Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

Sri. farrnlr §§.' jfBLUT-MAeYAROnSZÄÖ 1 ASM Pázmándl Vgrtn Releznal Kös» % Turrtrzl Papp Kotrlea Istvánná József Istvánná András János Gábor Ferenc Falugyűlés volt Kálmánhá- zán. az első a község - törté­netében. Eljöttek, mind. akik felelősséget éreznek a falu­ért. önmagukért. Panyik Dániel tanácselnök az elmúlt év munkájáról szólt: — Amikor tervet készí­tünk. könnyű is. meg nehéz is a helyzetünk. Köpnyű, mert a lakosságtól nagyon sok olyan javaslat, közérde­kű bejelentés érkezik, mely­nek fontosságát csak rangso­rolni keli. mert valamennyi jogos igény. A tervkészítés mégis nehéz, ha figyelembe vesszük anyagi lehetőségein­ket. Nem tervezhetünk csak annyit, amennyire pénzünk van. és mindenki tudja, hogy ez elég kevés. Amit az elmúlt évben terveztünk, azt meg­valósítottuk. Megoldódott az egészségügyi ellátás gondja, elkészült a szép orvosi lakás, rendelővel; azon kevés tele­pülések közé tartozunk, me­lyeknek teljes egészében megoldódott az óvodahelyze­tük. 1971-ben még csak be­széltünk az óvodáról, most minden igényt ki tudunk elégíteni. Napközi otthont szerveztünk a felsőtagozatos diákoknak, Felsősimán bő­vítettük a villanyhálózatot, pénzalapot létesítettünk a fiataloknak. segítettük á Sportpálya kiépítését Há­romszázezer forint értékű társadalmi fhunkát végez- t tünk. Maradt azért megoldatlan kérdés is bőven. Nem jó a hús-zöldség-gyümölcs ellátás, ehhez a téesztől kérünk se­gítséget. Évek óta probléma a külterületi lakosság keres­kedelmi szolgáltatása, több­ször tárgyaltunk a nyíregy­házi ÁFÉSZ illetékeseivel, hogy nyissanak boltot a Pe- tőfi-tagban. Ígéret van, csak éppen intézkedés nincs. Nem tudtuk megoldani a közét­keztetést az AKÖV-vel sem Sikerült egyeztetni elképzelé­seinket Kérték, mi el is küldtük menetrend javasla­tainkat de még válaszra sem méltattak bennünket A kö­vetkező években tartalékol­junk keli a pénzt a község Összevont rendezési tervére és a törpevízműre. Az elnök beszámolója után nehezen szólaltak meg az emberek. Kása András: — Annyit akarok mondani, hogy a ta­nács emberei szeressék job­ban ezt a falut, minket — A falugyűlés közönsége F alngy ülés Kálmánházán A tanácselnök törődjenek nagyobb gonddal terveinkkel, egyéni bajaink- \ kai. Csak olyan munkára ad­jon ki pénzt, aminek látja hasznát a község. ®s ne fo­gadja el a rossz munkát, mint a Kossuth Utcán. AZ ember ha végigmegy azon az úton, a fogát is elharapja olyan döcögős. Pázmándi Istvánná: — Töb­bet törődjünk a fiatalokkal, a nőkkel! Kerüljenek a mi községünkből is felsőbb Is­kolába, mert úgy iátom, eb­ben nagy az elmaradás. Jó lenne munkalehetőséget biz­tosítani a nőknek, és a mun­kán kívül valami más foglal­koztatást is, ahova szívesen eljárnának, a lányok, asszo­nyok egy varrőtanfoiyamra vagy 'egy énekkarba. Egy másik hozzászóló; —­A tizennégy es körzet nevé­ben kérem, hogy a diákokat ne szállítsák együtt a munká­sokkal az iskoláig. Zsúfolt az autóbusz és a gyerekek is fáradták, ha meg nem adják át a helyüket a felnőtteknek, azonnal megkapják érte a megrovást Még volna egy kérésem, bár az elnök elv­társ már szólt róla. Mégis csak jó lenne egy étterem a faluba. Legalább egy tál ételt főznének, nagy könnyebbség tenne ez az asszonyoknak do­logidőben. Beleznai Istvánná: — Kö­szönjük az óvodát, de a nap­közit valahogy másképpen kellene szervezni. Mert mit csináljunk az alsótagozatos gyerekeinkkel délután egy óráig. Ök ugyanis nem kap­nak napközit, pedig amikor dolgozik az ember, a nagyob­bat inkább otthon tudja, mint a kicsit Még valamit! Azt a házipatikát ott a ren­delőben jobban is fel tehet­ne szereink mert úgy van most hogy recept van, or­vosság nincs, néha még a legszükségesebb Is hiányzik. Szóltak még sokan közér­dekű és egyéni gondokról egyaránt Az elnök és a tit­kár alig győzte jegyezni a tennivalókat A falugyűlésről elégedet­ten mentek haza a lakosság képviselőL Hallhatták a kö­zösség dolgait, választ kaptak kérdéseikre, és a lehetősé­gekhez mérten minden bi­zonnyal tenni fognak megol­dásukért Koüátb Adrienne Fél évszázad antomohilon Két és íél millió kilométer, ötvenkét év baleset nélkül Hosszú, szép életútja az autózással több mint ötven esztendővel ezelőtt kezdő­dött ... Amikor megjelentek az utakon az első „géppel- hajtott szekerek”, — az egy­kori Füzes-bokori vasutas fiának — egy korabeli új­sághír keltette fel érdeklő­dését az automobilok iránt. Arad város főkapitánysága nyomós rendeletet adott ki: „Á magánjáró automobilok közlekedését pedig a város egész területén betiltom. In­doklás: lármás, veszélyes és kellemetlen szagot terjeszt." A gőzgépek, motorok Iránt érdekődő Mihalkó Gyulát sorsa Budapestre vetette, ott akart tanulni. Ungár Jenő fővárosi sofóriskola tulajdo­nos a vidéki fiút nem va­lami kedélyesen fogadta. — „Fiam, te is csavargó akarsz Lefizette az akkor bizony magas — több ezer korona — tandíjat és élete első „lé­péseit” tehette meg. az em­lékezetes, külső -iulisszás Martha típusú gépkocsin, amely talán csak annyiban hasonlított a mai autókhoz, hogy azok is — általában — négy kerekűek voltak. Nyíregyháza. Víz utca 28. Takaros, gondozott, szép csa­ládi ház. Udvarában bar- kácsműhely — mindenütt rend és tisztaság. Itt keres­tük fel az első szabolcsi gépkocsivezetők egyikét. Mi­halkó öyüla kérdéseinkre szépen fogalmaz, az idősek ráérő nyugalmával szedegeti össze emlékeit. Az időtől megsárgult, mégkopott, mú- zeális értékű első jogosítvá­nyát ma is őrzi. ÉlsÓ jogósítványáúáfc &iő­eege még Jó! olvasható: „Mihalkó Gyula, az 1922. évi május hó 26-án Leitner Jenő hivatalos szakértő úr előtt — sikerrel — letett vizsga alapán feljogosíttatik 16 HP- nél erősebb benzin üzemű automobil vezetésére.” — Sofőrködésem — kezdi mondani — egy Weisz nevű kereskedő Puch kocsiján kezdtem, majd a királytelki gróf Lancia-Landája követ­kezett. 1924-ben már a taxinál dolgoztam. Arra még min­dig büszke vagyok, hogy autóm soha nem „robbant le”. A kocsi jó volt, de á kereset... A nyomasztó gaz­dasági válság éveit nyögte az ország, alig volt munka- alkalom. A taxisok fizetést sem káptak, csak százalékot, a napi 12—14 órás szolgálat mellett. Volt olyan hét, hogy as üresjárat «öaséss teem?­tam a zászlót, szóval magam fizettem a viteldíjat, hogy meglegyen az OTI-nál a jog­folytonosság. Később Rolls-Royce. Ca­dillac. Alfa-Romeo, Dodge. Clement és DKW kocsik kö­vetkeztek. — Az idő távla­tából mosolyogva beszél a vicclapok hálás témájáról — a kurblizásról, amely szá­mára is oly sok bosszúságot okozott. Tőle hallottuk, hogy abban az időben a benzin­kutak hiányában a festék­boltok előtt kellett tankőlni. Szívesén gondol T-Ford ko­csijára. amelynek érdekessé­ge: akkor lehetett bekurb- lizni, ha a hátsó kerekeit megérnél ték. Régi élsárgult papírokat. Okleveleket őriz. Asztalnyi • területekén rakja elénk do­kumentumait. Akárhogyan is szeretné emlékezéseit rövid­re fogni — nem sikerül. Természetesen nem lehet tel­jes a listánk, de nem is ez a lényeg. Csak néhányat je­gyeztünk fel a gazdag élet­ág doteunentálására. 07 P-sajtótájékoztntó Hitelek tatarozáshoz, korszerűsítéshez Az 1973-as év eredményei­ről és az idei feladatokról tartott sajtótájékoztatót ked­den Nyíregyházán az Orszá­gos Takarékpénztár megyei igazgatósága a Kelet-Ma- g/arország, a Magyar Rádió nyíregyházi stúdiója és az üzemi lapok munkatársai részére. Bojtos István igaz­gató bevezetőjében szólt a lakosság és az OTP. illetve a tanácsok és az OTP kap­csolatáról. majd az elmúlt év jelentősebb számadatait ismertette. Háromszázhatvannégy mil­lió forinttal nőtt a lakosság takarékbetét-állománya és az év végén 72 millió forint összegű kamatot írt jóvá az OTP a betétesek számláján. Jelentős dátum volt Novem­ber 20.. amikor a megye ta­karékbetét-állománya meg­haladta a 2 milliárd forin­tot. A műit évben 31 millió fo­rint értékű betétkönyvet vál­tottak megyénkben és eddig 521 gépkocsit nyertek. To­vább fokozódott az érdeklő­dés az átutalási betétszám­la iránt: Nyíregyházán 1788, Mátészalkán 451 család ren­delkezett átutalási betéttel. A múlt év novemberében kötötte meg az OTP a tíz­ezredik ifjúsági takarékbe­tét-szerződést. A jelenleg if­júsági takarékbetéttel ren­delkező fiatalok 20 százalé­kának 1975-ben már lehető­sége nyílik lakásépítési kü­lön hitel igénybevételére. Tizenötmillió 134 ezer to­tó. és lottószelvényt érté­kesített 1973-ban az OTP: 110 esetben fizették ki lottó és 25 esetben totó nagynye­reményt 10 millió forint ösz- szegben, A tárgynyeremény­sorsolások alkalmával más­fél millió forint értékű tár­gyat nyertek megyénk lottó­zói. A 725 tanácsi célcsoportos lakás finanszírozásán kíviil az elmúlt évben 341 magán­szervezésű társasház és 2263 kertes családi ház építésé^ bez járult hozzá az OTP 206 millió forint »»szeggel. Jelentős volt az áz összeg is, amelyet a lakások hely­reállítására, korszerűsítésé­re adtak hitelként. Á múlt évben összességében 3359 la­kás építését támogatta hi­tellel az OTP. Tovább növekedett azok­nak az üzemeknek, vállala­toknak a száma, amelyek dolgozóik lakásvásárlásához támogatást adtak. Nyíregy­házán 127 fizikai dolgozó vá­sárolt ilyen módon lakást és 121 munkás kapott Vállala­tától 10 százalékos támoga­tást lakásvásárláshoz. AZ OTP saját beruházásban 695 lakást értékesített, ä jelen­leg folyamatban lévő lakás­építések száma a megyében 800. A felújításra szoruló la­kóházak tatarozását, a tol­daléképítkezéseket, illetve , a lakáskorszerűsítési munkák elvégzését január elsejétől kedvezőbb hitelekkel is se­gítik. A társas és családi házak tulajdonosai, illetve bérlői a felújítási költség 75 százalé­káig a kiemelt településen legfeljebb 70 ezer, más te­lepüléseken 60 ezer forintig kaphatnak kölcsönt. Hetven-, illetve hatvanezer forintos hitellel támogatja az OTP a lakások műszaki megosztását, a bővítést, a nem lakás célját szolgáló helyiségek lakássá alakítá­sát. Az építési költség 75 százalékával támogatja az OTP a fürdőszoba, a köz­ponti fűtés, a földgázbeveze­tés költségeit. ^ Mint megtudtuk: ebben as évben nyílik meg az Arany János utcai totó-lottó kiren­deltség és Záhonyban új OffiP-fiók" kmftnmeg műkö­dését. Idén kívánja bevezet­ni az OTP Kisvárdán és Nyírbátorban is a lakosság kényelmét szolgáló átutalási betétszámla rendszert. Venilcgl». lágóliíd. piac;, strand Sikeres kiegészítő tevékenység a senyöi isiben A nagyszámú tagság alig­ha találná meg számítását a csupán sajáterős mezőgazda- sági termeléssel — mondják a sényői Búzakalász Tsz- ben. Az ezerháromszázhat­van hektáros közös határ gyenge minőségű homok. Mégsem rossz ez a gazdaság: sikerrel folytat több kiegé­szítő tevékenységet. Tekintélyes létszámú (hat­van fős) a tsz építőbrigádja. Múlt évben elkészített több Saját gazdasági épületet, bor­júnevelőt és lóistállót is. De Amióta nyugdíjas, csak sa­ját Fiat kocsiját vezeti. Szá­mítása szerint az ötvenkét év vezetése során, két és fél millió kilométert vezetett — amely szinte csodálatosán hangzik — egyetlen baleset nélkül! Talán erre a leg­büszkébb. Ez hogyan lehetséges? — kérdeztük. • — Soha nem közlekedtem gyorsabban, mint 80 kilo- méter/óra, a • szabályokat pe­dig mindig megtartottam. Felesége naponta szintén kocsiba ül. S ahogy az a legtermészetesebb, a Fiat-ot felváltva vezetik. Felesége is az ő 64 évével! Mihalkó Gyula boldog és elégedett ember. Autós berkekben csak úgy ismerik: Gyula bácsi. Élete egy autóstörténelem. Nagy­szerű jubileumához érke­zett: hetvenöt éves. Nemzet­közi jogosítványa 1976-ig ér­vényes. Párját ritkító jubi­leumok. Hetvenöt esztendő. S ebből ötvenkettő a vo­lán mellett Komám György nem kevésbé jelentős a kül­ső építési vállalások teljesí­tése. Ilyen volt többek közt Oroson egy tanműhely meg­építése. Mar ötödik évé. hogy fa­latozó-kisvendéglőt. nyitott a fsz a faluban. Eredménye­sen üzemelteti. Elsősorban jól járnak vele a szövetke­zeti tagok, akik a legnagyobb nyári munkák idején is rendszeresen íkedvezmény- nyel) étkezhetnek. S részben a falatozó kiegészítésére, konyhájának ellátására épí­tették még és szerelték fel a vágóhidat. S éppen ott- jartunkkor kapta meg a tsz a vágóhídi tevékenység bő­vítésére vonatkozó hatósági engedélyt, amely szerint a megye bármely vállalata, mezőgazdasági egysége ré­szére is végezhetnek vágáso­kat. t A téli foglalkoztatottságot javítja, hogy a konzervgyár részére (szerződés szerint) almahámozást végeznék. Ez napi átlagban hatvan- nyolcvan nőtagnak ad rend­szeres munkát és keresetet, november közepétől márciu­sig. A termelőszövetkezet múlt évi termelési értéktervét kis kerekítéssel húszmillióban határozta meg. Plusz kilenc­milliót (!) a kiegészítő tevé­kenységekért számítottak. Nem alaptalanul. Teljesítet­ték egyben, de külön-külön is. A közös gazdaság to­vább szilárdult, javult a tel­jesített munkanapok utáni részesedés. S külön érdekes­ség. hogy a tsz a mellék- és kiegészítő tevékenységeiből a dolgozó tagság mintegy fe­lét foglalkoztatja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents