Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-13 / 36. szám

Í9T4. feftfuSr is;

i M

■■ .............a

Y állaim a nehezebbjét

„IDŐSZERŰ LENNE MEGNÉZNI ezekben a megyékben, hogy olyan nagy-e még az elmaradás. Egyes területeken az a sokat emlegetett rendelkezésre álló munkaerő is kérdéses. Például érdemes-e Borsodban munkaerő- hiányt csinálni azzal, hogy Szabolcsba mértéken felül telepítsünk ipart?”— hangzott el a közelmúltban egy budapesti sajtótájékoztatón, amikor az előadó a kérdésekre válaszolva a „leg megyékről”, a fejlődésben viszonylag legelmaradottabb területekről beszélt. Ugyanitt hangzottéi: „A terület fejlesz- tési kívánalmak nem mit dip egyeznek meg a vállalatok érdekeivel.’“ Ismét szabolcsi példát említett, a vásárosna- ményi forgácslapgyár kezdeti nehézségeit.

Sajtótájékoztatón nem szokás vitatkozni. Mégis, az újságírónak — jelen esetben a szabolcsi újságírónak — rögtön akadt volna mondanivalója, cáfolni valója, lett volna elég érve, hogy az idézett kijelentésekkel szembeszálljon.

Szerencsére az „olyan nagy” valóban nem „nagy”, ha az elmaradásról beszélünk. Bár minden viszonylagos, viszonyítás kérdése, de azt jóleső tudattal állapítja meg minden Szabolcs-Szat- márban élő ember, hogy az utóbbi években töretlen a megye fejlődése. Nem kis büszkeség fog el bennünket, ha a múlt év végi megyei pártbizottsági ülésről szóló közleményt olvasva az élet szinte minden területén az országos átlagtól nagyobb fejlődési ütemről tudhatunk számot. Viszont azt is be kell vallani — mert a tények kérlelhetetlenek —, hogy megyénk igen sok tekintetben az országos átlagtól ross /'^b helyzetben van. A termelésben elég utalni az ipar, a fog- koztatottak alacsony részarányára, az ellátásban a közművesítés elmaradására és Így tovább. Ám azt se felejtsük el, hogy mindez nem a mi hibánk. A múlt káros örökségét kellett átvenni, s ezen kell változtatni, ami nem egy-két év, hanem néhány évtized feladata.

NÉZZÜK CSAK AZT A SOKAT EMLEGETETT munkaerőfelesleget. Szakembereink felmérése alapján az ingázással nem csak most, hanem a 80-as években ugyanúgy számolhatunk. Az oka egyszerű: Szabolcs-Szatmárban az országos átlagtól jóval több embert foglalkoztat a mezőgazdaság. Márpedig a gépesítéssel, az iparszerű termelés meghonosításával egy- egy termelőszövetkezetben, állami gazdaságban kevesebb dolgozó emberre lesz szükség. A fiatalok, az iskolából kikerülők nagyobbik része nem a mezőgazdaságban helyezkedik el — bár oda is kellenek a képzett munkások —, hanem az iparban, a közlekedésben, a szolgáltatásban keres munkát. És nyilvánvalóan a megyén belül elsősorban, így az iparfejlesztés igen kiváló jelenlegi ütemével is jó, ha ezt, az ílymódon keletkezett „többletlétszámot” el tudjuk látni munkahellyel. Vagyis Borsodba továbbra is ugyanennyi szabolcsi munkás kerül, nem okozhatunk országos gondot a távlati munkaerőgazdálkodásban sem.

Tovább menve a következtetésben, nem árt szólni a konkrét vásárosnaményi példáról. A forgácslapgyár három év alatt a harmadik irányító vállalathoz került. Most az ÉRDÉRT keretében megtalálták helyét, fejlesztése is nagy távlatokat sejtető. Igaz, megyei vállalatnál, a Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnál vált veszteségessé, de az előd, a Budapesti Ládaipari Vállalat „jóvoltából”. A gyárat azzal a céllal hozták létre, s azért Vásárosnaményban, hogy a forgácslapból almásládákat készítsenek. Az egyetlen bökkenő: az almát vásárlói

országok közül egyik sem fogadta el ezt a csomagolást a forgácslap készítésénél felhasznált ragasztóanyagok miatt. A felelőst ezért nem Sza- bolcs-Szatmárban kell keresni. Ezek után viszont csak egy tőkeerős nagyvállalat — mint az ÉRDÉRT — vállalkozhatott arra. hogy különböző változtatásokkal végre gazdaságossá tegye a forgácslapgyártást. Korszerű, világszínvonalán termelő gyáraink — gumigyár. HAFE. papírgyár — pedig bizonyítják, hogy a szabolcsi munkás ugyanúgy tudja alkalmazni a fejlett technikát, mint bárki más.

Szabolcs-Szatmár segítséget kért és kapott az eddigiekben, hogy a megye elmaradását csökkentsük. A jövőben is elvárjuk a megkülönböztetett figyelmet, mert Magyarországon Záhonytól Hegyeshalomig ugyanolyan állampolgárok laknak, akik egyforma lehetőségeket várnak a társadalomtól. Ezért kell vitatkozni azokkal, akik a segítségnyújtást időnként megsokallva már-már a támogatás megvonását javasolják. Bizonyítottunk, hogy a támogatással élni tudunk — az iparfejlesztési alap fél- milliárdjából például négyszer annyi beruházás valósult meg — a megyében élők kereseti és szociális viszonyainak kedvező változása nem csak a megyében, hanem országosan értezteti hatását.

A MtLT ÖRÖKSÉGÉNEK LEKÜZDÉSE a ma emberére ró talán az átlagostól is nagyobb feladatot. Vállalni kell a küzdést, nem szégyellni azt, amiben még van tennivaló, de attól sem megriadni, hogy küzdjünk felemelkedésünkért, ami elsősorban az itt élők érdeke, de országos érdek is!

Lányi Botond

Minap tudósítottunk a nyírlugosi falugyűlésről. Volt egy téma ebben, ami azóta is nyugtalanít. A nagy gonddal bővített, száznegyven nőnek szánt varrodában mindössze huszonnégyen dolgoznak, abból is hetet a szomszédos Nyírbéltekről hoz át egy autóbusz. Ugyanakkor, ha egy kisfizetésű irodai - unkakor, vagy a szintén nem nagyon jó keresetű orvosírnoki állás megürül, féltucat jelentkező akad rá.’

Szemlélet kérdése? Olyan sok munkájuk van otthon a • lugosi asszonyoknak? Nem akarnak munkába járni?

De igenis akarnak!

A Szabadság Termelőszövetkezet hűtőháza mellett 1972 májusában indult meg a munka egy konzervgyári előkészítő üzemben. Az épületet a szövetkezet létesítette. Bérbevette a Debreceni Konzervgyár. Ott jártunk alkalmával körülbelül száz nőt láttunk benne dolgozni. Köztük húsz olyat, aki bentről a faluból, az említett varroda mellől jár ki autóbusszal.

Ennyire jobban szeretnek almát hámozni, mint varrni? Vagy ennyivel jobban fizetik meg ezt a munkát? Utóbbi kérdésre a kilónkénti egy

Új osztály az igazgatóságon

Javul a vasutasok szociális ellátása

A közeli hónapokban jelentősen javulnak a szabolcs- szatmári vasutas dolgozók élet- és munkakörülményei. A múlt év októberében ugyanis kísérletképpen, január l-vel pedig véglegesen osztályt alakítottak a debreceni vasúíigazgatóságon. Az új intézmény neve: munkaügyi és szociális ellátási osztály. Nem csupán adminisztratív átszervezésről van szó, az új osztály érdekvédelmi feladatokat lát el az igazgatóság területén ellenőrzi és irányítja a szociálpolitikai munkát, gondoskodik a dolgozók szociális ellátásáról Egyebek között a lakáselosztás, az étkeztetés, az üdültetés és az öltözők, fürdők építése tartozik az osztály munkájához.

Már az új osztály szervezésének és kísérleti munkájának is hasznát vették a vasutas dolgozók. Tavaly ugyanis több olyan intézkedés történt az igazgatóság területén (főleg megyénkben), amely lényegesen javította a szociális körülményeket. A záhonyi munkásszállón kívül* Fé- nyeslitkén több mint egymillió forint értékű óvodát, Tu- zséron üzemi étkezdét és korszerűbb fürdőt kaptak a vasutasok. A záhonyi vontatási főnökségen étkezdét, fürdőt és melegedőt építettek, Nyírbátorban fürdőt, Keme- csén szolgálati lakást, Zajtán, Jánkmajtison, Győrtelek-al*- són, Nagyecseden, Kocsord- alsón és Porcsalma—Tyúkodon mélyfúrású kutat kaptak a vasutasok. A jobb ivóvíznek az utazóközönség is örülhet. Záhonyban a tervezett 32 munkáslakást területrendezés miatt nem sikerült felépíteni, de az átrakóköírzet két lakótelepén 16—16 bérlakást kaptak a vasutasok. Nyíregyházán tizenhat dolgozó munkáslakásépítését 800 ezer forinttal támogatták, ezen kívül tizenhatan 780 ezer forintot kaptak kislakásépítéshez.

A kedvezőtlen körülmények között élő vasutas doV gozók gyermeked az osztály MÁV-nevelőotthonban helyezi el. Gondos, mindenre kiterjedő környezettanulmány után az ősszel az igazgatóság területéről (többnyire Szabolcs-Szatmár megyéből*) huOvotla,

melegedő,

fürdő

Gondoskodás a vasutasok gyermekeiről

Konyha, étkezde 10 millióért

Segély és gépesítés

szonhat lányt a kaposvári nevelőotthonban, kilencvenkilenc fiút pedig a kőszegi és a bodrogolaszi otthonban írattak iskolába, s ezeken a helyeken kedvezményes ellátást kapnak a gyerekek. A tokaji vasutas üdülőben tavaly több mint négyszázötvenen üdültek, az üdülő fenntartására 100 ezer forintot költött a MÁV, az idén 110 ezer forintot költ. Szociális segély címén másfél millió forintot fizettek ki a vasutas dolgozóknak 1973-ban.

Az idei tervek is biztatóak. Mátészalkán komplett szociális létesítményt épít a MÁV, amely üzemi konyhából, étkezdéből, melegedőből, fürdőből és öltözőkből ál*l majd. Az új létesítmény terve már elkészült, az építkezést valószínű év végén kezdik. Záhonyban az 500-as és a 700-as rakodónál jó ütemben épül az étkezde, a fürdő és a melegedő — mindkét létesítményt tavasszal adják át rendeltetésének. Mátészalkán, Vásárosnaményban,

Csengerben és Zajtán pihenésre szolgáló laktanyájuk van a vonatkísérőknek. Valamennyi laktanyában az idén és jövőre korszerűsítik a fűtést és a berendezéseket.

Tavaly zárt ételszállító gépkocsit vásárolt a MÁV Záhony térségébe, de ezzel a kőcsival sem sikerült a dolgozók étkeztetés'ét megoldani, ezért Eperjeske átrakón 10 millió forintos költséggel kétszáz személyes modem üzemi konyhát és ötven személyes étkezdét építenek az idén és jövőre. A nyíregyházi vontatási főnökségen több mint hárommillió forintos költséggel szociális létesítményt építenek, a terv szerint év végén át is adják rendeltetésének. Szintén Nyíregyházán, az átrakóállomáson kétmillió forintért öltözőt, fürdőt és melegedőt építenek, ezt az épületet csak 1975-ben adják át rendeltetésének. Kisebb szociális létesítményt építenek ez év végére, vagy a jövő év elejére a vásárosnaményi, a mándoki és a tornyos- pálcái vasutas dolgozóknak. Tiszaszentmárton megállóhelyet bekapcsolják a villanyhálózatba. Záhony körzetében ez év végéig 24 új bérlakást kapnak a vasutasok. A lakások elosztásánál az osztály dolgozói figyelembe veszik a helyi szakszervezet és a KISZ véleményét, javaslatát is.

Az idén is több állomáson javítják a vasutasok — és az utasok — ívóvíz ellátását. Év végéig Nyíregyháza-külsőt, Penyigét és Nagykálló állomást rákapcsolják a vezetékes hálózatra, új mélyfúrású kutat kap a ká- lósemjéni, az apagyi és a nagyszekeresi állomás. A vezérigazgatóságtól megérkezett az első negyedévre szóló rendkívüli segélykeret is. A záhonyi vasutas dolgozók 82, a nyíregyháziak 57, a mátészalkaiak pedig 47 ezer forintot kaphatnak az első negyedévben rendkívüli segély címén.

Az új osztály a vezérigazgatóságtól kérte az üzemi konyhák költségének emelését és intézkedéseket tett azért, hogy még ebben az évben javuljon a vasútnál az üzemi étkeztetés. A jelentősebb állomásokon az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a gépesítésre, vagyis a fizikai munka megkönnyítésére. Az új osztály az igazgatóság területén az eddiginél hatékonyabbá és igazságosabbá teszi a szociálpolitikai munkát.

N. L.

Kötetlenül.,

forintos munkadíj választ

ad.

Az üzem sikerének a titka két szó: kötetlen munkaidő. Aki itt dolgozik, annak legelőször is ki kell váltania egy egészségügyi igazolást arról. hogy élelmiszerrel dolgozhat. Ezzel — és a napi teljesítmény pontc« megmérésével —. az adminisztráció be is fejeződött. Mindenki akkor jön és megy. amikor kívánja. Találkoztunk sok- gyermekes anyával, aki reggel ellátja a családját, este pedig korán igyekszik haza, számára megfizethetetlen előny a kötetlen munkaidő.

Egy másik asszony elmondta. hogy most két napig nem jön, mert nagymosás lesz otthon. De csak nekünk mondta, kérdésre, az üzemben nem köteles szólnia.

Talán csak a faluból kijáróknak valamivel kötöttebb a napi órák száma, mert a kocsi reggel hétkor indul be értük, öt helyen megáll és jön ki a tanyára. De ők is

otthon maradhatnak, ha sok a házimunka, disznóölés, vagy nagytakarítás van.

Olyan jó megoldás, hogy ha nem volna, ki kellene találni.

Nagy László telepvezető elmondta, hogy a nánási, derecskéi, balmazújvárosi és egyeki hasonló telepeken kívül már van Szabolcsban a lugosin kívül ilyen előkészítő telep Sényőn és hamarosan lesz Ujfehértón is. A lugosi nők szorgalma már feldolgozta a termelőszövetkezet minden almáját, ezt már az állami gazdaságból hozzák át. És ha az is elfogy?

A telepvezető mosolyog: akkor, a paprika és borsó szezonkezdetéig májkrém- konzerveket hoznak ki, becsomagolni.

Ér megéri ez a konzervgyárnak? Ho***’ne — mondják —, még mindig jobb,

mint egy új csarnokot épi- teni. vagy keresni a debreceni munkaerőt.

Ezután kinéztük a napi teljesítményekből a legnagyobbat és a legkisebbet.

Debreceni Istvánná a legtöbbet hámozta: 107 kilót.

November vége óta jár, de megszak í fásokkal, mert közben a gyerek beteg volt. Míg beszélgetünk, azalatt is fürgén jár a keze, mint a motolla. Kell a pénz, az új lakás részleteire.

Nyakacska Ferencné nem fiatal már. nem siet. Az ő teljesítménye 51 kiló. Szelíden mondja:

— Nézze, ha otthon lennék. akkor is csak szöszmö- tölnék valamit. De azért nem fizetnének. Amit itt kapok, az tiszta haszon.

A bérlistát nézegetve a rendszeresen idejárok 1500 és 2000 forint között keresnek. Természetesen, aki ritkábban jön, az kevesebbet. De a pénz jól jön mindegyiküknek. És legtöbbje olyan ezeknek a nyirségi asszonyoknak, hogy a szigorú üzemi műszakbeosztást nem tudnák összeegyeztetni a háztartási feladatokkal.

Ezért kiváló megoldás ez a kötetlen munkaidős nyírlugosi üzem.

Geartet* Nagy Zotiám

Érdekek

Az alapvető parsaciawm érdekek kedvezően ervéarye- sülnek megyénkben. A termelés növekedése dinamikusabb az országos átlagtól. Nőtt az exporttermeies es er tőkésítés. Javult az ipar szerkezeti összetétele, a termelés növekedésében a termelékenység' részaránya. (35,5 %). Szűkült a gazdaságtalan termékek száma. Javult a beruházások koncentráltsága rövidébb az átfutási idő. Bővült a csökkentett munka - időben dolgozók köre. Növekedett a foglalkoztatottak száma. A lakosság párrzbevé tele emelkedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott. Több mint 9700 lakás épüli két év alatt. Növekedett a mező- gazdasági termelés értéke. A nők és fiatalok nagyobb társadalmi megbecsülésben részesülnek.

Helyenként: azonban vannak még érdekütközések, a vállalati és csoportérdekeket helyezik előtérbe. Előfordul, hogy megalapozatlan beru házasokkal, a termelőalapom indokolatlan bővítésévei akarják a termelést javítsa ni. Néhány üzemben szűkmarkúak a szociális és kulturális létesítmények építésé juttatása területén, m»i történtek hatékony helyi intéz kedések a fiatalok es nők érdekében.

Egyes mezőgazdasági termékek termelői és fogyasztói ára közötti különbség feszültséget okoz. A termelői, az értékesítési és fogyasztói érdekek sok termék esetében szemben állnak egymással (zöldség, burgonya. gyű - mölcs). A gépi és technikai, fejlesztés igényei és lehetősége nem esnek egybe. A tsz. ek termelésének növekedésével nem tart lépést a közösből nyert, jövedelmek alakúé lása. A felosztható jövedelem és az alapok képzésének: kötelezettsége jelenleg ellentmondásos. A távlati fejlesztési tervek, a szükséges korszerű mezőgazdasági beruházások és lehetőségek nincsenek kellően összhangban.

Az érdekek harmónikuB érvényesüléséért sokoldalú gazdaságpolitikai és szervező munka folyik megyénkben. Pártrendezvényeken, tömeg, szervezeti oktatásban, azagi- tációban rendszeresen szó esik az érdekek helyes értelmezéséről. A politikai vitakörökben, az üzemi és termelőszövetkezeti fórumokon, a pártnapokon, a csoportos beszélgetéseken, a kisgyűlé- seken és egyéb rendezvényeken is kiemelten foglalkoznak ezzel.

A szocialista érdekviszo; nyok megértését és érvényesülését több megyei és munkahelyi írásos kiadvány is segíti. Az üzemi lapokban, a tsz és vállalati híradókban figyelmet fordítanak az) alapvető célok magyarázására, a kedvező tapasztalatok terjesztésére.

Az üzemi, munkahelyi demokratizmus a hagyományos formák mellett újabb lehetőségekkel, fórumokkal bővült. Elterjedtek, népszerűvé váltak a munkás- és ifjúsági fórumok, kötetlen beszélgetések munkások, szövetkezeti tagok és a vezetők között.

Indokolt, hogy az üzemek: vezetői, kollektívái még jobban érdekeltek legyenek s társadalmi érdekek elsődleges képviseletében. Hatékony állami és társadalmi ellenőrzéssel szükséges segíteni s közösségi érdekek védelmét) érvényesítését. Eszmei, politikai nevelőmunkával, erkölcsi és anyagi elismeréssel hatékonyabban kell befolyásolni a közérdekek érvényesítését.

Nagy BN