Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-25 / 20. szám
t. dm KetiBT.idrAtJ'?ARÖ«SZÄt? í971. Janu9r 99, Kulm Bi*t>*snj eve( várja Megkülönböztetett figyelem és rendkívüli érdeklődés előzi meg Kubában Leonyid Brezsnyevnek. a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a jövő hét elején kezdődő hivatalos látogatását. Ezekben a napokban a kubai lapok, rádióállomások nagy figyelmet szentelnek Brezsnyev személyének, a Szovjetunió sikereinek, a két párt, kormány és nép barátságának. A „Juventud Re- belde” egyoldalas képes ösz- s/leállítást készített Leonyid Brezsnyevrőt. A lap kiemeli Leonyid Brezsnyev személyes szerepét, fáradhatatlan tevékenységét a világbéke megőrzéséért folytatott harcban. Havannában már árusítják „A leninizmus útján” cimű 360 oldalas kötetet, amely az SZKP főtitkárának az elmúlt években elhangzott legjelentősebb beszédeit tartalmazza. Szerdán este a havannai televízió 20 perces dokumentumfilmet sugárzott Leonyid Brezsnyev munkásságáról, életútjáról. A „Granma” szerdai száma „Uj fejezet a szovjet— kubai gazdasági kapcsolatokban” címmel Sz. A, Szkacskovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa mellett működő külgazdasági kapcsolatok állami bizottsága elnökének cikkét közölte. A „Rádió Rebelde”. összeállítást sugárzott a Szovjetunió és a szocialista közösség országainak barátságáról. következetes békepolitikájáról, Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatos szerepéről. Xűivkov befejezte látogatását az lYOK-bavi A Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormány- küldöttség csütörtökön délelőtt felkereste Berlin egyik épülő új városnegyedét. Délben a bolgár párt. és kormányküldöttség ebédet adott Erich Honecker és az NDK-beli párt. és kormány- küldöttség tagjai részére. Az ebéden Vilii Stoph, az NDK államtanácsának elnöke és Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság miniszterelnöke tartott felköszöntőt. Délután Todor Zsivkov é6 Erich Honecker aláírta a baráti látogatásról és a két párt- és kormányküldöttség látogatásáról készült záróközleményt, valamint a két ország együttműködésének tudományos-műszaki területen való további elmélyítéséről szóló megállapodást. A Todor Zsivkov vezette bolgár párt- és kormányküldöttség a csütörtök esti órákban hazarepült a Berlin- Schönefeldi repülőtérről. Tito Indiába érkezett Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke csütörtökön ötnapos hivatalos látogatásra Delhibe érkezett. A Delhi repülőtéren Tito elnököt Venkata Giri, az Indiai Köztársaság elnöke, a kormány tagjai, parlamenti képviselők és diplomaták fogadták. A TASKS* — közleménye Január 25-től február 10-ig a Szovjetunióban rakétahordozókat bocsájtanak fel a Csendes-óceán 130 tengeri mérföld sugarú térségébe, amelynek középponti koordinátái: az északi szélesség 40 fok 37 perce, a keleti hosszúság 176 fok 57 perce. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére. hogy a biztonság megteremtése érdekében a szovjet kormány felkéri a Csendes-óceán vizi és légi útjait használó országok kormányait. adjanak utasítást a megfelelő szerveknek, hogy a hajók és repülőgépek a szóban forgó időszakban naponta 12—24 óráig (helyi idő) ne lépjenek be a körzetbe, illetve annak légiterébe. Pompidou beszéde a frank lebegtetéséről és az olajkérdésről Külpolitikai kommentár Yaxon — láthat éiü lalo&ásr köpött Pompidou elnök csütörtökön Poitiers-ban mondott beszédében kijelentette, hogy a kormány azért határozta el a frank' lebegtetését, mert a nemzetközi pénzügyi rendszer súiyos zavarai s az olajárak emelése olyan helyzetet idéznek elő, amelyben Francia- ország meg akarja őrizni cselekvési szabadságát. Az elnök hangsúlyozta, ez a döntés nem jelenti azt, hogy Franciaország hátat fordít a Közös Piacnak. Franciaország továbbra is ragaszkodik a Közös Piac fennálló intézményeihez s elszántan védelmezni fogja a vámuniót és a közös agrárpiacot. Ami az olajkérdésről folytatandó nemzetközi tárgyalásokat illeti, Pompidou elnök amellett foglalt állást, hogy a fogyasztó és termelő országok között „európai szinten” (vagyis a Közös Piac és az arab országok között), világ- viszonylatban pedig „gazdag és szegény országok” között kezdjenek tárgyalásokat. „Mi nem zárkózunk el semmi elől, csak a fenyegetőzést és az összetűzést ellenezzük.” — mondotta. Az elnök bejelentette azt is, hogy a miniszterelnököt megbízta egy két-három évre terjedő „akció-terv” kidolgozásával, mégpedig úgy, hogy több változatban is dolgozzák ki ezt a tervet, hogy azután a szükségnek megfelelő változatát alkalmazhassak. Az elnök végül arra szólította fel a franciákat, hogy a most következő bizonytalan helyzetben — politikai nézetekre való tekintet nélkül — közös erőfeszítéssel segítsék a kormányt a nehézségek leküzdésében. Az elnök beszéde előtt a baloldali pártok és a szak- szervezetek Poitiers-ben gyűlést rendeztek. A gyűlés résztvevői tiltakoztak a kormány politikája ellen, mert az a válság terheit a dolgozókra hárítja. A gyűlés több résztvevője később a városháza előtti térre vonult, ahol délben az elnök beszédet mondott. A téren kisebb incidensekre került sor, amikor a rendőrök visszaszorították a kormányt bíráló jelszavakat hangoztató tüntetőket. Zieglei* a Hatergate-űgvről Ronald Ziegler, a Fehér Ház sajtófőnöke csütörtöki rögtönzött sajtóértekezletén kijelentette: nem hiszi, hogy Nixon elnök hajlandó lenne találkozni a szenátus Water- gate-vizsgálóbizottságának tagjaival, ha a bizottság ilyenértelmű kéréssel fordulna hozzá. „Ha azonban a bizottság írásban tenne fel kérdéseket a Fehér Háznak, akkor az elnök jogi tanácsadója megfelelő választ fog adni” — fűzte hozzá Ziegler. Nem kommentálta a képviselőház 38 tagú jogügyi bizottsága 15 tagjának azt a csütörtöki döntését, hogy felhatalmazást kér a kongresz- szustól az elnök esetleges elmozdítására irányuló vizsgálat folytatásához. Az egyiptomi külügyminiszter befejezte szovjetunióbeli látogatását (Folytatás az 1. oldalról) sül veszik a Palesztinái arab nép jogfosztottságát, hogy az izraeli népnek állandóan a háború és a halál fenyegetésében kell élnie. A térség összes népeinek és államainak jogait elismerő Biztonsági Tanács határozatok teljesítésének alapján reális lehetősége van a tartós és igazságos békére, állapítja meg a nyilatkozat, majd a továbbiakban rámutat: a béke megteremtése a szomszédokkal nagy lehetőségeket nyújt arra. hogy mérsékeljék a tetemes méretű hadikiadásokat, amelyek a reálbérek, a néptömegek életszínvonalának csökkenéséhez és a nyotftor növekedéséhez. az áremelkedésekhez és mértéktelen adókhoz, vezettek. A béke biztonságot teremt és számos lehetőséget nyújt maja a súlyos társadalmi problémák megoldásához a mindeddig másodrangú állampolgárokként kezelt és alapvető demokratikus jogaitól megfosztott izraeli arab lakosság hátrányos megkülönböztetésének felszámolásához. Az Izraeli Kommunista Párt — hangsúlyozza a nyilatkozat — fellép az ellen, hogy a szélsőjobboldali Li- kud-párt-tömörülés részvételével úgynevezett ..ííemzeti egységkormányt’' vagy „rendkívüli állapot-kormányt” hozzanak létre. Ez a háború folytatásához, a genfi béke- konferencia kudarcához vezetne. Az Izraeli Kommunista Párt ellenez minden olyan kormányt is. amely folytatná a területi követelések politikáját és ezzel el torlaszolná a békéhez vezető utat. (MTI) Az 1974-es esztendő első heteiben az amerikai belpolitika legjellemzőbb vonása a valóság és a látszat közötti szakadék növekedése volt. Még világosabban fogalmazva: az amerikai belpolitika és Nixon elnök személyes válsága ezekben a hetekben elbújt a nagy nemzetközi események háta mögé. Nixonnak a nemzetközi helyzet alakulása erre jótékony és kedvező lehetőségeket teremtett. A Szovjetunióval folytatott eszmecsere a stratégiai atomfegyverek csökkentéséről, a nagyszabású genfi és bécsi párbeszédek az európai biztonságról, illetve az eruopai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről — a néni' - közi helyzet hosszúlejóratra legbátorítóbb és legpozitívabb jelenségei közé tartoznak. Az, hogy a két- és sokoldalú párbeszédek létrejöhettek, elsősorban a Szovjetunió következetes politikájának következménye. Szerepet játszott azonban, hogy a tények súlya alatt az amerikai politika csúcsain megkezdődött a realitások tudomásulvétele. Miközben tehát a belpolitikában a korrupció és romlottság valóságos ösz- szeesküvése tárult fel. Nixon elnök a hangsúly némi áthelyezésével a nemzetközi arénában elért javulásra. hivatkozhatott, kiemelve persze ebben a maga szerepét. Ehhez járult az energia- válság és a vele összefüggő gazdasági problémák. Ezek arra nyújtottak lehetőséget az elnök környezetének, hogy fellépjenek az akadékosko- dók ellen, akik — úgymond — másodrendű kérdésekben indítanak támadást a Fehér Ház eilen, mialatt az elnök „az ország alapvető kérdéseivel” van elfoglalva. Ilvmó- doff az utóbbi hetekben sikerült háttérbe szorítani azt a kérdéscsoportot, amelyet a nagyvilág „Watergate-ügy” néven ismert meg. s amely tavaly Nixon személyes helyzetét is megrendítette. Az amerikai belpolitikai helyzetet tehát. 1974 elején a felszínen Nixon elnök helyzetének bizonyos megerősödése jellemzi. így például Saxbe igazságügyminiszter (akitől pedig nagy mértékben függ a Watergate-ügv különböző elágazásainak további felderítése) a minap azt mondotta: Nixon elnök hiva tali idejének végéig, 1976-ig „nem lehet majd kibogozni” az ügy szálait. E nyilatkozatból is kiderül a Fehér Ház taktikája: a vizsgálatot addig húzni, amíg az elnök hivatali ideje leiár és ezzel, politikailag az ügy érdektelenné válik! Arra is vannak jelek hógv a republikánus párt számára ez a taktika nagyon is elfogadható 1974-ben ugyanis az Egyesült Államokban újjáválasztják az egész képviselőházat és a szenátus egy- harmadát. A republikánus párt vezetői kénytelenek voltak belátni: ha Nixon helyzete látványosan rosszabbodik, vagy netán sor kerül az elnök „vád alá helyezésére”, ez katasztrofális hatással lehet a republikánus párt választási kilátásaira. Korábban, 1978 késő őszén még volt olyan irányzat a pártban, hogy a Fehér Ház és személyesen Nixon válságának megoldását siettetni kell. Egy gyors operáció esetén — véiték — rnég lenne lehetőség arra, hogy a republikánus párt újra erőt gyűjtsön a részleges kongresszusi választások előtt. Különösen akkor, ha nem engedik át a demokratáknak a hadjárat irányítását, hanem maguk a ••epublikánueok tisztítják meg az adminisztrációt. Azóta — nem utolsósorban a bevezetőben említett nem zetközi fejlemények miatt — sorsdöntő hetek múltak el és ennek a republikánus taktikának a képviselői „kifutottak az időből”. A legjellemzőbb példája ennek Goldwater szenátor néhány nappal ezelőtti nyilatkozata. Goldwater a republikánus párt jobbszárnyának hangadója. hajdani elnökjelölt. A Watergate-kérdésben tavaly ősszel még „tisztogatóként” lépett fel. Most pedig az akkor még Nixon „reménytelen mélypontjáról” beszélő Goldwater így nyilatkozott: „Az utóbbi időben erősödött az elnök tekintélye és az a képessége, hogy kormányozzon”. Közben persze a demokrata párt, ugyancsak a választások felé tekintve, egyre hevesebb támadásokat készít elő Nixon ellen. Az erősödés látszata mögött így a vaió- ságban a válság tovább folytatódik! A csata egyelőre még » képviselőház jogügyi bizottságának zárt ajtói mögött folyik és új tények nem kerültek forgalomba. A demokrata párt vezetői azonban nem csinálnak titkot abból, hoar minden erejükkel a „vád” előkészítésén dolgoznak. 1974 első felében dől majd el, hogy az adminisztráció és a republikánus párt halogató taktikája le tudia-e lassítani ezeket a törekvéseket. A Fehér Ház és a republikánusok dolgát mindenesetre megnehezíti. hogy a képviselőhöz jogügyi bizottságának élón Rodino képviselő személvében olyan elnök áll. aki minden erővel a ..vád alá helve-' zés” kierőszakolásán dolgozik. 1974 tehát döntő esztendő lesz az amerikai belpolitikai élet számára abból a szempontból: sikerül-e fenntartani az elnöki hatalom megszilárdulásának látszatát — rogv a valóságos válság még a választási időszak előtt kirobban. —.! — a Szüts LászlóPj&öUwz — Kisregény — 7. Ebben persze, több volt az aggodalom, mint a vigasz. Mi magunk sem valami nagv biztonságérzettel gondoltunk az elkövetkezendőkre. Ahogy a bakhátak közt gyülemletf a víz, hajnalra akár Tóth néni udvarát is elérhette. Ha meg tüzet fog a gáz ... Igaz, a közeli nádtetők ereszéről estére már csöpögni fog a szennyes lé. Bennem azonban egészen másfajta riadalom bújkált. Gyorsan felhúztam a csizmát, aztán az ablakba álltam. Hátam mögött Flóri kapkodta magám a munkaruhát, szótlanul. Úgy feszült köztünk hallgatása, mint egy dróthuzal. Meg kellett lazítani. — Rosszkor jött ez nektek — mondtam anélkül, hogy hátranéztem volna. — Mikor jött volna jól? — hallottam a hátam mögül A dróthuzal csak nem lazult közöttünk. Álltam az ablakban, de semmit sern láttam abból, amit az ablak elém tárt. Zsuzsát láttam, amint egy hosszú, üres folyosón közeledik felém. Léptei a fülemben kongtak, s végül már csaknem kiszakították a dobhártyámat. Akkor hideg és éles hangját hallottam. „Nem szabad találkoznunk többé!” Riadtan engedelmeskedtem. mint egy gyerek. — Küldd vissza az asz- szonyt! — mondtam. — Miért küldeném? Flóri hangja közönyös volt, s mégis könyörtelen. Jó, hogy háttal álltam neki. Nem láthatta. hogy szinte véresre harapom a számat. — Küldd vissza! — mondtam. — Mit kezdesz itt vele? Most egyhamar nem lesz megállásunk! Flóri hallgatott. Nem bírtam tovább, megfordultam. — Kész vagyok! — mondta. — Mehetünk . .. A faluban már rikácsolt a hangszóró. „Mindenki őrizze meg a nyugalmát! Ha a rendelkezéseket betartjuk semmi baj sem történhet”. De ki tudta akkor megőrizni a nyugalmát? Tódultak az emberek a falu végébe, hiába mondtuk nekik, hogy úgysem mehetnek a fúrótorony közelébe. Egy paraszt mégis a szőlőtőkék közé keveredett, az újszülött ..gejzírrel” mit sem törődve. Annál nagyobb figyelemmel vizsgálgatta a tőkéket. Rákiáltottam: — Jöjjön onnan, hé! Változatlan egykedvűséggel közeledett. Amikor hozzánk ért altkor ismertük fel benne a Zöld Mező elnökét. Elsiratta előttünk a szüretet. — Szüretelnek maguk még erről — vigasztalta Flóri. — Előbb segítettek volna permetezni, ne most! — mondta a paraszt keserű humorral. Hármasban mentünk a libalegelőre. Akkor már ott állt a Tröszt kocsija, egy mentőautó pedig a töröttlábúval épp akkor kanyarodott ki az útra. Igyekeztünk volna a többiekhez, de Zsuzsába üköztünk. Abban a félelmetes morajlásban, ami a környék levegőjét szünet nélkül betöltötte, még tétován jártunk-keltünk. Csak Flóri bizonyult magabiztosnak. mint mindig. Előrelátóan megbízta az asszonyát, hogy vásároljon hideg élőiméi, vagy két-három napra valót, addig alighanem hideg élelemre szorul az egész falu. Mintha kirándulni készülődtünk volna. Természetesen, engem sem akart kihagyni a dologból. De én leintettem. Nem szeretem. ha mások gondoskodnak rólam. És éppen Flóri felesége! Zsuzsa mégis visszafordult. Máig sem hiszem, hogy nem szántszándékkal csinálta. Azért csinálta, hogy négy- szemközt. maradhassunk, Úgy rendezte, hogy vissza kelljen fordulnia. A férje addigra már a többiek közt állt, Zsuzsa meg én- előttem, az én köpenyegemben. Majd elfeledkeztem róla! — mondta. Biztos voltam benne, hogy hazudik. Dehogyis feledkezett el róla. Engedte lesegíteni a köpenyt. Annyi év után először kerültem ilyen közel hozzá. A haja most a természetesnél is feketébb volt. A homlokára hulló tincsek így még jobban kiemelték vi- lágoszöld szemét. Csipője azóta teltebb lett, de a járása még mindig, mint a macskáé. Szinte sütött a közelsége, amikor a vállához értem. — Mióta vagy a felesége? — kérdeztem. — Nem mindegy neked?! — húzódott el tőlem. Ráismertem ingertkeltő modorára, mely egyszerre v zotta és taszította az embert. — Ugylátszik, neked sem mindegy — mondtam. — Miért? — nézett rám őszinte csodálkozással. — Máskülönben nem kellett volna bemutatkoznod — mondtam. ti cly tatjuk)
