Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-09 / 6. szám
KfcLET-MAGYARORSZÁG « 3. oldal W?4. JanuSr I. Egyéves a Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság Beszélgetés dr, Pongor Gyulával, a bíróság elnökével Hollandiába és az NSZK megrendelésére készülnek a férfinadrágok a VOR nyír’ egyházi gyárában. (Hammel József felvétele) A térkép szélén H két aranykoronás község l»n. Január 1-én kQlfinbSzé változások történtek Igazságszolgáltatásunkban. így megszSntek a területi munkaügyi döntőbizottságok és helyettük munkaügyi bíróságok alakultak. Nem csupán adminisztratív Intézkedésről van sző, az új testületek Jog- és hatásköre bővült. így körültekintőbb és megnyugtatóbb döntéseket tudnak hozni a munkaügyi viták tárgyalásain. A Nyíregyházi Munkaügyi Bíróság egyéves tapasztalatairól beszélgettünk dr. Fongor Gyulával, a bíróság elnökével. — Munkaügyi vitákban továbbra is a vállalati, a szövetkezeti, illetve a városi és a járási közös munkaügyi döntőbizottságok, valamint — magasabb vezető beosztású dolgozók esetében — szolgálati felettesek hoznak határozatot. Történt-e változás a döntőbizottságok munkájában, az előző éviméi több, vagy kevesebb' fellebezés, illetve kereset érkezett a munkaügyi bírósághoz? — A döntésekben lényeges minőségi változás történt, tapasztalataink kedvezőek. A döntőbizottsági tagok személye alig változik, valaxneny- nyiőjüket oktattuk az átszervezésről, a vállalatoknál, a szövetkezeteknél megértették • változás lényegét. A tavaly- előttinél lényegesen nagyobb volt az ügyfélforgalmunk, több keresetet nyújtottak be a bírósághoz, mint az előző években. A dolgozók, és a munkaadók is nagyobb bizalommal fordulnak a bírósághoz. A döntőbizottságok javuló munkájára utal, hogy a korábbihoz képest a munkaügyi bíróság nagyobb számban hagyta helyben a döntőbizottságok határozatait. — A döntőbizottságok tagjai kevés kivétellel nem szakképzett jogászok* hanem vállalatok, intézmények dolgozói. Egyéni és népgazdasági szempontból is hasznosabb, ha már első fokon jogos, igazságos döntést koznak. Ennek érdekében a bíróság hogyan segíti a döntőbizottságokat? — A döntőbizottságok tagjai valóban nem szakképzett jogászok, de munkahelyükön valamennyiüknek kellő szakmai ismerete van és ez fontos a döntések meghozatalánál. Ha a döntőbizottsági tagok szakmai és helyi ismereteiket párosítják az ide illő jogi ismeretekkel, akkor még megnyugtatóbb, még igazságosabb döntéseket tudnak hozni a munkaügyi vitákban. Tapasztalatból mondom, hogy az említett dolgozók egyre jobban megszerzik az ide illő jogi ismereteiket, ez kiderül döntéseik indoklásaiból Is. Évente ■nyolc alkalommal tartunk továbbképzést a döntőbizottsági tagoknak, 6 a konzultációkon feltett kérdések is a nagyobb jogi ismeretekre vallanak, örvendetes és segíti az igazságszolgáltatást, hogy a döntőbizottságok tagjai a munkahelyi tárgyalások előtt sok esetben tájékoztatást kémek arra vonatkozóan, hogy melyek azok a körülmények és jogszabályok. amelyek döntőek lehetnek a tárgyaláson. A tanácsadás, az útmutatás feltétlenül segíti a bizottságok munkáját. Már javasoltam és most is javaslom, hogy a munkáltatók és a munkavállalók szorosabb kapcsolatot alakítsanak ki a bizottságókkal. Sok esetben helyes volna, ha a munkáltatók és a munkavállalók is komolyabban megfontolnák: várható-e l&resetük benyújtása után a munkaügyi döntőbizottság határozatának megváltoztatása. Többször felhívtam a döntőbizottságok tagjainak figyelmét: kereset- benyújtás, vagy panaszbenyújtás előtt hívják fel az illető figyelmét, hogy az ügyben milyen döntés várható. Az említett továbbképző tanfolyamokon kevés számmal, talán önszorgalomból részt vesznek vállalatvezetők, személyzetisek és munkaügyi előadók is. Jó volna, ha az említett dolgozók közül többen jelennének meg ezeken a tanfolyamokon. Sok a munkája a bíróságnak, határozatainkat mégis mindig elemzően, magyarázó jelleggel írjuk meg és ezeket elküldjük az ügyben érdekelteknek. Ezek az írások gondos elolvasás után figyelmez- tetóek, tanulságosak lehetnek a jövőben. — A munkaügyi bíróság döntése jogerős, csak az anyagi felelősségek megállapításánál hozott döntéseket lehet megfellebbezni. Az elmúlt évben volt-e fellebbezés, vagy törvényességi óvás a bíróság döntései ellen? — A tárgyalásokhoz képest igen kevés volt a felle- bezések és a törvényességi óvások száma, a bíróság döntései igen kevés kivétellel megalapozottak voltak. Ez arra utal, hogy zökkenőmentes volt az átszervezés és az átállás, az új, megnövekedett hatáskörű intézmény megfelelt a követelményeknek. Az átszervezés tehát minőségi változással is járt. — Melyek azok a tények, amelyek késleltetik a tárgyalásokat? — Mint említettük, az átszervezés hatáskör bővüléssel járt, ami természetesen több munkát hozott magával. A többlet munka átmeneti nehézséget okoz a bíróságnak, az előírt határidőket nem tudja tartani a bíróság, s ez kedvezőtlenül érinti a munkaügyi perekben érdekelteket is. Hangsúlyozom: a nehézség csak átmeneti, megoldást találunk a tárgyalások meggyorsítása érdekében. Már említettem, hogy helyesebb volna, ha a munkaadók és a munkavállalók alaposabban megfontolnák a keresetbenyújtást. Több esetben előfordult, hogy az említettek benyújtották keresetüket, pedig tudhatták, hogy a bíróság jog szerint nem hozhat számukra kedvező döntést, de bíztak a véletlenben, s ezzel csak fölösleges munkát adtak a bíróságnak és önmaguknak is. Az ilyen fölösleges keresetek tárgyalásai miatt i6 késik az igazi jogviták tárgyalása. Kár, hogy sokan ezt nem tudják, vagy nem akarják tudni. — A munkaügyi vitákban | elmarasztalt vezetőben, vagy dolgozóban van valamilyen negatív elképzelés, kevés kivételei van egy kis ellentét a munkaadó és a munkavállaló között. Ezt az ellentétet azonban a döntőbizottság elnöke, vagy tárgyalásvezetője céltudatos felvilágosító munkával el tudja oszlatni. A felvilágosító munka a keresetek számának csökkenését és a tárgyalások meggyorsítását is eredményezheti — mondta befejezésül dr. Pon- gor Gyula. Nábrádi Lajos Piricse után az országúton felirat fogadja a járművel érkezőt: arra hívják fel a figyelmet, hogy még három és fél kilométer a műút. (Aztán a bátorligeti természet- vódemi terület és a térkép széle következik.) S egy másik. mely arra figyelmeztet, hogy ezeken a kilométereken minimális sebességgel kell haladni, a s°k kanyar miatt. Nyírpilisen a faluban eé_ tálva egy idős helybeli családfőtől meg találtuk kérdezni, miért Ilyen girbe-gurba Nyírpilis főutcája? Bölcsen válaszolt: Vízbe merült Tolna.» — Nem görbe ez, kérem. Ha őseink nem így építkeztek volna, a kanyargós dombhát tetején, vízbe merült volna házuk, udvaruk. Nekik nagyonis egyenes volt az észjárásuk. Bilanics Mihály főkönyvelő íróasztala mellett aztán még egy izgalmas adatot tudunk meg a legérdekesebbet annak megértéséhez, hol is járunk. A kétezer hektáros föld átlagos értéke 2,6 aranykorona. Ilyen alacsony sehol máshol Szabolcs-Szatmár megyében. És mégis, a százhatvan dolgozó tag és a száz nyugdíjas minden jelentősebb beruházás nélkül meg. termelte idén is a 13 milliót, amiből legalább négy millió jövedelem lesz. Tavaly 95 forintot ért egy tíznapos ledolgozott munkanap. Idén meglesz a száz forint is. Legutoljára 1966-ban voltak veszteségesek. Utána — elsők között a megyében — áttértek a készpénzfizetéséé munkadíjazásra, az addigi munkaegység számítás helyett. De megbeszélték, vezetők és tagok, hogy termelési hiteleken kívül más adósságot nem csinálnak, a kereset fedezete a munka. Most azonban még valamit kell tenni a további fejlő, dés érdekében. A mostani zárszámadás nemcsak egy évet hanem egy' hosszabb szakaszt is lezár a Vörös Zászló Termelőszövetkezet életében. Ez érződik a beszélgetéseken is. Kincset érő nörény Már eddig is végrehajtottak néhány bátor' és szokatlan intézkedést. A sertéstenyésztést végleg felszámolták. Indok: nem tudják meg. termelni a takarmányát. Ugyanígy teljesen megszűnt a búzatermesztés. Ellenben a több, mint négyszáz hektáros rozstáblán, amit óvatosan 13 mázsás átlaghozamra tervez_ tek. átlagosan 22 mázsát hozott ez az igénytelen, de ezen a földön kincset érő növény. Rozs. kukorica, burgonya, ezek a fő növények. A jól összeszokott, egy évtizede együtt dolgozó vezető gárda tudja, hogy csodák nincsenek a huszonkét, mázsás rozsot, legalábbis többéves átlagban, már nem lehet tovább fokozni. Itt van tehát az állattenyésztés. A milliók közel felét ez hozza. Különösen a juhászat sikeres. Ezerkétszáz anyajuh komoly érték, ha jól kezelik. S már eddig is 1700 bárányt adtak el export, ra, de még lesz egy év végi szállítmány. Ezt lehetne fo_ ! kozpi. de ellhez mostmár kellene egy telep. A szövetkezet a saját erejéből nem tudja megvalósítani. Volt szó arról, hogy a tagság jövedelmének kiegészítésére egy raklapüzemet létesítenek a faluban. De ez valahogyan abbamaradt. Végül, — de ez már eldöntött — nagyon jónak Ígérkezik a Vörös Zászló négyszáz hektáros erdőtelepítési terve, melybe a mezőgazdasági hasznosításra még itt is a legalkalmatlanabb földeket vonják be. Jó volna még gyümölcsöst is telepítem. Jó volna, jó volna, eddig is mondták. De most majd valamit is tenni kell a jövő érdekében. A fiatal gépészgárda, a két teherautó és tizenkét erőgép kezelői, javítói arra emlékez, nek. hogy az elmúlt aratáson sem vették igénybe egyik szomszéd segítségét sem. Sőt, ők segítettek Teremben és Nyírbátorban. Az elmúlt években is legfeljebb cserébe járt itt más szövetkezet gépe. Fészekrakók Mit változott a falu? Milyen volt régen ez a két aranykoronás község? Bíró Istvánné fiatalasszony, ő mondja legelőbb ki: Ha az új házakat eltakarjuk, olyan. És kik építenek új házakat? Természetesen a fiatalok. (Biróné csak tudja, pár hetes házas.) És itt van Kies Lajos, 22 éves gépszerelő. Menyasszonya még nincs de már építi új házát, a Fő utca 5 alatt. Tőle búcsúztunk utoljára. Érdeklődtünk keresetéről, terveiről, véleményéről a falut illetően. Havi háromezret kap a 8 órás munkanapra számítva (tehát nem a nyári csúcsidőben) és prémium nél- küL A Füzesabonyi Állami Gazdaságból jött haza és véleményét kifejezi házépítése. Már vannak gépkocsik a faluban. mondja, televízió sok és kétszer is volt színház- ilyen fiatalokkal a Vörös Zászló eddigi jó útját még lehet hosszabbítani — gondoltuk. amikor ismét elhaladtunk a „már csak 3,5 kilométer” tábla mellett. Hol maradtak? öszevont tanácstagi beszámolót rendeztek Nyíregyházán az Erdősori iskolában. Ebből kiderül: az Északi Alközpont választói kaptak számot a megyeszékhely fejlődéséről, terveiről, környékük jelenéről és tervezett jövőjéről. Kaptak, akik elmentek. Mert a több mint négyezer embert magábafog- lalA területről mindössze 50 —60 választó jelent meg. Nem tagadom „szent harag” diktálja soraimat. Azt, hiszem itt nem egyszerűen közömbösségről van szó. Többről. Az errefelé lakók pár évvel ezelőtt szívesen elmentek volna aki-milyen beszámolóra, hogy lakáshoz jussanak. Aztán megkapták. És ettől kezdve? Panaszkodnak, hogy baj van az ellátással, a közlekedéssel, hiányzik ez és az. Aztán sokan sűrűn járják a tanácsot — minő furcsaság, ilyenkor megtalálják! — amikor garázsért kell folyamodni. Ilyenkor még az asztalt is megveregetik, vagy szükség esetén körüludvarolják, aki tehet valamit. Vagyis számukra a „közélet” befejeződik a saját érdek szűk, négy vagy nyolc fal határolta világban. Furcsa, de így van: az Erdősori iskola előtt reggelente egymás után állnak meg a személykocsik, akik a tanulókat szállítják. Este egy se jutott el idáig. Érdekes, hogy más esetben hallani olyan emberek szavát, akik errefelé laknak. Most nem hallatták itt a szavukat, el se jöttek. Sok fiatal család kesereg játszótér, szórakozási lehetőség miatt. Az utcasarkon. Itt. abol választ kapott volna, nem láttuk őket. Vajmi miért? Gesztelyi Nagy Zoltán (borget) PÁRTÉLET Tudományos igénnyel ELŐSZÖR KISSÉ MEGLEPETT az az irathalmaz, amelyet a mátészalkai városi pártbizottságon láttam. Később, amikor az osztályvezető kezdte magyarázni,' högy lényégé, ben most jutottak egy átfogó felmérés elemzésének a kezdetéhez, jobban kezdett érdekelni az ügy. Miről is van szó? Arról, hogy vannak társadalmi-gazdasági életünknek olyan jelenségei, amelyek rendszeres elemzésre, vizsgálatra szorulnak. Szükséges például a vezetés szempontjából hogy tudja: milyen a munkásság helyzete, hogyan él, gondolkodik, cselekszik, mi a véleménye bizonyos kérdésekről. Kell-e ezeket tudnia a pártvezetésnek? Feltétlenül. Igaz alapos, sokoldalú felkészültséget igényelt, hogy ilyen átfogó szociológiai igényű felmérés készüljön, tudományosan megszerkesztett kérdőíves rendszerrel. Benne van a propaganda., és művelődési osztálynak aktivistáinak áldozatos munkája. Félezer kérdőívet küldtek a munkásoknak, 24 kérdőívet töltöttek ki az üzemek. Ott vanak értékelésre, feldolgozásra várva a kérdőívek a pártbizottságon. Nagy munka lesz, de megéri a fáradságot. Mint megtudtuk, e célra bizottságot alakítanak, s az egész elemzést a párt városi végrehajtó bizottsága, majd a pártbizottság tárgyalja, s természetes, hogy levonja a megfelelő következtetéseket. Ebben és ehhez segíti hozzá a város legfőbb pártfóruimát a Mátészalkán élő-dolgozó munkásság. Vagyis nem nélkülük, hanem meghallgatásukkal, véleményük figyelembevételével alakítják ki a döntéseket. És ez nagyon lényeges: egyik megnyilvánulása annak, hogy a munkásosztály érvényesíti a vezetőszerepét. MAR AZ ELSŐ OLVASÁSRA IS érdekes dolgokat és leltek a pártbizottsági dolgozók. Egyik például az, sikerült kiszűrniük, hol milyen az üzemi légkör, s szinte fel lehet mérni a vállalatok szociometriái térképét arról, hogyan érvényesül az üzemi demokrácia, hol durva hangnemű a vezetés ég így tovább. , _, Elismerést érdemel az a tudományos igényesség, asm kifejezésre jut a kérdések összeállításából. Ezek összevetéséből — ha a válaszokat is megkapjuk! — elemezhető: a munkások anyagi, erkölcsi megbecsülése, hangulata^ családi állapota, művelődése, szabad idejének felhasználasa, esetleges vándorlásainak okai, végeznek-e társadalmi mun'kat, s erről mi a véleményük, hogyan ítélik meg az üzemi demokrácia érvényesülését a vállalatnál. .... , >_■ Figyelmet érdemel különösen az, hogy gondoltak a Kérdőív összeállítói a fiatal város munkásságának a fejlődésére, az ezzel kapcsolatos gondokra. Az erre vonatkozó adatszolgáltató lapot az üzemek vezetői kapták meg. mely a következő címet viseli: A munkássá válás folyamatának városi tapasztalatai és az ezzel kapcsolatos feladatok A kérdésekre adott válaszokból sok minden kiderül. A teljesség igénye nélkül csak utalunk néhányra, amelyeknek az elemzese bizonyos kuc6ot ad majd. bizonyos problémák megoldásához. Többek között megtudjuk majd: .»ilyen az aranya szakmunkások és betanított munkások között, mennyi a bejárók száma, s mennyi a várakozással eltöltött „elfecsérelt idő milyen bérfeszültségek vannak a szakmunkás es segédmunkás férfiak és nők között, milyen a munkások iskolai végzettsége, milyen a művelődési helyzetük, lakásgondjaik, erkölcsi elismerésük mértéke, mozgalmi helyzetük es így tOViOKOS ELEMZÉSSEL, A KÉRDÉSEKRE ADOTT válaszokból olvasva szinte maga előtt láthatja a v»'<>s Pártvezetése. milyen a munkásság általános helyzete Mátészalkán e fejlődő fiatal városban. Érdemes külön szólni arról, hogy e szociológiai jellegű, tudományos igényű felmérésből nem hiányzik a párt 1972 novemberi határozatának a szelleme, a X. kongresszus iránymutatása, figyelmeztetései, amelyek a mimkásntiztálvra vonatkoznak. _ ___
