Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-19 / 41. szám
t ma iCTXOT-OTAGYAROttSZÄ« 1974. február MagazInomAgazinoívía MAnAZINoMAGAZINoMAGATINoMAGAZINoMAGAZiy mauazinomagAzinomaga^inomagazInonsagaziH A balkezesség nincs olyan ember, aki egyforma ügyesen használná a kezeit. A legtöbb embernek a jobb keze az erősebb, ügyesebb — értékesebb. Vannak azonban — jóvá; kevesebben —, akiknél ez fordítva van: a bal kezük a használhatóbb. A koz- nyelv az előzőket „jobbkezeseknek”, az utóbbiakat „balkezeseknek” nevezi. S ha a balkezesek az emberiség jóval kisebb részét is teszik ki, olyanokat találhatunk köztük, mint Homérosz, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Goethe, Heine, Franklin Benjamin, Beethoven, Wagner. Hazánkban minden 100 gyermekből 5 balkezes, ami azt jelenti, hogy a másfél milliót meghaladó általános és középiskolás tanulóink közül 80 ezer a balkezes. Ez a nagy szám — a balkezesség gyakorisága — azt bizonyítja, hogy érdemes a kérdéssel foglalkozni, annál is inkább, mert sokan még ma is kóros fogyatékosságnak tekintik. A balkezesség oka Az erősebb, használhatóbb kezünket gyakrabban vesztük igénybe, míg a másikat inkább csak segítségként használjuk. Kis számban olyanok is vannak,' akiknek mindkét kezük egyformán erős és használható. Mi az élettani magyarázata annak, hogy a két kezünk nem egyformán „működik”? A válasznál az emberi test részarányosságából kell kiindulnunk. A két testfélben szimmetrikusan helyezkednek el a páros szerveink, de ezek nem egyformán működnek. A jobb kéz mozgásait a bal agykéregfél irányítja. És miután a legtöbb ember bal agyféltekéje a fejlettebb, ezért ügyesebb a a jobb kéz. Arra a kérdésre viszont, hogy miért fejlettebb a bal agyfélteke, a tudomány még nem tud egyértelmű választ adni, éppúgy, mint arra a kérdésre, hogy miért fekszik a szív a test bal felén ? A tudomány viszont ma már határozottan állítja, hogy a balkezesség nem kóros jelenség. Mégis, bár a balkezeseknek nem kell szégyenkezniük, a kérdés nem olyan egyszerű. Kultúrvilá- gunk berendezéseit ugyanis az általában vezető jobb kéz erő- és ügyességi fölényének megfelelően tervezték meg, készítették el: a gépeket, eszközöket, szerszámokat, a különböző csavarokat, munkapadokat, hangszereket, orvosi és laboratóriumi berendezéseket, műszereket. az autó- és motorkerékpár fogantyúit, stb. Sőt, társadalmi szokásaink: a köszönés (kézfogás), az étkezés, az evőeszköz-használat kialakulása is ehhez igazodott. A balkezesek tevékenysége ezekben jelentősen korlátozott. A balkezes gyermek A csecsemő kezeinek a használatában nem tesz különbséget, hol az egyiket, hol a másikat használja. Hathónapos korban jelentkezik az egyik kéz fokozottabb használata. A tízhónapos gyermek pedig, bár játék közben mindkét kezét egyformán használja, a nagyobb erőt kívánó foglalkozásokhoz már határozottan a jobb kezét veszi igénybe — ha jobbkezes. Érdekes, hogy kisgyermek- korban időnként változik, hogy melyik az „uralkodó” a két kéz közül. Az eleinte kétkezes gyermeknek később hol az egyik, hol a másik keze válik uralkodóvá, és csak ezt követően alakul ki a jobb-, illetve balkezesség. A gyermek a különös erőt, figyelmet, ügyességet kívánó foglalkozás, az önkéntelen kifejező és védő mozdulatok esetén jellemző módon hasz-, nálja a bal, illetve a jobb kezét. Sok esetben ez elárulhatja, hogy a jobb, vagy a bal kéz uralkodó szerepe alakul-e ki. Megfigyelték, hogy ha a gyermekek mindkét kezét egyenlőén foglalkoztató munkára fogják, a jobbkezesnek a jobb keze, a balkezesnek a bal keze válik ügyesebbé. A jobbkezes a jobbkezét, a balkezes a balkezét „trenírozza”. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a teljes jobb- és a teljes balkezesség között számos változat lehetséges. E különbözőségen belül találjuk a rejtett vagy részleges balkezességet és a két- kezességet. t Óvatos nevelés A balkezes gyermek nevelése nagy tapintatot igényel. A kifejezetten balkezes gyermeket kockázatos erőszakkal jobbkezességre szorítani. S miután nehéz megállapítani, hogy a balkezesség milyen fokú, még a kellő hangnemű átszoktatásához is a legnagyobb óvatosság szükséges. Ha azt tapasztaljuk, hogy gyermekünk, tanítványunk határozottan balkezes, semmiképpen sem szabad őt jobbkezességre szoktatni, mert a balkezes gyermek jobbkezességre való erősza- j kos nevelése a gyermek i idegrendszerében súlyos ■ funkcionális és pszichés zavarokat idéz elő (beszédzavar, dadogás, a mozgás ügyetlensége, a megfigyelőképesscg és meg jegyző emlékezés csökkenése, dacosság, szorongás, írási-olvasási zavarok, stb.). Könnyen kialakulhatnak ilyen idegrendszeri zavarok az olyan gyermek esetében is, akit rejtett, vagy részleges balkezesnek ítélnek, de a gyakorlat azt igazolja, hogy hangsúllyal a bal kezével tevékenykedik, tehát közelebb áll a balkezességhez. Nem szabad tehát felesleges pszichikai terheléssel nehezebbé tenni a balkezes gyermek életét, hiszen úgy is sok nehézséggel kell megküzdenie a jobbkezesek számára kialakított világban. M. L. Köz!e!í©díás az ezredfordulón Elkészült az ország távlati közlekedési prognózisa Vidékre költöző városlakók, elővárosi gyorsvasutak, mozgójárdák, többszintes alul- és felüljárók, magas vezetésű autópályák, és töméntelen mennyiségű gépkocsi — nagyjából ilyennek látják a jövőt annak a két vaskos kötetből álló tanulmánynak a szerzői, akik az ezredfordulóig készítettek prognózist közlekedésünk várható fejlődéséről. Hárommillió gépkocsi? A legdöntőbb változást az elkövetkező 25—30 évben a gépkocsik számának fantasztikus ütemű növekedésétől várják a szakemberek: 2000- ben — a tanulmány szerint — a jelenlegi 400 000 személyautóval szemben csaknem 3 millió hazai gépkoca.' közlekedik majd útjainkon, á minél több autónk lesz, annál ritkábban, és annál kevesebbet utazunk velük. A személygépkocsik számának ilyen elképesztő növekedése minden bizonnyal nagy fejtörést okoz majd a város- fejlesztési szakembereknek.'' Háztömböket, utcákat kell lebontani, hogy parkoló autóink a városokban elférjenek. 2000-ben ugyanis nem az lesz a legnagyobb gond, hogy járműveinkkel hol közlekedjünk. hanem az, hogy hol hagyjuk a parkoló kocsikat. A legpraktikusabb megoldásnak a többszintes garázstömbök. és földalatti parkológarázsok építése ígérkeznék. Ezek létesítése azonban jelenleg a legköltségesebb beruházások közé tartozik. Ezért valószínűleg nem marad más hátra: a gépkocsi- forgalmat előbb-utóbb kikeli tiltani a belvárosokból. Mindez azonban elképzelhetetlen a városi tömegközlekedés korszerűsítése nélkül, amelyben a gyorsvasutak építésének jut a legdöntőbb szerep. Nemzetközi tapasztalatok alapján a városi forgalom viszonylag zökkenőmentes lebonyolításának már a 600 000-es lélekszámú városokban is nélkülözhetetlen feltétele a gyorsvasút. Urbánus életmód A városi utak zsúfoltságát azonban jó ideig i'nemcsak a gépkocsik számának növekedése fokozza. Magyarországon a becslések szerint még legalább 10—15 éven át számolni kell a városiasodás következményeivel is. A városok, közöttük elsősorban Budapest vonzó hatása előreláthatólag csak a 80-as évek vége, 90-es évek eleje körül csökken. A tanulmány készítői nagyjából ekkorra teszik azt az időszakot, amikor a lakosság városokba áramlása megfordul, és az urbánus életmód egyre kellemetlenebb kísérő jelenségei — a áaf. a füst, és a zsúfoltság — . . miatt mind többen költöznek vidékre. Lazább szerkezetű elő- és kertvárosok épülnek majd ki a nagyobb városok több tízkilométares körzetében. Az ezredforduló táján — az eddiginél gyorsabb az automatizáltabb változatban — továbbra is a vasút lesz az ország közlekedési rendszerének legfontosabb része. A vasútnál azonban sokkal figyelemre méltóbb változások várhatók a közúthálózatunk fejlődésében. Közúti járműparkunk rohamos növekedése egyre sürgetőbben veti fel az ország nagyforgalmu autópálya-hálózatának kiépítését. Ezek a gyorsforgalmi autóútak elkerülik majd a lakott településeket. Csak így biztosítható a városok közötti forgalom zavartalansága. Az autópályákat és a városokat külön bevezető autóu- takkal kötik majd össze. Ezeken a helyenként magas vezetésű pályákon lehet majd elérni a városi utak gerincvonalait, és a többszintes alul-, illetve felüljárókkal ellátott városi közielfedési csomópontokat. Többszintes kereszteződések A korszerű városi úthálózat kialakításának azonban határt szab a népgazdaság anyagi helyzete. Budapesten például még napjainkban is több mint száz helyen szintben keresztezi a vasút a közutakét. Ezekben a kereszteződésekben egytől egyig meg kell építeni az alul. és felüljárókat. A belvárosi csomópontokat az elkövetkező 25—30 évben sorra többszintes kereszteződésekké kell átalakítani. Az aluljárók ezeken a helyeken mozgólépcsőket kapnak, és a metró-áit- szállók környékén — ahol a legnagyobb tömegű gyalogos és járműforgalom találkozik — valószínűleg már az ezredforduló éveiben szükségessé válik az első mozgójárdák építése is. A belvárosi bevásárló negyed nagy üzletházainak áruellátása — a tanulmány szerint — 2000 táján már szükségessé teszi a többszintes utak építését is. Ezek egyik szintjét a jármű-, másik szintiét a gyalogos forgalom számára alakítják ki, az áruellátáshoz pedig felszín alatti áruszállító alagutak at kell majd tervezni. Iskolai „komputer“ A 110. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet Sza- bolcs-Szatmár megye legnagyobb iskolája. E tanévben a kihelyezett osztályokkal együtt mintegy kétezer-hét- száz tanulója van. Az új tanévre 735 első évest vesznek fel. Mint minden évben, most is túljelentkezés várható. Az iskola vezetősége modernizálja a jelentkezők adatainak feldolgozását: úgynevezett kézi lyukkártyarend- szert alkalmaznak. Speciális adatlapokat — lyukkártyákat — készítettek erre a célra, s minden jelentkező számára kiállítanak egyet. Mintegy háromszázhúsz adatot kódoltak — ez volt a legnagyobb munka. így például az intézet beiskolázási körzetét kisebb területekre osztották, 9 mindegyik külön 6zámjelölést kapott. Kódot kaptak a választott szakmák, a lehetséges szociális körülmények, a tanulmányi eredmények, az esetleges kollégiumi igény st.b. így, ha egy autószerelőt keresnek, aki jól felvételizett, egy bizonyos körzetben lakik és első helyen választotta a szakmát, akkor a „kézi komputer” kezelője pillanatok alatt megkapja a választ A perforált szélű kártyák megfelelő kódnyílásain átszűrt tűvel kiválasztja a követelményeknek megfelelő jelentkezőket, így az esetleges azonos pontszámoknál is rangsorolni tud a felvételi bizottság. Nagyon sok munkát takarítanak meg ezzel a módszerrel. (tgy» Megfejtették-© a papagájnyelvet A papagájok szayalrbőí, szótagokból álló „beszéd” révén érintkeznek egymással. Kétszáz „szavukat” már sikerült regisztrálni. Ezt _ a munkát egy fiatal amerikai kutató, Leslie Anne Wheeler végezte el. A madarak általában két akusztikai jel, a kiáltás és az éneklés segítségével érintkeznek egymással. A madarak énekét már sokan tanulmányozták. kiáltásaikat még soha. Wheeler kisasszony egy dél-afrikai madárra, a rózsaszín nyakú papagájra specializálta magát. Megfigyelték, hogy e madárfajtáknál a párok rendkívül hűségesek egymáshoz. Az amerikai kutató ezt a tulajdonságát használta fel a papagáj-nyelv megfejtésében. Mindenekelőtt megfigyelte, hogy a madarak minden egyes magatartásához más és más „mondat” tartozik. Ezek a „mondatok” tulajdonképpen a madarak kiáltozásának egész sorából alakulnak lei, amelyeket az emberi szóhoz hasonlíthatnánk. Wheeler kisasszony magnetofon segítségével elkészítette a papagáj-nyelv „szótárát”. Munkáját teljes siker koronázta. Az elemzésből kiderült hogy a „műveltebb” párok 12 fajta kiáltást ismernek. a kevésbé tehetségesek mindössze ötöt. És ez még nem minden. Anne Wheeler még azt is megállapította, hogy vannak olyan hangok, amelyeket csak a nőstény állat ad ki. más hangok viszont kizárólag a hímek sajátjai. A kutató megállapítása szerint a papagájok rögtönözni is tódnak sőt olykor „argóiban 'eszélnek”. Anne Wheeler bebizonyította, hogy a hím állatok ki- ■árólag a párjuk hívására /álaszolnak. És ehhez nem szükséges, hogy lássák is a másikat, mert ezek a madarak nemre való tekintet nélkül nagyon hasonlítanak egymáshoz. tűrbomeghajtAsü szArnyashajö, A szárnyashajók gyors tő 'dításukat mindenekelőtt sebességüknek köszönhetik: a folyami közlekedés gyorsaságát csaknem háromszorosára emelték. De az sem mellékes körülmény, hogy nagyon gazdaságosak, beruházási költségük két-három hajózási idény alatt megtérül. Jóllehet a szárnyashajó az időegységre vonatkoztatva több üzemanyagot fogyaszt, mint lapátkerekes vagy csavarhajtású előtti, de jóval rövidebb ideig, hiszen sokkal hamarabb ér célhoz. így a fajlagos üzemanyagfo Riasztása kedvezőbb amazokénál. Az időmegtakarítás pedig azt jelenti, hogy több fordulót tud megtenni naponta egy adott útvonalon a hajó. Szovjet konstruktőrök az elmúlt évek során egy egész szárnyashajó családot hoztak főire. Ennek egyik legújabb tagja a túrbomeg- b jtásű „Bureveszlnyik”, amely 150 utassal a délzetén óránkénti 100 kilométeres sebesCí‘?rarf»l halíld.
