Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-06 / 30. szám
£xxi. Évfolyam. 30. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1974. FEBRUAR 6, SZERDA LAPtsm TARTALMÁBÓL: Kétmilliárd és a kínálat .3 oldal) Olvasóink leveleibe 1 (4. oldal) Szabolcsból a világpiacra (5 oldaä Totótcmácsadő (9. oldal) Gazdaságunk tükre Az elmúlt évre visszatekintő statisztikai jelentés - amely vasárnap került nyilvánosságra - mindenekelőtt két dologra figyelmezteti az olvasót: az idő múlására és a gazdasági cselekvés eredményeire, feladataira. A jelentésekből kitűnik, hogy a főbb ipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl termelési tervét. Óvakodva a dicsekvéstől, itt említhetjük az energiatermeléssel, behozatallal és felhasználással kapcsolatos viszonylag nyugodt, kiegyensúlyozott fejlődést — a jelentésben több, figyelemre méltó adat utal erre —, ami az előrelátó, tervszerű gazdálkodós igen megnyugtató, mindazonáltal természetesnek vett bizonyítéka. És noha nyilvánvaló, hogy a mezőgazdaság termés- eredményei manapság sem függetlenek a természeti körülményektől, bízvást ide sorolhatjuk a termésátlagok túlnyomórészt örvendetes alakulását, sőt az állattenyésztés immár ismét felfelé ívelő irányzatát, mert magától értetődőnek tekintjük, ha még oly bonyolultak is a modern élelmiszergazdaság belső összefüggései, hogy a szocialista mezőgazdaság! nagyüzem bőséget teremt. A sorokból kiolvasható tennivalók, feladatok életünk változásának ugyancsak beszédes jelei. A külkereskedelemmel kapcsolatban például, a kiviteli többletből adódóan - és mert az exportot tovább akarjuk növelni -, szorgalmazni kell a behozatalt. Ez gazdaságos módon nem egyszerű feladat ugyan, de mégis csak kisebb, ha úgy tetszik, ..kellemesebb" gond, mint az exportképesség hiánya. A „mbtorizáltság" lényeges ismérve a gazdasági fejlettségnek. Nos, a gépkocsi- állomány tavaly meghaladta a 400 ezret — idén eléri a félmilliót -, de a „kocsin" kívül, sokmindenre lesz még szükségünk, egyénileg is, társadalmi méretekben is. Ez is mai és holnapi tennivalóinkra utal. Ide kívánkozik az is, amit o lakásépítésről mond el a jelentés. A múlt évijen 85 ezer lakás épi^t, a tervezettnél körülbelül négyezerrel több. Az állami erőből épített lakások száma majdnem 3000-rel elmaradt az előirányzattól, a magánlakás-építés jelentősen - több mint 7 ezerre! - meghaladta azt. Nem kell bizonyítani, mekkora mennyiség a 10 milliós országban 85 ezer lakás, de azt sem. hogy milyen sajnálatos az állami lakásépítés csaknem háromezres elmaradása. fbalogh) Nixon- Gromikotárgfjalás a Fehér Házban Gromiko külügyminiszter Nixon elnöknél a Fehér Házban. (Kelet-Magyarország telefotó) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter hétfőn este a Fehér Házban találkozott Richard Nixonnal, az Egyesült Államok elnökével. A TASZSZ jelentése szerint a találkozón folytatott tárgyilagos és konstruktív jellegű meg-’ beszél ésen megvitatták a kétoldalú szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéseit és aktuális nemzetközi problémákat. A találkozón jelen volt A. Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter. Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter kedden délelőtt a- szovjet nagykövetségen . . folytátta hétfőn megkezdett tárgyalás- sorozatát. A két külügyminiszter és munkatársaik megGáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára kedden a Magyar Sajtó Házában tábeszélései később munkaebéden folytatódtak. Előző este Nixon elnök folytatott több, mint 2 órás megbeszélést a szovjet kül(Folytatás a 2. oldalon) jékoztatót tartott a sajtó vezető munkatársai számára a magyar szakszervezeti mozgalom időszerű és nemzet1- zi feladatairól. (MTI) Gáspár Sándor tájékoztatója a Magyar Sajtó Házában A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója A mezőgazdasági könyvkiallitás látogatói. Kedden délelőtt a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola nagyelőadó termében rendezték meg az idei mezőgazda- sági könyvhónap megnyitóját. Az ünnepi rendezvényen nagy számban jelentek meg termelőszövetkezeti elnökök, vállalati, intézményi vezetők, mezőgazdasági szakemberek. Résztvett a megnyitón Laub István, a megyei párt- bizottság osztályvezető helyettese is-. Megnyitó beszédet dr. Vétek, János főigazgató tartott. Többek között örömét fejezte ki, hogy a főiskolát érte az a kitüntetés: itt rendezik a 17. könyvhónap megyei megnyitóját és a velejáró könyvkiállítást. Beszélt a termelés legfontosabb tényezőjéről, az emberről, a szakemberek szerepéről. Napjainkban a szaktudományok olyan rohamosan fejlődnek, hogy 4—5 évenként fel kell újítani a korábbi ismereteket. Aki ezt nem teszi, nem lehet képviselője a korszerűségnek. Az új ismeretek szerzésének egyik fontos bázisa az önképzés, a szakkönyvek. folyóiratok tanulmányozása A mezőgazdaság könyvkiadás az utóbbi néhány évben megírissült és megkétszereződött. Az új szakkönyvek jelentik azt a tudományt, ami a könyveli tanulmányozásával termelőerővé válhat. Dr Pethő Ferenc ország- gyűlési képviselő, tanszékvezető főiskolai tanár „A tervezés és információ, a mező- gazdaságban’’ címmel tartott szakelőadást. A főiskolán rendezett mezőgazdasági könyvkiállítást Gallyas Csaba, a Mezőgazdasági Könyvkiadó irodalmi vezetője nyi- l tóttá meg, Tanácskozás Mátészalkán Értékelték az MSZBT- tagcsoportok munkáját Tanácskozásra gyűltek ösz- sze Mátészalkán február 5- én a megyében működő MSZBT tagcsoportok ügyvezető elnökei és a tagcsoportüzemek intézmények párt- titkárai, a városi és járási pártbizottságok propaganda és művelődési osztályainak vezetői. Részt vett a tanácskozás munkájában Brenner Péter, az MSZBT Országos Elnöksége Tömegmozgalmi Osztályának vezetője ár: Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője, és Forgács András. a mátészalkai városi pártbizottság első titkára. A résztvevőket Brenner elvtárs tájékoztatta az MSZBT Országos Elnökségének és a tagcsoportoknak a munkájáról. Az • országban 907 tagcsoport több mint másfélmillió taggal működik. A megyében alakult tagcsoportok száma 35. Közülük 13 ipari létesítményben, 12 mezőgazdasági üzemben, 2 intézményben, 8 pedig iskolában tevékenykedik. Az országos elnökség .nemrég értékelte az éves munkát Megállapították, hogy az MSZBT, mint feloldott tö- megpolitikai szervezet kiállta az idő próbáját. A gyakorlati munka során döntően a . KISZ-re, a szakszervezetekre és a szocialista brigádokra támaszkodik. A . .mozgalmi feladatok között a jövőben a tagcsoportok tartalmi mun- . ’iájának megszilárdítása szerepel. . Az MSZBT tagcsoportok a pártszervezetek ' irányításával dolgoznak. Fő feladatuk a magyar és a szovjet nép közötti barátság mélyítése. Erre a kedvező bel- és külpolitikai helyzetben igen jók a lehetőségek. Különösen segíti ezt a Szovjetunió béke- politikája. Jól támogatták a két nép közeledését a „Balti tengertől a Csendes Óceánig”, a „Kell a jó könyva „Ki t,ud többet a Szovjetunióról” című rendezvények valamint a különböző alkalmi megemlékezések. A Magyar Szovjet Baráti Társaság munkáját 1974-ben alapvetően meghatározzák az 1971 novemberében megtartott országos értekezleten .A- fogadott célok, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével kötött 1974 —75-ös évekre szóló együttműködési ■ egyezményben megjelöli feladatok. Többek között: a tagcsoportok vállaljanak részt az MSZMP X. kongresszusa, határozatainak megvalósításáéban, valamint az SZKP XXIV. kongresszusán elfogadott program megvalósításának ismertetésében, a szovjet békeoffenziva/ jelentőségének tudatosításában. Az MSZBT sajátos eszközeivel részt vesz a hazai közvélemény politikai formálásában, a két nép közötti barátság és együttműködés erősítésében. 1974-ben a társaság munkájának középpontjában hazánk felszabadulása és az MSZBT megalakulásénak 30. évfordulójára rendezendő akciók, eseménysorozatok. ünnepségek előkészítése áll . ' A megyei tagcsoportok feladatai között- , szerepel , a munka rendszeresebbé tétele, az internacionalista nevelés fokozása. A barátsági munkában elsősorban a Hazafias Népfront Béke és Barátsági Bizottságával kell még gyümölcsözőbbé tenni a tagcsoportok kapcsolatát. A tanácskozás befejezéseként az ügyvezető elnökök és a párttitkárok tapasztalatcsere látogatást tettek az ‘ ÉRDÉRT mátészalkai tagcsoportjánál (sígér) nyíregyháza Megkezdődtek a VI. pedagógiai hetek öt évvel ezelőtt határozták el a nyíregyházi tanácsi, művelődési szervek, hogy1 minden év februárjában megrendezik a pedagógiai heteket, melyek programjában időszerű név si, oktatási, módszertani és egyéb kérdések kapnak helyet. Az idén, február 5-én délelőtt 9 órakor a városi úttörőház nagytermében. mintegy 350—400 óvónő, tanító és tanár részvételével, megkezdődtek a VI. nyíregyházi pedagógiai hetek. Az elnökségben helyet foglalt Szűcs Imre, a megyei pártbizottság osztályvezetőlyettese, Szemerszki Miklós. a városi pártbizottság ‘ttkára, Biró László, a városi tanács elnöke. dr. Kuknyó János, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetője. a tömeg és társadalmi szervek, oktatási intézmények vezetői. Biró László, a városi tanács elnöke megnyitójában méltatta a pedagógiai hetek jelentőségét a város pedagógustársadalmának továbbképzésében, elméleti és gyakorlati ismereteik gazdagításában. Külön öröm, hangsúlyozta, hogy a kömye. ző községekben élő és tanító pedagógusok közül is mind- többen érdeklődnek a rendezvénysorozat iránt, amelynek egyik fő célja, hogy segítséget adjon az oktatáspolitikai párthatározat megvalósításához, hozzájáruljon a legfontosabb pedagógiai, módszertani problémák tisztázásához. A pedagógiai hetek nyitó előadását dr. Kálmán György, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője tartotta az oktatáspolitikai párt- határozat megvalósításának tapasztalatairól, a feladatokról. Elöljáróban utalt azokra a társadalmi, gazdasági, kulturális körülményekre, amelyek szükséeessé tették az állami oktatás helyzetének felülvizsgálatát és a korszerűbb oktató-nevelő munka tennivalóinak meghatározását. Az 1961-ben életbe lépett iskolareform három fő követelménye az volt: vigyük közelebb az iskolát az élethez nyújtsanak az ; skálák korszerű műveltséget, erősödjék a szocialista szellemű . nevelés hatékonysága. «Folytatás a & oldalasai
