Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-27 / 22. szám
*WJW-WX(5YAftO*S2Ä<5 — VASÁRNAPI Sffip;egEW «. tM0 Í9T4 Január S8, Nők a közéletben Egyenlő esélyekkel Rendeletek, határozatok sora becsüli meg a nőket. De vajon a hétköznapokon megbecsülik-e azokat, akik családokat tartanak össze, ledolgozzák a napi nyolc órát, végzik az otthoni munkát, és nagy részt vállalnak a közösség ügyeiben? Válaszoljanak erre ők, a legilletékesebbek: az országgyűlési képviselő, a tanyai tanácstag és az ifjúsági vezető. Család és közösség — Két része van a dolognak — kezdi a beszélgetést Rubóczki Istvánné ibrányi országgyűlési képviselő —, az egyik, hogy mit tesz az ember a családért, a másik, hogy mit tesz a szűkebb közösségért, a társadalomért? Csak az a nő állja meg. a helyét, bármilyen munkakörben, aki megtalálja a kettő harmóniáját. Mert mindkettő tulajdonképpen egy feladatot ad: értelmesen, emberi módon élni. És ebben nincs különbség nő és férfi között. Két gyereket neveltem, úgy érzem valamennyien megtaláltuk a számításunkat. A munkámban sem csalódtam. Húszévesen kerültem pénztárgép mellé, hosszú évekig voltam boltvezető, és annak is jónéhány éve már, hogy a takarékszövetkezet elnöke vagyok. Az országgyűlésen 11 község képviseletében veszek részt. És ne higgye, hogy könnyű út volt. A férjem is, én is sokat tanultunk, és még akarunk tanulni. Elgondolkodik. Nem látszik rajta fáradtság, pedig az utóbbi napokban is sok volt a munka. — Vállalta az ember, hogy csinálja, ami tőle telik. Érdekes, a mi családunkban szinte mindenki szófukar, ritkán szólnak. Én valahogy messze estem a fától. Bár én is csak akkor szeretek szólni, amikor van mondani- ■ valóm. Csak egy dolog bosszant néha. Ne- ■ künk nőknek, nagyon sokat kell dolgozni '■ azért, hogy elismerést szerezzünk. Megköve- ! telik, ami egy férfinél természetes. A képvi- ' selőcsooortban a hat nő igazi kollégája a férfiaknak. De a hétköznapi munkában még mindig megvan az a rossz szemlélet, hogy ..nem érünk annyit”, hiába törjük az utat. És ebben nem a rendeletek, határozatok a bűnösek, azokban megkapjuk a megbecsülést. De a gyakorlatban sokszor másképpen alakul. Ez évszázadok óta bennük,van az emberekben, és ezt a legnehezebb elhomá- lyosítaniT' csületet szerezni egy asszonynak közösségi munkával. Pedig én úgy látom, hogy mi nők, erőszakosabbak és rámenősebbek vagyunk, ha el akarunk intézni valamit. És talán jobban várunk egy-egy elismerést. Voltam én is úgy, hogy na, most abbahagyom! És az olyan sokáig tüskét hagy az emberben. Nem akartam mondani, de mégis kimondom: fiatal korom óta sokat jártam, dolgoztam, nem is vártam érte semmit. De amikor özvegyen maradtam az öt kis gyerekemmel, akkor én is vártam volna támogatást, hogy megfelelő munkát kapjak, csak annyit, és ne kelljen kilométereket gyalogolni. Akkor az nagyon fájt és bevallom fáj még most is. Mégis túltettem magam rajta, mert nem engedte a becsületem, hogy megállják. Terv, eredmény Hegedűs Erzsébet húszéves. KISZ-titkár a gumigyár ibrányi egységében. Lányok, asz- szonyok között dolgozik, kevés a férfi. A fiatalok között már más szemlélet van, itt könnyebb a boldogulása egy nőnek. Nincs is annyi otthoni gond, de mégis ez az az idő, amikor felkészülhet az ember a közéletiség- re. — A megvében egyre több olyan munkahely van, ahol a dolgozók nagy többsége nő. — így van, és ez jó dolog. De az már korántsem, hogy ezek nagy részének férfi a vezetője. Nem vitatom, hogy értenek hozzá, de vannak dolgok, amit egy nő nem mond el a férfi vezetőnek, mert szégyenli és az a vezető csak annyit lát, hogy esetleg napokig gyengébb a munkája, de azt nem tudja átérezni, hogy otthon esetleg beteg a gyerek, vagy más gond is van. Ha meg is érti, nem találok jobb szót —, nem érzi, mert ezt csak az tudja, aki maga is volt már ilyen helyzetben. Én azt tartom legfontosabbnak, hogy el tudjak számolni a napjaimmal, ha megkérdezik, el tudjam mondani a jót, a hibát is, hogy tenni tudjunk érte. Becsület dolga Felvételünk a Vürőshadsereg ntl játékboltban készült, ahol most a gyerekkocsiból kinőtt gyerekek számára kapható bicikliket, játékautókat láthatjuk — az igen keresett gyermek" kocsik helyén. Hol volt, hol nincs... Gyermekholmit kértünk... Ónodi Andrásné a Nagyerdő-tanyát képviseli az ibrányi községi tanácsban. Hetven család ügyes-bajos gondja az övé. Már nem fiatal, öt gyermeket nevelt fel, mind kirepült a fészekből. Tanácstag tizenhat éve, nőbizottsági tag, fmsz igazgatósági tag, tagja a téesz ellenőrző bizottságának, bírósági ülnök. És megtörténhet, hogy még valamit kifelejtettünk. .. Önodiné, a téesz egyik irodáját takarítja, minden reggel három órakor kel... — Befűtök, rendet teszek az irodában, megvárom, míg lezárhatom a kályhákat, akkor már nyolc óra körül van. Utána indulok haza. végzem a napi munkát. Délután, mire az ember hazaér, sokszor már nem is vagyok otthon, mert intézni kell hetven család sorsát, eleget kell tenni a kötelességnek Most is olyan mérges vagyok: nem tudtuk elintézni, hogy bejöjjön a busz a gyerekekért iskolábamenet a tanyáról. Azt mondták. hogy nem tud megfordulni pedig hám kocsi, meg a dohánygyári busz is megford"1 ott! — Nem most kezdtem ezt a munkát, talán ezért is olyan nehéz lemondani róla Negyvenötös párttag vagyok, volt részem jóban. rosszban. Akikkel együtt kezdtü' azok már mind visszavonultak, elfáradtál' Nekem is nehezen bírja már a lábam a sok járást, és akkor fáj a legjobban, amikor nem értékelik az ember munkáját. Nehéz be— Fiatal a gyáregység, a KISZ-szervezet és fiatalok a dolgozók is. Nálam már természetes igény, hogy vezető legyen olyan nő is, aki rátermett, aki érti a közösség gondját. Ez a válaszom. Nekem még több a tervem, mint a felmutatható eredményem. Úgy gondolom, hogy a nők is teljesíteni tudják a rájuk bízott feladatokat, legyen ez vezetés is. Mi több jót tapasztaltunk, mint rosszat, ez ad erőt, lendületet. A mai fiatal lány és fiú egyenlő esélyekkel indul —, úgy gondolom. A munka, a tapasztalás dönti el, hogy ki mennyit ér. — Ha családja lesz, akkor is ezt mondja majd? A nőnek mégiscsak több gondja van otthon is.? — Szeretném ezt mondani. És az az igazság, hogy ez szerencse kérdése. Milyen társat találok majd? Olyat, aki megérti, hogy a napi munka mellett, van egy másik fajta munka is, a közösségért, vagy olyat, aki eleve elutasítja ezt? Ez a jövő kérdése. De mondjam erre azt, hogy az ember azért mégis csak kovácsa életének? Nem érzek versenyfutást a férfiakkal, ha bejönnek a srácok a KlSZ-gyűlésre, mindig segítenek. Van sok jó javaslatuk. És ez a vezetőnek szól, mert ők is választották. Kolláth Adrienne Ruházatunk kiválasztása nem egyszerű dolog, hiszen jónéhány szempontot figyelembe kell venni a vásárlásnál, s még azzal is számolnunk kell, hogy elképzelésünk, ízlésünk nem mindig találkozik a kereskedelemben kapható ruházati cikkekkel. A gyerekek ruházatának megválasztása még nagyobb körültekintést igényel, náluk a figyelembe veendő szempontok köre bővül, esetükben igen fontos követelmény: ruházatuk az egészséges testi fejlődésüket szolgálja! Gondolunk itt például a cipő megfelelő méretére és minőségére, vagy az érzékeny bőrű gyerekekre, akiknek esetleg műszálból készült ruhácskát vagy fehérneműt nem vásárolhatunk. Végül mondjuk meg őszintén, gyerekeinket szeretjük ízlésesen, szépen öltöztetni. Egyszóval nem egyszerű dolog a vásárlás, hiszen nemcsak szép, ízléses, a célnak megfelelő árucikkre tartunk igényt, hanem pénztárcánkhoz méretezettre, árban elfogadhatóra. Bébiholmi Az elmúlt héten megnéztük azokat az üzleteket Nyíregyházán, ahol gyerekruházati cikkeket árusítanak, külön figyelemmel tartottuk a bébiholmikat, ugyanis a közelmúltban kismamák panaszkodtak, hogy néhány fontos, úgymond mindennap használatos dolgot nem kaptak a kelengyevásárlás alkalmával. Mi olyan időpontot választottunk ki, teljesen véletlenül, amikor néhány aprócikk mint a gumipelenka és a kifogó kivételével mindent kaphattak a kismamák a Tanács- köztársaság téri gyermekruházati boltban. Pelenka méterben és darabszámra is kapható volt, pólyabetét és huzat, rekli, vászoningecs- ke (több változatban) s most kapható volt a korábban több hétig hiányzó cikknek számító feszítőbetétes rugi pelenkázónadrág is, bár ez csak egy méretben ebből bizony nem ártana több méretet is tartani, továbbá nagyon jó lenne, ha mindig, mindenféle bébiholmi kapható volna, még átmenetileg sem volna hiány belőlük. Kocsi S ha már vizsgálódásunkat elsősorban a kismamák gondjaival kezdtük, azzal is folytatjuk. A gyermekkocsi — amely Nyíregyházán jelenleg nem kapható — ma már szinte nélkülözhetetlen a gyerek felnevelésénél. A Vöröshadsereg útján lévő játékbolt árusítja a legtöbb gyermekkocsit Nyíregyházán, ott- jártunkkor mindössze két iker mélykocsi volt kapható. Általában a gyerek megszületése után szokták a gyerekkocsit megvenni, nem úgy, hogy most van, hát megvesszük. Nagyon kellemetlen viszont, ha már kellene a kocsi (a gyereket levegőre, vagy éppen az első védőoltásra, tanácsadásra kellene elvinni) és nincs. Mint megtudtuk, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat időben és megfelelő mennyiségben megrendeli a gyermekkocsit a Trial Sport-, Játék és Hangszerkereskedelmi Vállalattól, a vállalat általában mennyiségileg teljesíti is a megrendelést — legalábbis az elmúlt évben így volt — viszont a szállítás ütemezése nem megfelelő. Előfordul, hogy egyszerre annyi kocsi érkezik az üzletbe, hogy szinte már nem tudják hol tárolni, máskor meg várni kell az újabb szállítmányra, a készlet kimerül, mint jelenleg is. Jó lenne, ha a kiskereskedelmi vállalat a megrendelésben kikötné a megfelelő ütemezésben történő szállítást. Tápszer Mama tanulni ment... A bébitápszer-hiány országos jellegű, s ezalól megyénk sem kivétel. E témával már több fórumon is foglalkoztak, melynek nyomán megoldás született: az év első napján kezdte meg a folyamatos termelést az új körmendi tápszergyár, ahol évente 1200 tonna korszerű tápszer készül. A dán licenc szerint készülő Linolac mellett háromfajta új magyar készítményt is gyártanak: a Robébi A-t az újszülötteknek, a Robébi B-t négyhónaposnál idősebb babáknak, s a Robolact-ot pedig a koraszülötteknek, illetve a legyengült csecsemők számára készítik. Reméljük, hogy e készítmények mielőbb forgalomba kerülnek, s ezzel az egész ország, így megyénk területén is megszűnik a ma még gondot jelentő tápszerhiány. Asszonyok a főiskolán Parasztasszonyok, a Nyírségi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok nőbizottságainak az elnökei Nyíregyházán egyhetes bentlakásos továbbképzésen vitatták sorsuk alakulását. A tan- folyamot a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Továbbképzési Osztálya szervezte. Az intézet szolgált otthonul is. A tanfolyam hallgatói elmondták hogy mindaz, amit az időszerű szövetkezeti politikáról’, a megye kulturális fejlődéséről, a népességpolitikai határozatról, a nőbizottságok ez évi feladatairól és a szocialista versenymozgalomról hallattak, segíteni fogja további munkájukat. Az is előkerült, hogy egyre több nő dolgozik a termelőszövetkezetekben és jobban oda kellene figyelni gondjaikra, problémáikra. Valaki közülük így fogalmazott: — A „Kossuth-díjat” a férjeinknek kel’l adni. Óriásit fejlődtek Elengedtek bennünket erre a tanfolyamra. Ma már nincs köztük egyetlen olyan asszony sem, akinek „pecsétes igazolást” kell vinni a férjnek, hogy minden nap résztvett a fgolalkozásokon. Tehát: a mama tanulni ment. — A gyerekek, otthoni elhelyezése sem volt könnyű — fegyzi meg valaki. — Víw, aki „bérbe adta” a gyerekét. Mások a nagyszülőknél helyezték el. A nagyobbak meg a papa felügyelete latt „vészelik át” a mama távollétét. Az étkezésük is megoldódik valahogy. Főznek maguknak „zsíroskenyeret”. — Sajátosan jelentkezik a szakmai fejlődés problémája — mondta a TESZÖV munkatársa. — A termelőszövetkezetekben dolgozó nők egy bizonyos százalékának nincs meg a nyol’c általános végzettsége. így a betanított vizsga letételére és a szakmunkásbizonyítvány megszerzésére sok asszonynak nincs meg a lehetősége Ezen a téren is lenne mit tenniük a szövetkezetek vezetőségének. Van közöttük olyan nőbizottsági elnök — felül a negyvenen — aki most végzi a hetedik és a nyolcadik osztályt. „Hogy agitáljak másokat a továbbtanulásra ha én lemaradok?” — mondja agitatív erővel. A témák gyorsan váltják egymást. Nyírgelse, Baktalórántháza, Nyírlövő, Tomyospál- ■a szószólói a szocialista brigádmozgalomról létükről vitatkoznak. Fogadják, hogy haza- menve kamatoztatni fogják a tanfolyamon hallottakat. így legyen. i S. L i Cipó Említettük, milyen fontos, hogy gyere-: keink kényelmes, egészséges cipőt viseljenek és sajnos az egyik legnagyobb hiányossá rS't itt tapasztaltuk. Például jelenleg nem lehet kapni 31—34-es fiú csizmát, s ez már hetek óta nincs. Mit tegyen a szülő, ha a gyerek cipője egyik napról a más’kra tönkremegy, s 17 üzletben nem kap másikat? Az időiárás- nak nem parancsolhat: ne legyen hideg, vagy nagy hó, mert nem lehet gyerek téli cipőt kapni. Sajnos a gyerekcipő választéka, minősége még igen sok kívánnivalót hagy maga után. Minden hiányzó cikket nem soroltunk fel, (hiszen ha e témánál vagyunk, beszélhettünk volna a nagyobb gyerekek számára sokszor nem kapható ruházati cikkekről is; például a pantalló hiányról stb.) nem is ez volt a célunk. Amit tapasztaltunk és megírtunk, talán elegendő annak megállapításához: mind az iparnak, mind a kereskedelemnek további tennivalói vannak etéren. Bár nem szóltunk eddig a népesedéspolitikai határozatról. de cikkünk annak jegyében született. Tulajdonképpen a gyermeknevelési cél okai szolgáló árucikkek megfelelő mennyisége él választéka, az ipar és a kereskedelem j# “gvüttműködése közvetve a nénesedésnoliti-^ kai célkitűzések megvalósítását mozdítják elő. Soltész Ague*