Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
fsíitilr M SEEtET-MAGYARORSZAÖ 8. »Mal Gazdaságosan, szakszerűen felhasználni •• Üzemi lapokban olvastuk Gyógyvizek Szabolci'Szaimárban Gyakran hallhatunk a levegő szennyezettelégről és a védelemről, a vízszennyeződésről és zajártalmakról is elég sűrűn olvashatunk. A környezetvédelem az említetteknél sokkal összetettebb folyamat, s ezen belül a nagyközönség már kevésbé Ismeri a magyarországi termálvizek helyzetét. Országosan a készleteknek több. mint fele felhasználatlanul folyik el. Ezeket is védeni szükséges. Szabolcs-Szatmár megyében — az egész éves hasznosítást figyelembe véve — a termálvizek 64 százalékát használják fel fürdőben. A megyében tehát a védelemnek inkább egy másik Változata kerül előtérbe: a 'felhasználás alatt levő gyógyvizek gazdaságos és szakszerű igénybevételére lenne szükség. Sóstó: alkalikus Az ásványvíz a hőmérséklettől függetlenül az a természetben előforduló víz amely literenként több, mint egy gramm oldott alkatrészt, vagy más meghatározott mennyiségű különleges alkatrészt tartalmaz (bróm, jód. klór). A témában nem jártasok nagy része gyakran összekeverik a gyógy-, termál-, ásványvíz fogalmát. Igaz. hogy ugyanazon víz egyidejűleg lehet ásványvíz, hévíz és gyógyvíz is. Hazánkban természetes források inkább a budai oldalon (termálvonal), az Északi-Középhegységben és a Dunántúlon gyakoriak. Ezzel szemben az Alföldön elsősorban mesterséges vízfeltárások (artézi kutak) szolgáltatják a termálvizet. A vizek hőmérséklet szerint 18—25 Celsius-fokig langyos vizek 26—35 Celsiusig meleg vizek, 36 fok felett hévizek. Szabolcs-Szatmár megyében is vízfeltárással jutunk az emberi szervezet számára annyira fontos termálvízhez, amelyben a ve°yületek természetes úton alakulnak gyógy tényezőkké. A Magyar Balneológiái Intézet szerint kémiailag a következő képen csoportosíthatók a gyógyvizek, néhány ismertetett példát is említve: egyszerű termálvíz (hazánkban igen sok felé van), szénsavas víz (Balatonfüred, Moha, Párád), alkalikus (a nyíregyházi Só6tó vize), földes-meszes (Eger, Budapest: Városliget, stb.), konyhasós, kloridos (Budai Erzsébet- forrás. Hajdúszoboszló), szül. fátos keserűvíz (Jászkaraje- nö, Budapest: Ferenc József forrás), vasas víz (Parádfür- dő, Erdőbénye). kénesvíz (Harkány, Balf, Párád, Budapest: Császárfürdő), jódos- brómos (nyíregyházi termálvizek, Debrecen, Hajdúszoboszló), radioaktív víz (Eger Budapest: Gellértfürdő. Hévíz). Szabolcs-Szatmár megyében a Felső-Tiszavidék területén az előző években a hévíztermelés aránylag elég alacsony volt. percenként 2500 liter. A magyarországi termelésnek csak 1,2 százaléka. mégis érdemes foglalkozni vele, mert a viszonylag kevés mennyiség mellett a gyógyhatásának minőségével emelkedik ki. főleg Sóstó- Gyógyfürdő. Hasznosítási sorrend A gyógyvizek a legnagyobb változatosságban hasznosíthatók. Néha egy-egy táj csak egy időjárási, vagy növényzeti, esetleg a víz kémiai eleme tekintetében mutat kevés különbséget, de ez a szervezet számára lényegesen más hatású leltet. A gyógy hatás mindenki számára érdekes lehet az általános tájékozódás céljából és már ez is segítheti a környezetünk védelmét, mert ha jól hasznosítjuk e kincsünket, akkor egyúttal már védjük is. A megye területén eddig tudományosan megállapított gyógyvízhasznosítási sorrend indoklására még nem került sor. Ezt a későbbiekben érdemes lesz elvégezni, de így is kétségtelen, hogy Sóstó és Mátészalka részletesebb ismertetést kíván. Az említett helyeken kívül a megye területén termálvízzel és fürdővel rendelkezik Kisvárd a. Fehérgyarmat és Nagykálló is. (E vizek leírásai és elemzései a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kerettervében nem szerepelnek.) A megye határain túl is vonzást gyakorló Sóstófürdőről vízhozam problémája ellenére is elmondható. hogy gyógyhatása sokoldalú. hiszen rendelkezik a fürdőhely egy természetes hidegvizű alkalikus gyógytóval és négy különböző mélységű és víz- hozamú jódos-brómos 50 fok körüli gyógyvíz kúttal. Ehhez kapcsolódik a kitűnő kiima és erdős környezete. Ezek szintézisei olyan gyógy- hatást rejtenek magukban, hogy országosan már korábban is a hivatalos gyógyhelyek közé lehetett volna sorolni, ha néhány feltételt megteremtettünk volna. Ehhez feltétlenül szükséges lenne fiziko- és hidroterápiás gyógyszálló is. A Sóstófürdő tavi gyógyvize felszíni, pontosabban csapadékvízből táplálkozik. Az alkalihidro- gén karbonátos vize balne- ológiailag is jelentős. Megvan a maga sajátos nyomelem tartalma. összetétele ezerepet játszik a balneológiái együttesben. A termálvíz összetételétől ez eltér. Az eltérés növeli Sóstófürdő gyógyító szerepét. A tő konyhasót. meszet is tartalmaz, továbbá magas nátriumsó koncentrációja is ismert. Ezenkívül kevés szénsavat is találunk benne. Megkóstolva sós ízű. Hasznosítható ivó és fürdőkúra formájában. Ivókúrában gyomorsav megkötésére. gyomorhurutok és légutak hurutjainak kezelésére alkalmas. Fürdőkúra formájában köszvény, idült lobbos, izzadmányc* betegségek gyógyítását segíti elő. Általános kondícióerősítő és a munkaerő fokozására kiválóan alkalmas. A betegségek megelőzését jól szolgálja. A termálvizek más jellegű gyógyhatással is rendelkeznek. Hármas hasznosítású lehetséges: belégző, ivó és fürdőkúra. Ivó- és belégző- kúrában a légutak hurutjai, golyva — pajzsmirigy csökkenésével járó betegségek — és mirigy-duzzanatok kezelésére előnyös. Sokoldalú hasznosítás Fürdőkúrában, nőgyógyászati és mozgásszervi bajok gyógyítására bróm tartalmánál fogva pedig a központi idegrendszer ingerlékenység csökkentésére van jótékony hatása. A termálvizeknek bizonyos radioaktivitása is kimutatható. Ez pedig segít a testi és szellemi fáradékonyság leküzdésében, továbbá magas vérnyomást és az érelmeszesedést bizonyos mértékben csökkenti. Természetesen ezek gyógyhatása csak megfelelő időtartamú kúra, orvosi felügyelet és szakszerű alkalmazás mellett mutatkozhat meg. Nem mindenki vehet igénybe mindenfele gyógyfürdőt, ezért előtte orvosi vizsgálatra és tanácsra feltétlenül szükség van. A megyében másik fontos gyógyfürdő Mátészalka. Napi 1700 köbméter vizet adó negatív vízszintfl kútját 1960- ban létesítették. A víz hőfoka 58 fok. Típusa alkalikus. Enyhítheti a gyomor- és légutak hurutjait ivókúra formájában. Valószínűleg für- dőkúra formájában a köszvény kezelését segítené elő. A kút vizét egyelőre egy kis parkkal övezett 500 köbméteres medencében a nyári idényben strandolásra hasznosítják. Az itt feltárt gyógyvíz mennyisége, hőfoka és minősége is alapját képezhetné a szatmári terük- ilyen szempontból történő hasznosítása. A gyógyszeres- kezelés mellett nagy segítsd-' lehetne ez a Pvógyfürdős ellátás. Az eddigiekhez meg kell említeni, hogy a környezet- védelem és az életvédelear összhang ia csak aikkor lesz meg, ha a termálvizek fel- használása komplex módon történik, elsősorban egészségügyi célokra, de figyelembe veszik más gazdasági ágak igényeit is. dr. Vargha László Gyula a megyei természetvédelmi bizottság munkacsoport vezetője Automata postás A moszkvai lakóházak kényelmét növelő érdekes, különleges tervek születnek a szovjet főváros Kalinyin sugárúti egyik épületében, a Mérnöki Berendezések Központi Kísérleti Tervező és Kutató Intézetében. Apr;' automata fűtésszabályozóktól „automata postásig” sok mindent terveznek itt. A lakóházak egyre magasabbak lesznek, s mind több lesz a bejáratnál’ sorakozó levélszekrény. Pedig ezek a postai szekrények már most is kicsik, a bedugott újságok és folyóiratok gyakran elszakadnak. Nem beszélve arról hogy a küldeményekért le keli jönni a földszintre. A sokemeletes lakóházakban jelentős mértékben megnő a liftek forgalma. A lakások reggelente általában csak „postautakal” tesznek. Pedig a faiba süllyesztett, vagy a liftakna mellet felfutó speciális emeiőfolyosón közvetlenül az emeletre is feljuttathatok a küldemények. Ez az ötiet ma már megvalósult. Az egyik moszkvai lakóházban felszerelt minia- űr postalift polcos szekrényre emlékeztet. A postás elhelyezi a küldeményeket a megfelelő polcokon — a többi az automatika dolga. Ez az automatika nem tartalmaz bonyolult elektromos kapcsolásokat — a bevárt, egyszerű emelőrendszeren alapul. A konstruktőrök az automatát „programozással” tették csalhatatlanná. Az emeleten minden fióknak külön tartója van, amelynek elhelyezkedése nem ismétlődik. Az „automata postás” mozgás közben megtalálja a maga tartóját és beönti tartalmát. ... Zajtalanul suhan fel a „postalift”. Mozgására csak az apró karok finom kattanásából következtethetünk. A soronkövetkező emeletre érve a leveleket, újságokat és ! folyóiratokat a 3—4 napi postát is befogadó levélszekrényekbe helyezi. Moszkva hamarosan kiépülő új lakónegyedében, Sze- vernoje Csertanovóban valamennyi toronyházat feiszere- Ifik az automata postalifttel. A KISZ megyei bizottsága, nak tájékoztatója, a Szabolcsi Ifjúság számvetést ad az 1973. évi választásokról, valamint három fogyasztási szövetkezet ifjúsági munkájáról. Harmincezer fiatal 45 községben címmel foglalkozik a nyíregyházi járás fiataljainak közéleti tevékenységével, képriportban mutatja be a nyírbátori Csepel Motorkerékpárgyár - néhány fiatal dolgozóját. A KISZ kongresszus sporthatározatainak megvalósításáról közöl beszélgetést Józsa Istvánnal, a KISZ megyei bizottságának munkatársával; és egy felhívás: a varsói Wola munkáskerület Petőfi Sándor úttörőcsapatának tagjai dokumentumok gyűjtéséhez kérnek segítséget a magyar pajtásoktól. A levél szövege és a pontos cím megtalálható a Szabolcsi Ifjúság januári számában. A Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek megyei lapja első oldalon számol be a KISZÖV elmúlt évi eredményeiről, tájékoztat a szövetkezeti bizottságok terveiről, a beszámoló párttaggyűlésekről, riportot közöl a szocialista brigádmozgalom helyzetéről, a nyíregyházi vasipari szövetkezetben szerzett tapasztalatok alapján. Népesedés- és gazdaságpolitika címmel cikket közöl. Tájékoztatást kap az olvasó a biztosítási és önsegélyező csoport, a CSÉB munkájáról is, a szövetkezet dolgozóit megillető szolgáltatásokról. A Balkányi Állami Gazdaság dolgozóinak lapjában tudósítást olvashatunk arról a tanácskozásról, melyen az 1974. év feladatairól döntött a gazdaság vezetősége. 1949. január elsején a balkányi térségben egyesítették a gyümölcstermelő és a növénytermesztő gazdaságokat, a most huszonötéves jubileu. mát ünneplő gazdaság fejlődését értékeli a lap januári száma. Néhány adat a fejlődés bizonyítására: 25 évvel ezelőtt a gazdaság kétszáz hold termő és 260 hold fiatal gyümölcsöséből hatvan vagon almát szüreteltek. Ma már az összefüggő gyümölcsöskertek több mint ezer holdas területtel egész erdőségeket alkotnak a nagy- kállói, biri, balkányi határban, az évi almatermés több mint ezer vagon. A gazdasági fejlődést követte a dolgozók jobb, kulturáltabb élete. Nagyközségünk története címmel sorozat kezdődött, az első részben a község nevének eredetével foglalkozik a cikk írója, Zsadányi István. A lap januári portréja Márton Mihályról, a gazdaság üzemmérnökéről készült. A Keletmagyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalat lapjában elemző tudósítást olvashatunk a munkásműveltségről, amelyet a KE- MÉV pártcsúcsvezetősége tár. gyalt legutóbbi ülésén. Bőven van tennivaló ezen a területen — ezt a számok is bizonyítják: a vállalat kétezer dolgozójából a nyolc általánost el nem végzett munkások száma meghaladja az ezer főt. A dolgozók esti általános iskolájában sajnos csak 17 KEMÉV- dolgozó tanul, ez elég alacsony szám. Munkaidő kedvezménnyel, a dolgozók szállításával sem tudták megakadályozni a lemorzsolódást. A lap képes riportban számol be a nyíregyházi tejkombinát avatásáról, a beszámoló párttaggyűlésekről, Egy év mérlege címmel értékeli a vállalat elmúlt évi sporttevékenységét.. A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat és pártbizottság lapja kiemelten foglalkozik a Testvériség szovjet—magyar gázvezeték építésének konkrét feladataival. Főépítésvezetők számolnak be az új év első napjainak munkáiról, Lakatosok az építőiparban címmel riportot közöl a vállalat egyik kiváló brigádjának tagjairól. A vállalat gazdasági tanácsadója a munkások lakásvásárlási támogatásáról írt. öt év alatt a SZÁV 115 munkásnak adott hosszú- lejáratú kölcsönt, melynek összértéke közel tízmillió forint. 400 ezer forintos keretet biztosítottak vissza nem fizetendő támogatásra, ezen kívül 19 KISZ-fiatalnak adtak tíz-tízezer forint támogatást lakásvásárláshoz. A fogyasztási szövetkezeti mozgalom megyei lapja részletesen beszámol a megyei küldöttközgyűlésről, amelyen megvitatták az előző küldöttközgyűlés óta eltelt idő munkájának tapasztalatait. A határozatokban többek között szó van a szövetkezeti jelleg erősítéséről, a nők és a fiatalok képviseletének javításáról, a kulturális és sportevékenység fokozottabb támogatásáról. Döntöttek arról is. hogy ez év nyarára az elnökség a szövetkezetekkel együttműködve távlati fejlesztési tervet dolgoz ki a szövetkezetek profiljába tartozó ipari tevékenység bővítésére. Nagyobb felelősséggel címmel közli a lap Szilágyi Gyulának, a MÉSZÖV elnökének írását az új év teendőiről, értékeli a fehérgyarmati ÁFÉSZ elmúlt évi munkáját, tudósít a Kelet Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalt tevékenységéről, a könyv, hetek eredményeiről és beszámol arról, hogy mit tettek a lakásszövetkezetek a kormányprogram megvalósításáért. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat dolgozóinak lapja tudósít a MEZÖGÉP- tröszt vezérigazgatójának sajtótájékoztatójáról, amelyen a vállalatok legfontosabb fel. adatairól volt szó. A tröszt legfontosabb tevékenysége továbbra is a mezőgazdaság gépparkjának alkatrészellátása, a kiemelt programokban szereplő ágazatok gépesítése. A lap januári száma beszámol a vállalat vezetőségének januári tervtárgyaló üléséről, amelyen meghatározták az 1974. év feladatait, amely szerint havonta több mint félmilliárdos bevételt kell teljesíteni a vállalatnak. Munkásőrök ünnepi egységgyűléséről tudósít a lap, megemlékezik a nyugdíjasok találkozójáról, bemu. latja a Falu a szocializmus útján című kiállítást és egy hír: január elején 26 MEZÖ- GÉP-dolgozó indult tapasztalatcserére az NDK-ba. a Forschrilti céghez. A dolgozók hat hónapot töltenek a testvérvállalatnál. Összeállította: Kotlath Adrienne ErkeS-koncert betyároknak A kondorost csárda történetéből Ma már csak egy kétnyílású kéménye áll annak a csárdának, ahol 125 éve még itta a bort az öreg bojtár a csárdabeli szépasszonynál. Akkoriban a kémény egyik szárnyán a füst. a másikon a betyárok távoztak, ha úgy adódott. De azt is mesélik — kérdés, igaz-e —, hogy ez a „vészkijárat” alul egy hatalmas pincébe vezetett, ahol lovaikat rejtették el a betyárok. Mindezt ma már talán csak egyedül Szepesváry Iván vasdiplomás főmérnök tudja, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy a legkülönbözőbb forrásokból — nem utolsó sorban a családi szájhagyományból — kibányássza mindazt, ami a nevezete* kondorosi csárda históriájából ma még rekonstruálható. A csárdabeli szépasszony ugyanis, Bagi Pálné. Ada- mik Anna a kitűnő idős műszaki szakember dédanyja volt. Amint a dédunoka az újságírónak elmesélte, a csárdát az 1770-es évek táján még pusztai környezetben építették. Azért ide. mert itt találkoztak össze az ország, utak Szarvas. Endrőd. Gyónna. Békéscsaba és Szentes felől. Attól kezdve itt pihentek meg az utasok, s itt ütöttek +"""át időnként a betyárok is. gyakran éppen a csárda jópénzű vendégeit várva. A XXX. században ez volt az egyik főhadiszállása Rózsa Sándornak. Kanalas Menvhértnék és sok más híres betyárnak. Voltak a csárdának másfajta vendégei js. Járt itt Petőfi Sándor és Arany János, Erkel Ferencnek pedig egészen különleges élményben lehetett része a kondo. rosi csárdában. Egy ízben éppen akkor utazott erre, amikor Rózsa Sándor és cimborái itták a bort a szépasszonynál. Mikor a betyárok megtudták, micsoda nevezetes vendég érkezett a csárdába, nemhogy kifosztották volna, hanem a „deii- zsáncról” becipelték zongoráját az ivóba s ott Erkel valóságos hangversenyt adott a pusztai vendégeknek. A fizetség a műélvezetért nem maradt el. A betyárok szinte bandériumba szerveződve elkísérték a nagy művészt egészen Szentesig. nehogy más betyárok részéről valami kellemetlenség érhesse. Mert ezt kívánta a betyárbecsület... Vagy száz esztendő is eltelt, mire a pusztán a régi csárda köré letelepedett a falu is. Kondoros. Ma pedig a csárda — bocsánat: vendéglátóipari egység — már nem a betyárok tanyája. Időnként a cigány vagy egy- egy magnó muzsikál benne. Nem a puszta lovagjai iszogatják a szépasszony borát, hanem a környékbeli tsz. tagok söröznek, boroznak — uram bocsá’ — feketéznek. s néha-néha eldúdolják a régi nótát, hogy kondoros! csárda mellett gulya, ménes ott legelgot.„
