Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-14 / 37. szám

fFTL MJreSr ft SELST-MAÖrARORSZAíf t PÁRTÉLET A cselekvés programja A PÁRTALAPSZERVEZETEK MUNKÁJA és szemléle­te összhangban áll a X. kongresszus határozataival, elveivel és szellemével. Ezt bizonyítják az 1973-as év végi összegező taggyűlések tapasztalatai is, ahol a kommunisták megállapí­tották: hatékonyabbá, felelősségteljesebbé és életszerűbbé vált a pártalapszervezetek sok irányú tevékenysége. Ennek a munkának az eredménye hatással volt az egész országra, ami elsősorban abban mérhető le, hogy eredményesen telje­sítettük a múlt évi népgazdasági tervet és időarányosan meg­valósítottuk hosszabb távú feladatainkat is. A színvo­nalasabb pártmunkához — és ezen keresztül eredményeink­hez — hozzájárultak a kongreszus óta hozott párthatároza­tok, amelyek egy-egy társadalmilag és politikailag fontos kérdésben foglaltak állást, és a mindennapi munkához konk­rét, elemző segítséget adtak. Most, amikor az a feladat áll a pártszervezetek előtt. hogy céltudatos munkájukat tovább fejlesszék és erősítsék, szükségszerű, hogy továbbra is a X. kongresszus határozatai, ■valamint az azóta megjelent párthatározatok szellemében dolgozzanak. Ez a munka pedig állandó elemzést követel, minden határozat végrehajtásának folyamatos vizsgálatát. Hiszen ha a határozatok külön-külön, más-más időpontban jelentek is meg, a pártmunka gyakorlatában egységet alkot­nak. Együttesen biztosítják a hosszabb és rövidebb távra kitűzött célok folyamatos megvalósítását. A kongresszusi ha­tározatok szellemében és a mindennapi gyakorlati munkában is nagyon aktuális például az ifjúság és a nők helyzetéről ho­zott határozat elveinek gyakorlattá változtatása, ami nem­csak általános társadalmi ügy, hanem minden munkahely sajátos problémája is. Ezért a határozatok végrehajtása le­hetőséget ad az alapszervezeteknek a pártmunka helyi jel- lesének erősítésére, sajátos feladataik megtervezésére és meg­valósítására. A NÉPESEDÉSPOLITIKAI HATÁROZAT végrehaitásá- nak szintén számbavehetők a helyi feladatai. Míg országos méretekben olyan átfogó intézkedéseket valósítunk meg, mint például a családi pótlék és az anyasági segély emelése, a többgyermekes családok intézményes segítése, addig he- lvileg a dolgozó anyák, családok konkrét problémáival kell foglalkozni, dönteni lakásgondjaik megoldásában, az óvo­dai helyek bővítésében, a helyi lehetőségek e célra történő sokoldalú kihasználásában. A korszerű üzem- és munkaszervezésről szóló határozat követelményei is a pártalapszervezetek napirenden tartan­dó feladatai közé tartoznak, úgyanúgy, mint a munkaver­senyről vagy más gazdasági témákról hozott határozatok. Ezek végrehajtása nemcsak a termelés mennyiségi és minő­ségi növekedését segíti, hanem lehetőséget teremt a gazda­sági szervezőmunka színvonalának emeléséhez, a gazdasági agitáció és propaganda fejlesztéséhez. Természetesen még több más határozattal is példázhat­nánk, bizonyíthatnánk, hogy ezek összességükben a X. kong­resszuson kitűzött céljaink végrehajtását szolgálják. A gya­korlati pártmunkában azonban e határozatokról nem lehet csak általános képet adni, hanem végrehajtásuk konkrét elemzését egyenként is el kell végezni. Ez mutatja meg ugyanis, mit hogyan hajtottunk végre, s melyek azok a te­rületek, ahol munkánkat erősíteni kell. Ugyanakkor felada­tunk az is, hogy az egyes határozatok értékelései alapján időközönként készítsünk összegező tételes számadást vala­mennyi határozat végrehajtásáról, s vonjuk le a további munkára megfelelő következtetéseket. Mivel a határozatok egységes célt szolgálnak, megvaló­sításuk is egységes és folyamatos végrehajtást követel. El­veink alapján a feladatok teljesítésére a helyi sajátosságok­nak megfelelően lehet és kell is koncentrálni, ez azonban nem jelentheti, hogy egyik határozatot a másiknak aláren­deltként kezeljük. A határozatok végrehajtása az alapszer­vezeti munka gyakorlatában is összehangolt tevékenységet, S nagyfokú szervezettséget kíván. AMIKOR EZEKRŐL A KÉRDÉSEKRŐL BESZÉLÜNK, ezért tesszük, hogy a pártalapszervezetek figyelmét ismétel­ten felhívjuk arra: hivatásuknak úgy felelhetnek meg, ha valamennyi párthatározatot hiánytalanul végrehajtják. Ezek a gazdasági és társadalmi életünk egy-egy szektorát érintő határozatok összhangban állnak a kongresszusi útmutatá­sokkal, azok elveire épülnek. Tulajdonképpen minden egyes határozat a X. kongresszus határozata végrehajtásának épí­tőeleme, s a mindennapi pártmunkának cselekvési program­ja. Nagy hatással van a gazdasági, politikai és a tudatfor­máló munkára, biztosítja a kongresszuson kitűzött céljaink megvalósítását, eddig elért eredményeink továbbfejlesztését, munkánk folyamatosságát ]oHC§ az *Par szomszcdságábaH Egyesülés után Tűz sér on, és Komoron Kitágult a határ. Mándok­tól és Tiszabezdédtől egészen Zemplénagárd alá nyúlik az új esztendő első napjától egykenyéren élő, sorsát egy­máshoz kötő tuzsér—komorói Rákóczi Termelőszövetkezet birtoka. Ezzel az aktussal új távlatok is nyílnak. Egyesítettek szorgalmat, te­hetséget, s az idei tavasz egy valóban modern, korszerű szocialista nagyüzem alapját veti meg. Nem hamarkodták él a döntést Tuzséron sem. Ko. moréban sem. Előkészítették, okosan, tanácskozva az em­berekkel mindenről, hogyan is legyen ezután. Ég végső­sorban a két téesz tagsága mondta ki az igent. Szerencsés találkozás És micsoda szerencse! Olyan „vezérkar” került ösz- sze, amely nemhogy megfér egymás mellett de, jól ki­egészíti egyik a másikat. Öt­vöződik az évszázadokra visszanyúló, abból táplálkozó tapasztalat, megfontoltság, bevált gvakorlat a korszerű­séggel, tudással, a mindig újért küzdő fiatal szakem­berek akarásával. Előbbit Kepics Sándor, a volt komo­rói Búzakalász volt elnöke képviseli rangban, míg az utóbbit az energikus, fiatal, a haladót támogató. nagy- szorgalmú Szeles András, aki hat esztendeig dolgozott Ke­pics mellett mint főagronó- mus, s innen került Tuzsér- ra, hogy talpraállásában se­gítsen. Szeles Andrást választot­ták elnöknek. Körülötte egy fiatal, hegyet is megmozga­tó, főiskolát-egyetemet vég­zett gárda van. Tisztességes „házasság” volt a tuzséri—- komorói. Amikor afelől fag­gatom Szeles Andrást. ki mit hozott e frigybe, így fogalmaz: „Tuzséron a múlt év eredményei alapján egy tízórás munkanapért 127,50 forintot fizettünk. Komoró­ban 126,50 forintot.” És nem külön szól egyik-másik pénztartalékról, hanem együtt. Ezt mondja: „Most 4 millió 763 ezer forint van a tartalékalapunkon.” Ezért is optimisták. Persze tudják, melyik téesz, meny­nyivel járult ehhez, de ez már a múlté. Előre tekinte­nek. Fő az, hogy van, s eny- nyi van, nem kell tartani a holnaptól. Itt van a központ Tuzséron. Szép emeletes épület, korszerűen berendez­ve. vele csaknem szemben a major, a tsz-központ emeleti ablakából ide látszanak a kertes-cserepes villának be­illő családi házak. Szeles András mondja, nem is olyan régen az iroda helyén, s ott a távolban még pucér földek voltak, s ma már egy lakónegyed bontakozik ki. Egy kasszába Ő jól ismeri a komoról és a tuzséri népet is. Ismeri a földet, az adottságokat, a rátermettséget az embere­ket itt és ott. így vall most erről: „Féllábú szövetkezet volt egyik is másik is, bi­zonytalan alapokkal. Tuzsé­ron az almatermesztés a fő foglalkozás. Ehhez értenek. Nagy múltja van a gyü­mölcstermesztésnek. Ehhez ragaszkodnak, értik is. csi­nálják is. Ezt a tradíciót meg kell őriznünk.” Később azon- ban hozzáteszi, hogy újítani kell, mert az ősök által a Tisza-ártérbe ültetett öreg fák már alig teremnek. He­lyettük 140 hektár gyümöl­csös ültetését kezdik meg idén, s 3 év alatt befejezik a rekonstrukciót. „Komoróban — folytatja — kevés férfi maradt annak idején. Elszaladtak a vasút­hoz. Maradtak a nők, anyák. Kevés volt a munkaerő. 6 így gépekre alapoztunk, meg a vegyszerezésre. És ennek már hagyományai vannak Komoróban. Itt az fejlődött ki. Elértük, hogy saját ta­karmányalappal hizlalunk! (Most adtunk el 33 darab kant, darabonként 5500 fo­rintért.)” Tuzsér az almából termeli a csengő forintot, Komoró pedig az állatokból. Egy kasszába. így biztos az alap. Erről beszélgettek, meg a nagygazdaság vezetésének a rendjéről, kialakításáról az első közös vezetői megbeszé­lésen a tanácsteremben. Hu­szonkét vezető. Technikusok, mérnökök, kertészek, nö­vénytermesztők, állatte­nyésztők. Uj a felállás, s ahogyan az ügyek megítélé­séhez közelítettek, öröm volt hallani. Szóba került a fe­gyelmi jogkör, ki miért fe­lelős- A szerződések, tudjon róla mindenki. Kitárulkózott egy most induló nagy szö­vetkezet belső mechanizmu­sa. Ha a fagy kienged... Fején találta a szeget Sze­les András. „Kezdünk össze­melegedni. És nem jó az, ha egyik a másikat megszólja: de gyorsan tuzséri vagy ko­morói lettél komám! Most már egyek vagyunk. És be kell állni a sorba. Az a lé­nyeg, hogy milyen az a sor, egyenes-e, s nem az. hogy elöl ki van.” Borsod alá nyúlik a határ. 2249 hektár területű a gaz­daság, belőle 330 hektár a gyümölcsös. A tuzséri tele­pen fürdő-zuhanyozó van a tagoknak. Lesz hamarosan Komoróban is. Kopics Sán­dor mondja: „Ha a fagy ki­enged, kezdjük Komoróban is, a helyét már kijelöltük. Két korszerű, összesen 150 vagon' hűtőtárolóval rendel­A MEZŐGÉP haktaíö- rántházi gyárában a Hajdúsági Iparművek megrendelésére az idén (az első félévben) 23 ezer darab melegvíztartályt készítenek. Képünk: Sí­pos József lakatos a boy- Ierek alkatrészköszörü­lését végzi. (Elek Emil felvétele) keznek. Itt van Tuzséron mind­kettő. Komoróban van a 600-as hizlalda, a 3 db 30-as fiaz- tató, korszerű. fűi %sel ellát­va, 200 kocaállomány.” „Ott végezzük a marha hizlalását, a 130-as istálló most is tele van.” Szeles András kiegé­szíti: „S innen Tuzsérról adjuk mindig az utánpótlást, a kiegészítést.” Tuzséron ís van 500 anya­juh és Komorón is. Ez ezer! És a 75 vagonos nagyhalmos burgonyatároló is közös kincs ma már, ami Komo­róban van. Szakértő vezetés­re vall az 50 vagonos műtrá­gyatároló szin. Gazdag a géppark. Csak a különböző erőgépek száma meghaladja az - ötvenet. Van 7 kombájnjuk. 5 tehergépko­csi. És hozzá a szakember­gárda. A közös gazdaság élén 7 egyetemet végzett ember áll, természetesen a téesz vezetőségével. Van 4 főiskolát végzett szaktechni­kusuk és 6 technikusuk. Nagy erő, fiatal erő. Tele kedvvel, akarattal. Egy igazi nagyüzem alapjai Nem kérdeztem, melyikük honnan jött, Tuzséron vagy Komoróban dolgozott-e. Csak annyit, mit várnak éttől a „házasságtól”? Sorjában, ahogy szólásra bírtam őket. Pinkóczi Ferenc, a műsza­ki brigád vezetője: „Leg­alább 15 százalékkal nagyobb eredményt, mint az idén volt. Mind a közösnek, mind a tagoknak.” Szentpéteri József főker­tész: „Várom az üzem sta­bilizálását. A lehetőségek megnyíltak egy igazi nagy­üzem alapjainak a megte­remtéséhez. Ezt ez a gárda képes valóraváltani.” Vincze Márton kertész. 25 éves nőtlen: „Azt várom, hogy korszerű gyümölcster­mesztés alakuljon ki. hogy Tuzsér méltó legyen régi híréhez.” Révész László fóa-gronó- mus: „Én az egységesebb paraszti osztály kialakulását várom ettől, s a többi egye­süléstől. Közelebb jutnak egymáshoz az emberek falun a szellemiekben is.” Boda László főkönyvelői „Remélem, nagyobb termelés sí értékek képződnek, ked­vezőek lesznek a gazdasági szabályozók és jövedelmünk stabilizálódik.” Veres Tibor, a gépműhely vezetője: „Remélem, hogy a gépek állapota jobb lesz, az ellenőrzés javulni fog.” Márta László párt titkár! „ügy gondolom, az ipar szomszédságában élve-dol- gozva biztosítjuk továbbra is az életszínvonal egyenletes emelkedését. Ehhez feltété, leink adottak.” Urr Bertalan csúcstitkár: „Optimista vagyok. Van tar­talékunk pén zben is, de az emberek akaratában-szorgal- mában is." Farkas Kálmán MUNKÁSARC Percek a kombinátban Középtermetű, negyvenen túli férfi Dombrádon Szántó László sertésgondozó csoport- vezető. Az állatok szeretetét otthonról, a családból hozta magával. Az 1960-as években már dolgozott sertéstenyész­tésben. Most mégis abszolút kezdőnek számít a szakmá­ban. Jól tudja, hogy az ipar­szerű sertéstenyésztés sza­kított a hagyományos tenyésztési formákkal. Itt a technológiáé és az automatikáé a szó. Eh­hez kell alkalmazkodni az embernek, állatnak. Munka­helye a dombrádi szakosított sertéstelep, a SERKÖV. mely a helybeli, a pátrohai és a tiszakanyári termelőszövet­kezetek közös válallalkozása — Az üzemelést a múlt évben kezdtük meg. A telep teljes betelepítése ez év kö­zepére várható. A szakosított sertéstelep építési költsége meghaladta az 52 milliót, és évente 9212 darab százkilo­grammos átlagsúlyú hízott sertést állít elő — mondja Szántó László, hogy ezzel is súlyt adjon a kombinátban dolgozók munkájának. — Itt nem lehet egyénies- kedni. Itt csakis az előírt technológiai utasítások mara­déktalan megtartása hoz eredményt. Nagyon szigorú fegyelmet keli tartani a fiaz- tatásnál. Enélkül nincs ele­gendő malac, majd süldő a hizlaláshoz, enélkül eltolód­hat a hízóállat kibocsátása. A telep rendjében — fialás- nál, a hizlalásra fogásnál és a hízott állatt leadásánál — háromnapos eltolódás min­den tervet felboríthat. — Sokan a községben csak azt látják, hogy a kombiná- tiak nyalka öltözékben men­nek munkába. Meg azt, hogy hetente tisztára mosott, va­salt ruhát öltenek. Tábori ru­hát, ahogy mondják. De azt már kevesen látják, hogy a kombinátban a percnek és a másodpercnek is jelentősége van. Az határozza meg a munkánkat. — Percre pontosan kell etetni, szellőztetni és tartani a technológia utasításait. Ez­zel egyidőben az állatokat is figyelni kell, az természe­tes- Ismerni kell mozdulatai­kat, tulajdonságaikat. Szem­mel tartani, hogy tudnak-e szabályosan inni, a tenyész­állatok nem nehezednek-e el. Jelentős adminisztrációs munkát is kell végezni. Pon­tosan kell vezetni a törzsla­pokat. Ez az alapja az állat­egészségügyi feladatok ellá­tásának. Amíg műszakban vagyok, szülte el sein hagy­hatom a közvetlen munkahe­lyemet. Figyelemmel kell kí­sérni az automatikát, amivel elég sok baj van. — A telepen a másodperc töredékéig tartó áramszünet, mely sajnos többször előfor­dul, lényeges bajt okoz. Ilyenkor például az automa­tikus etetők mágneses behú­zótekercsei elengednek. Az etetők ürítenek. Emiatt a dé­li etetés most is három órá­val került előbbre. Ez vi­szont megzavarja a telep tel­jes állatállományának az életrendjét. A sertésgondozónak spe­ciális szaktudásra van- szük­sége. A kombinátban bizo­nyos mértékig jártasnak kell lenni az elektronikában, az állategészségügyben, a laka­tos szakmában. — Ezért vállaltain, hogy áz általános iskola hetedik és nyolcadik osztályának a bi­zonyítványával egyidőben megszerzőm a szakmunkás bizonyítványt is. így aztán otthon összegyűl egy kisebb tanulócsoport. A nagyobbik lányom középiskolás- A ki-' sebbik gyerek még csak álta­lánosba jár. Bizony messze van már az az idő, amikor még én is könnyen tanultam. Mindezt mégis vállaltam^ mert tudom, hogy a mező- gazdaságban is szükség van a szakmunkásokra. Ha meg valaki arra vállal­kozik, hogy a társadalomtól kapott javakért erejébe* mérten fizessen, akkor a ta­nulástól sem szabad húzó­dozni, — vallja Szántó Lás*-; ló. SWr In*«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents