Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-22 / 17. szám

mStfJ^TARŐRSzaa ' I «Wal é__—-----­MAGAZIN m MAGAZIN mMAGAZIN ■ MAGAZIN m MAGAZIN 88 MAGAZIN •r ik.u Városi miniautő Az „országúti cirkálók” korszaka lejárt (habár az igazán flagyméretii. több liter hengerűrtartalmú gépkocsik hazája eddig is csupán az USA volt), s helyüket egyre kisebb gép­járműveknek adjak át. Mindezt részint a mérsékeltebb üzem­anyagfogyasztás. részint a kisebb parkolási helyigény indo­kolják. Az „új hullám” egyik képviselője a nyugatnémet Lloyd Müvek kiskocsija, amelynek 250 köbcentiméteres, 12 lóerős motorjával 75 km/'óra sebességet lehet elérni'. A kétüléses, fronthajtású kiskocsi természetesen közel sem nyújtja azt a kényelmet, mint az „igazi” autók de a városi közlekedés céljaira így is tökéletesen megfelel. Szükség esetén néhány mozdulattal ponyva feszíthető az ülések fölé. A mindössze né­hány literes fogyasztás, a kocsi mozgékonysága és jó forduló­képessége. valamint könnyű parkolhatósága valamelyest kár­pótolja a kisautó tulajdonosait az „összkomfortért.” A mi­ni autó csukott változatban, és egy 30 cm-rel hosszabb cso­magtartós kivitelben is készül. Termei az ország legkorszerűbb húsüzeme Annak a nagyszabású rekonstrukciónak első szakasza­ként, amely 1,1 milliárd forintba kerül. Szegeden megkezdte termelését az ország legkorszerűbb húsüzeme. A szegedi beruházás fontos része az országos húsprogramnak. Az új üzemet az iparág legkorszerűbb gépeivel szerelték fel. Ké­pünkön: az üzem nagycsarnoka. (MTI foto — Tóth Béla felvétele) SZOVJET—AMERIKAI RÁKVÍRUS KUTATÁS Az Egyesült Államok Ot- szágos Rákkutató Intézeté­ben hat, emberi rákos daga­natból izolált vírust vizsgál­nak a kutatók. Ezeket a ví­rusokat a nemrég Moszkvá­ban járt amerikai orvosdele­gáció vitte magával az ame­rikai—szovjet közös rákvírus- kutató program keretében. Ugyanakor az amerikaiak mintegy harminc hasonló jel­legű emberi eredetű vírust adtak szovjet kollégáiknak. A vírusokat jelenleg megfe­lelő körülmények között te­nyésztik és elektronmikrosz­kópos vizsgálatoknak vetik alá. AUSZTRIA NÖVEKVŐ SZÁMÍTÓGÉPPARKJA A Bécsben megjelenő Die Presse szerint 1972-ben 833 komputerrel gyarapodott Ausztria igen fejlett számító­gépparkja. Ezek közül 475 IBM gyártmány. A lakosság számához viszonyítva a kom­puterizálás tekintetében Ausztria a vezető országok között foglal helyet: átlag 9000 lakosra jut egy számító­gép. A VJLÄG BÉLYEGKIADASA — EGY ÉV ALATT A világ évi bélyegtermését vette számba egy német bé­lyegújság. Megállapította, hogy 223 bélyeg kibocsátó or­szág közül egy év alatt 215 hozott forgalomba mintegy 8800 bélyeget és 620 blokkot. Ez azt jelenti, hogy napon­ként kb. két tucat bélyeg és két blokk látott napvilágot. Azt is kiszámították, hogy az egész világot átölelő gyűjte­mény tulajdonosának az évi újdonságokért — ha mindent megszerezhetne — megköze­lítően 200 000 forintot kellene kihúzni a zsebéből. SZENZÁCIÓ EGY SKÓCIAI VADREZERVÄTUMBAN Ezer év óta első ízben szü­letett bölény az angol sziget- országban. A Strathspeynek elnevezett borjú a skóciai vadrezervátumban született. Kincraig közelében, ahová szüleit Lengyelországból vit­ték, ahol ugyancsak néhány pár maradt csak az európai bölényből, mivel az első vi­lágháború során ott is csak­nem kipusztult. A JÖVÖ A TISZTÁBB, HALKABB AUTÓBUSZOKÉ Elektromos autóbuszok prototípusai közlekednek kí­sérletképpen Leeds, Sheffield, Birmingham, és Bolton utcá­in. Az angol kereskedelem és iparügyi minisztérium most adta ki az első jelentést a tapasztalatokról, amelyek óvatosan bizakodók. Egyelőre azt vizsgálják, hogy mint tömegközlekedési eszközök milyen mértékben válnak be technikai szempontból a 26 személyes, teleppel működő autóbuszok; költségszámítást azonban még nem végeztek. Mindenképpen előnyös lenne az ilyen autóbuszok kikísér­letezése, mert nem szennye­zik a levegőt és halkabbak is, mint a hagyományos köz­lekedési eszközök. VÍZGAZDÁLKODÁS A SZOVJETUNIÓBAN A vízkészletek racionális felhasználásával kapcsolat­ban széleskörű kutatási programot dolgoztak ki a Szovjetunióban. A húszéves program előirányozza a víz­gyűjtők, folyók és földalatti forrósok, vizsgálatát valamint a vizek beszennyeződését megakadályozó intézkedések kidolgozását. Az északi és a szibériai folyók vizének egy részét ä Szovjetunió vízhi­ánnyal küzdő déli területei­re vezetik majd. Hatékony víztisztító rendszereket kons­truálnak az ipari szennyvíz tisztítására és a vízgyűjtők beszennyezésének megaka­dályozására. A globális víz­gazdálkodási program új öntözőrendszerek és vízsőta- lanító berendezések létesíté­sét is előírja. A kutatómun­kában körülbelül száz kuta­tóintézet vesz részt A légkör vallatása Miért fordulnak elő hibás időjárás-prog­nózisok? Miért nem tudjuk mindmáig ©gy hehe, egy hónapra vagy egy évszakra előre­jelezni az időjárást? A meteorológusok meggyőződtek arról, hogy az egész bolygó „kiindulási feltételei” ismeretében lehet időjárás távprognózist ké­szítem. Köznapi nyelven ez azt jelenti, hogy a prognózis elkészítésekor tudni kell, mi tör­ténik a Föld légkörében, nem szabad szem elöl téveszteni az időjárásban érlelődő konf- Ulrtusokat; mivel azok légköri katasztrófákká ejlodhetnek, például hosszú időre megakadá­lyozhatják a normális légáramlást, megzavar­hatják a pára és a csapadék nyugatról keletre való áramlását, azaz az óceánról a kontinerte fele irányuló nedvességtranszportot. Az óceáni térségekről származó információ egyelőre nem kielégítő, a déli féltekéről pedig egyenesen szegényes. Ez körülbelül ugyanazt jelenti, mintha egy olyan filmet néznénk, ahol a kockák kétharmada tönkrement, vagy ki­vágták őket­Számtalan kérdés merül föl: milyen gyak* ran kell naponta megfigyeléseket végezni? Mi­lyen elemeket és milyen részletesen kell rög­zíteni a térben? Milyen sűrűn kell elhelyezni a meteorológiai állomások hálózatát (mindez száz vagy minden ötszáz kilométeren), hogy részletesen kirajzolhassák a légkör állapotát? Ezeket az alapvető problémákat két irány­ban kell megoldani. Egyrészt elméleti számí­tásokkal, amelyekben teljes polgárjogot nyert a légköri folyamatok számítógépek segítségé­vel való számszerű modellezése, másrészt pe­dig többé-kevésbé sűrű állomáshálózatok se­gítségével végzett megfigyelések útján. Szilárd kísérleti alapon elméleti számítá­sok is végezhetők és nyomonkövethető, meg- felel-e a valóságnak az előrejelzett időjárás. Az is kiderülhet, hogy ilyen megfigyeléseket egyes esetekben keveset, máskor pedig túl so­kat végeztek. Lehet, hogy optimális megfigye­lő rendszert kell majd kidolgoznunk. Akkor mélyen és megbízhatóan megismerhetjük a légköri folyamatok fizikáját, és tökéletesebb időjárás előrejelző metódust dolgozhatunk ki. Eddig a különböző országok maguk pró­bálták megoldani (egyformán sikertelenül) az időjárás távprognózisok problémáját. Most viszont az egész világ meteorológusaj arra a meggyőződésre jutottak, hogy ilyen nagysza­bású, az egész bolygóra kiterjedő feladatot csak közös erőfeszítésekkel lehet megoldani­A tudósok a- globális légköri folyamatok vizsgálatára nemzetközi kutatóprogramot dol­goztak ki (PIGAP). Ez a program a különféle megfigyelések sorozatos, folyamatos elvégzé­sén alapul. Ezek a megfigyelések képezik a bolygó légkörében kifejlődő folyamatok leírá­sára vonatkozó jövőbeni számítások alapját. E kísérletek többsége helyi jellegű (például tró- pikus, amelyeket az Atlanti-óceán egyenlítői zónájában végeznek majd). A legfőbb kísérlet — a globális, egész bolygót felölelő — még csak 1977-ben várható és legalább egy-másfél évet igényel. Bolygónk felszíne több mint 500 millió négyzetkilométer területű. A megvalósítandó kísérlet méretei is ily nagyok. Pontos készü­lékekkel és precíz tervekkel kell ellátni a számtalan kutatócsoportot­Milyen megfigyelő rendszeréle üzembeállí­tását tervezik 1977-ben? Legalább három alap­vető rendszerre van szükség, nem beszélve a kisegítőkről. Az első, már most is működő Rendszeres meteorológiai méréseket végző hajó. rendszer, a meteorológiai és aerológiai megfi­gyelő hálózat. Ez a hálózat a globális kísérlet időpontjáig tovább növeli állomásainak szá­mát. A második, a közel másfélezer kilométer , magasra felbocsátott orbitális meteorológiai műholdak rendszere. A harmadik alapvető rendszer a Föld egyenlítői síkjában 36 ezer kilométer magasan keringő geostacionárius műholdak rendszere. Az egyik ilyen mesterséges holdat a Szovjet­unió juttatja az Indiai-óceán felé, kettőt az Egyesüli: Államok, egyet az európai országok^ egyet pedig Japán — egy amerikai hordozóra­kéta segítségével. A légkör különböző rétegeit» . fényképező mozdulatlan geostacionárius mű­holdak lehetőséget adnak az időjárás legfon-i , tosabb elemeinek észlelésére — felhőrendsze­reket. azok mozgását figyelik meg, megható- . rozzák a trópusi és egyenlítői övezetében a szél sebességét és irányát. Ezen kívül az egyenlítői zónában és a déli félteke tengerei fölött 12—20 kilométer magas­ságban kisegítő, hosszú ideig funkcionáló ku- tatóléggömb-rendszert is felbocsátanak- Ezek! a léggömbök körülbelül félévig tudnak a lég­áramlatok hatása szerint mozogni a Földgolyó körül, automatikus méréseket végeznek és az eredményeket rádión köziig a földi megfigyel lő pontokkal. A másik kisegítő rendszert előre megvá­lasztott pontokra indított kutatóhaiók alkot­ják, valamint az óceán sok pontját felállí­tott. bójákra rögzített meteorológiai állomá-4 , sok. A légkör „ostroma” tehát széles körbenj tervszerűen nemzetközi program szerint mái* 1977-től folyik. * £ TÁVIRÁNYÍTÁSÚ ROBOT Sok olyan helyzet adódhat az életben, amikor az ember által távolból irányított robotnak kell elvé­geznie veszélyes feladatokat (pl. bombákból a gyújtószerkezetet eltávolítani, mentési műve­letet végezni sugárveszélyes környezetben, stb.)- E célra egyre tökéletesebb szerkezeteket hoznak létre a kutatók. A képen látható — nyugatnémet gyártmá­nyú — robotember „szeme” a fej magasságá­ban levő két tv-kamera, amellyel áttekinthető az a terület, ahol az elektronikusan vezérelt karoknak egy bizonyos feladatot el kell wé» gezniük. A kamerák a munkát irányító, tá^ volban elhelyezkedő szakember előtt egjn képernyőre vetítik a „látottakat”. A szakéin*; bér vállán manipulátor van, amelynek mozJ dulataival ugyanolyan mozdulatokra ad pa­rancsot^ a „robotember kezeinek”. Miközben tehát ő utánozza (szimulálja), a robotember elvégzi a szükséges munkát. A robotnak éa irányítójának egymástól való távolsága akár több kjlometef is lehet j,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents