Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

KXXL ÉVFOLYAM, 28. SZÁM ARA: 1 FORINT 1914. FEBRUÁR 2, VASÁRNAP rarem? tcttsimáboé! Szerkesztőségi kerékasztal ÍS. old«')' Bonyodalmak a telefon körül (5 old« tj Kisyárda sportélete (11. oldal) Befejeződtek a szóvjet—kubai tárgyalások H wannában közös közleményt írtak alá Az SZKP főtitkára ma délelőtt elutazik Kubából A Központi Statisztikai Hivatal ÍpIaiiÍpcp az 1973. évi terv teljesítéséről, | C ICSC a népgazdaság fejlődéséről 9 •» I. Összefoglaló Az 1973. évi terv szerint a gazdasági munka fő felada­ta az volt, hogy a társadalmi termelés hatékonysága a ko­rábbinál gyorsabb ütemben javuljon és a gazdasági egyen­súly tovább erősödjön. A felhalmozásnak a nemzeti jöve­delemnél lassabban, a fogyasztásnak pedig némileg gyor­sabban kellett emelkednie. A nemzeti jövedelem a tervezett 4—5 százaléknál na­gyobb mértékben, 6,5—7 százalékkal nőtt. Összege mintegy 355—360 milliárd forint volt, egy lakosra számítva kb. 35 000 forint. Az iparban megtermelt nemzeti jövedelem több. mint Iáé milliárd forintra, az építőiparban 42—43 milliárd forintra, a mezőgazdaságban kb. 60 milliárd forint­ra emelkedett. Nagyobb volt az 1972. évinél az erdőgazdál­kodásban, a vízgazdálkodásban, a szállítás és hírközlésben és a kereskedelemben létrehozott nemzeti jövedelem is. A hazai felhasználásban a fogyasztás aránya a terve­zett 73 százalék helyett 75 százalék, a felhalmozás 27 száza­lék helyett 25 volt. A lakossági fogyasztás 4,5-5 százalékos nö­vekedése megközelítette a tervezettet. A felhalmozás — az állóeszközök és a készletek növekedése együtt — az elő­irányzott kismértékű növekedés helyett valamivel az előző évi szint alatt maradt. A külkereskedelmi forgalomban a tervtől eltérően kiviteli többlet keletkezett. A társadalmi termelés hatékonysága javult: az anyag­felhasználás az összes termelésnél kisebb mértékben emel­kedett, a termelésnövekedés túínyomo részben a termelé­kenység emelkedéséből származott. A lakosság egy főre jutó összes reáljövedelme a terve­zettnek megfelelően emelkedett. A fogyasztói árszínvonal emelkedése a tervezettnek megfelelt. A munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbére 2,5—3,0 százalékkal emelkedett, azon belül az állami iparban és az építőiparban dolgozó munkások keresete 6,5—7,0 százalékkal magasabb az előző évinél. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai erőtelje­sebben emelkedtek, mint a korábbi években és valame­lyest meghaladták a tervezettet. Az összes bevétel 11 száza­lékkal, az összes kiadás pedig 10 százalékkal nőtt. A költ­ségvetés hiánya kisebb volt az előirányzottnál. AZ 1973. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV Fö MUTATÓINAK TELJESÍTÉSE tatások bővülése volt. Többek között a villamosenergia ka­pacitás 230 MW-talj a bauxittermelésé évi 560 000 tonnával, , a timföldgyártásé évi 240 000 tonnával bővült. Jelentős be­ruházások valósultak meg a kőolaj feldolgozó iparban, a gép. iparban és a papíriparban is. A könyűipar kapacitását szá­mottevően növelték a rekonstrukciók. Az 1973. évi ipari termelés összhangban volt a felhasz­nálói igényekkel: az értékesítés 6 százalékkal emelkedett, az ipari termékek készletnövekede.se kismértékű volt. Fogyasz­tásra, beruházásra exportra összesen kb. 233 milliárd forint értékű terméket értékesítettek a vállalatok, 7 százalékkal többet, mint 1972-ben. Ezen belül fogyasztásra 7 százalék­kal, beruházásra 2 százalékkal, exportra 8 százalékkal nőit az értékesítés. A továbbfeldolgozásra, más ágazatok fel­használására és a készletező vállalatoknak értékesített ter­mékmennyiség kb. 220 milliárd forint volt, 5 százalékkal több az egy évvel azelőttinél. A főbb ipari ágazatok termelése — a gépipar kivételé­vel a tervezettnél gyorsabban nőtt. Termelési tervét legna­gyobb mértékben a könnyűipar teljesítette túl. Az előző évieknél és a tervezettnél jóval gyorsabban fejlődött az épí­tőanyag! par termelése is. A SZOCIALISTA IPAR TERMELÉSE ÁGAZATOK SZERINT 1973-BAN terv tény az 1972. év százalékában Bányászat 105,0 Villámosenergia-ipar 108,1 Kohászat 105,3 Gépipar 106,5 Építőanyag-ipar 104,3 Vegyipar 110,2 Könnyűipar 105,5 Egyéb ipar 105,3 Élelmiszeripar 103,7 Szocialista ipar összesen 105,5—106,0 106,« 109.0 107.0 105.6 106.7 110.9 110.8 106.6 104,6 107,3 Folytatódott az ipar ágazati és termékszerkezetének átalakítása, ami nagymértékben a központi fejlesztési prog­ramok teljesítésével függött össze. Az energiatermelés es felhasználás további korszerűsítése érdekében nagymérték­ben nőtt a földgáztermelés: 18 százalékkal és a kőolajára, port: 8 százalékkal, a széntermelés és a kőolajtermelés vi­szont csak mérsékelten emelkedett: 4. ill. 1 százalékkal. — Az alumíniumipari program keretén belül bővült a bauxit- termelő és a timföldgyártó kapacitás, az alumíniumkohá­szat termelése a kohászati átlagot jóval meghaladóan. IS százalékkal nőtt. A közúti járműprogramban reszt vevő vállalatok együtt.’ működése révén az autóbusz-termelés 12 százalékkal, az autóbuszexport 10 százalékkal több volt az egy évvel ez­előttinél. — A számítástechnikai program végrehajtásában részt vevő híradástechnikai ipar 5 százalékkal, a műszer­ipar 8 százalékkal növelte termelését, megkezdődött a prog­ram részét képező „R 10” kisszámítógépek gyártása. Emel­lett jelentősen nőtt számos gépipart fogyasztási cikk — cent-' rifuga, hűtőszekrény, villamos és gáztűzhely stb. — terme­lése is. — A könnyűipari rekonstrukciónak nagy szerepe volt abban, hogy a könnyűipar termelése az ipari átlagnál lényegesen gyorsabban emelkedett és korszerűbbé vált a gyártmányszerkezet. A pamutipar termelése 11 százalékká a kötszövőiparé 16 százalékkal, a textilruházati iparé 17 százalékkal, a cipőiparé 13 százalékkal, a bútoriparé 18. százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit A vegyipar volt 1973-ban is a leggyorsabban fejlődő ágazat. Elsősorban a kénsavgyártás, a nitrogénműtrágya- termelés, a kőolaj feldolgozó ipar és a műanyagipari cikkek termelése emelkedett. Az építőanyag-iparon belül a finom­kerámia ipar 19 százalékkal, a mész- és cementipar 12 szá­zalékkal növelte termelését. A cementtermelés 15 százalék­kal volt több az 1972. évinél- A termelés növekedése mel­lett 9 százalékkal nőtt a cementbehozatal is. Az élelmiszeriparon belül több, mint 10 százalékkal nő-: velte a termelését a tejipar, a cukoripar, a söripar, a nö­vényolajipar és hasonló mértékben nőtt az ásványvíz-, a szikvíz- és az üdítőital-gyártás. A húsipar termelése az első három negyedévi sertésfelvásárlás visszaesése miatt az elő­ző évi szinten maradt. Az év első felében előforduló húsellái tási nehézségek a XI. félévben fokozatosan megszűntek. NÉHÁNY FONTOSABB IPARCIKK TERMELÉSE A hivatalos baráti látogatá­son Kubában tartózkodó Leonyid Brezsnyev és kísé­rete pénteken este (magyar idő szerint szombaton haj­nalban) Santiago de Cubából visszaérkezett Havannába. A 300 000 lakosú városban töl­tött időről Brezsnyev így nyilatkozott: „rendkívül ma­radandó élményeket nyújtó nap volt”.. Santiagói látogatása so­rán Brezsnyev igen nagy ér­deklődést tanúsított a sziget- ország történelme, forradal­mi múltja iránt; mind a Moncada-laktanyában, mind a siboney-i farmon részletes tájékoztatást kért a sierra maestrai harcokról. * * „Kuba kitárt szívvel, saját fiaként fogadta Leonyid Brezsnyevet” — írta a keddi Granma, a Kubai Kommu­nista Párt lapja. A Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára népes küldöttség élén hétfőn érkezett a nyu­gati félteke egyetlen szo­cialista országába. A világ mindig nagy figyelemmel kí­séri Brezsnyev útjait és ez a figyelem most még csak fokozódott: először járt az SZKP KB főtitkára Latin- Amerikában. A kubai nép annak az országnak vezető politikusát köszönthette, amely a kubai forradalom győzelme óta minden támo­gatást megad a szigetnek a szocialista építőmunkához, a harcokban kivívott függet­lenség védelméhez. Ennek a segítségnek és a kölcsönös előnyökön, a szo­cialista internacionalizmu­son és együttműködésen ala­puló gazdasági kapcsolatok­nak köszönhető, hogy Kuba 15 év alatt a latin-amerikai kontinens egyik leggyorsab­ban fejlődő állama lett. Ez ■ tizenöt év számos olyan nehézséget oldott meg, ame­lyekkel egy elszigetelt or­szág nem birkózhatott volna meg. Leonyid Brezsnyev a január 29-én a havannai Forradalom terén tartott egy­milliós tömeggyűlésen erről ezt mondta: „Önök határo­zottan letörték az országon belül az osztályellenség el­lenállását. Szétzúzták azokat a külföldi kísérleteket, ame­lyek gazdasági blokáddal akarták megfojtani Kubát. Megszilárdult a köztársaság belső biztonsága. Az inter­venciósok bukása 1961-ben, a néo felsorakozása vezetői mögé. a szocialista Kuba vé­delmének megszilárdítása, a szocialista testvérorszá gok­hoz fűződő sokoldalú kap­csolatok fejlődése — mindez meggyőzően mutatta meg a világnak, hogy a kubai for­radalom szilárd lábakon áll, és — Lenin szavaival élve — ér valamit, mert kéipes nyMrvéöeni magát.” Fidel Castro. a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára azt a segítséget méltatta, amelv megtörte az imperia- Jfemns blokádiát és amelyre támaszkodva ma is tervsze­rűen feilődhet Kuba szo­cialista gazdasága: „A test­véri szovjet nép az imperia­Szombaton a kubai fővá­rosban lezajlottak a záró­megbeszélések és aláírják azokat a dokumentumokat, amelyek az egyhetes tárgya­lássorozat eredményeit és állásfoglalásait rögzítik, mind a két nép és a két párt kapcsolatai, mind pedig az időszerű nemzetközi kérdé­seket illetően. Este Leonyid Brezsnyev fogadást adott a kubai veze­tők tiszteletére, ahol pohár­köszöntők hangzottak el. Az SZKP főtitkára ma délelőtt hazautazik Kubá­ból. * Jbsmus gazdasági agressziójá­nak minden akciójára szo­lidaritásának újabb meg újabb megnyilvánulásával válaszolt: az élelmiszerek, nyersanyagok és gépek szál­lításának embargójára és végül a, totális gazdasági blokádra a Szovjetunió ha­ladéktalanul élelmiszerek, nyersanyagok és gépek szál­lításával. valamint a Kubá­nak nyújtott egyéb gazdasá­gi segéllyel válaszolt” A Szovjetunió és Kuba ve­zetőinek tárgyalásai meg­győzhették a kételkedőket arról, hogy a két ország és a két nép kapcsolatai ma már az egyetértés, a célok teljes azonossága alapján fejlőd­nek. Fidel Castro a barátsá­gi nagygyűlésen külön meg­emlékezett arról, hogy Ku­ba döntő jelentőségűnek tartja az SZKP 24. kong­resszusának békeprogramját, s erejétől tellően támogatja a Szovjetuniót a nemzetkö­zi feszültség enyhítésére és a fegyverkezési hajsza be­szüntetésére irányuló erőfe­szítésekben. Ennek szellemé­ben lépett fel Fidel Castro az el nem kötelezett orszá­gok algíri konferenciáján is. A szovjet—kubai tárgya­lások fontosságát jól illuszt­rálja az, hogy az Egyesült Államok sajtója, rádió- és televízióállomásai is megkü­lönböztetett figyelemmel foglalkoznak Leonyid Brezs­nyev kubai útjával. A nagy lapok a január 29-i nagy­gyűlésen elmondottakból ki­emelik az SZKP KB főtit­kárának ezt a kijelentését: „A szocialista Kuba nem volt. és soha nem is lesz egyedül”, valamint azt, hogy „a szovjet—kubai kapcsola­tok ma már hosszabb távra épülnek” és a legtöbb lap nem mulasztja el, hogy megjegyezze: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok megváltoztassa a Kubával kapcsolatos álláspontját. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizott­ságának főtitkárának kubai látogatásáról már a záró­közleményből — amelyet szombaton írtak alá —. ki­derült. hogy a megbeszélése­ket az őszinteség, a biza­lom és a telies egyetértés iellemezte. Mint Leonyid Brezsnyev mondotta: a je­lenlegi tárgyalások újabb lép­csőfokot jelentettek a szov­jet-kubai együttműködés­ben. Nemzeti jövedelem Ipari termelés Építési-szerelési tevékenység A mezőgazdasági termékek termelése Egy keresőre jutó reálbér Ezen belül: egy ipari és építőipari munkásra jutó reálbér az állami szektorban Egy lakosra jutó reáljövedelem A lakossági fogyasztás Fogyasztói árindex Kiskereskedelmi forgalom Beruházás (folyó árakon, milliárd Ft) Behozatal (folyó árakon) Kivitel (folyó árakon) A költségvetés bevételei (folyó árakon) Ä költségvetés kiadásai (folyó árakon) terv tény az 1972. év százalékában 104—105 106,5—107 105.5— 106,0 107,2 103.5— 104,0 103 Kb. 101 Kb. 106 102.0— 102^ 102,5—103,0 106 106,5—107,0 104.5— 105,0 104,5—105,0 105.0— 105,5 104,5—105,0 103,6 103,5 106,2 105,7 113 106,4 107 109 107 118 109 141 109 11« Villamos energia, milliárd kWó Szén, millió tonna Kőolaj, millió tonna Földgáz, milliárd köbméter Benzin, millió tonna Fűtőolaj, millió tonna Gázolaj, millió tonna •Hengerelt acél, millió tenm Bauxit, millió tonna az 1973. évi az 1973. évi tény tényleges az 1972. évi mennyiség százalékába. rr,6 106 26,8 104 2,0 101 4,8 118 1,3 106 2,9 104 2,8 117 2,3 103 2.6 110 (PotyteMi a A jelentés egyes adatai előzeteseik, a további részletes feldolgozás során némileg még változhatnak. E változások azonban csak olyan határok között mozoghatnak, amelyek a jelentésben közölt megállapításokat, nagyságrendeket nem módosítják. II. Részletes jelentés IPAR A szocialista ipar termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 7,2 százalékkal emelkedett. Az állami ipar 6,9 százalékkal, a szövetkezeti ipar 11,3 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Á termelésnek mintegy felét előállító, 50 legnagyobb iparvállalat termelése az át­lagosnál gyorsabban nőtt, főleg azoké, amelyek közvetlenül vagy közvetve részt vesznek valamely kiemelt központi fej. lesztési program végrehajtásában. Áz év folyamán a szo­cialista iparban 1 739 000 fő dolgozott, 1,3 százalékkal több, mint 1972-ben, a növekedés 3/4 része a munkáslétszámban következett be. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,8 százalékkal haladta meg az előző évit. így a termelésnöve­kedés 82 százaléka termelékenység emelkedésből^származott. A termelésnövekedés további fontos tényezője a ka»*­8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents