Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-22 / 44. szám

t turn KW,l!T-l*Af5rAR0RSZÄi» ¥974. Mmír Hi Újdonságok Tudományos kutatások ^ Tapasztalatcsere a mezőgazdaságban mi így csináljuk.. Melioráció, több hús, tej Készül az idei terv a porcsalmai Dózsa Tsz-ben A több mint félezer tagot számláló porcsalmai Dózsa Termelőszövetkezet már ja­nuárban megtartotta a zár­számadó közgyűlést. Fennál­lása óta minden tekintetben a legjobbikát. Most sikerült egy munkanap értékét száz forint fölé emelni. Minden üzemág teljesítette a felada­tát, sőt jelentős pluszbevétel is származott. Ilyen helyzetben láttak hozzá a vezetők az idei ter­vek összeállításához. Erről beszélgettünk Csató József főkönyvelővel. Vízrendezés A tsz mintegy kétezer hek­tár közö* területen gazdál­kodik. Legfőbbnek tekintik, a szántóföldi termesztés ma­gas szinten tartását. Biztosí­tani a terméshozamok továb­bi növelése feltételeit. Tisz­tában vannak, hogy a múlt évi jó eredmények egyálta­lán nem a plafont jelentik. S tudják, mit tehetnek: felté­telt teremteni, az iparszerű termelés bevezetésének. Ám a határ korszerűsítése nem könnyű feladat. A gaz­daság nagyobb területe, mintegy ezer hektárnyi föld az ecsedi láprészhez tartozik. Valami oknál fogva ez a te­rület kimaradt, az államilag szubvencionált láprendezési programból. így a tsz maga végeztet meliorációs felada­tokat. S az ez évre eső rész­fedezetet, a tervben biztosí­tani kell. (A közös számlá­ján hagyott pénzalapok. per'-' sze. lehetővé teszik.) A szá­mítások igazolják: megéri a határt korszerűsíteni. Talaj- javítással együtt egységesebb, valóban nagyüzemi táblásí- tást, csatorna- és útrendezést kap a közös határ. Többek közt megszűnik a csapadékos időjárás vadvízállása, ami eddig sokszor tette kritikussá a termelést. A határbeli tervekhez tar­tozik még, négyszáz hektá­ron új legelő telepítése. Ez egyik fontos feltétele ugyan­is, a nagyarányú állatte­nyésztési program megvaló­sításának. S ugyancsak új gyümölcsöst terveznek tele­píteni, mintegy hatvan hek­táron. Az eddigi gyümölcsös huszonöt darabban volt szét­szórtan. Ez nehezítette, lassú­vá tette a munkák végzését, feleslegesen növelte a terme­lési költséget. De a fák is öregek már, bizonytalan a termésük. Az állattenyésztés A tsz másik erőssége — adottságának megfelelően —, az állattenyésztés. Intenzív szarvasmarha-tenyésztésről és hizlalásról van 6zó. Adó­dik ez abból a jól felismert és kihasznált helyzetből, hogy mind az abrak-, mind a szálastakarmányt bősége­sen megtermelhetik. Sőt. a mostani télre nagymennyisé­gű, kitűnő lédús takarmányt is készítettek. Elsőrendű csalamádéből 32 ezer. kivá­ló minőségű zöldlóheréből pedig 25 ezer mázsa silót raktároztak el. Sertéssel, ba­romfival nem foglalkoznak. Kisebb mértékben tartanak juhokat. A- tsz mostani szarvasmar­ha-állománya az eddigi leg- JűtálLt 1220 darab. Eldöntött feladat a tej és hústermelés fokozása. E cél bői építették meg a korszerűen berende­zett. háromszázhúsz férőhe­lyes tehénistállót. Ahol töb­bek közt a tej fejese és keze­lése is olyan, hogy a fejestől hűtésig nem érinti a tejet emberi kéz. A? istálló teljes létszámából még hiányzik , ötven tehén. Mielőbbi beállí­tásukról gondoskodnak. Idő­közben a kevés tejet adó te­heneket jobbakkal cserélik ki. Megtartják, de még • in­kább növelni akarják az évi kétezer mázsa húsértékesítési tervet. Állattenyésztési szakosítás­ra egyébként idén még nem gondolnak. Arra a határ me­liorációs befejezése adhat biztos alapot. A két folyamat egyszerre történő kivitelezése — bármilyen jó évet is zár­tak most —, meghaladná erőiket, felborítaná pénzügyi egyensúlyukat. Kétmillió gépekre Már az eddigiekből is sej­teni: nem lehet rossz a tsz gépesítettsége. Ilyen adottsá­gú gazdaságban különösen fontos szerepe van a gabona- és takarmánytermesztés kor­szerűsítésének. Elsősorban is, kellő gépesítettség hiányában kevésbé volnának jövedel- mezőek. A főkönyvelő szerint, idén kétmillióig mehetnek el a gé­pesítés fejlesztésében. De ilyen nagyságrendű vásárlás is még csak egyszer történt. Az árvíz utáni esztendőben: 1971-ben. S az idei program­ban többek közt jelentős két új gabonakombájn vásárlása és a takarmánytermesztés, betakarítás további gépesíté­sé. A tervet majd a közgyű­lés fogja jóváhagyni. Asztalos Bálint A mák jelentősége és termesztése A mák hasznosítása több­irányú: igen kedvelt élelme­zési cikk, a háztartásokban és az édesipari üzemekben szí­vesen használják fel. Értékes, mint olajipari alapanyag is: magja 40—50 százalék olajat ad és e- étkezési, valamint ipari célokra egyaránt alkal­mas ; a melléktermékként visszamaradó pogácsa pedig kiváló takarmány. Gyógyá­szati jelentősége közismert, egyik legfontosabb gyógyszer- ipari alapanyagunk. Mivel a mák hazánkban mindenütt megterem, továb­bá, mert az Alföldön a mák a jól jövedelmező kultúrák közé tartozik, s a talajt éret­ten, jó erőben, korán hagyja vissza, termesztését mezőgaz­dasági, népgazdasági és külö­nösen külkereskedelmi ér­dekből érdemes minél széle­sebb körben fejleszteni. A mákot azonnal, mihelyt a fagy kienged, tehát február végén, március elején el kell vetni; 5—10 Celsius hőmér­sékletű. nyirkos talajban, 2— 3 hét alatt kikel. Szárbaindu- lúsig. május közepéig sem Igényel 10—15 Celsius foknál magasabb hőmérsékletet, utána már 20—25 Celsius fo­kos száraz meleget kíván a virágzás, kötés és érés idején. Egyébként eléggé érzéketlen a hideg iránt: —5 Celsius fok talajmenti fagyot is elbír. Sok napfényre van viszont szüksége, a növénynek a vi­rágzás és éré« idejében, jú­nius—júliusban. Mig a növény fejlődéséhez szükséges hőmennyiség és napfény hazánkban biztosí­tott, nem állítható ez a csa­padékban szegény. száraz időjárásra, mert a csapadék eloszlása meglehetősen sze­szélyes. Ha a virágzás, vagy érésidő szakaszában túl sok az eső, ez a termést minősé­gileg és mennyiségileg hát­rányosan befolyásolhatja. A mák a könnyen művel­hető talajokat: a barna ho­mokot, a homokos és közép­kötött vályogot kedveli; nem ajánlatos azonban mákot vetni a könnyű homokba, és a kötött, nedves agyagba. A jól elmunkált, tömöritett föl­det szereti, ezért elővetemé- nyül istállótrágyázott kapást (a kukorica kivételével) le­het a vetésforgóba elé beik­tatni, de sok előnnyel jár, ha a mák a vetésforgóba két ga­bona közé kerül. Ilyenkor az elővetemény tarlóhántása és gyomirtása után a mák alá érett istállótrágyát kell ki­szórni és azt nyomban 10—15 cm mélyre leszántani. Jelentős mértékben emeli a mák hozamát a foszfor- és nitrogén műtrágyák megfele­lő adagban és időben való felhasználása. Kálisót csak a homokos talajokba ajánla­tos adni. Az őszi mélyszántás a téli csapadék tárolásának legbiz­tosabb módja, ezért a mák termesztéséhez feltétlenül szükséges. A mélyszántást még ősszel, úgy kell elvégez­ni. hogy tavasszal rög- és ba­rázdamentes, egyenletes le­gyen a talaj. A föld nedves­ségállapotától függő időben, tavasszal, a talaj tömörítése és felső rétegének megszik- kadása után kell a vetést úgy elvégezni, hogy a vetőmag I—1,5 cm mélyre. 35—50 ern­es sortávolságban kerüljön a földbe, amelyet még vetés után újból hengerezni kell. A mák érzékeny a gyomo- sodásra és ezért kikelés után az első kapálás1 haladéktala­nul el kell végezni. Amint a növény a 4—6 leveles állapo­tot eléri, egyelni kell 10—12 em-re, bár gyommentes ta­lajon az egyelés mellőzhető. A talaj fellazítása és a gyom­talanítás érdekében a mákot másodszor is kapálni kell. A mák jó terméseredmé­nyét az állati kártevők és növényi kórokozók károsan befolyásolhatják; ezek ellen- súlyozására a szakszerű nö­vényvédelem eszközeit kell felhasználni. Gyökérzetét tá­madják meg a cserebogarak lárvái, a paiorok, a lótetű, a mákgyökérbarkó: a kelő mák ellensége a vincellérbogár, a fekete barkó és a bagolypil­le. a levédetve1' a tápanyago­kat szívják el a növénytől, a szár ellensége pedig a mák- szárdarázs. a toké a máktok barkó, a máktoklégv és a káposztabagolypille. A mi viszonyaink között kisebb jelentőségűek a növé­nyi kártevők. a különböző gombabetegségek. mint a lisztharmat, az üszők, a le vél- és szárfoHbetegség a pe. ronoszoóra. Ezek leküzdésére a megfelelő növényvédősze­reket kellő időben és adag­ban fel kell használni. A mák 120—150 napos te- nyészideje után. július vé­gén, augusztus elején teljesen beérik és ekkor kezdődik az aratás, amelyet a lehető leg­gyorsabb ütemben kell befe­jezni, a magot, tokot és a fel­használható szárrészt a pe- nészesedéstől megóvni. A szárból a tok alatti 8—10 cm-nyi rész tartalmaz kivo­násra alkalmas hatóanyagot, míg a szár többi része ér­téktelen és ezért már a be- takarí tásnál célszerű ezt a tö- vön hagyni. A mák cséplése közönséges cséplőgéppel tör­ténik. t Uj gépek a mezőgazdaságban A székely! Búzakalász Termelőszövetkezet negyvennyolc soros pneumatikus vetőgépével a máktól a kukorica magig mindenfélét vetődnek. A korszerű gép napi átlagteljesítménye 50—60 hektár. Képünkön; az új vetőgépet a szerelők előkészítik a tavaszi munkákhoz; < A Balkányi Állami Gazdaság a kiöregedett régi traktorok helyett egy új, B—4—K—1000-es és 5 darab MTZ—50-es traktort vásárolt a közelmúltban. Kép: Tar Sándor szerelő az új gépek próbaüzemelését ellenőrzi. (Elek Emil felvételei) AFESZ-ek a zöldségter mesztés fejlesztéséért Az elmúlt évben a fogyasz­tási szövetkezetek megyei választmánya programtervet fogadott el a kistermelő gaz­daságok korszerűsítésére. A programterv részletesen tar­talmazza az ÁFÉSZ-ek fel­adatait a zöldségellátás ja­vítására. A kezdeti eredmények igen biztatóak. A porcsalmai ÁFÉSZ keretén belül zöld­ségtermesztő szakcsoport ala­kult. Az ÁFÉSZ a szakcso­port munkáját 10 ezer Ft- tal támogatja. Fólia alatti zöldségtermesztést a szak­csoport 1000 négyzetméter területen kíván folytam. A zöldségfélék termesztését tervszerűen végzik, felmérik a község ilyen irányú igényét és ez alapján termesztik majd az egyes zöldségfélé­ket. A vásárosnaményi ÁFÉSZ 3 melegágyat készített saját szakemberével. A szövetkeze­ti tagok részére előállítják a zöldségpalántákat, amelye­ket önköltségi áron értékesí­tenek. Van olyan község ahol a termelőszövetkezet azok­nak a kistermelőknek akik zöldségfélék termesztésével akarnak foglalkozni öntözhe­tő földterületet biztosít. A helyi ÁFÉSZ pedig vállalta, hogy a megtermelt zöldség­féléket felvásárolja. A gávavenesellői községi tanács szintén, hajlandó föld­területet biztosítani zöldség­termesztés céljára. Több ÁFÉSZ bevezeti a termelőtől a boltos útján való zöldség­felvásárlást. amellyel meg­rövidíthető az áru útja a termelőtől a fogyasztóig. A fenti példák mellett sok olyan község van. ahol nem tettek meg mindent a zöld­ségellátás javítása érdeké­ben. Jelenleg készítik a nagyüzemekben a melegá­gyakat még mód van rá, hogy figyelembe vegyék a kistermelők palánta szükség­letét is és előállítsák azt ré­szükre. Az ÁFÉSZ-ek igyekeznek mindent megtenni annak ér­dekében, hogy javítsák a la­kosság zöldségellátását mun­kájuk azonban csak abban az esetben jár majd jó ered­ménnyel ha ehhez megfele­lő segítséget kapnak a helyi termelőszövetkezettől, társa­dalmi szervektől. A példák is azt bizonyít­ják, hogy számtalan lehető­ség van amelyek tenniaka- rással kihasználhatók. Töre­kedni kell hogy a községek­ben a helyi ellátáshoz szük­séges zöldségfélét megter­meljék, ezzel megtakarítható a szállítási költség, valamint frissebb zöldség áll rendel­kezésre. Karádi István MÉSZÖV. Február: mezőgazdasági könyvhónap Baromfi­keltetés A gépi keltetés iparszerűvé válása lehetőséget teremtett a baromfitenyésztés, a ba­romfihús- és -tojáselőállítás gyors fejlődéséhez. Ezzel pár­huzamosan a keltetéstechno- lógStai eljárások és a keltetés­biológiai ismeretek is nagy­mértékben fejlődtek. így a korábbi technológiai eljárá­sok ma már sok tekintetben módosításra szorulnak. Jó gazdasági eredmény, magas kelési százalék, életerős na­posbaromfi előfeltétele a kor­szerű keltetési technológia. E célt szém előtt tartva dolgozta át dr. Kiss István szerző a könyvét, melyben az első kiadáshoz hasonlóan, is­merteti a tojás szerkezeti fel­építését, kémiai összetételét, az egyes alkotórészek kelte­tésbiológiai szerepét, a tojás­ban a keltetés során végbe­menő anyagcsere-folyamato­kat, a keltetőüzemek elhelye­zését, a hazánkban üzemelő bel. és külföldi keltetőgépe­ket, a keltetési technológiá­kat, valamint az embriófej­lődési rendellenességeket és a keltetés biológiai ellenőrzé­sének módszerét. Az első kiadáshoz képest részletesebben foglalkozik az utóbbi években jelentőségé­ben megnőtt gyöngytyúk-, pulyka- kacsa- és lúdtojások keltetésével.

Next

/
Thumbnails
Contents