Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-22 / 44. szám
WH. feßmär 21 KELET-WAGYARORSZAÖ *. elm a fALUGYULÉSEK Javasolták — megvalósítják A JŐ PÉLDA RAGAD — tartja a néphit. Különösen így van ez megyénk falvaiban. Beszédes példa rá a virágos községek egész sora, amelyek közül Nyírbogdányt, Jármi-Papost, Balkányt emelnénk ki. De lehetne bizonyítani a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalom sikereivel is a fentieket. Ahol pedig a lakosság külsőségeiben is — virággal, fákkal, cserjékkel, tiszta utcákkal — tiszteli egymást, ott kevésbé van hatása a világjelenségként emlegetett ténynek, a lakosság elidegenedésének. Még kedvezőbb a helyzet akkor, amikor az emberek cselekvő részeseivé válnak a közügyek intézésének is. A cselekvő falusi közélet egyik hasznos megnyilvánulási formája a falugyűlés. Itt lehet a családokban, kisebb kollektívákban felszínre hozott, községet érintő kérdéseket erővé kovácsolni. Az 1974-ben megtartott falugyűlésekről elmondhatjuk, hogy a közéleti demokrácia helyi fórumaivá lettek. Itt már a község, a kisebb-nagyobb csoportjainak az örömei, gondjai megoldása állt a központban. Ha még nem is sikerült teljes egészében száműzni az önös én-szemléletet, de már ez nem uralkodik. Öröm ez, mert a közügyekben történő résztvétel alapot teremt az aktív, falusi közélet kialakításához és további terebélyesedéséhez. Azokban a községekben voltak termékenyek, előremutatóak a falugyűlések, ahol a község vezetése, különösen a Hazafias Népfront községi bizottságai és a tanácstagok a saját fórumaikon megteremtették a közügyekbe beleszólás lehetőségét. Ezekben a helységekben a lakosság igényei alapján állították össze a községi terveket, a jövő feladatait. Ha pedig a lakosság javasolta azokat, akkor dolgozni is akarnak a megvalósításáért Ahol jó a kontaktus a községi vezetés és a lakosság között, ahol ható tényező a közéleti demokrácia, ott két hozzászólás után nem rekesztik be a falugyűlést. Megvárják, amíg a lakosság a kereskedelmet érintő kérdésektől a községrendezésig, az orvosi ellátástól a fiatalok szórakozási lehetőségéig felvetnek mindent. Nem jó. ha a község különböző gazdasági egységeinek vezetői távolmaradnak a falugyűléstől. Magam is voltam olyan falugyűlésen, ahol sem a termelőszövetkezet, sem az ipari szövetkezet vezetője nem volt jelen. OTT IGAZI A KÖZÉLETI DEMOKRÁCIA, ahol nem csak meghallgatják a falugyűlésen elhangzottakat, de a ^ehetőségekhez képest meg is valósítják azokat, illetve bátran visszautasítják a jogtalan, a közösség érdekeit nem támogató felvetéseket. Ott igazi a közéleti demokrácia, ahol nem takárgatják a hiányosságokat sem. Milyen okos vplt az a fiatalember, aki a nagykállói járás egyik községében felvetésével egyszerre segítette a népesedés és az ifjúságpolitikai határozat megvalósítását is. Kérése egyszerű volt: juttassa hozzá a tanács a község fiataljait OTP telkekhez, hogy ne legyenek kitéve az uzsdrának és kevesebb pénzzel juthassanak telekhez. Egy másik községben azt kérték a tanácstól, hogy ne nyitott kocsma várja a szabadszombaton hazaérkező munkásokat. A kérést napokon belül teljesítették. Bökönyben a hétvégi buszjáratok sűrítését kérték. A sok fogattal rendelkező község lakói azt kérték, hogy szervezzék meg helyben a fo- gatosok részére a KRESZ- tanfolyamot. A FALUGYŰLÉSEK UTÁN van mit megvalósítaniuk tanácsainknak. De van aki segít is ebben. A lakosság; okos javaslatok tételével bebizonyította, hogy gazdája a községnek, úgy is segítője a közügyek megvalósításának. (sigér) Jó munkalehetőség: nőknek Bőviái iqs82iikaját a szálkái alisialároló A elmúlt évben a MÉK mátészalkai almatárolója közreműködésével több mint kétezer vagon alma került exportra es belföld; ellátásra a szatmári tájegységről. Hatszáz vagonnal téli tárolásra tartalékoltak. Az üzem egyébként, múlt évi tevékenységével. közel 150 milliós forgalmat bonyolított, illetve segítette az élelmiszergazdasági tevékenységet. Többek között cukorcsomagolással. Amikor tavasszal, nyár elején az almaszezon szünetel, a cukorgyárakból érkező, fél mázsás zsákokból egykilós kereskedelmi tételeket készítenek. Március elejétől augusztusig öt-hatszáz vagOT. cukrot csomagolnak át. Az ilyen és hasonló ..átmeneti munkákkal” tartják meg létszámukat. Követelmény, hogy megfelelő mennyiségű almásládát tároljanak és pótolják az elhasználódást. Ez idő szerint 1600 vagont megtöltő láda. készlettel rendelkeznek. De az idei almaszüret kezdetéig további 400 ezer új „Szabolcs” típusú exportládát is készítenek. Eredményesen oldott meg eddig az üzem a munka köny- nyítése érdekében fontos beruházási feladatokat. Elsőnek épített az országban olyan kisebb jéggyárat,_ amelynek kapacitása napi 30 tonna. Az igénynek ez megfelelő, ugyanis a hűtőszállításoknál vagononként harminc mázsa •szilárd jeget is be kell rakni. Sőt jut a kitűnő jégből — időszakosan >— városi és környéki ellátásra is. Nem kisebb jelentőségű egy vasúti Diesel vontatómozdony vásárlása, az üzem területén a kocsik mozgatására. Idén nyáron kerül üzembe helyezésre a konzervkészítő részleg. Ez tel:esen új lesz-a szálkái tárolóban. Épp olyan időszakban, amikor kevés a foglalkoztatottság, ad folyamatos munkalehetőséget. Egy-egy rövid nyári ciklusban, mintegy 25 vagonnyi gyümölcsbefőtt (almakompót. csemegeuborka, ecetes paprika és vegyes felvágott) készül itt. (a. b.) MEGYÉNKÉN HALAD AT Épül a „Testvériség” gázvezeték 1973 novembere óta már épül és 1975 elejére elkészül annak a földgázvezetéknek az első szakasza, amelynek segítségével mór jövőre megkezdődik a szovjet földgáz Magyarországra való szállítása. A Testvériség földgázvezeték építése a hazai energiaellátás fejlesztésére hozott központi kormányprogram végrehajtásának részeként, a KGST országok együttműködés keretében valósul meg. Az első szakasz Földgázmezőink jelenleg évente 5 milliárd köbméter gázt szolgáltatnak, és ez a mennyiség — a jelenleg ismert készleteinket figyelembe véve — csak kis mértékben növelhető. A Szovjetunió szerződésben vállalta, hogy hazánknak jelentős mennyiségű földgázt szállít, s e célból épül meg a Testvériség földgázvezeték. Ez a gázvezeték a Szovjetuniót — Közép-Európával összekötő csővezetékhez kapcsolódik és magyarországi első szakasza — főágként —• Le- ninvárosig vezet. A 130 kilométer hosszú vezeték megépítéséhez 800 milliméter átmérőjű acélcsöveket használnak, amelyeken évente 7 milliárd köbméter földgázt szállíthatnak. A második szakasz Leninvárostól a Pest megyei Zsámbokig épül újabb 100 kilométere«! hosz- szúságban, s így a Szovjetunióból érkező földgáz az országos gázvezetékhálózatba kerül. Az építés első szakaszának beruházási költsége megkü-. zelítően másfél milliárd forint, a második szakaszé 1,4 millárd forint. Föld alatti tároló A vezetékhez kapcsolódva a hajdúszoboszlói földgázmező egyes kimerült rétegeiben földalatti tárolót létesítenek. Ez azért szükséges, mert a fogyasztás a különböző évszakokban nem egyenletes — télen lényegesen nagyobb, mint nyáron — s így a nyáron érkező földgáz egy részének tartalékolása módot nyújt az igények kielégítésére a csúcsfogyasztás időszakában is, A földalatti gáztárolás olcsóbb, mintha acéltartályokban tartalékolnák a gázt. Egy ilyen tároló szinte úgy működik, mint egy természetes földgázlelőhely. Nagy nyomással a föld belsejébe préselt földgáz amikor szükséges, a kutakon át bármikor visszanyerhető. A hajdúszoboszlói földalatti tároló félmilliárd köbméter földgáz befogadására lesz alkalmas. A Testvériség földgázvezeték, a Leninváros—Zsámbok szakasz megépítésével, a jelenleg 2300 kilométer hosszúságú egységes hazai gázvezeték- rendszerhez kötődik majd. A szovjet földgázimport lehetővé teszi a gazdaságos gáztüzelés fokozatos kiterjesztését a lakosság számára, és az ipar energia-, valamint alap- anyagigényeinek kielégítésében is fontos szerepet tölt majd be. Ugyancsak most építik a Kazincbarcikát Le- ninvárossal összekötő újabb földgázvezetéket, s így e fontos ipari városunk is a Testvériség vezetéken érkező földgáz felhasználójává válhat. Földgáztüzelés újabb városokban A földgázprogram megvalósítása «során a nagyvárosok gázellátása fokozatosan erre a bázisra épül, s így a nem gazdaságos városi gázgyártás csökkenthető. 1975 őszére Győr. rövid idővel ezután Szombathely is — a helyi csőhálózat építésének, felújításának előrehaladásától függően — a földgázzal ellátott városok «órába léphet. KéA belkereskedelmi miniszter rendeletben szabályozta a kereskedelmi, a vendéglátó és az idegenforgalmi dolgozók továbbképzését. A rendelet szerint a vállalatoknak gondoskodniok kell arról, hogy a szakmunkás munkakörben dolgozók, az ügyintézők legalább nyolc évenként, az alsó- és középszintű vehetők legalább 5 évenként szervezett továbbképzésben vegyenek részt. A tanácsi szakigazgatási szervek vezetőinek, s a felsőszintű vezetők szervezett továbbképzésével maga a szülnek a tervek Pécs és B». ja földgázellátásának megoldására is. A Testvériség vezeték fő. tervezője a Kőolaj- és Gázipari Tervező Vállalat; kivitelezésében többek között a siófoki Kőolajvezeték Vállalat, valamint a Mátraaljai Szénbányák vesznek részt. Vásárosnaménynál épül meg az a kompresszor állomás, amely a földgáz szállításához szükséges nagy nyomást elő- állítja. Röntgenezik a csöveket A vezeték acélcsöveit a Dunai Vasmű gyártja, s felhasz. nála« előtt ellenőrzik a szi. gorú minőségi előírások teljesítését így például röntgen, nel vizsgálják meg a vezeték hegesztési varratait. Az üzem. beállítás előtt az üzemi nyomásnál másfélszer nagyobb próbanyomás alá helyezik a csöveket, hogy a biztonságos működésről kellőképnen meggyőződjenek. A vezetéken korszerű műszerek jelzik az esetleges szivárgást, s ilyenkor a sérült részt kiiktatják a hálózatból. Az ellen, őrzés a Leninvárosban létesülő diszpécserközpontból történik, ahol távközlő be- rendezések segítségével a Testvériség vezeték összes műszereinek adatai leolvashatók. Az építési munkál a. tokban mindvégig együttmö. kődnek a szovjet és magyar partnerek. belkereskedelmi minisztérium foglalkozik! A rendelet előírja, hogy 9 kollektív szerződésekben, a szövetkezetek belső szabályzatában rögzíteni kell a továbbképzés formáit, a részvevők számára nyújtott kedvezményeket, s fokozott gondot kell fordítani a nők továbbképzésére. A gyermekes anyák részére sajátos képzési formákat kell kialakítani, s lehetővé kell tenni a tanulást a gyermekgondozási szabadságon lévő dolgozóknak is. Rendelet a kereskedelmi dolgozók tanulásáról FILMJEGYZET PÓKHÁLÓ A magyar filmművészet gazdag hagyományokat teremtett a paraszt-tematikában, a falusi élet konfliktusainak megjelenítésében. A TALPALATNYI FÖLD, a KÖRHINTA, a HÚSZ ÓRA — hogy csak néhány állomásra emlékeztessünk — a tudatformák változásainak lényegét fejezte ki s művészi erővel örökítette meg a múlt és a jelen „vidéki krónikáját.” A PÓKHÁLÓ alkotói (forgatókönyv: Galgőczi Erzsébet. rendezés: Mihályfi Imre) több vonatkozásban követik a tradíciót. Mindenekelőtt: őszinte szókimondásra, a problémák kiélezésére, „hiteles lát'elet'’ megfogalmazáséra törekszenek. Számos magatartás-típust felvonultatnak, az égyén és a közösség gondja egyaránt foglalkoztatja őket. Életszerű helyzeteket villantanak elénk, amelyek szervesen beépülnek a mozgalmas — sőt fordulatos — történetbe. De nézzük röviden az a'.'ap- helyzetet, Niklai Géza pokoljárásának hátterét és körülményeit. ' Egy tsz-elnök békés hétköznapjaiba pillant be a kamera. A középkorú férfi érti a dolgát, jól irányítja a közösség munkáját, kiegyensúlyozottan él, minden Jel arra mutat, hogy boldog, megelégedett és sikeres ember. Aztán egyszercsak viharfelhők gyülekeznek az idillikus békesség egén. Dec- ki Zsiga, a szövetkezet agro- nómusa — a haladónak éppen nem mondható hagyomány jegyében — hallal szeretne kedveskedni az elöljáróknak. A korrupció kicsiben éppoly veszélyes lehet, mint nagyban: akcióját felfedezik, el'lene pedig eljárás indul. Ez a meglehetősen kényes ügy szörnyű lavinát zúdít Niklai nyakába. Deckinek pártfogói akadnak, a megyei lap — irányított sakkhúzások folytán — felfújja a „törvénytelenséget” s ez elég ahhoz, hogy a becsületes, ám kissé naív falusi vezető körül fagyosra hűljön a l'evegő. Most már nemcsak rágalmak, hanem bűnügyi jegyzőkönyvekbe kívánkozó vádak fonják körül az egyre tehetelenebb elnököt; gazdasági ellenőrök zaklatják, jó szándékát sorozatosan félremagyarázzák, a Csegei elvtárs vezetésével megindított ellenakció egyre félelmetesebb és egyre sikeresebb. Fontos szerepet játszik az események drámai alakulásában a hirtelen in- dulatú Zsuppán, Niklai helyettese. A folyton robbanni kész —s a harc módszereinek megválasztásában nem mindig taktikus eszközökkel élő — vezető ugyanis elhatározza. hogy visszaüt. S máris folyik a kontracsata, melynek voltaképpen nincs nyertese, vesztese viszont több is akad. A záróképeken megdöbbent férfiak néznek egymással farkasszemet: a visszakapott hatalomtól' és pozíciótól valósággal meg- részegülő Decki, az igazságáért mindenre kész Zsuppán és a rosszindulatú ellentámadásba valósággal belerokkanó Niklai. A mese vázlatos felidézése egyoldalú „nagatív le- nyomatot” sejtet: a szerzők látszólag csupa felháborító jelenséget kötöttek csokorba, mintha a falu és a termelőszövetkezeti mogalom törvényeit csak akarnokok, kiskirályok és karrieristák diktálnák. Valójában nem erről van szó. Galgőczi azért fogott tollat, hogy a becsületes törekvéseket védelmezze s az itt-ott fellelhető és rendszerünk demokratizmusát támadó presztízsharcot pellengérezxe ki — az „érted haragszom” rokonszenves alapállását elfoglalva. Mi- hál'yfi ezt a szenvedélyes igazségkeresést teszi ihagáé- vá, mikor az írásmű tolmácsolására vállalkozik. Arra figyelmeztet, hogy ne tűrjük a Csegeiek manipulációit, hogy Niklainak és a hozzá hasonló elkötelezetteknek minden segítséget meg kell adni a védekezéshez s a teljes igazság feltárásának sokszor sebeket feltépő és meglehetősen ellentmondásos, de feltétlenül szükség- szerű folyamatához. Egy film értékét valóság- ismerete es tartalmának „sűrűsége” nagymértékben meghatározza, a téma azonban önmagában nem minden: a művészi hitelességet csak a megformálás eredetisége és a választott eszközök gazdagsága szavatolhatja. Nos, a PÓKHÁLÓ ilyen vonatkozásban is rászolgál ro- konszenvünkre, hiszen Mihályfi Imre minden dimenziójában kibontja a drámát, figurái életszerűek, a cselekmény tartópilléreit az emberi viselkedés logikája hitelesíti. Két mozzanatot érzünk csupán mesterkéltnek, Decki hirtelen megváltozása, démonikus megrészegü- lése kissé tételszerű, éppúgy, mint a befejezés fiimi szempontból is „megemelt” fortisszimója (ez a PÓKHA- LÓ-ra egyébként nem jellemző didaktikus összefoglalás némileg visz- szafogja a tanulság hitelét, arról' nem is beszélve, hogy meglehetősen eltér a Gal- góczi-kisregény összetettebb hangsúlyaitól és gondolati summájától). Mihályfi Imre elsősorban kitűnő televízió-játékaival szerzett magának nevet és tekintélyt (az ő nevéhez fűződik — egvebek között — a MENEKÜLÉS A BÖRTÖNBE, A GYÁVA és a mozikba» sikerrel vetített HONFOGLALÁS rendezése). A PÓKHÁLÓ is egyfajta tévé-realizmus jegyében született: a művész az intim hangulatok megszerkesztésében remekel, mesterkéletlen beállításai szigorú lényegre- törésről, jó kompoziciós érzékről beszélnek. Megfelelően mozgatja rangos együttesét is: Avar ideális hős, Madaras József, Kái'dy Nóra, Koncz Gábor is „hozza” a figurát (más kérdés,' hogy a színészek egyrésze bevált — és már többször látott — eszközökkel teremt jellemet). Zsombolyai János lassan-lassan legjobb operatőreink sorába emelkedik: ezúttal főleg atmoszférateremtő képességét. a matt-szinek ellenére is sokszólamú felvételeit dicsér-, hetjük. A magyar film az utóbbi években-hónapokban kissé megtorpant; a bevezetőnkben említett reprezentatív vonulatnak mintha mostanában nem lenne folytatása. A PÓKHÁLÓ-t sem avathatjuk remekművé — nem az; valóságfeltáró igénye, konstruktív szenvedélyessége részletmegoldásának eredetisége mégis jelentős művészi szándékról, mi több2 eredményről tanúskodik. (veresd
