Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
!fR>ST-WA«TARORSTÄ« — ^ASARHAPT HP. Mnnirg. Diákélet Egy kísérlet: a vertika uj szóval gazdagodott a mozgalmi nyelv mfttára. pontosabban a vertika csak rövidítése a vertikálisnak, de a diákfantázia hamar saját nyelvére alakította a szót. Az ifjúsági mozgalomban új szervezeti formát jelent. 1970 őszén kezdődött. Az országban 53 iskolát jelöltek ki kétéves mozgalmi kísérletre. hogy tapasztalataik eldöntsék: életre való-e a vertika? A Nyíregyházi Kölcsey Gimnázium és Szakközépiskola diákjai is „kísérleti nyulak” voltak a kérdés eldöntésében. Vadász Szilvia. Nagy Éva. Kiss Piroska és Ocskay Erzsébet ifjúsági vezetők az iskolában. Hol jobb a program? — Mit is jelent ez az új szervezeti forma.'! — Az a legegyszerűbb, ha összehasonlítjuk a régi formával — kezdi a beszélgetést Vadász Szilvia. Korábban egy osztály alkotott egy alap6zervezetet. Ez most megszűnt, mert vegyes életkorú közösségek szerveződtek ugyanakkor az osztály sem „esett” szét, mert külön alakultak osztály diákbizottságok is. akik intézik a szűkebb közösség ügyes-bajos gondját. — Minek alapján dönti el egy elsős, hogy melyik alapszervezetnek kíván tagja lenni? — Négy évvel ezelőtt, amikor ez a kísérlet megkezdődött, nagy volt a lelkesedés. Tizenkét csoport alakult, egyéves programot készítettek, amit plakátokon, iskolacádión népszerűsítettek. Olyan toborzásféle volt ez. Mindenki oda ment, ahol jobb programot ígértek. Az az igazság, hogy ez a kezdeti nagy lendület egy kicsit alábbhagyott. Mosi a taggyűléseket hirdetik meg. az elsősök va lamennyit sorra járhatják, és akkor dönte nek, melyikhez kérik felvételüket. — Mi tartja össze a ..komoly” negyedi keseket a „kicsi” elsősökkel? — Egyszerű. Megszűnik az a félelem ami minden elsősben van egy ideig, hogy negyedikesre ránézni alig mernek, nem hogy megszólítani őket. Most együtt vannak, közösen végzik a munkát és főleg — tanulnak egymástól! Tulajdonképpen, ha kikerülünk az iskolából ott sem lesznek elsősök meg negyedikesek. könnyebb lesz így a beilleszkedés. Sokat javult az iskolaszellem. Irányítják: a diákok — Osztály diákbizottság és KlSZ-veze- töség, azonos feladatokkal. Nem jelent ez ellentmondást? — Véletlenül sem. Mindkettőnek megvan a maga feladata, és ezek soha nem keverednek. Egy kicsit világosabban. Az alapszervezet munkaterv, akcióprogram szerint dolgozik, szorosabban az iskolai pártszervezettel tartja a kapcsolatot. A diákbizottságnak nincs munkaterve, az osztályban adódó aktuális feladatokat valósítja meg. tanács, adója az osztályfőnök. — A tanárok milyen szerepet kapnak az új szervezeti formában? — A párttagok egy-egy alapszervezet munkáját segítik, részt vesznek a gyűléseken, ugyanúgy szavazati joguk van. mint a diákoknak. Érdeklődési köröket patronálnak, es szakköröket vezetnek. — Érdeklődési körök? Azt hiszem ez is új fogalom? — Igen, az a különbség a szakkör és az érdeklődési kör között, hogy az utóbbit teljesen diákok irányítják. Vannak olyan iskolák. ahol ezekre a körökre épülnek a KISZ- alapszervezetek. tehát van egy társaság, akik szeretik az irodalmat, vagy éppen az iskolai újságot szerkesztik — ők alkotnak egy alapszervezetet. Mj ezt azért nem valósítottuk meg, mert úgy éreztük, egy kicsit egyoldalúvá válna a KISZ-munka. Persze vannak, akik erre esküsznek. Csak lehetőség... •— A vertikális formáltak két alapvető célja Van: a politikai jelleg erősítése és az. hogy élénkebbé. mozgalmasabbá váljék a KIS's munka. Mennyiben sikerült ez? — Kezdjük az utóbbival. Elmondtuk, hogy több ember kapott konkrét feladatot., tehát szélesedett az a kör. ahová az aktívabb diákokat soroljuk, ugyanakkor jóval több lehetőség van arra. hogy mindenki megtalálja az egyéni érdeklődésének megfelelőt. És azzal hogy egyre többen jutnak szóhoz, értei mesebben töltik el a szabad időt — tulaj donképpen már politizálunk. — A kísérlet szeptembertől valamenny középiskola számára valóság lesz. — Sokan keresnek mee bennünket, m nagyon szívesen segítünk elsősorban azzal hogy nehézségeinket mondjuk el, amiből tanulhatnak Azt. hogy ez az új forma csak lehetőség, bebizonyosodott, hogy jobb mint a Ocskay Erzsébet Vadász Szilvin Kiss Piroska Nagy Éva égi. pezsgést hozott az iskolába, de mégsem .cell tőle világmegváltó dolgokat várni. Figyelembe kell venni a helyi adottságokat. A mi iskolánk szakközépiskola is, tehát sok a gyakorlat, ami rendszerint délutánra esik. Nagyon nehéz összehangolni az időt. Nem lehet hatodik órában megbeszélni valamit, ez jó is. mert az úgysem ért sokat, de a .mikor”? — mégis nagy gond. Meg kell ta- .álni azokat a lehetőségeket, amelyek két gyűlés között is összetartják a diákokat. Ebben még négy év után is csak tapogatózunk. Kgyet — négy közül — Olyan gondok is vannak — szól Nagy Éva, hogy legutóbbi ülésen négy elsŐ6 közü' csak egyet vettünk fel a KISZ-be. A negye dikesek feLmordultak, hogy „mit szekáljátok őket. nekünk csak a papírt kellett beadni” — akkor igen, de most másképp van. — A forma tehát szemléletváltozást is követel? — Pontosabban, csak más szemlélettel lehet ezt az új formát elfogadni, félretenni a régit, csak azt megtartani, ami bevált, ami jó —. és meg kell tanulni „vertikában" gondolkodni. Kolláth Adrienne Úttörőnek lenni Nem teher a tanulás mellett játszva el lehet vé- gezni az úttörőmunkát — mondta Seicher Judit, a nyíregyházi 12. számú iskola 6. osztályos tanulója. Külön óráim nincsenek. az úttörőházba járok rajzszakkörre és az úttörőfeladatok elvégzése foglalja le minden időmet. — Nem szóltak a szüleid azért, mert több délutánon és vasárnapon a pajtásokkal közös programokban vettél részt? — M, ezen sohasem vitatkozunk, sőt szüleim szívesen veszik úttörőprogramjaimat. tudják, hogy abból csak tanulhatok. Tóth Sanyinak sem kellett komolyabb „harcot vívnia” szüleivel amikor arról volt szó, hogy a sok különóra miatt fáradt és ezért nehezebben megy az úttörőin unka. — Belátták, hogy a tanulás mellett már nem bírom a két-három külön megterhelést. Azt viszont ők sem szerették volna, la ezek miatt a tanulás akadozik és az úttörőfeladataimat sem tudom ellátni. Úgy döntöttünk. hogy lemondom a különórákat és amit szeretek megtartom és lelkiismeretesen csinálom. Az említett két gyermek esete nem egyedülálló, számtalan szülő gondolkodik az övékéhez hasonlóan és csak elvétve akadnak olyanok, akik különböző kifogásokkal élve szinte gátolják gyermeküket, hogy részt vegyenek az úttörőszervezet munkájában, sokszor még a pajtások akarata ellenére is Hogyan és miért változott meg a kép, hiszen az utóbbi években inkább arról lehet elég sokat hallani hogy a szülők megismertetik gyermekeikkel saját munkahelyüket és a A kérési „Aranyhomok“ jó gazdasági Svet zart a ajfrkércei Lenin Termelőszövetkezet. Elég egy adat a gazdasági eredményekhez: az egy ledolgozott munkanapra jutó munkadíj ismét tíz forinttal emelkedett: moot már 114 forint. De ez még nem feje® ki a kis faki közös gazdasága háromszáz tagjának kereset- emelkedését. Januárban, — még a zárszámadás hetén Í6 —, ötven férfi és száztíz bő dolgozott. Pedig 23 nő élvezi a gyermekgondozási segélyt. És — mint azt Éles Miklósné, a szövetkezeti nőfoizottság titkára elmondta —, míg tavaly 43 nő érdemelte ki a fizetett szabadságot, idén már 69 lány és asszony jogosult rá. Pedig ehhez az alapszabály szerint száznyolcvan ledolgozott munkanap szükséges. És közben — mint arról Kovács György főállattenyésztő beszámolt — állandó fejlesztéssel olyan sertéstenyésztés,- apparátust hoztak létre, hogy míg tavaly összesen 1200 hízott állatot értékesítettek — idén már a zárszámadásig, tehát januárban 186- ot. Épül a bekötő út — mesélték. És — ezt is 6zámbavették —, míg az állami gazdaságokban a 42 mázsás búza költségmutatószáma 230, itt csak 123. A nyírkércsi Lenin utoljára 1966-ban volt veszteséges. Akkor állt munkába a jelenlegi vezetőség. És azóta csendesen, egyenletesen fejlődnek. MI ENNEK A MAGYARÁZATA? A jó szakmai és mozgalmi vezetés, természetesen. A tagok szorgalma — enélkül aligha érne ennyit a munka. Hogyan sikerült így egyenesbe hozni a dolgokat a faluban? léte a téesz-munkának mondjuk megOszftH tén. Legelőször ezt kellett megteremteni. De hogyan? Tudtuk, hogy csak egy módon: ha fizetünk. Elég nehéz volt kiharcolnunk, hogy — veszteség után! —, legalább a megalakítandó ifjúsági brigád megkaphassa havonta munkája bérét. Jöttek is, egymásután a hírre. Már az elején megkeresték a havi ezerötszáz forintokat. Akkor kezdték az idősebbek mondogatni, hogy náluk nem lehetne ugyanezt? Fokozatosan megvalósítottuk és most is tizenhat új fiatal felvételét számolhatjuk össze AZ EGYKORI FIATALOK brigádja 27 taggal alakult. Ma már sokkal többen van. nak. Az a szokás alakult ki, hogy az általános iskola elvégzése után dolgozhatnak a termelőszövetkezetben és ma már megtiszteltetésnek számít. ha szakmai gyakorlat és képzés után tizenhat éves korukban teljes jogú tagnak felveszik a fiatalokat. Ottjártunk napján még dolgoztak s gyümölcsösben. Az Aranyhomok brigád jórészt fiatal lányokból és menyecskékből áll. Negyvenhét tagja van. Egy férfi és negyvenhat nő. Az egyetlen férfi Tóth Mihály, a bri. gádvezető. A lányok, fiatalasszonyok metszenek az almafákon. Létrákon másznak, nyújtózkodnak. Piros, kék, sárga kendőiktől mintha kivirágzottak volna a fasorok a be- havazott táj fölött. A brigádvezető elmondja, hogy aki téZámbori Imre elnök megvakarja deresedé üstökét és elgondolkozó hangon emlékszik vissza nyolcéves szolgálata kezdetére: — Én azt hiszem, az ifjúsági brigáddal kezdődött . Ez volt a döntő, amivel megnyertük a csatát és már az első évben kigaz- dálkodtuk az egymüliónál jóval nagyobb hiányt. — Ugyanis — folytatja —, amikor megválasztásunk után megismerkedtünk a helyzettel, azt tapasztaltuk, hogy a szövetkezet veszedelmesen öregszik. Voltak a faluban fiatalok, nem is kevés. De azoknak javarésze még csak véletlenül sem dolgozott a szövetkezetben. Ki az erdőgazdaságba járt, ki máshová. Az én faluimban — mert itt születtem én is —. nem nagyon volt becsülen munkát kér, mindenkinek jut. A férfiak inkább trágyát hordanak, a gépeket javítják. A nők, — alig fejezték be a dohánycsomózást —, kezdték a metszést. És mire tavasszal összeszedik az utolsó gallyakat, már teríthetik a fóliákat a kertészetben. Ezt a fóliás nevelést is nemrég kezdték. Csorna Évával beszélgettünk. Húszéves, barna, piros fejkendője alól munka után is szépen homlokára fésülve diószínű haja. Négy éve lett tagja a termelőszövetkezetnek. Tizennyolc megmetszett fa van már utána. Társnői éVődnak vele, hogy beszéljen a menyasszonyságáról, mert tavasszal lesz az esküvője. Már készül az otthona. Megvették a bútort is. Huszonnégyezerért. Vigyáz a fizetésére. Csicsetku Márta is elmúlt tizenkilenc. O szőke, dús haján nincs kendő, a piros puló. vere virít mézszínű haja alatt. Évekig volt a KISZ-ben vezetőségi tag. Most a fiatalokat képviseli a szövetkezet verseny- és szociális bizottságában. Nagyon na«y előléptetésnek érzi ezt ILYEN A TÖBBI FIATAL is az Arany* homok brigádban. De meet sietnek, mert mindjárt kezdődik a munkásképző tanfolyam. Tavaly is harmincnál többen végezték eh A tiszaberceli szakmunkásképző iskola kihelyezett tanfolyamait sorban elvégzi minden brigádtag. Tehát nemcsak munkát kérnek: értenék is hozzá. Meg is látszik a termésen. Gesztelyi Nagy Zoltán élmény környezetét aktívan segítenek sportversenyek lebonyolításában, kirándulások szervezésében, ők is takarékosságra biztatják a gyermekeiket és sokszor hasznos kezdeményezésekkel, társadalmi munkával segítik a kicsik figyelemreméltó munkáját. A „közeledést” az úttörőszervezet kezdeményezte. A szülők bizalmát már évek óta kivívták: munkájuk hatása a pajtások fejlődésében lemérhető volt Aztán olyan úttörő szülői értekezleteket szerveztek, ahol a mozgalmi munkát megismertették a papákkal és mamákkal, felhivták figyelmüket arra, hogyan támogathatják őket a közös cél érdekében. — Beszélgettünk ezen az értekezleten arról, hogy a túlterhelést elsősorban a különórák többletei okozzák. Az úttörőmunka sokrétűsége nagy segítségére lehet a pajtásoknak a pályaválasztásban. Hagyják, hogy otthon segítsenek a háztartási munkában és ne kapjanak mindent készen — mondta Takács Katalin, a 12. számú iskola úttörőcsapatának vezetője. Gyűjtsék össze az otthoni hulladékot, mert az érte kapott pénzen kirándulásokat tudnak szervezni és játékokat vásárolni. Beszélgettünk arr^'l is, hogy az úttörőruha kötelező, de nem a drága jersey szoknya és a fehér garbó. A szülőktől nem ínyagi juttatásokat várnak a gyermekek, hanem olyan segítséget, amely elősegíti az egyéni, a közös feladatok teljesítését — a természet járást, a megye alaposabb megismerését. Talán még soha nem volt ilyen gazdag és soha nem nyújtott ilyen tág lehetősegeket az úttörőmunka, mint ebiben az évben Egymást követik a versenyek — szaktárgyi, éneklő rajok, kisdobos őrsök, a kulturális szemle versenyei. Expedíciós riadót szerveznek, járőrversenyt, kisdobos- és úttörőtornát atlétikából és labdajátékokból olimpiát A változatosságnak az a célja, hogy mindenki képességeinek és érdeklődési körének megfelelő témát találjon, de azt. amit elvállalt, maradéktalanul hajtsa is végre. A teljesítések felelősségét mindenki érezze, hiszen van olyan feladat, amelyért a közösség — őrs. raj — a felelős, vannak egyéni feladatok és olyanok, melyeket közösen végeznek, de egyszemélyi felelősséggel. Például, az őrsök egy tagjának részt kell vennie egy- egy KISZ-alapszervezet taggyűlésén és be kell számolnia az ott elhangzottakról. így közelebb kerülnek az úttörők felnőtt ifjúsági szervezetükhöz a KISZ-hez is. A két szervezet most megindul t élén ke öb kapcsolata bizonyára lehetővé teszi, hogy a középiskolai KISZ-szervezetek munkája az eddiginél jóval eredményesebb legyen, ne kelljen az úttörőcsapatokhoz a volt úttörőket visszacsalogatni ifi-vezetőként, hanem maguktól is jöjjenek. Most sok általános iskola panaszkodik arra, hogy a volt úttörői feléjük sem néznek, a régi aktivitásuk a középiskolai KISZ-ben elveszett. A vállalatok KlSZ-szervezetei már sokkal rugalmasab. bak, örömmel vállalják a gazdasági munka utáni segítést egy-egy úttörőcsapat részére, — kerítést húznak, sportpályát építenek, közösen kirándulnak a pajtásokkal és megtalálják velük a közös témákat, érdekesen vitatkoznak és játszanak. A különböző társadalmi szervek is be* kapcsolódnak az úttörőmunkába. önállóan és felelősséggel dolgoznak a kisdobosok és az úttörők. Jól szervezett és aktív mozgalom az övék; nem véletlenül beszélünk az úttörőszervezetről úgy, mint a legeredményesebb ifjúsági szervezetről. Balogh Júlia
