közös gazdaság 1700 taggal 7112 hektáron gazdálkodik, s ezzel Szabolcs-Szatmár megye legnagyobb közös gazdasága lesz. Itt már lehetővé válik a korszerű termelési rend­szerek bevezetése. Idén 600 hektáron kukoricát, 130 hek­táron cukorrépát és 650 hek­táron napraforgót fognak ter­melési rendszerben termelni. Egyrészt nagy teljesítményű gépsorral. . *«részt különbö­ző meglévő és új gépekkel. 600 hektáron tervezik a gyep- gazdálkodási program meg­valósítását, amelv az ősgye­pek felújítását és újratelepí­tését célozza. Nagy területről takarítják be a fűhozamot, tel­jes gépesítéssel. A szállastakar- mány zömét a legkorszerűbb módszerekkel takarítják be.

Next

/
Thumbnails
Contents