Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-10 / 7. szám
WT4. fanuär ÍÖ. !^OT-!(T?íerARÓÍWZjW Túlórázók MOST IS, EZERBEN A NAPOKBAN, akárcsak az óesztendő ünnepekkel kurtította utolsó heteiben. Ez az ő idejük; anyag- és forgalmi könyvelőké, számlázóké, számlaellenőröké, a pénzügyieké. s melletük jónéhány más, a számlavitelhez kapcsolódó dolgozóé. Leltár és leltárértékelés, évzárás a mérlegbeszámoló összegező adatainak kimunkálása, követelések és adósságok, hiteltörlesztések, kamat- és vámtartozások egybevetése, gyárban, vállalatoknál, ipari és mezőgazdasági szövetkezetekben. Az egész évben kor- holt-szidott „irodisták” most egvcsapásra népszerűek lettek. Mert tőlük lehet tudakolni kérdezgetni vajon sej, tik-e mór. mennyi lesz? S mi egyéb lehetne ez a mennyi, mint a nyereség... Kemény munka az egy esztendei gazdálkodás produktumának számviteli rendbetétele. elemzése, értékelése, de ezt főként csak azok tudják, akik csinálják. Ilyenkor ugyanis sok minden kiderül. A lazaságok a bizonylati fegyelem betartásában, az anyagokkal, eszközökkel való pazarlás, az állóalapok ki. használtsága a termelő apparátus működésének rejtett zavarai. Találó megfogalmazás: a számviteli ember ilyenkor „csontig” lát. Igaz. Csak az a nagy kérdés. eléP-e, ha esztendőnként egyszer adatik meg erre a lehe. tőség? Ne kerülgessük a forró kását Jó lenne, ha egész évben több becsülete, nagyobb súlya, hitele lenne a számviteli munkának, a számviteli dolgozók észrevételeinek, ha őket — meg az üzemgazdasággal a költségelemzéssel foglalkozók'! — annak tarta. nák, amik: nélkülözhetetlen jelzőrendszer alkotóelemei JÖ UTÓN, SZILÁRD ALAPOKON a „termelők” csak akkor haladhatnak, ha figyelnek arra, amit az „im- produktivók” mondanak. Mert mennyi fölös, érzékenykedő, mundért védő vita lobban fel csupán -miatt, hogy «okán nem értik a termelői szervezeten belüli munka- megosztást, a termelés műszaki és számviteli elemzésének azonosságát, folytonos, ságát, elengedhetetlenségét. Vajon változtat az valamit az igazságon, hogy belső ellenőrök, könyvelők, pénzügyi előadók mondják? S vajon a műszaki merészség alkotni vágyás, a termelőszövetkezetekben az ágazat k önállósága nem fér össze a pénzügyi fegyelem- -el, a szigorúan szabályozott gazdálkodással? Már miért ne férnének össze. Hiszen édestestvérek! Jó, hogy ilyenkor, évzárás, mérlegkészítés idején meg nő a számvit :li dolgozók respektje. Az sem baj. ha félig tréfásan, félig komolyan azzal ugratják őket a feldolgozandó papírhalmókat kerülgető kollégák, hogy végre, ti i« csináltok valamit; egy évben egyszer kibírjátok. A tréf-. s méginkább az ilyenkor összesűrűsödő munka azonban ne födje el a lényeget. Azt. hogy a gazdálkodás — a szó szűk és tág értelmében egyaránt — nem észtén, dónként egyszer igényli, követeli meg az összegező elemzést, a ráfordítás és az eredmény összehasonlítását, az anyagfölh- sznál ás és a kész termékkibocsátás egybevetését. KÖZHELYNEK SZÁMÍT a mondás: minden termékből végülis számla lesz a pénzügyi osztályon. S nemcsak termékből, hanem anyagból, energiából, bérből úgyszintén számoszlopok kerekednek. A számoszlopok összeadása, szorzása, kivonása, osztása a pénzügyieknek kötelezettsége. Az adatok mutatta, sugallta tanulságok levonása sikerek és kudarcok értékelése azonban az egész közösségé! A most lezártat megelőző esztendőben, azaz 1972-ben a szocialista iparban a bérköltség 10,7 százalékára alakult részesedési alap. de néhány iparcsoportban ennél jóval nagyobb arányú volt. A termelőszövetkezetekben a tagok havi átlagos munkadíja meghaladta a kétezer forintot. Az iparban a száz forint lekötött eszközre jutó nyereség 10,99 forintot tett ki. 48 fillérrel többet, mint 1971-ben... E summázó, átfogó tények ugyan jó iránytűk, de az ipari, a mezőgazdasági üzemnek azt kell fel. mérnie, hogy honnét indult 365 napja, s annak elteltével hova érkezett? Oda-e, ahová akarta, vagy itt-ott vakcsapásra tévedt, ingoványon egyensúlyozott, lassan, vagy gyorsan haladt, nemcsak szándékaihoz, hanem — ami még fontosabb — lehetőségeihez mérten? KIDERÜL MAJD, itt meg amott mennyi lesz a nyereség hogyan gazdálkodott a gyár, vállalat, szövetkezet. Ott cselekednek helyesen, ahol nem ragadnak meg a bűvös számnál, annál, hogy mennyi... mármint a része, sedési alap, a termelőszövetkezetekben az egy munkanapra jutó, s még ki nem fizetett kiegészítő részesedés. Tekintsenek távolabbra is, keressék, kutassák az összefüggéseket, lássák a termelés. az értékesítés, a jövedel. mék alakulásának egész folyamatát. Mert nem a főhatóságnak benyújtandó mérlegért. a bevételi főigazgatóság revizorainak elégedettségéért túlóráznak most a könyvelők. Hanem elsősorban azért, hogy vezetők és beosztottak, műhelyek és irodák. dolgozói okuljanak abból, ami jobb lehetett volna, együtt örüljenek a Kikérnék, a népgazdaság, a vállalat és az egyes dolgozó pénztárcájába kerülő összegnek, s együtt alakítsák a terveket, amelyekből majd megint, esztendő múltán, számoszlopok állnak össze. S e számoszlopok végeredménye nem a könyvelőkön, legalábbis jórészt nem rajtuk múlik. Mészáros Ottó A nyíregyházi hnllámpapfr és zsákgyárban automata sorral készülnek a dobozok. (Hammel József felv.) Meditáció nyolc négyzetméteren Két könyvtár nem tökb épnél A dohányfermentáló vállalat Nyíregyháza egyik jelentős ipari üzeme- „A dohánygyár”, ahogy nevezik, rendkívül váltakozó munkáslétszámmal dolgozik: az állandó dolgozók körülbelül 650~en vannak. idényben azonban a létszám sokszor a kétezret is meghaladja — sok a szerződéses munkás. Vonz vagy taszít? Amikor beléptünk a könyvtárba, nem lepődtem meg túlzottan, mivel kísérőm előkészített a látványra. Egy kb. 2x4 méteres helyiségben két kis asztal, székeik (kiselejtezett irodai bútorok), körben ütött-kopott polcokon a könyvek. A könyvtár itteni gazdája Laza Judit, a minőségellenőrzési osztály fiatal dolgozója. Társadalmi munkában végzi az ezzel járó teendőket, immár három éve. — Ez úgynevezett szakszervezeti letéti könyvtár, az SZMT tulajdona. A könyvállomány zömében élayult. A fejlesztés a központi könyvtáron keresztül történi^ — évente két-háram ízben kapunk 50—50 könyvet- A vállalat letéti díjat fizet, és helyiséget ad — más támogatást nem kapunk. Mintegy 1200 könyvünk van, és vagy száz olvasó. Nem tudok pontos adatokat mondani, mivel a létszám igen változó. Csak húsz állandó dolgozó iratkozott be, a többiek időszakiak — lehet, hogy már nem is dolgoznak a vállalatnál. Ez. sajnos, gyakori gond: asak hosszas utánajárással tudom visszaszerezni a kikölcsönzött könyveket, sokszor nem is sikerül... Hetente két óra a kölcsönzési idő, elfoglaltságaim miatt nem is tudnék többet ráfordítani. — Szoktak itt az olvasók letelepedni, olvasgatni? Gondolom. ezt a célt szolgálnák az asztalok-székek.-. — Itt?! A kérdés valóban csak szónoki lehet. Az ujjnyi yas- tag por, a roskadozó berendezés, az eldugott, apró helyiség még a könyvbarátokat is elriasztja — hogy valakit olvasóvá neveljen, egyenest elképzelhetetlennek tűnik. Az pedig, hogy a könyvtári propaganda teljesen hiányzik, csak növeli a kétséget: betölti ez a könyvtár a feladatát? Nincs rá igény ? — így találtuk a legolcsóbbnak — mondja Pusztai József né, az üzem szakszervezeti bizottságának titkára. — 4800 forint letéti díjat fizetünk érte a jóléti keretbőL Van viszont saját műszaki könyvtárunk! Körülbelül 2 és fél ezer szakkönyv és szakfolyóirat. Dolgozóink közül sokan használják. Nincs ugyan kölcsönzési rendszer, de bárki vihet el könyvet, ha akar- A gépi fermentáló, a műszaki osztály dolgozói, a vidéki üzemek vezetői, helyetteseik gyakran igénybe veszik, például a továbbképzésekhez. Még idegen nyelvű folyóiratokat is járatunk... — A szépirodalom nem hiányzik? — A szakszervezeti könyvtárban sok ilyen, könyv van. Mi nem tartottuk célszerűnek újakat vásárolni. Igény se nagyon van rá..— Az állandó létszámon felül júliustól októberig többszörösére nő a munkások száma... — Az idénymunkások? Nekik nincs effajta igényük: jó részük általános iskolai végzettség nélküli. — A könyvtárak jelenlegi helyiségeit megfelelőnek tartják? — Természetesen szeretnénk jobb körülményeket biztosítani — a műszaki A vendégek a megyétől jöttek- Az elnök, aki pár évvel ezelőtt még maga is megyei dolgozó volt, úgy kalauzolta végig őket a közös gazdaságon, mint régi kollégákat. Nem akart dicsekedni, de az eredményekre, amit már az ő vezetésével ért el a tsz tagsága, mindenképpen fel szerette volna hívni a vendégek figyelmét. így kerültek a látogatás során rögtönzött szarvasmar- istállóhoz, ami régebben dohánypajtának épült, de mivel a dohánytermelést abbahagyták. és a NIKECELL szigetelőlemezt feltalálták, így a pajtából ha szemre nem is olyan tetszetős, de a célnak mindenképpen jól megfelelő istálló lett. Már éppen körbesétálták az istállót, amikor valaki a vendégek közül megjegyezte: — De hiszen, ez nagyon is modem, még vízvezeték is van benne. — Hát. az bizony van — Büntetés mondta az elnök szélesen mosolyogva. — De még milyen olcsó?! Igaz-e, Pista bácsi? — fordult az éppen ott ügyködő idősebb gondozóhoz. Aztán látva, a vendégek kíváncsian várakozó tekintetét, míg a kocsi felé ballagtak, elmesélte a vízvezeték történetét. — Hát, az úgy volt. hogy a munka nagyon szorított bennünket. Valamilyen kötbéréé fuvart kellett mindenképpen lerendezni- Mondom a traktoros brigádvezetőnek, hogy már ne haragudjon, ünnep ide, ünnep oda, ezt meg kell csinálni. Vegyen magához még két vezetőt és holnap nyeregbe!... No. szóval nem mondta, hogy nem, de nem volt valami nagy a lelkesedés sem, amit egyébként meg is értettem, de hát nem volt mit tenni. No, mindegy, szóval vállalták. Igen ám, de mielőtt elindultak volna, másnap, egy kis ünnepi maradékot is magukhoz vettek. Gondolván, ilyenkor ünnepnap úgyis gyengébb az ellenőrzés. És itt tévedtek- Ugyanis, mielőtt elindultak volna, mindegyiket megszondázták, és hiába tiltakoztak, minden kiderült... — Na, de, hogy isznak ebből a tehenek vizet? — így az egyik vendég. — Várjatok — int az elnök —, még nincs vége. Amikor a vezetőség elé került az ügy nagy volt ám a töredelmes beismerés. Szánták, bánták és restellték is egyben a dolgot nagyon. De- hát, visszacsinálni már nem lehetett, a dolog megtörtént, és vagy így, vagy úgy. az ügyben döntést kellett hozni. Megmondom őszintén, főtt a fejem nagyon, hogy milyen büntetést kelfene kitalálni nekik- Különben nagyon jó munkaerők és becsületes emberek. „Látják, milyen gondot okoznak nekünk, fiúk?” — mondom nekik. — „Most mondják meg. milyen büntetést adjunk maguknak?” — És? — És? Erre a brigádvezető felállt és azt mondta: „Mi úgy gondoltuk, elnök elvtárs. ha már így jártunk, mivel többször is szó volt már róla, hogy a szarvasmarha-istállóba be kellene vezetni a vizet, hogy mi azt társadalmi munkában, vagyis hát büntetésbe, megcsinálnánk...” — És megcsinálták? — De még milyen jól! Még dicséretet is kaptak érte... Falcsík Ferenc könyvtár is egy hasonló méretű helyiségben van —, de sajnos lehetetlenné teszi a helyhiány. Nézzen körül: egyes irodákat volt felvonulási épületekben helyeztünk el, mindenütt nagy a zsúfoltság.-. Az az igazság, meg sem merem említeni a könyvtárhelyiséget. — Mi a véleménye a konzervgyár klubkönyvtáráról? — Nagyon szép dolognak tartom, de... nem hiszem, hogy nálunk érdemes lenne hasonlót létrehozni — még ha módunk lenne is. Dolgozóink 70 százaléka nő- Sietnek haza, nem fognak leülni munka után olvasni. — A konzervgyári olvasóterem elsősorban a bejáró dolgozók és a fiatalok segítésére hivatott A dohánygyári dolgozó^ jelentős része szintén bejáró... — Ez igaz... De hát hely, és főleg pénz nincs erre a célra- Vidéki üzemeinkben például sokszor a legalapvetőbb szociális létesítmények hiányoznak. Azokra kell gondot fordítanunk elsősorban. Megtérül a ráfordítás Ez az érvelés világos. Van nak fontosabb gondok, mint az üzemi könyvtár, először a leglényegesebb dolgokra kell költeni. Van azonban néhány gyengéje is a fenti beszélgetésben kirajzolódó gondolatmenetnek. Az aprócska, elhanyagolt szakszervezeti könyvtárral szembeállítják: „Van egy nagyobb műszála könyvtárunk.” Nem lenne helyesebb a kettő együtt? Ha a szakkönyvet kereső szépirodalmi alkotásokra is bukkanhatna a polcokon? Az ilyen rendszer nagy ösztönzője a látókör szélesítésének! Nem tartották célszerűnek (!?) szépirodalmi könyvek vásárlását. A műszaki könyvtár nem egyenlő az üzemi könyvtárral, hiszen annak alapvető feladata — mint minden könyvtárnak — az olvasóvá nevelés, az általános műveltség növelése. A szakkönyvek csak egy — meglehetősen szű^ — réteg által olvasottak, a másfajta könyvek sokkal több ember számára jelentősek- Egy olyan üzemben, ahoi sokszor ezernyi segédmunkás dolgozik, ez fokozottan érvényes. Az pedig, hogy egy könyvtárat vonzóbbá tegyenek, megoldható némi ráfordítással. megfelelő propagandával — és főleg sok ötletességgel. Itt lenne dolga a KISZ-szervezetnek is! Az olvasás szerepéről, jelentőségéről egyre több szó esik — főleg a munkásműveltség emelése kapcsán. A szakszervezetek megyei tanácsa legutóbbi ülésén is hangsúlyozták: a munkásművelődés nem csak és nem elsősorban a művelődési emberek dolga, hanem a gazdasági vezetőké! Az ezt szívügyüknek tekintő vezetők tudják: ha nem is rövid távon, de kamatostul megtérül az erre költött pénz. Tarnavölgyi György Kísérlet Egy termelőszövetkezet elnöki irodájában érdekes ablakdíszítést találtunk ottjártunk alkalmával. Tele volt rakva különféleképpen zöldellő téglaalakú tepsikkel, melyeknek föld. jében láthatóan kalászosok nyíltak örvendezve a szobai melegnek. Luca napján tették ide, karácsonyra már kihajtott. A főagronómus megmagyarázta: a szeszélyes időjárás miatt sok minden bajnak ki voltak téve őszi vetéseik. Nem egyformán megágyazott talajba kerültek először is. Nem mind. egyik táblán érte egyformán a fagy, nem mindegyikről egyszerre olvadt el a hó. „Ez, ami itt látható, a mi kis kísérletünk. Minden táblából hoztunk be egy „gyeptéglát”. A növényt becsapja a jó meleg. Azt hiszi, tavasz van és hajtani kezd. Ebből már véleményt tudunk formálni jó előre arról: hogyan telelnek át őszi vetéseink. Persze, mindezt a tavaszi szemléken pontosan meg tudjuk majd állapítani. De jó előre is kalkulálni azzal, ki kell e szántani; újra kell e vetni, egyáltalán, hogy viselkedik majd márciusban”. íme, kitűnő példája az egyszerű falusi leleménynek, amely egyszeriben egész kis laboratóriumot pótol. De nem is az ötlet az: önmagában, aminek örvendezni lehet. Hanem a jól gazdák gondosságának^ akiknek —, a zárszámadási előkészületek, gépek időbej ni karbantartása a tavaszi beszerezni valók mellett is — van gondja a talán leg- fontoeabbról: arról a mag-} ról, amely már a földben van. Az időjárásra szeretjük azt mondani, hogy szeszélyes. Pedig csak időjárási Arra való, hogy változzék. Az ember pedig arra. hogy leküzdje a változásai által okozott nehézségeket. Most például jól teszik, akik szántanak; több tízezer hektárról vetette ki a korai fagy az ekevasat. De nem árt előre, „tavaszban” gondolkozni más módon sémi A jó gazdát ez jellemzi. ___________ <gn ri Mezőgazdasági gépek, zajcsökkentő berendezés, korszerű autóbuszok A nagyüzemi mezőgazdaság gi termeléshez több új típusú gépet szállít ebben az esztendőben a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár. Az idén már sorozatban állítják elő a tehergépkocsira, szerelhető nagy teljesítményű perme-. tezőgépet a Kertitox-góliátoii A gyár segítséget kivan nyújtani a nagyüzemi paradi, csamtermesztéshez is. Új gyártmányuk a paradicsom, művelő- és betakarító aggregét. amelyet ez évben próbálnak ki több gazdaságban. Megkezdték a zajcsökkenJ tő berendezések üzemszerű gyártását Kaposvárott a Somogy megyei Finommechanikai és Gépjavító Vállalatnál. A berendezések magyar szabadalom alapján készülnek, s minden olyan helyen alkalmazható, ahol áramló közeg által okozott zajt kell csillapítani. így például jelentősen csökkenthető velük az emberek nyugalmát sokhelyütt zavaró lakótelepi tetőventillátorok kellemetlen zaja. Az idén mintegy 5 millió forint értékű zajcsökkentő berendez zés kerül piacra. A hazai autóbuszgyártás egyik bázisa az Ikarusz karosszéria és járműgyár székesfehérvári gyára az idén tovább növeli a termelést, s 3700 korszerű autóbuszt készít. A panoráma-ablakos, itthon és külfödön egyaránt népszerű IK 255 és IK 266 típusú buszok gyártása mellett hozzálátnak a 200-as családhoz tartozó légrugós, luxus kivitelű IK 256 típusú autóbuszok gyártásához is. A kisautóbusz gondokon igye.. keznek majd segíteni azzal a nyolc-nyolc és fél méter hosszú kisbusz típussal amelynek tervei most készülj a*.
