Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-17 / 40. szám
1974. február 17. KELET-MÄGYÄftOftSZAö t. dm »I Urbanizáció a külvárosban Hová jelentkezzék a diák ? Jósává ros „árnyékában" Jázmin, Szellő, Csalogány — talán a legszebb, leghan- gillatosabb utcanevek Nyíregyházán, Sóstóhegyen, az új családi házas lakótelepen találhatók. .<■ Persze, a szép. szelíd utcanevek mit sem számítanak, ha tanácstagi beszámoló van, vagy éppen a tanács egyes osztályainak képviselői találkoznak a lakossággal: még mindig nagyon sok a kérés, panasz. bök új hás Pedig Sóstóhegy a * város belterületeként rangos szerepet tölt be: Borbánya és a Ságvári-telep méllett ez a liiarmadik terület, ahol családi házak építhetők. És épülnek is, a Seregély, a Vadász. Jázmin utcákban, az Aranykalász soron még nem minden épület kápott kívülről vakolatot, sok még a félkész, vagy éppen építés alatt lévő szép családi ház is. Igaz, gonddal jár itt az építkezés, közlekedés. A Mogyoró utcán például • aligha jut be mostanában jármű. Már az is nagy eredmény, hogy a lakosság társadalmi munkában lefektette a tanácstól kapott járdalapokat, s így „megmerülés” nélkül lehet kijutni az autóbuszhoz, a kövezett úthoz. Ennek a területnek nagyon sokat jelent, hogy néhány évvel ezelőtt az Úttörő utcát szilárd burkolattal látták el. Korábban ez a terület gyakorlatilag a Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyarapodásával fejlődött együtt, többnyire a tsz-tagok építkeztek itt. A részletes rendezési terv műleírásában ez ma is érezteti hatását, amikor a következőket írják a tervezők: „Sóstóhegy a központi belterülethez közel, attól mintegy két kilométerre fekvő. Sóstó üdülőterület közvetlen szomszédságában lévő terület. Kedvező helyzeténél fogva rendkívül alkalmas arra, hogy a Nyíregyházán tömegesen jelentkező. de a központi belterületen ki nem elégíthető, földtezintes családiház-építési Igény, továbbá a tsz-tagság nagy telkes, állattartással is járó építési igénye koncentráltan kielégíthető legyen. Ezáltal az engedély nélküli külterületi építkezések is elkerülhetők, a szétszórt, külterületi lakosság pedig fokozatosan betelepíthető.” Részlet Nyíregyháza város térképéből: a szép nevű sóstó- hegyi utcák lakossága a távlatokban megnégyszereződik, kétezres városrész épül családi házakból. törő, Szellő és Jázmin utca kereszteződésénél jelölte meg, ahol bölcsőde, óvoda, iskola helyét hagyják ki. Nem messze ettől kereskedelmi, vendéglátó miniközpontnak adnak 'helyet. Hatszáz telek A lakóterület bővítését most a tervek keretei közé szorítják. A tanács illetékesei arra törekednek, hogy a terület ne „terpeszkedjen" tovább, hanem gazdaságosan építsék be. Figyelmet fordítanak arra Is, hogy a jó szőlős. gyümölcsös kertek minél tovább megmaradjanak, előbb a kevésbé értékes, betelepítetten részeket parcellázzák. Már az első tervezési ütem közel hatszáz beépített telket feltételez, körülbelül kétezerre növelve az itt lakók számát. Egy későbbi ütemre Is felkészülnek, amely további 300 telek kialakítását. beépítését teszi lehetővé. Ez azt Is jelenti. hogy nagyméretű telkeket több évig parcellázhatnak a város közelében. A kedvező fekvés, jó terület és jó tervek ellenére ugrásszerű változásokra mégsem lehet számítani a következő néhány évben. Útépítésre aligha jutnak újabb milliók. s az ellátás lényeges javítása is csak több év múlva lehet reális igény. Egy másik nagyon fontos témával azonban már foglalkoznak a tanácson. Arra keresnek választ, hogy a vízellátás miképpen oldható meg legelőnyösebben: az üdülőterület felől, vagy magában a lakónegyedben épített törpe vízművel. A végleges álláspont még nem alakult ki. ÄZ idő a Sóstóhegyen lakók javara szól. Néhány éve csak a legmerészebbek gondolhatták, hogy a Korányi Frigyes utca olyan jövő elé néz. «mely már valóság: több ezer ember lakik Jósa- városban. Ez pedig nem nagy távolságra, mindössze két. két és fél kilométerre van Sóstóhegytől. A tervekben a jobb összeköttetés is szerettei: a Szellő, Mogyoró és Seregély utcák felől a vasút keleti oldalán kiképzett — még ha nem is por- talanított — út már terv. Ez azt jelenti, hogy vasúti kereszteződés nélküli kapcsolat lesz Jósa várossal. Gondok, időnként javuló feltételek, ígéretes tervek — ez jellemzi ma még a város — nagyságrendben — harmadik esaládiház-építésre szánt területét, Marik Sándor Szakad helyek, divatos szakmák Merre tovább? — ez a kérdés foglalkoztatja ezekben a hónapokban az általános iskolák nyolcadikos diákjait és szüleiket. Megyénkben ebben az évben 9667 tanuló fejezi be általános iskolai tanulmányait, közülük 4728 lány. Ez a szám az elmúlt évekhez viszonyítva alacsonyabb — túl vagyunk a demográfiai hullám csúcsán., Hogy a tanulók közül hányán jelentkeznek továbbtanulásra, azt még nem tudjuk, mivel most történik a jelentkezési lapok kitöltése; azok elküldésére még csaknem egy hónap áll rendelkezésre. Az előző években a végzettek 15—18 százaléka nem jelentkezett továbbtanulni — ha hasonló, esetleg csökkenő . arányt számítunk, az 1974/75. tanévben mintegy 8 és fél ezer diákot szükséges beiskolázni. Szabolcs-Szatmár megye huszonegy általános tantervű gimnáziumában 37 első osztály indul, a tagozatos első osztályok száma 16 lesz. Megyénk 14 szakközépiskolája összesen 33 új osztályt indít. Mivel az osztályok létszáma nincs meghatározva, a gimnáziumokba és szakközépiskolákba felvehetők száma körülbelül 2600—2800. A megyei szakmunkásképző intézetek a jövő tanévben ösz- szesen 4770 elsőst fogadnak. A 7 ipari szakmunkásképzőbe 2313 fiút és 653 leányt vehetnek fel. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szakmáknak 324 új tanulója lesz, közöttük 115 lány. Kereskedelmi szakmunkásképzés megyénkben csak Nyíregyházán, a kereskedelmi és vendéglátóipari tanulóiskolában történik, a felvételi keretszám 340. a lányok aránya 70 százalék. A diáitok a jelentkezési lapra két intézményt írhatnak. A másodiknak beírt iskola végeredményben a mentő lehetőség — az első jelentkezés sikertelensége esetén küldik a tanuló lapját ahhoz az intézményhez. Ebből következik, hogy a második jelentkezésnek mindenképpen olyan iskolára kell irányulnia, ahol a jelentkezők nincsenek sokan. Évek óta nagy gond, hogy míg egyes helyekre a felvehetőknek csak töredéke jelentkezik, a divatos szakmákra óriási a túljelentkezés. Itt —^ a szándék és a lehetőség összehangolásában — van nagy szerepük az általános iskoláknak, a szülőknek, az érintett szakmunkásképzőknek, középiskoláknak. Minden általános iskolában kiterjesztették a pályaválasztási tanácsadás körét: a hetedik osztályosokat. illetve szüleiket is bevonták. Ezzel azt akarják elérni, hogy a tanulók idejében megismerkedjenek a továbbtanulásra alkalmas intézményekkel, szakmákkal, munkaterületekkel. E cél szolgálatában szerveztek például a nyíregyházi 6-os iskolában olyan összevont szülői értekezletet, amelyen a meghívott középiskolák és szakmunkásképzők képviselői beszámoltak beiskolázási lehetőségeikről, a követelményekről, az iskola adta képzés jellegéről és sajátosságairól. Ehhez hasonló rendezvény több is volt megyénkben. Ahol ez nem valósulhatott meg. ott a tanulók osztályfőnökei, illetve az általános iskolák megbízott pályaválasztási felelősei tájékoztatták a tanulókat és a szülőket a továbbtanulási lehetőségekről. Néhány iskolába — Nyíregyházán. Nagy- kállóban. Nyírbátoriján. Uj- fehértón — meghívták a Szabolcs-Szatmár megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársát. Több helyen a tanulók önálló tevékenysége is része volt a pályaválasztási propagandának. A nyíregyházi 5-ös iskola egyik úttörőraja például expedíció® feladatként vállalta, hogy összegyűjtik egy kis házi kiállítás anyagát. A terv megvalósult. a fényképek, plakátok, a különböző késztermékek ott láthatók az iskola folyosóján, termeiben. , Az ilyen kezdeményezések nagy jelentőségűek, és főleg vidéki általános iskolákban hasznosak, hiszen a kisiskolák tanulóinak jóformán' nincs alkalmuk közvetlen kapcsolatba kerülni a továbbtanulásra ajánlott intézményekkel, az elsajátítható szakmákkal. Az általános tapasztalat szerint pedig a diákok és a szülők nagy része megközelítőleg sem ismeri a valódi lehetőségeket, azt a sok területet, ahol mun. kaerőre van szükség — s nem ismerik e munkák értékét, szépségét. (tarnavölgyi) Récs mögött a betörök Foglalkozásuk: csavargó Közlekedés, ellátás Ezek a feltételek nagyon ís szükségesek a város valamely területén, s éppen ezek tették lehetővé a gyorsabb fejlődést. Sóstóhegy lakóinak száma ma már jóval meghaladja az ötszázat. A 14-es autóbusz oda 20, vissza 19 perc alatt teszi meg az utat, kilenc kilométeres útvonalán (a sóstóhegyi pincegazdaságig) tizenhét megállója van, s éppen tizenhét járatpár közlekedik munkanapokon ezen a vonalon. Ezen kívül a sóstói és a sóstóhegyi vasútállomás közelsége miatt a Záhony—budapesti vasúti fővonalon is kényelmes összeköttetése van. A közlekedés — ha figyelembe vesszük Sóstógyógyfürdő közelségét, az ottani járatokat is — nem tekinthető rossznak. Kereskedelmi, vendéglátó szolgáltatási hálózata azonban még kialakításra vár. Az elmúlt néhány év alatt nem jártak sikerrel a tárgyalások sem az ÁFÉSZ-szel. sem az állami kereskedelemmel, pedig az itteni beruházás már kifizetődő lenne. Nem jobba helyzet a közösségi létesítményekkel sem. Iskola van ugyan, de annak bővítése ellenére már-már elkerülhetetlennek látszik egy másik megépítése, mert sok család Inkább a közeli jósavárosi iskolába járatná gyermekét. A rendezési terv ehhez alkalmazkodik is, amikor Sóstóhegy új központját az Ut— Az éjszaka feltörték a postahivatalt és elvittek 15 ezer forintot — jelentette december 7-én telefonon a kisvárdai járási rendőrkapitányságnak a rétközberencsi postahivatal vezetője. A nyomozók azonnal munkához láttak, de a tettest, vagy a tetteseket nem sikerült megtalálni. Három hét telt el az eset után. December 29-e volt. Reggel ismét csörgött a telefon a kisvárdaj járási rendőrkapitányságon és a rétközberencsi postahivatal vezetője újabb jelentést adott: — Az éjjel ismét betörték, feltörték a lemezkazettát és elvitték 33 ezer forintot. „Bevonulás** a fogdába A nyomozók rögzítettek a helyszínen hagyott nyomokat, majd a beszélgetések során a gyanú á 16 éves K. Géza rétközberencsi lakos, debreceni ipari tanulóra terelődött. Öt látták néhány nappal korábban a postán céltalanul nézelődni. A rendőrség a debreceni kapitányság segítségét kérte. K. Gézát előállították. A fiú „semmit sem tudott” a postabetörésről. arról pedig hallani sem akart, hogy néki Valami köze lenne az ügyhöz. Á nyomozók a baráti körét is megkeresték. Nem volt túlságosan nehéz megállapítani, kik K. Géza barátai. korábban ugyanis botrányokozás miatt volt dolguk a rendőrséggel. A kihallgatás eredménytelen maradt, a házkutatás azonban alaposan igazolta a gyanút. Ostrom László 18 éves debreceni lakos lakásán 1? 000 forintot találtak és megtalálták a rétközberencsi posta bélyegzőjét is. A bizonyítékok alapján már nem volt mit tagadni: a december 28-i betörést Ostrom László és A. András 17 éves debreceni lakos követte el, a korábbi december 6-i betörés tettesei pedig K. Géza és Osváth Ignác 18 éves csengeri lakos voltak. A december 6-i betörésből származó összegnek már nyoma sem volt és a 33 000 forint fele is véletlenül maradt meg. Amikor Ostrom László és A. András hazaérték Debrecenbe. a pénzt Ostromék lakásán osztották ketté. Meglátta ezt Ostrom édesanyja és azonnal a rendőrségre akarta vinni fiával együtt. Ostrom könyörögni kezdett: legalább a szilvesztert tölthesse otthon. január elsején már elmehetnek. Édesanyja beleegyezett. a pénzt azonban elvette fiától. A jelentkezést megelőzte a házkutatás, így a fiú a betörést követő napon már „bevonult” a fogdába. Szerszám az automatában A díszes társaság letartóztatása után működési területükön csökkent, de teljesen nem szűnt meg az ismeretlen tettesek által elkövetett betörések száma. Január má- sodikán éjjel a geszterédi italboltot törték fél, elvittek 2500 forintot és egy magnót. Január 9-én aztán mégoldódott a rejtély: egy betörésen tetten érték a 20 éves büntetett előéletű Bujdosó Imrét és a 20 éves — szintén büntetett előéletű — Pataki József létavértesi lakosokat. Ekkor derült ki, hogy a betörőbandának hét tagja volt és november, december hónapban ők törték fel az ajaki, és pátrohai italboltot, a debreceni homokkerti bisztrót, a debreceni Halász és Várkapu éttermet, a postakerti vendéglőt. az újfehértói szövetkezetei és a művelődési házat. A hetedik, a debreceni postakerti vendéglő feltörésében részt vett Kiss Sándor 20 éves debreceni lakos. Talán feltűnő, hogy a nevek, életkorok és lakcímek leírása után hiányzik a betörőbanda tagjainak foglalkozása. Hiányzik, mert nincs nekik: K. Géza volt szakmunkástanuló és A. András vállalt novemberben munkát, de kizárólag alibi céljából. A többiek nem dolgoztak, csavarogtak, betörtek, loptak és így szerzett pénzből jártak egyik szórakozóhelyről a másikra. Találkozási helyük, állandó „lakásuk” a debreceni állomás volt. itt tartották egy automata megőrzőben a betörőszerszámaikat és ha igazoltatástól féltek. vettek maguknak egy peronjegyet, vagy a legközelebbi állomásig egy vasúti jegyet. A bandavezér A munkatervet K. Géza dolgozta ki és bár ő volt a legfiatalabb, a többiek ver zérüknek ismerték el. Ostrom László és A. András a Szolgáltatás 6,5 százalékban Szabolcs-Szatmár megs'* ipari szövetkezeteinek elmúlt évi összes termelési értéke meghaladta az egy- milliárd forintot. Azegymil- liárd-százötvennyolcmillió forintos termelésnek mintegy hat és fél százalékát teszi ki a lakosság részére végzett javító-szolgáltató tevékenység, melynek értéke hetvenötmillió forint volt. A különböző iparágak közül a legnagyobb mértékben az építőipar szolgáltatásai növekedtek — a lakáskarbantartás értéke több. mint három és fél millióval emelkedett. Az , értéknövekedésből á szolgáltatóipari szövetkezetek veszik ki a legnagyobb részt, hiszen csupán a nyíregyházi Tempó szövetkezet 5,7 millió forinttal növelte szolgáltatási értékét. A gépkocsi. és motorkerékpár-javítás 1,3 millióval nőtt, az elektromos háztartási gépek és az elektroakusztikai készítmények javítása is emelkedett. Jelentősen — mintegy hatmillió forinttal — csökkent viszont a cipő javítások értéke. Kisebb-na- gyobb mértékben visszaesett még a fémtömegcikkipar szolgáltatása, valamint a faipari, a szállítási és a különféle személyi szolgáltatási tevékenység. Uj tevékenységi forma a mosás-vegytisztítás. melyet kiemelt szolgáltatásként kezelnek. 1973 novemberében Mátészalkán nyílt egy mosószalon. Ha a lakosság megszereti. elégedett lesz az új szolgáltatással. valószínűleg több is követi a megyében. A gépkocsijavítás értéknövekedésében nagy szerepet játszik a Kisvárdái Vasipari Szövetkezet Zsiguli-szervize. mely szintén a múlt évben kezdte meg működését. Megyénkben is rohamosan szaporodnak a gépkocsik, így egyre nagyobb szükség van a garanciális javításokat is elvégző márkaszervizekre. Ezért fordít . tízmillió forintot autószervizének bővítésére a Mátészalkai Építő-, Szerelő- és Szakipari Szövetkezet. Ez év augusztusától minden — a szocialista országokban készült — személygépkocsi javítását vállalják, beleértve a garanciális javításokat is. rétközberencsi postarablásnál például először nem találta meg a pénzt, ezért elvették a bélyegzőt, hogy K. Gézának tudják igazolni: ott jártak. Amikor a kazettát megtalálták, már nem volt szükség a bélyegzőre, de visszatenni már elfelejtették. K. Géza rászolgált erre az „élismerésre”. Mikor elvégezte az általános iskolát. Pestre került ipari tanulónak. A nagy szabadság olyan „jó” hatással volt rá, hogy eltanácsolták és Debrecenben folytatta a tanulást Illetve a nemtanulást. Az intézet írja róla: több tantárgyból bukásra áll, tanárai figyelmeztetésére cinikus válaszokat ad, ruházata kirívó, hája rendezetlen, társaira rossz hatással van, nyegle, a mulasztott órák száma: 266. A másik „vezér” Bujdosó volt. neki már gyakorlata volt a betörésben: kétszer ítélték el betöréses lopásért és a második büntetésből októberben szabadult. Nem töltötte le végig a büntetést — éppen ebben a hónapban járt volna le — ezért is tiltotta meg a többieknek, hogy az ő nevét megmondják lebukás esetén. Egy ideig most szünetelni fog G. Gézáéit betöréssorozata. Hogy meddig. azt majd a bíróság dönti el. Balogh József
