Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-15 / 38. szám
\9n. JeSfuSr fSJ «KWf-ÄÄiprAiieftsgAö «. et&á Vigyázat, lrontbetörés!44 ÖSZTÖNDÍJASOK, SZAKMUNKÁSOK Nyírgyula jban messze az iskola ? Tavaly „kiváló gazdaság” címet kapott a nyírgyuiaji Petőfi Termelőszövetkezet. A több milliós (pontosan 5,8) tervtúlteljesítés minden tekintetben kedvező mutatókat alakított ki, S nem szállt alább a mérce 1973-ban sem, bár sok tekintetben kedvezőtlenül hatott a száraz nyár. A tagság viszont biztosan megtalálja a számítását. Azt hinné az ember: egy ilyen gazdaságban sok fiatal van. A korszerűségnek megfelelően szakmunkásbizonyítvánnyal. S épp ez az, ami nem egészen így van. Ez derül ki a sorozatos beszélgetésekből. Amiből a vita keletkezik Azzal kezdik, a jó eredmények biztosítására kielégítő a szakember létszámuk, öt diplomásuk van. Szinte minden főágazat élére jut, — Nem sajnáltunk mi eddig fáradságot, pénzt, hogy szakembereket keressünk és meg is tarthassuk őket. — Jelenleg két ösztöndíjasunk tanul kertészeti főiskolán. Nem helybeliek, de megyeiek. Nyírbátorba valók, Rájuk is szükség lesz. Specializálni akarjuk a kertészetet. — Három szolgálati lakást tartunk fenn. — A szakember gárdánk átlag fiatal. Arról már némi vita kerekedik, tulajdonképpen hány az okleveles szakmunkás és milyen munkakörben találhatók. Abban egy a vélemény, legtöbben a gépműhelyben vannak. Ipari szakmával. A személyzetis egy kimutatás alapján mondja: van a tesz-nek hat szakmunkástanulója. Három lány kertészetet, három fiú mezőgazdasági gépészetet tanul. (Kevés. Ilyen „tempóval" neheMegszűnt a csempehiány Import helyett haxai fejlesztésből Az utóbbi néhány évben gyakran szerepelt a csempegyártó ipar az úisá--ik cikkeiben, híreiben, örvendetes hogy e tudósítások az ágazat fejlesztésről, komplett külföldi gyártó berendezések vásárlásáról, a ;orszerű magyar csempegyártó ipar megteremtéséről szólnak. Az elmúlt három esztendőben nagyot léptünk előre — mondja Farkas Ödön. az Építési és Városfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, a beruházások tárcaszintű koordinálója. — Mindez annak köszönhető, hogy sikerült időben felismerni az adottságokat és lehetőségeket. s ennek alapján gyors ég hatékony döntések születhet- hettek. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a lakásépítkezések nagymérvű bővítése és a lakosság igényeiben bekövetkezett nagy minőségi változások hatására jelentősen bővítenünk kel] a fal- és padlóburkoló anyagok gyártását. Korábban ugyanis az volt az elképzelés, hoev saját iparunkat nem fejlesztjük jelentősen és izükségleteinket ii—írtból fedezzük. Hamarosan kiderült azor an. hogy a többi szocialista ország is hasonló cioőben jár. általános volt a csemoehiány és ígv később sem várhattuk tőlük, hoev nagy mennviségv* osenrneieénvünkot kié1 ékítik. Szakembereink az akkori helyzetben abból indultak ki hoev a hazai évi 500—600 ezer négvzetméte- csemne- termelAq mellett évente két millió néevzetmétert kellett importálni azaz a hazai termelésnek minteev négyszeresét. s ezt is jórészt nyugatról. Egy négyzetméter csempe átlagosan két dollárba került, könnyű kiszámítani, hogy az évi import mintegy 4 millió dollárt emésztett fel. Kiderült, hogy egyetlen év importkiadásaiból megoldható a csempegyártó ipar teljes rekonstrukciója és termelésének olyan mérvű bővítése. amely gyakorlatilag feleslegessé teszi a további importot. Ennek a koncepciónak a jegyében indult meg a gyártó kapacitások bővítése, amely a mostani ötéves terv idősza- szakában lényegében be is fejeződik. A budapesti porcelángyár rekonstrukciója során új fajansz csempegyárat helyeztek üzembe, amelynek gépeit az olasz SITI cégtől vásárolták. A gyárban így most már évente egymillió négyzetméter szines mintás csempe* állítanak elő. .. hódmezővásárhelyi kerámiakombinátban két új gyártó vonalat építettek, ezek teljesítmény^ évi i,2 millió négyzetméter. A fejlesztés ugyancsak olasz együttműködéssel valósult meg. A korszerű nagyrészt központi. illetve távfűtéses rendszerrel épülő lakások mindinkább kiszorítják a cserép- kályhákat, s ennek következtében az évek folyamán jelentősen csökken a kélyha- csempe-igény. A romhányi kályhacsempe-gyár több mint 500 munkásával nagy hagyományokkal rendelkezik, ezért volt helyes az a döntés, hogy ■> gyárat nem szüntetik meg hanem a nagy tapasztalatokra támaszkodva, termelő ka. - cltását átállítják burkolócsempe gyártására. Évi 40. ezer négyzetméter falburkoló és évi 500 ezer négyzetméter padlóburkoló csempe- gyártóvonalakat helyeztek üzembe, amelyeken már meg is indult a termelés. A kőbányai téglagyár padlóburkoló üzemét szintén korszerűsítették, s ennek eredményeként 250 000 négyzetméter kapacitással bővítették a gyártást. Hódmezővásárhelyen hasonló, metlachí típusú padlóburkoló csempe gyártósort helyeztek üzembe, amelynek évi kapacitása mintegy félmillió négyzetméter, és egy további gyártó vonal építése is szerepel a jövő terveiben. Az elmúlt három esztendőben a falburkoló csempék gyártása mintegy hatszorosára. a padlóburkoló csempék termelése több mint háromszorosára nőtt. Mindennek eredményeként az 1970. évi 2 millió négvzetméterrel szemben a múlt évben már csak 500 000 négyzetméter importra volt szükség, annak ellenére, hogy az igénvek azóta ielentősen növekedtek. A behozatalt nem lenne helyes teljesen megszüntetni, hiszen a külföldi típusok, minták nagy mértékben hozzájárulhatnak a hazai ipar most már kétségtelenül széles skálájú választékának bővítéséhez. a különleges igénvek kielégítéséhez. A helves gazdaságpolitika és a kapacitá. sok gyors fejlesztése eredmé. nyezte. hogy hosszú évek után megszűnt a feszültség a csempeoiaron s a termelés nagvmérvű fejlődése ellenére az marnak sincsenek eladási gondjai. W. t. zen gyűl össze egy-egy „ütőképes” szakmunkásbrigád.) furcsa szemlélet Az elnökhelyettes említi, vannak a növénytermesztők között akik házi tanfolyamot végeztek. De egyetértenek a személyzetissei, hogy azokat úgy kell tekinteni, mint az iparban is: csak betanítottak. Persze, ez is több a semminél. Ám nem lehet őket szak- munkási státuszba venni. — Furcsa fogalom van itt a szakmunkás tanulással kapcsolatban — kezd hosszabb magyarázatba az elnök. — Volt egy kislány, akivel elvégeztettük a kertészeti szakmunkásképzőt. Mikor munkára jelentkezett örültem. Aztán küldtem, hogy a kertészeti agronómus elintézi a beosztását, ö erre meglepődött. S váratlanul az felelte: beszél előbb a szüleivel. Máig sem jött vissza. A szülei azt hitték, mindjárt irodába ültetjük a kislányt. Valahol üzemben segédmunkás. — Ez az epizód valóban furcsa szemléletet takar — jut szóhoz e megállapításával a jogtanácsos is. — Alig két éve vagyok itt. Ilyen dologra még nem figyelhettem fel. Miért máshová mennek el a faluból az általánost végzett fiatalok? Nem tudják, ha ide, a tsz-be való szakmát tanulnak, mit nyerhetnek vele. A növénytermesztésben is megvan átlag a havi ezerhét- száz forint. Nem szólva speciális helyekről, mint például az állattenyésztés, ahol a kétezer-ötszáz is. Plusz a szakmunkásnak tíz százalék. Mindehhez a megszokott, veszélytelen helyi körülmény... Mit mond az iskola igazgatója ? Korántsincs még kihasználva a nagyüzemi állattenyésztés, főleg a hústermelés kedvező lehetősége. A gazdasági vezetés már azzal számol, ez évtől kezdve eleget kell tenni az ipari rendszerű burgonyatermesztéshez való csatlakozás követelményeinek. A következő évben pedig a kukoricával kezdenek hasonló követelményekkel. Dehát olyan messze volna a faluban az iskola, ahonnan oly kevés fiatal talál a jóhírű termelőszövetkezetbe? Nincs messze. Egy cigaretta szívásnyira. Kanyuk János igazgató: — Igen, a szemlélet alakítására kellene jobban hatni. Ám a hiba korábban kezdődött. Több végzős gyerek tanul mezőgazdasági szak át. Pedig akkor korántsem állt a mostani szinten a tsz. A gyerekek nem látták a tanulásuk értelmét. Szakmájuk figyelmen kívül hagyásával foglalkoztatták őket. De nem mutatkozott különbség a díjazásukban sem. Hangsúlyozom, mindezért nem a mostani vezetőség a felelős. Részükről az van inkább, elhanyagolják a kapcsolatunkat. Kevésbé érvényesítik a szakmunkás igényük kielégítését. Talán egyéb — különben sikeres — dolgaik közepette feledkeznek meg erről ... Tucatszám érkeznek közeli-távoli vállalatoktól, üzemektől a végzősök számára igénybejelentés szakmunkás taníttatásra, részle-' tes tájékoztatással. A tsz-től semmi bejelentés. Pedig elképzelhető : személyesen is eljönne valaki vezető. Elmondaná a végzősök előtt a tsz helyzetét, perspektiváit, a szakmunkások előnyeit. De lehetne közbeeső segítséget is igénybe venni. Például a nőbizottságot... Esetleg szólnak majd áprilisban, amikor a gyerekek csaknem teljes számban döntenek, hogyan jussanak tovább. S mennek el újra a faluból... Asztalos Bálint Közérdekű tudnivalók a személyi igazolványról Hazánkban 1955-ben jelent meg az a rendelkezés, amely elrendelte, hogy a 16 évet betöltött magyar állampolgárt személyi igazol'vány- nyal kell ellátni. Ennek a rendeletnek a rendőri szervek maradéktalanul eleget tettek. Azóta több év telt el. Fejlődött és erősödött a szocialista társadalmi rendünk, növekedett az állampolgári fegyelem és jó kapcsolat alakult ki népünk és a rendőrséi között. A munka egyszerűsítése, gyorsítása és az állampolgárok érdekeinek jobb védelme tette szükségessé, hogy 1969-ben kormányrendelettel újra szabályozzák az állampolgárok személyi igazolvánnyal való »'látásának rendjét. A rendelet — többek között — azzal is foglalkozik, hogy a rendőrség köteles az ország területén állandó jelleggel tartózkodó valameny- nyi 14. évét betöltött magyar állampolgárt személyi igazolvánnyal ellátni. Az állampolgároknak pedig kötelességük abban az évben kiváltani a személyi igazolványukat, amelyikben a j4. életévüket betöltik. Ezekből kitűnik, hogy közös társadalmi és egyéni érdek fűződik ahhoz, hogy minden 14. évet betöltött magyar állampolgárnak legyen személyi igazolványa. Az igazolvány kiváltásához szükséges a gyermek születési anyakönyvi kivonata, 2 darab személyi igazolványba való fénykép, 10 forintos illetékbélyeg, egy darab kitöltött és a szállásadóval, valamint a helyi la-' kónvilvántartóval aláíratott „Adatlap személyi igazolványhoz” elnevezésű — a postahivatalokban kapható — nyomtatvány, melyen a vastag keretben lévő adatokat és az „Állandó lakcím bejelentésének ideje” rovatot nem kell kitölteni, és — ha a gyermek nem állandó lakhelyén lakik — egy kitöltött, az ideiglenes lakcím bejelentésére vonatkozó bejelentőlat» A személyi igazolványok kiadását az általános iskolák tanáraival (tanítóival) közösen iskolai ünneoséseken végzi a rendőrség. Az okmányok gyűjtése már megkezdődött, az igazolványok kiadásának időpontjáról az értesítéseket az iskolák igazgatói megkapták. A szülők feladata, hogy kísérjék figyelemmel az okmányok beszerzését és adjanak megfelelő segítséget a gyermekeknek. Amennyiben a gyermek az iskolai év befejezéséig személyi igazolványt nem kapott, az említett okmányokkal' együtt meg kell jelenni a lakóhely szerint illetékes kapitányságon, ahol utólag a személyi igazolványt elkészítik és kiadják. A rendelet előírja, hogy a tulajdonos abban a hónapban köteles személyi igazolványát csere vagy érvényesítés végett a rendőrkapitányságon bemutatni, amelyik hónapban a személyi igazolvány érvényességi ideje lejár. Az állampolgárok egy része ehhez a szabályhoz indokolatlanul és mereven ragaszkodik. A rendeletnek pedig van egy másik szabálya is. Ez pedig az, hogy a rendőrkapitányságok korábbi időpontot is meghatározhatnak a személyi igazolványok kicserélésére vagy érvényesítésére. A cseréhez a személyi igazolványt, 2 darab fényképet, a rendszeresített adatlapot (kitöltve), 10 forintos illetékbélyeget, és a személyi igazolványban lévő adatváltoztatást igazoló okiratokat kell bemutatni. Azok az állampolgárok, akik ebben az évben töltik be a 18—20. évüket és 1970- ben kaptak személyi igazolványt, igazolványuk érvényessége ebben az évben lejár. Megyénkben ez körülbelül 32 ezer fiatalt érint. Az igazolványok kicserélését, vagy érvényesítését a rendőrség a középiskolák és szakmunkásképző iskolák bevonásával közösen végzi. Azok a fiatalok, akik nem járnak iskolába, az igazolványok érvényességi idejének lejártáig értesítést kapnak a rendőrségtől az igazolványok kicserélésére és érvényesítésére vonatkozóan. Ha az ilyen értesítést nem kapják meg, a már említett okmányokkal együtt kötelesek a lakóhely szerinti kapitányságon megjelenni és kérni az igazolvány érvényesítését és kicserélését. Ebben az évben jár le azoknak az igazolványa is, akik 1964-ben kaptak új igazolványt. Ez körülbelül 15 ezer állampolgárt érint. A rendőrség kéri az állampolgárokat, legyenek türelme^ sek és csak fontos okból kérjék az év első felében az igazolványuk cseréjét^ vagy érvényesítését. Az első fél évben ugyanis a fiatalok igazolványainak kiadósával, cseréjével» és érvényesítésével vannak elfoglalva. A felnőttek személyi igazolvány cseréjét és érvényesítését csak 1974. június hónapban kezdik meg. Tervük, hogy a cserét az üzemek, intézmények és helyi tanácsok segítségével végzik, s ahol lehet, ott helyben érvényesítik, cserélik az igazolványokat, hogy ezze’j elkerüljék az állampolgárok felesleges utazását. Mozgalom a jubileum jegyében Mint ismeretes, ebben az évben fontos történelmi események jubileumi megemlékezései kezdődnek Nyíregyházán. Az örökváltság, a felszabadulás, a megyeszékhellyé válás felidézése köré csoportosul a legtöbb megmozdulás. történés. A város úgy döntött, hogy az ün‘ fAnepségekkel egyidőben felkéri a város egész lakosságát. hogy a már évék óta szép sikerrel folyó Tiszta virágos Nyíregyháziért mozgalmat is állítsa az emlékezések szolgálatába, és az eddiginél is nagyobb gonddal óvja. szépítse mind a köztereket, mind a saját házak előtti kerteket. E gy .jnammut”vállalat: a több mint 11 ezer dolgozót foglalkoztató Taurus Gumiipari Vállalat napról napra — immár két éve — pontban két órakor részletes előrejelzést kap az ORFI Orvosmeteorológiai Szolgálatától. A rejtjeles számokban küldött jelentés az Ergonómiai és Munkalélektani Laboratórium vezetőjéhez érkezik, aki ezt azonnal „lefordítja”, közérthetővé teszi. Az előrejelzés három órás periódusokra ceztja a nap 24 óráját, tehát arról tájékoztat, hogy három óránként milyen fajtájú és erősségű frontbetörésekkel kell számolni. A laboratórium Azonban csak a közepesnél erősebb, vagy az erŐ6 frontbetöréseket veszi figyelembe és csak ilyen esetekben „riasztják” a diszpécser szolgálatot, ahonnan továbbítják a jelentést a vállalat Cordatic, Tauril. Palma és Heuréka gyáregységének 16 üzemébe, a művezetőkhöz. Miért van szükség az előrejelzésre? Nem újkeletű megfigyelés. hogy a különböző meteorológiai fronthatások és az üzemi balesetek alakulása között szoros összefüggés van: frontbetöréskor nő a balesetek száma. A laboratórium munkatársai még 1972 januárjában, a frontnaptár adatai alapján három évre visszamenően elemezték az üzemi balesetek alakulását. Megállapították, hogy az úgynevezett frontórákban két-két és félszer több baleset történt a vállalat gyáregységeiben, mint a meteorológiailag eseménymentes órákban. E tapasztalat alapján rendelték meg az ORFI-tól az előrejelzést és vezették be kísérletképpen az üzemi tájékoztatást. Az előrejelzésért minimális összeget, minden dolgozó után 1 forintot kell fizetnie a vállalatnak. C sodát még nem lehet várni ettől a módszertől, hiszen maga az orvosmeteorológia i6 „gyermekcipőben” jár, s igen gyakran előfordul, hogy a meteorológia ugyan nem jelez frontbetörést, utólag azonban kiderül, mégis csak bekövetkezett. Ugyanakkor azt sem lehet még tudni, hogy a különböző frontok közül ki mire érzékenyebb és hogyan reagál! Ehhez nagyon 60k pénzre lenne szükség, mindenekelőtt szervezett orvosi gárdára és vizsgálatokra. A kérdés ezinte tálcán kínálkozik: miért van akkor hát erre szükség? Egyszerűen azért, mert az előrejelzés birtokában, különböző biztonsági intézkedésekkel, a munkavédelmi előírások betartásának szigorúbb ellenőrzésével és az ésszerű pihentetés megszervezésével meg lehet előzni bizonyos baleseteket. Nem közük minden egyes dolgozóval, hogy „Vigyázat, frontbetörés közeledik!”, hiszen ezzel a módszerrel pánikot keltenének, esetleg stressz lépne fel. A munkát közvetlenül irányító vezetők, művezetők feladata a szükséges intézkedések megtétele. A laboratórium vezetői tanfolyamokat szerveztek, és ott ismertették a különböző fronthatá- gokat. Felhívták a művezetők figyelmét arra, hogy kísérjék különös figyelemmel a rosszabb egészségi állapotú dolgozókat, az újonnan belépőket, valamint azokat, akik láthatóan fáradtan állnak munkába. A z eddigi tapasztalatok biztatóak:- az előrejelzés bevezetése, 1972. februárja óta 0,96 százalékról 0,75-re csökkent az üzemi balesetek száma. A jövőben, a munkaalkalma6sági vizsgálatokon szeretnék megállapítani azt is, hogy a felvételre jelentkezők közül, ki, melyik front- hatásra érzékenyebb. így az eddigieknél gondosabban tudják megszervezni a munkaerő-irányítást.
