Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-22 / 44. szám
t turn KW,l!T-l*Af5rAR0RSZÄi» ¥974. Mmír Hi Újdonságok Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban mi így csináljuk.. Melioráció, több hús, tej Készül az idei terv a porcsalmai Dózsa Tsz-ben A több mint félezer tagot számláló porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezet már januárban megtartotta a zárszámadó közgyűlést. Fennállása óta minden tekintetben a legjobbikát. Most sikerült egy munkanap értékét száz forint fölé emelni. Minden üzemág teljesítette a feladatát, sőt jelentős pluszbevétel is származott. Ilyen helyzetben láttak hozzá a vezetők az idei tervek összeállításához. Erről beszélgettünk Csató József főkönyvelővel. Vízrendezés A tsz mintegy kétezer hektár közö* területen gazdálkodik. Legfőbbnek tekintik, a szántóföldi termesztés magas szinten tartását. Biztosítani a terméshozamok további növelése feltételeit. Tisztában vannak, hogy a múlt évi jó eredmények egyáltalán nem a plafont jelentik. S tudják, mit tehetnek: feltételt teremteni, az iparszerű termelés bevezetésének. Ám a határ korszerűsítése nem könnyű feladat. A gazdaság nagyobb területe, mintegy ezer hektárnyi föld az ecsedi láprészhez tartozik. Valami oknál fogva ez a terület kimaradt, az államilag szubvencionált láprendezési programból. így a tsz maga végeztet meliorációs feladatokat. S az ez évre eső részfedezetet, a tervben biztosítani kell. (A közös számláján hagyott pénzalapok. per'-' sze. lehetővé teszik.) A számítások igazolják: megéri a határt korszerűsíteni. Talaj- javítással együtt egységesebb, valóban nagyüzemi táblásí- tást, csatorna- és útrendezést kap a közös határ. Többek közt megszűnik a csapadékos időjárás vadvízállása, ami eddig sokszor tette kritikussá a termelést. A határbeli tervekhez tartozik még, négyszáz hektáron új legelő telepítése. Ez egyik fontos feltétele ugyanis, a nagyarányú állattenyésztési program megvalósításának. S ugyancsak új gyümölcsöst terveznek telepíteni, mintegy hatvan hektáron. Az eddigi gyümölcsös huszonöt darabban volt szétszórtan. Ez nehezítette, lassúvá tette a munkák végzését, feleslegesen növelte a termelési költséget. De a fák is öregek már, bizonytalan a termésük. Az állattenyésztés A tsz másik erőssége — adottságának megfelelően —, az állattenyésztés. Intenzív szarvasmarha-tenyésztésről és hizlalásról van 6zó. Adódik ez abból a jól felismert és kihasznált helyzetből, hogy mind az abrak-, mind a szálastakarmányt bőségesen megtermelhetik. Sőt. a mostani télre nagymennyiségű, kitűnő lédús takarmányt is készítettek. Elsőrendű csalamádéből 32 ezer. kiváló minőségű zöldlóheréből pedig 25 ezer mázsa silót raktároztak el. Sertéssel, baromfival nem foglalkoznak. Kisebb mértékben tartanak juhokat. A- tsz mostani szarvasmarha-állománya az eddigi leg- JűtálLt 1220 darab. Eldöntött feladat a tej és hústermelés fokozása. E cél bői építették meg a korszerűen berendezett. háromszázhúsz férőhelyes tehénistállót. Ahol többek közt a tej fejese és kezelése is olyan, hogy a fejestől hűtésig nem érinti a tejet emberi kéz. A? istálló teljes létszámából még hiányzik , ötven tehén. Mielőbbi beállításukról gondoskodnak. Időközben a kevés tejet adó teheneket jobbakkal cserélik ki. Megtartják, de még • inkább növelni akarják az évi kétezer mázsa húsértékesítési tervet. Állattenyésztési szakosításra egyébként idén még nem gondolnak. Arra a határ meliorációs befejezése adhat biztos alapot. A két folyamat egyszerre történő kivitelezése — bármilyen jó évet is zártak most —, meghaladná erőiket, felborítaná pénzügyi egyensúlyukat. Kétmillió gépekre Már az eddigiekből is sejteni: nem lehet rossz a tsz gépesítettsége. Ilyen adottságú gazdaságban különösen fontos szerepe van a gabona- és takarmánytermesztés korszerűsítésének. Elsősorban is, kellő gépesítettség hiányában kevésbé volnának jövedel- mezőek. A főkönyvelő szerint, idén kétmillióig mehetnek el a gépesítés fejlesztésében. De ilyen nagyságrendű vásárlás is még csak egyszer történt. Az árvíz utáni esztendőben: 1971-ben. S az idei programban többek közt jelentős két új gabonakombájn vásárlása és a takarmánytermesztés, betakarítás további gépesítésé. A tervet majd a közgyűlés fogja jóváhagyni. Asztalos Bálint A mák jelentősége és termesztése A mák hasznosítása többirányú: igen kedvelt élelmezési cikk, a háztartásokban és az édesipari üzemekben szívesen használják fel. Értékes, mint olajipari alapanyag is: magja 40—50 százalék olajat ad és e- étkezési, valamint ipari célokra egyaránt alkalmas ; a melléktermékként visszamaradó pogácsa pedig kiváló takarmány. Gyógyászati jelentősége közismert, egyik legfontosabb gyógyszer- ipari alapanyagunk. Mivel a mák hazánkban mindenütt megterem, továbbá, mert az Alföldön a mák a jól jövedelmező kultúrák közé tartozik, s a talajt éretten, jó erőben, korán hagyja vissza, termesztését mezőgazdasági, népgazdasági és különösen külkereskedelmi érdekből érdemes minél szélesebb körben fejleszteni. A mákot azonnal, mihelyt a fagy kienged, tehát február végén, március elején el kell vetni; 5—10 Celsius hőmérsékletű. nyirkos talajban, 2— 3 hét alatt kikel. Szárbaindu- lúsig. május közepéig sem Igényel 10—15 Celsius foknál magasabb hőmérsékletet, utána már 20—25 Celsius fokos száraz meleget kíván a virágzás, kötés és érés idején. Egyébként eléggé érzéketlen a hideg iránt: —5 Celsius fok talajmenti fagyot is elbír. Sok napfényre van viszont szüksége, a növénynek a virágzás és éré« idejében, június—júliusban. Mig a növény fejlődéséhez szükséges hőmennyiség és napfény hazánkban biztosított, nem állítható ez a csapadékban szegény. száraz időjárásra, mert a csapadék eloszlása meglehetősen szeszélyes. Ha a virágzás, vagy érésidő szakaszában túl sok az eső, ez a termést minőségileg és mennyiségileg hátrányosan befolyásolhatja. A mák a könnyen művelhető talajokat: a barna homokot, a homokos és középkötött vályogot kedveli; nem ajánlatos azonban mákot vetni a könnyű homokba, és a kötött, nedves agyagba. A jól elmunkált, tömöritett földet szereti, ezért elővetemé- nyül istállótrágyázott kapást (a kukorica kivételével) lehet a vetésforgóba elé beiktatni, de sok előnnyel jár, ha a mák a vetésforgóba két gabona közé kerül. Ilyenkor az elővetemény tarlóhántása és gyomirtása után a mák alá érett istállótrágyát kell kiszórni és azt nyomban 10—15 cm mélyre leszántani. Jelentős mértékben emeli a mák hozamát a foszfor- és nitrogén műtrágyák megfelelő adagban és időben való felhasználása. Kálisót csak a homokos talajokba ajánlatos adni. Az őszi mélyszántás a téli csapadék tárolásának legbiztosabb módja, ezért a mák termesztéséhez feltétlenül szükséges. A mélyszántást még ősszel, úgy kell elvégezni. hogy tavasszal rög- és barázdamentes, egyenletes legyen a talaj. A föld nedvességállapotától függő időben, tavasszal, a talaj tömörítése és felső rétegének megszik- kadása után kell a vetést úgy elvégezni, hogy a vetőmag I—1,5 cm mélyre. 35—50 ernes sortávolságban kerüljön a földbe, amelyet még vetés után újból hengerezni kell. A mák érzékeny a gyomo- sodásra és ezért kikelés után az első kapálás1 haladéktalanul el kell végezni. Amint a növény a 4—6 leveles állapotot eléri, egyelni kell 10—12 em-re, bár gyommentes talajon az egyelés mellőzhető. A talaj fellazítása és a gyomtalanítás érdekében a mákot másodszor is kapálni kell. A mák jó terméseredményét az állati kártevők és növényi kórokozók károsan befolyásolhatják; ezek ellen- súlyozására a szakszerű növényvédelem eszközeit kell felhasználni. Gyökérzetét támadják meg a cserebogarak lárvái, a paiorok, a lótetű, a mákgyökérbarkó: a kelő mák ellensége a vincellérbogár, a fekete barkó és a bagolypille. a levédetve1' a tápanyagokat szívják el a növénytől, a szár ellensége pedig a mák- szárdarázs. a toké a máktok barkó, a máktoklégv és a káposztabagolypille. A mi viszonyaink között kisebb jelentőségűek a növényi kártevők. a különböző gombabetegségek. mint a lisztharmat, az üszők, a le vél- és szárfoHbetegség a pe. ronoszoóra. Ezek leküzdésére a megfelelő növényvédőszereket kellő időben és adagban fel kell használni. A mák 120—150 napos te- nyészideje után. július végén, augusztus elején teljesen beérik és ekkor kezdődik az aratás, amelyet a lehető leggyorsabb ütemben kell befejezni, a magot, tokot és a felhasználható szárrészt a pe- nészesedéstől megóvni. A szárból a tok alatti 8—10 cm-nyi rész tartalmaz kivonásra alkalmas hatóanyagot, míg a szár többi része értéktelen és ezért már a be- takarí tásnál célszerű ezt a tö- vön hagyni. A mák cséplése közönséges cséplőgéppel történik. t Uj gépek a mezőgazdaságban A székely! Búzakalász Termelőszövetkezet negyvennyolc soros pneumatikus vetőgépével a máktól a kukorica magig mindenfélét vetődnek. A korszerű gép napi átlagteljesítménye 50—60 hektár. Képünkön; az új vetőgépet a szerelők előkészítik a tavaszi munkákhoz; < A Balkányi Állami Gazdaság a kiöregedett régi traktorok helyett egy új, B—4—K—1000-es és 5 darab MTZ—50-es traktort vásárolt a közelmúltban. Kép: Tar Sándor szerelő az új gépek próbaüzemelését ellenőrzi. (Elek Emil felvételei) AFESZ-ek a zöldségter mesztés fejlesztéséért Az elmúlt évben a fogyasztási szövetkezetek megyei választmánya programtervet fogadott el a kistermelő gazdaságok korszerűsítésére. A programterv részletesen tartalmazza az ÁFÉSZ-ek feladatait a zöldségellátás javítására. A kezdeti eredmények igen biztatóak. A porcsalmai ÁFÉSZ keretén belül zöldségtermesztő szakcsoport alakult. Az ÁFÉSZ a szakcsoport munkáját 10 ezer Ft- tal támogatja. Fólia alatti zöldségtermesztést a szakcsoport 1000 négyzetméter területen kíván folytam. A zöldségfélék termesztését tervszerűen végzik, felmérik a község ilyen irányú igényét és ez alapján termesztik majd az egyes zöldségféléket. A vásárosnaményi ÁFÉSZ 3 melegágyat készített saját szakemberével. A szövetkezeti tagok részére előállítják a zöldségpalántákat, amelyeket önköltségi áron értékesítenek. Van olyan község ahol a termelőszövetkezet azoknak a kistermelőknek akik zöldségfélék termesztésével akarnak foglalkozni öntözhető földterületet biztosít. A helyi ÁFÉSZ pedig vállalta, hogy a megtermelt zöldségféléket felvásárolja. A gávavenesellői községi tanács szintén, hajlandó földterületet biztosítani zöldségtermesztés céljára. Több ÁFÉSZ bevezeti a termelőtől a boltos útján való zöldségfelvásárlást. amellyel megrövidíthető az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. A fenti példák mellett sok olyan község van. ahol nem tettek meg mindent a zöldségellátás javítása érdekében. Jelenleg készítik a nagyüzemekben a melegágyakat még mód van rá, hogy figyelembe vegyék a kistermelők palánta szükségletét is és előállítsák azt részükre. Az ÁFÉSZ-ek igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy javítsák a lakosság zöldségellátását munkájuk azonban csak abban az esetben jár majd jó eredménnyel ha ehhez megfelelő segítséget kapnak a helyi termelőszövetkezettől, társadalmi szervektől. A példák is azt bizonyítják, hogy számtalan lehetőség van amelyek tenniaka- rással kihasználhatók. Törekedni kell hogy a községekben a helyi ellátáshoz szükséges zöldségfélét megtermeljék, ezzel megtakarítható a szállítási költség, valamint frissebb zöldség áll rendelkezésre. Karádi István MÉSZÖV. Február: mezőgazdasági könyvhónap Baromfikeltetés A gépi keltetés iparszerűvé válása lehetőséget teremtett a baromfitenyésztés, a baromfihús- és -tojáselőállítás gyors fejlődéséhez. Ezzel párhuzamosan a keltetéstechno- lógStai eljárások és a keltetésbiológiai ismeretek is nagymértékben fejlődtek. így a korábbi technológiai eljárások ma már sok tekintetben módosításra szorulnak. Jó gazdasági eredmény, magas kelési százalék, életerős naposbaromfi előfeltétele a korszerű keltetési technológia. E célt szém előtt tartva dolgozta át dr. Kiss István szerző a könyvét, melyben az első kiadáshoz hasonlóan, ismerteti a tojás szerkezeti felépítését, kémiai összetételét, az egyes alkotórészek keltetésbiológiai szerepét, a tojásban a keltetés során végbemenő anyagcsere-folyamatokat, a keltetőüzemek elhelyezését, a hazánkban üzemelő bel. és külföldi keltetőgépeket, a keltetési technológiákat, valamint az embriófejlődési rendellenességeket és a keltetés biológiai ellenőrzésének módszerét. Az első kiadáshoz képest részletesebben foglalkozik az utóbbi években jelentőségében megnőtt gyöngytyúk-, pulyka- kacsa- és lúdtojások keltetésével.
