Kelet-Magyarország, 1974. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-01 / 26. szám
J. o555síT ICELET-M AGY AROR3ZAf$ Magyar—t\ D K I ffttytatés as 1. oldal rot) külügyi osztályának helyetti* vezetője. A vendégek érkezésénél Jelen. volt Günter Kohrt, a Német Demokratikus Köztársaság budapesti, valamint Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete is. ★ Horst Síndermann csütörtökön délelőtt a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. A koszorúzásnál jelen volt dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes, Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete és Bérces Emil vezérőrnagy. Fock Jenő délben az Országház Vadásztermében ebédet adott Horst Sinder- mann tiszteletére. Az ebéden részt vettek az NDK kormányfője kíséretének tagjai is. Részt vett az ebéden Aczél György, Fehér Lajos, Nyers Rezső, azVMSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Dimény Imre, Karakas László, Púja Frigyes, dr. Szekér Gyula, a kormány tagjai, s a politikai élet több más vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangutárgyalások latú ebéden Fock Jenő és Horst Sindermann pohárköszöntőt mondott. Délután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Horst Sindermann, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnöke tárgyalást folytatott az Országház minisztertanácsi termében. A két kormányfő tárgyalásán részt vett dr. Timár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese, Roska István külügyminiszter-helyettes. Kovács Imre, a Magyar Népköztársaság berlini nagykövete, illetve Wolfgang Raucfuss, az NDK minisztertanácsának elnökhelyettese, Herbert Krolikowski külügyminiszter-helyettes és Günter Kohrt, az NDK budapesti nagykövete. Az NDK-beli délutáni újságok, továbbá az NDK rádióállomásai és televíziós adásai csütörtökön beszámoltak róla. hogy Horst Sindermann, a minisztertanács elnöke a Ma^ir Népköztársaság vendége. Az NDK fővárosában megjelenő az Am Abend csütörtökön délután hangsúlyozta, hogy Sindermann mint a minisztertanács elnöke most utazott először a baráti magyar államba. A rádióállomások híradásaikban részletesen ismertették Horst Sindermann magyar- országi tartózkodása első napjának eseményeit. Willy Brandt fogadta dr. Bíró Józsefet Az NSZK-ban hivatalos látogatáson tartózkodó dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Bonnban a két ország közötti mezőgazdasági és élelmiszeripari árucsere aktuális kérdéseiről megbeszélést folytatott Josef Érti szövetségi élelmezés-, földművelés- és erdőgazdaságügyi miniszterrel. A megbeszélés során megállapították, hogy a Német Szövetségi Köztársaságba irányuló magyar export különösen a magasabb feldolgozottságú fokú hústermékek számára a gyorsabb ütemű fejlesztési lehetőségek adottak. ' Ezek jobb kihasználásában jelentős szerepet tölthetnek be az érdekelt vállalatok közötti kooperációk. Szükségesnek tartották, hogy a két ország között a közeljövőben megkötésre kerülő hosszúlejáratú gazdasági, ipari, együttműködési megállapodás keretén belül nagyobb figyelmet fordítsanak a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén jelentkező kooperációs lehetőségek hatékonyabb kihasználására. Külkereskedelmi miniszterünk találkozott és eszmeit ŐZ£L-KELET cserét folytatott a német gazdaság keleti bizottsága magyar tagozatának képviselőivel. Dr. Bíró Józsefet bonni tartózkodása során fogadta Willy Brandt szövetségi kancellár. A látogatásnál jelen volt dr. Hans Friderichs szövetségi gazdasági miniszter, valamint Hamburger László, hazánk bonni nagykövete. Külkereskedelmi miniszterünk Udvardr Sándor külkereskedelmi miniszterhelyettes és Hamburger László nagykövet kíséretében látogatást tett dr. Hans-Georg Sachs külügyi államtitkárnál is . Bonni hivatalos tárgyalásainak befejeztével dr. Bíró József meglátogatta a Krupp A. G. Bochumi gyáregységét, ahol találkozott a Krupp A. G. vezetőivel. Megvizsgálták annak lehetőségét, hogy az eddigieken túl milyen területeken van további lehetőség a Krupp és a magyar iparvállalatok közötti kapcsolatok bővítésére. Dr. Bíró József csütörtökön Hamburg város vezetőinek meghívására Hamburgba látogatott. Cssipatszétválaszílis Brezsnyey kubai programja — tervezett ütemben (Folytatás a* 1. oldalról) és nemesebb ennél a barát. ságnál.” , ★ A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a forradalmi korr ány szerdán fogadást adott Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára tiszteletére. A fogadáson jelen veit Kidéi Castro, a Kubai KP KB első titkára, a forradalmi kormány miniszterelnöke. Osvaldo Dorticos, a Kubai Köztársaság elnöke, Raul Castro, a KB másodtitkára, és más kubai vezetők. Jelen -voltak továbbá a Leonyid Brezsny evvel együtt Kubába érkezett szovjet hivatalos személyiségek. A fogadás baráti, szívélyes légkörben folyt le. ★ Andrej Gromlko szovjet külügyminiszter és Konsz- tantyin Katusev, az SZKP KB titkára szerdán baráti * megbeszélést folytatott Carlos Rafael Rodriguezzel, a Kubai KP KB titkárságának tagjával. Raul Roa külügyminiszterrel, a KB tagjával és Osmami Cienfuegossal. a KB tagjával a két felet kölcsönösen érdeklő kérdésekről. A világsajtó, a különböző országok rádió- és televízió- állomásai világjelentőségű eseményként értékelték Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának kubai látogatását. kubai látogatását az Egyesült Államok sajtója is.. Az UPI és az AP hírügynökségek beszámolnak a Havannában megrendezett kubai— szovjet barátsági nagygyűlésről, és kiemelik Leonyid Brezsnyevnek azt a kijelentését, hogy „a forradalmi Kuba soha nem volt és soha nem marad egyedül”, valamint azt a megállapítást, •hogy. „Kuba aktív , és megbecsült tagja a testvériség, elvtársiasság és feltétel nélküli kölcsönös támogatás szálaival összefűzött államok nagy családjának”. A New York Times szerkesztőségi cikke, amely Brezsnyev kubai látogatásával foglalkozik, felveti az Egyesült Államok és Kuba közötti viszony normalizálásának lehetőségeit. A Washington és Havanna közötti normálisabb kapcsolatok elősegíthetnék a nemzetközi feszültség további enyhülését — írja a lap. Leonyid Brezsnyev. az SZKP KB főtitkára kubai hivatalos baráti látogatásának negyedik napján, csütörtökön délelőtt folytatódtak a hivatalos tárgyalások Havannában. A szovjet párt főtitkára csütörtökön délután (magyar idő szerint éjfélkor) egy havannai középiskola felavatásán vesz részt, amely Lenin nevét veszi fel. Leonyid Brezsnyev és kísérete pénteken különgépen a forradalmi múltú városba, a Havannától ezer kilométerre lévő Santiago de Cubá- ba látogat. A tervezett ütemben, sőt egyes jelentések szerint valamivel gyorsabban halad az egyiptomi és az izraeli csapatok szétválasztása a Szuezi-csatorna nyugati partjára behatolt izraeli erők kivonása. Egyiptom ugyanak- • kor arról tájékoztatta az ENSZ békefenntartó erőit, hogy az izraeliek a csapatszétválasztási megállapodást megsértve leszereljék és Izraelbe szállították a'-'Szuez- től délre fekvő El-Zetija-i műtrágyagyárat és olajfinomítót. A csapatszétválasztási megállapodás aláírása óta először fordult elő, hogy az egyik fél az egyezmény megsértésével vádolja a másikat. A két üzem berendezé- seit titokban, az éj leple alatt szereltéig le és szállították el az ezzel megbízott izraeli mérnökök és technikusok. Az A1 Ahram csütörtöki kommentárja arra figyelmez. tét, hogy a megállapodást maradéktalanul végre kell hajtani, s annak bármiféle megsértése súlyos következményeket vonhat maga után. Izraelnek nem szabad megfeledkeznie arról, hogy az egyezmény megsértése nem egyoldalú lehetőség, s így nem húzhat hasznot az efféle kihívó cselekményekből. Mindennél fontosabb, hogy a csapatszétválasztás végrehajtása közelebb vigyen a konfliktus megoldásához. Az egyiptomi—izraeli csapatszétválasztás előrehaladásával mindinkább az érdeklődés középpontjába kerül a Szíriái—izraeli csapat-* szétválasztás kérdése. Továbbra sem ismeretes, hogy ezzel kapcsolatban milyen elgondolásokat közölt Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszterrel Kissinger amerikai külügyminiszter. Iszmail Fahmi egy szerdai nyilatkozatban kijelentette, hogy Kairó és Damaszkusz között intenzív tárgyalások folynak a genfi békeértekezlet második szakaszának előkészítéséről. Egyiptom arra az álláspontra helyezkedik, hogy az értekezlet folytatása nem lehetséges Szíria részvétele nélkül. Fahmi a továbbiakban közölte, hogy a megfelelő időpontban a paleszti- naiak is elküldik képviselőiket Genfbe. „Komoly szándékkal léptem a háborúba, s ma komoly szándékkal keresem a békét, de mindenkinek meg kell értenie, hogy nem mondhatok le, egyetlen arab sem mondhat le két alapelvről: a megszállt területek felszabadításáról és a Palesztinái jogok helyreállításáról'' — jelentette ki Szadat egyiptomi elnök, amikor szerdán fogadta Francois Mitter- rand-t, a Francia Szocialista Párt vezetőjét, aki az A1 Ahram meghívására tartózkodik Kairóban. Szadat annak a véleményének adott kifejezést, hogy a nyugateurópai szocialista pártok nem értették meg teljesen az arab állásnontot, ezért hasznosnak ítéli meg Mitterrand látogatását. Mixoil kmSKMSMvi Nixon amerikai elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtökön hajnalban) mondta el a törvényhozás két házának drámai légkörű együttes ülésén az „unió helyzetéről” szóló hagyományos évi kongresszusi üzenetét, amelyet amerikai politikai berkekben jóelőre az alkotmányos vádemelés eshetőségének fenyegetése alatt álló elnök „sorsdöntő” beszédként, a Fehér Ház előrejelzése szerint pedig az újabb „Watergatte-ellentá- madás” kezdeteként jellemeztek. Az elnök és a törvényhozás „nagy konfrontációjának” túlfűtött légkörében a fő figyelem nem annyira az „unió helyzetéről” szóló üzenet tartalmára, mint inkább „az elnök helyzetére” utaló megjegyzésekre összpontosult. Ennek megfelelően elsősorban azt mérlegelték a jelenlévők, vajon az elnök egész magatartása és fellépése milyen hatást gyakorol majd a képviselőház üléstermén kívül helyetfoglaló igazi közönségre, nevezetesen, az elnöki üzenetet élő tv- adásban figyelő amerikai tömegekre. Kormányzatának legfontosabb célkitűzéseit vázolva az elnök csak közvetve utalt a lemondását, illetve elmozdítását sürgető felhívásokra. Kijelentette: „Elnökségem öt éve alatt egy minden más kérdést háttérbe szorító célt tartottam szem előtt: a világbéke olyan nemzetközi rendszerének kiépítését, amely a jövő nemzedékeit megszabadítja a háború korbácsától. Megértem, hogy másoknak másféle fontossági sorrendjük van. Az én elsődleges célkitűzésem azonban ez volt és ez is marad. Azt: remélem, Hogy ez lesz nyolc_ éves elnökségem legfontosabb hagyatéka.” Az elnöksége „nyolc évére”, vagyis második mandátuma hátralévő három evének kitöltésére irányuló szándék kinyilvánítását a republikánus padsorokban és a karzaton nagy tapsvihar fogadta. Nixon kongresszusi üzenete csupán két újdonságot tartalmazott. Bejelentette: „arab barátai” személyesen biztosították. hogy az olajtermelő országok legközelebbi jövőben tartandó • értekezletükön meg. vitatják az Egyesült Államokkal szemben fennálló arab olajembargó „sürgős feloldásának” kérdését. Nixon egész kongresszusi üzenetén véggivonult az a gondolat, hogy az amerikai társadalom előtt álló problémák megoldását illetően „békében minden lehetséges — béke nélkül semmi sem”. Ebben a vonatkozásban központba állította a szovjet- amerikai béke-együttműködést, mondván: „kapcsolatainkban fordulatot tettünk a konfrontációtól a tárgyalások felé, és a II. világháború óta most először a világ két legerősebb hatalma együtt dolgozik a világbéke érdekében.” Üzenetében Nixon elnök tíz pontban vázolta fel az idei évre tervezett bel- és külpolitikai programját. Első helyen említette, hogy leküzdik az energiaválságot, és azt ígérte, hogy nagyarányú beruházásokkal megkezdi az Egyesült Államok felkészítését az energiafogyasztás terén az önellátásra. Ennek érdekében a következő öt évben a szövetségi költségvetésből tizmilliárd dollárt költenek új energiafajták feltárására, s a magánipar ennél talán tízszer!« többet is. A világkereskedelemmel foglalkozva Nixon aürgett« a különböző akadályok lebontását, a piacok és nyersanyagok hozzáférhetőségének megkönnyítéséi Japán terroristák szingapúri akciója Csütörtökön négy japán fegyveres felrobbantotta a Shell olajtársaság szingapúri olajfinomítójának egyik tartályát. Az olajfinomító a várostól fél mérföldnyire egy szigeten van. Sebesülés nem történt, és a tüzet sikerült eloltani. , A hírügynökségek jelentése szerint a négy terrorista közül három, miután hatalmába kerített egy kis komphajót, nemzetközi vizekre távozott. A negyedik valószínű" leg a szigeten rejtőzködik. A kikötői rendőrség megpróbálta feltartóztatni a hajót, de kénytelen volt szabad utat biztosítani a terorristák számára, mivel azzal fenyegetőztek, hogy megölik a hájó túszként fogvatartott hat főnyi legénységét és magukat is. A három japán fegyveres a hajóról küldött üzenetében azt követelte, hogy biztosítsanak számukra, túszaikkal együtt szabad elvonulást Szingapúrból. Arról nem érkezett jelentést, hogy hová kívánnak távozni. A japán külügyminisztérium szóvivője szerint a merénylők azt követelték, hogy —túszként — Japán szingapúri nagykövete is csatlakozzék hozzájuk. A négy merénylő ugyanannak az ultrabaloldali szervezetnek a tagja, amelynek emberei 1971-ben Tel-Aviv nemzetközi repülőterén meggyilkoltak 27 embert, 80-at pedig megsebesítettek. Ugyanennek a szervezetnek a tagjai 1973 júliusában térítették el a japán légitárs»* ság Amszterdam—Tokió járatának egyik gépét A gépet, miután az utasokat szabadon engedték, a líbiai Bengháziban felrobbantották. SzOts Lászlór PáköttUK —- Kisregény — Leonyid Brezsnyev és Fidel Castro baráti találkozója Lenin és Jose Marti népeinek egységét szimbolizálja — írja a Granma, a Kubai Kommunista Párt lapja. A Neues Deutschland, az NSZEP KB lapja megállapítja. hogy Leonyid Brezsnyev látogatása nem csak az amerikai kontinens jövője szempontjából, hanem az általános béke és a nemzetközi feszültség csökkenése szempontjából is igen jelentős. A Perspektywy című lengyel politikai magazin kifejezi azt a meggyőződését, hogy Leonyid Brezsnyev látogatásának eredményeként tovább mélyül majd a szovjet-kubai barátság. Nagy figyelmet szentel a látogatásnak a Politika című jugoszláv napilap is. Megállapítja: nyilvánvaló, hogy a szovjet—kubai kapcsolatok ' ma szilárdabbak, mint valaha is voltak. Élénk figyelemmel kíséri m SZKP KB főtitkárának 13. Bedobbantam a konyhába, mint akit kergetnek. Tóth néni éppen tüzet rakott, most már nyugodtan rakhatott. Csak oda köszöntem neki, s mentem a szobánkba. Ki is fordultam mindjárt — Elment? — Kicsoda? — állt fel az öregasszony, s aztán csak rám feledkezett. Feldúlt lehetett az arcom nagyon. Elrohantam. Tudtam, hogy a busz fél1 nyolckor indul, ahhoz pedig már nem sok idő van hátra. Persze, hogy a vendéglőnél a busz az orrom előtt hagyta ott a megállót. Futottam utána, de nem várt be. Én azért csak futottam. Az országút erdők mentén kanyarog, a ligetes kis erdőket rétek váltogatják, meg szántóföldek, szőlők, a földeken már sárgult a kukorica,, a nap melegen sütött. Alighanem, a kiskatonák hamar megizzadnak a csatorna ásásában! De csak le kell vezetni a vizet, hiszen nem hagyhatják ott az égő gázoszlopot tábortűznek. A busznak már porát se láttam. Friss volt a levegő. Egy útőr kapargatott az árok mentén, piros zás* lócskáját kitűzte, furcsáivá várta, hogy odaérjek, s nyilván ugyanazzal az elcsodál- kozással bámult utánam is — de én csak futottam, futottam. Nyolchúsz előtt az állomásra kellett érnem. Hallottam a vonatfüttyöt, de akkor már láttam is az állomás épületét. Együtt értem a vonattal a peron elé. Utas alig volt, Zsuzsát azonnal felfedeztem kék orkánkabátjában, bőrönddel a kezében. De akkor egyszerre elhagyott minden erőm. Neki dőltem a peron korlátjának és versenyt lihegtem a gőzmozdonnyal. Nézz hátra, Zsuzsa, nézz hátra! A vicinális komótosan lassított, Zsuzsának addig kell hátranéznie, míg a kávédaráló végleg le nem cövekel. Én nem mehetek oda hozzá, én nem tudok mit mondani. Neki kell hátra néznie, hogy lássa: itt vagyok. Hátranézett. A szeme kerekre nyílt, távolról is jól láttam. Nyilván azonnal észrevett. Igyekeztem teljes egészében betölteni a szeme nyílását, hogy azt is észrevegye, amit nem mondhatok el. Most aztán igazán nem voltam öntelt. Egyetlen görcsösen kapaszkodó kéz voltam. Vajon észre veszi-e? Zavartan fordította vissza a fejét. ' A vonat megállt, a vagonok még csak össze sem koccantak. Kicsapódtak az ajtók, Zsuzsa előtt is egy. Érkező még annyi sem volt, mint távozó. Egy testes asz- szonyság kászálódott- le a lépcsőn, pontosan Zsuzsa lába elé, de ő még odébb sem lépett. Csak állt, nekem háttal, szemben a nyitott va- gonajtóval. Senki több, most már felléphetne. Meg sem mozdult. Egy kalauz már feltartotta a karját, Zsuzsa csak állt. Nem fordult hátra, állt szemben a nyitott vagonajtóval. Mit akar? Vagy utazik vagy... Akkor a kávédaráló füttyentett egyet. Zsuzsa nem mozdult. A kerekék megcsir kordultak a sínen, s a vonat elindult Tehát nem utazik tehát marad! Dehát mire vár? Mikor odamentem hozzá, még akkor is úgy kellett eléje kerülnöm. Mintha én gördültem volna a vonat helyébe. Ahogy az arcába néztem, egy nagy könnycseppet láttam kibuggyanni a szeméből. — Ez borzasztó! — rebegt»- Éri semmit sem szóltam, elvettem tőle a bőröndöt, ké- zenfogtam és megindultunk a kijárat felé. , Napsütéses vasárnap délelőtt volt, tisztán csengő. A faluban első misére kondí- tottak, g a harangszó átszállt a dombok, erdők fölött. Sokáig hallgatagon mentünk egymás mellett. Lassan oldódott Zsuzsában a görcs, hagytam, hadd engedjen meg, nem akartam a kérdéseimmel feleslegesen zaklatni. Magától kezdte élj minden bevezetés nélkül. (FolytatxiAj
