Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-19 / 15. szám
Polgári védelem Jfeüélílefünli a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója A mezőgazdaság védelméről írásunk első része december U-t arámiinkban Jelent meg. A védelemnek ki kell terjednie a mezőgazdaság teriile, iéo élő dolgozókra, lakosságra, az állatállományra, élelmiszerekre. a mezőgazdasági termelésre, takannánykészletre és vízkincsekre, stb. Annak érdekében, hogy a tömegpusztí. to fegyverekkel végrehajtott támadás következményei a mi_ rámáiig mértékre legyenek csökkenthetők, a károk eredményesen és gyorsan helyreállíthatok legyenek számos megalapozott intézkedést kell már békében és adott esetben is foganatosítani. A mezőgazdasági termelés a társadalom a létéhez eleik gedhetetlenül szükséges táplálkozásbeli igényeiket elégíti ki, alapvetően szükséges a mezőgazdaság védelmét komplex módon megoldani. A radioaktív anyagokkal szennyezett területen különösen a kezdeti időszakban az élő szervezetek kj vannak teve a radioaktív anyagok ionizáló sugárzásának. A rövid felezési idejű radioaktív anyagok lebomlásával a kezdeti időszakban jelentősen csökken a szennyeződés mértéke. Bizonyos idő eltelte után olyan helyzet alakul ki amelyben nem a növény, zet és az állatállomány felületi sugárszennyezettsége jelenti a főveszélyt, hanem a növényzet anyagcseréjével beépült radioaktív anyagok, illetve az ezekből származó élelmiszerék és takarmányok, következésképpen az állati eredetű terme, kék szennyeződése. Bonyolult a szennyezési szinték mégha, tározása és körülhatárolása a mentés, mentesítés, valamint a mezőgazdasági termékek fogyaszthatőságának felelősség- teljes eldöntése szempontjából. A mezőgazdasági dolgozók és a lakosság veszteségeinek csökkentese érdekében az erkölcsi politikai és szakmai felkészítés alapvető feladat. El kell érni hogy a lakosság is. merje a védekezés módszereit és helyesen tudja a megfelelő eszközöket előkészíteni és alkalmazni. Olyan erkölcsi, politikai szilárdsággal és szakmai tudással rendelkezzen, hogy el tudja viselni egy esetleges háború várható nehézségeit. A tömegpusztító fegyverek ellen a mezőgazdasági területen élő dolgozók, a lakosság és a mezőgazdasági üzemek vedelme rendkívül összetett feladat. Az állatállomány védelme. A mezőgazdasági üzemek lehetőségeit és adottságait figyelembe véve, az állatállomány vedelme érdekében olyan műszaki jellegű intézkedések megtétele és korlátozó rendszabályok bevezetése válik szükségessé, amelyek biztosítják az állatállomány radioaktív ki- szorodás elleni védelmét. Az állattartási épületek már ón. magukban minden átalakítás nélkül is bizonyos fokú védelmet nyűjtanak. A védelem fokát növelhetjük azáltal, hogy az épületeken olyan átalakításokat eszközlünk amelyek minimálisra csökkentik a radioaktív por behatolásának lehetőségét. Az épületeken lévő résekét, nyílászáró szerkezeteket átmeneti időre lezárjuk és szigeteljük, ezáltal a külső szennyezett levegőnek az istá Materbe való bejutásét- megakadályozzuk. Ilyen esetben a fából készült szánben tó «százalékos, a téglából készült épületben ,85 százalékos, g. földalatti létesítményben 39 százalékos csökkenés érhető el a külső sugárzáshoz képest. Légszívó szűrő-berendezés hiányában a lezárt helyiségeket időnként szellőztetni kell. A kényszer szellőztetései* épületeknél is törekedni kell legalább arra, hogy az istállótérbe jutó levegő bizonyos fokú szűrésen menjen keresztül. Ezért célszerű ha a szellőztető kürtökbe a tolózárra szűrő, betéteket helyeznék el (például fakeretre erősített többrétegű zsákszövet). A termények és takarmányok védelme. A radioaktív kiszóródás és vegyi szennyeződés elleni védelem szempontjából olyan takarmány tárolási módok jöhetnek számításba, amelyek már eleve biztosítják a légmentes zárást. Legelő, nyösebb tárolási mód a silózás, ami háború viszonyai között könnyen megvalósítható. A burgonya, takarmányrépa, zöldségféle vermeléssel történő tárolása megfelelőnek látszik a radioaktív kiszóró. dás hatásai ellen is. A szennyeződés elleni védelem szempontjából arra keli törekedni, hogy a befedő földréteg vas. tagsága megfeleljen a sugárzás erősségének. A gabonatárolók kisebb ré6ze számítható védelmi szempontból a korszerű raktárak közé, ahol a radioaktív kiszóró, das elleni védelem aránylag tói biztosítható. A tárolók többségé regi építésű magtár, vagy egyéb korszerűtlen épület. A védelem fokának növelése érdekében szükséges még a zsákokat ponyvával, műanyagfóliával, vagy ezek hiányában 6zalmagyékénnyei. esetleg egyszerűen 25—30 centi vastagságú szalma, vagy kukoricaszár réteggel befedni. A szemes takarmányok közül legnehezebb feladat a ku. korica tárolása és védelmének biztosítása. A kukorica az összes szemestermények: között a legnagyobb nedvessegtar. talmú. ennek következtében a legromlandóbb. A betakarított kukoricatermés legnagyobb részének tárolása a természetes száradást biztosító kukoricagórékban történik. Marad tehát a kukorica tárolását és kiszóródás elleni védelmének biztosításánál is az olyan tárolási mód alkalmazása, ame- lyeknél a tárolótér levegőt át nem eresztő módon van 6zi. getelve A szálas takarmányok radioaktív kiszóródás elleni védelmének biztosítására csupán olyan intézkedéseket tehetünk és olyan tárolási módokat választhatunk amelyek figyelemmel vannak a könnyű mentesíthetőségre. A szálas takarmányokat a gazdaságok szénapajtájában nyitott színekben, szabadtéren, széna- és szalmakazlakban tárolják. Ilyen tárolási módok mellett a szennyeződés elkerülésére egyetlen lehetőség a kazlak befedése, műanyagfóliával. Mű. anyagfóliák hiányában meg kell elégedni a kazlaknak szalmaréteggel. kukoricaszárral, sással való befedésével. A víz védelme. A vízellátás biztosítása háború esetén legalább anyira fontos és megoldásra váró feladat, mint az élelmiszervédelem. A vízellátás legkorszerűbb formája a föld alatt vezetett vízrendszer (törpe vízmű) amely az egyéb ként is megkövetelt higiéniai követelmények betartása mellett a radioaktív anyagokkal való szennyeződés megelőzése szempontjából is a legideálisabb. A víznyerő helyek szeny- nveződésektöl és fertőzésektől való megvédésének közegészségügyi és állategészségügyi jelentősége közismert, háború esetén a veszély, s ennek következtében a nrobléma Í6 meg. nő. A mezőgazdasági üzemek dolgozói: 1974—75 években e kérdésekkel a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium által kiadásra kerülő tankönyvek alapján szakmai kiképzésekben részesülnek A termelés és védelem megszervezéséért ^^gzdasájjok vezetői, az üzemi polgári védelmi parancsno. 11 megye legnagyobb Szeme: a vasút Beszélgetés Szegedi Nándorral, a debreceni vasútigazgatcval Megyénk vasútjai a Debreceni Vasútigazgatósághoz tartoznak. A nyíregyházi, záhonyi kiemelt csomópontokon, továbbá megyénk egész területén a vasút minden szervénél évről évre szervezettebben és jó eredménnyel végzik a polgári védelmi feladatok végrehajtását. A debreceni vasútigazgatóság vezetőjével, Szegedi Nándor elvtárssal ezekről a kérdéseiéről beszélgetett munkatársunk az 1973. évi kiképzés eredményes befejezése alkalmából. — A debreceni vasútigaz- gatóságnak nagyon fontos népgazdasági feladata a vasúti szállítások lebonyolítása. Hogyan illeszkednek a polgárt védelmi feladatok ebbe a nagy gazdasági munkába? — Hivatásunknak megfelelően állampolgári kötelességünk erősíteni és állandóan növelni a vasút honvédelkapcsolatos tennivalókra. A vasút dolgozóinak számolniuk kell azzal, hogy a jelenlegi feladatok, — melyek sok esetben csak jelentős erőfeszítések árán hajthatók végre — egy esetleg bekövetkező rendkívüli időszakban még fokozódnak, s a munkakörülmények még nehezebbé válnak. A vasútnak ilyen körülmények között is el kell látni a katonai, a lakosság és általában a népgazdaság részére szükséges szállítási feladatokat Mindez valamennyi vasutas dolgozótól nagyfokú áldozatkészséget és munka- területén bátor helytállást követel meg.•Rendkívüli körülmények között az ellenség által okozott rombolások gyors helyreállítása és emberi életek -és nemzeti értékek megmentése, a vasúti forgalom folyamatos fenntartásának biztosítása olyan feladatokat jelent, melyek eredményesen csak megfelelő polgári védelmi ismeretek birtokában és kellő felkészítés alapján végezhetők eL — Hogyan történik az igazgatóság dolgozóinak szakmai, illetve általános polgári védelmi felkészítése? — A .polgári védelem országos parancsnokának utasítása. illetve a PVOP irányelve alapján mi is kidolgoztuk a közlekedés egész területére az 1971—75 évre vonatkozó kiképzési feladatokat meghatározó utasítást, mely kötelező valamennyi KPM szolgálatra, önvédelmi szervezetre és alegységeire valamint a szervezetekbe be nem osztott valamennyi vasutas dolgozóra. — A KPM szolgálat parancsnokai és az önvédelmi szervezetek parancsnokai, pami felkészültségét. Ennek érdekében szükséges, hogy a vasút valamennyi dolgozója megtanulja és elsajátítsa az alapvető polgári védelmi ismereteket, melyekre múlhatatlanul szükség van ahhoz, hogy — saját egészsége és életvédelme érdekében is — rendkívüli körülmények között el tudja látni a reá háruló vasúti szakmai feladatokat. A vasúti pálya és berendezései helyhez kötöttek, ezért a támadó fél részére a vasút elsőrendű fontosságú célpontot képez. A II. világháborúban is óriási károkat szenvedett a vasúti közlekedés. A vasútnak a népgazdasági szerepe, vele szemben támasztott követelményei bizonyítják annak szükségességét, hogy már békeidőben kiépítse, megszervezze, kiképezze a polgári védelmi szervezeteket, kioktassa a vasút valamennyi dolgozóját a legszükségesebb magatartási és életvódelemnrel rancsnok-helyettesei és törzsparancsnokai kiképzését évi 40 órás — egyhetes — bentlakásos továbbképzéseken határoztuk meg. Nagy súlyt helyezünk a továbbképzés előadóinak kiválasztására, a lehetőségek határán belül a korszerű — vizuális audiovizuális — szemláltethetősé- gekre és ezek a kiképzések minden esetben gyakorlattal fejeződnek be. A KPM-szol- gálat törzstagjainak és az önvédelmi szervezetek, parancsnoki törzsének évi 16—16 órás továbbképzést tartunk. A KPM-szolgálat részére 2 napos összevont továbbképzést kell tartani, hogy az alakulatok együttműködési fel- készültsége a záró gyakorlaton lemérhető legyen. —r Az önvédelmi szervezetek parancsnoki törzsei részére szintén 16 ó.rás továbbképzés keretén belül történik a felkészülés üzemen belül 4—4 órás foglalkozásokkal, A parancsnoki állomány továbbképzésénél rendszeresen igényeljük a területileg illetékes államigazgatási szervek segítségét — előadók, műszerek, fi Írnék, stb. — mélyeket minden esetben ki is elégítenek éi az komoly segítséget jelent szolgálati helyeink részéré. A parancsnoki. állomány továbbképzéséit törzsvezetési gyakorlatokká! fejezzük be. A tör?s- gyákórtatok éyről évre fejlődnek. Ez annak aZ eredménye, hagy a parancsnoki állomány felkészítése —- parancsnok, paranasnokhelyet- tes, tőresparancsnök egyhetes bentlakásos kiképzése, a területikig illetékes polgári védelmi parancsnokságok segítése — a megfelelő szinten történik. — A helyreállít* alakulatokban, valamint az önvédelmi szervezetekben beosztottak szakmai továbbképzését évi lé—12 Urában határozták meg. Hogyan végzik ezt munkát? — A felkészítési programunk legnehezebb részét ez a kiképzési forma adja. A helyreállító alakulatba beosztottak kiképzését a munkahelyeken kell megoldani, ott, ahol éppen dolgozik *z alakulat. Az önvédelmi szervezetekbe beosztott állomány kiképzése az üzemen belül történik. De nagyon sok és nehéz problémát kell addig megoldani, míg évenként több száz kiképzési csoport tervszerű, szervezett továbbképzését megvalósítjuk. Az 1973. évi szervezett továbbképzések színvonala, a kiképzésben való részvétel azt bizonyítja, hogy a vasúttal szemben támasztott polgári Védelmi követelményeket megfelelően tudjuk biztosítani. A beosztott állomány felkészültségének ellenőrzését a záró foglalkozások alkalmával gyakorlati foglalkozáson, egy, vagy több alegység összműködésevel — ellenőrizzük. Egy-egy üzemben pedig 2 évenként —mint az elmúlt évben Nyíregyháza vasúti csomóponton — nagy gyakorlatot tartunk. A gyakorlat az, ahol le lehet mérni az adott Szolgálati hely, de ezen belül igazgatóságunk polgári védelmi fel- készültségét. Ez a kiképzési forma sok olyan megvalósítandó intézkedést vet fel, melyeket a vasútnak nem csak az adott szolgálati helyen, de területi, 'illetve hálózati szinten a kiképzéseiknek és egyéb más — szervezési-műszaki, anyagi, stb. vonatkozásaiban meg kell valósítani. — Kiképzési programunkban egyidejűleg intézkedtünk mindazon vasúti dolgozók általános polgári védelmi oktatására, akik az üzemi önvédelmi szervezetekbe, illetve a helyreállító alakulatokba nincsenek bevonva. Elkészítettük és megküldtük az igazgatóság összes dolgozói részére oktatandó „Általános Polgári védelmi ismeretek” című anyagot. Az oktatási anyagot valamennyi szolgálati hely részére 9 szükségletnek megfelelő pél- dányszáwiban biztosítottuk. Az oktatási anyag kiküldésé yel egyidejűleg —. 9 MÁV oktatási ezerveinek bevonásával •*» elkészítettük az oktatandó anyaéek tárgyköreit es havonkénti ütemezései. Rendelkeztünk arról is, hogy aa anyagot valamennyi vasúti szolgálati hely részére 10 hónapon keresztül a szakmai oktatásokon — dolgoznák tel. Estei aa általános polgári védelmi kiképzés ez évben nem fejeződik be. Az általános oktatások is foglalkoznak ugyan speciális vasúti kérdésekkel — riasztási jelzések, jelek, vasúti kocsik mentése, fertőtlenítése, stb. —, amelyek a vasútüzem további vitelét határozzak meg. — J974 évtől, a vasút valamennyi szakszói gala tara — dolgozójára differenciáltan fogjuk meghatározni a rendkívüli időszakban végrehajtandó speciális — magatartási, építési, műszaki, vp- natszabályozási, stb — feladatokat. Szerteágazó ép bonyolult kiképzést feladataink elvégzéséhez, mind 9 KPM szerveitől, mind pedig a területileg illetékes polgári védelmi parancsnokságoktól, párt- és társadalmi szervezetektől megkapiuk a segítséget. Mind a szervezett polgári védelmi kiképzések mind pedig az általános polgári védelmi oktatások színvonalának emeléséhez az anyagi és technikai feltételek — sok esetben — széles társadalmi összefogásokkal teremthetők meg. A tömeges kiképzéshez igényeljük is —• 6aját filmjeinken túlmenően — a megyei, városi, járási, polgári védelmi parancsnokságok, a vöröskeresztes szervezetek filmjeit, az MHSZ- ek vetítőgépeit, gépkezelőit, A vasútüzem fenntartásában, újraindításában a polgári védelmi szakmai ismeret nem választható’el az egyéb szakmai felkészültségtől. Éppen ezért vasúti dolgozóink folyamatos polgári védelmi felkészítését a szakmai felkészítéssel, ’ párhuzamosan, évről évre rendszeresen biztosítjuk. — A nyíregyház! esőmé- pont gyakorlata igazolta s vasút milyen fontos feladatának tekinti a polgári védelmi felkészítést. Tgazgaté elvtárs hogyan értékeli ft gyakorlatot^ — Munkánkban nem vagyunk magunkra hagyva, az üzempártbizottságok és tomegszer- vezetek rendszeresen értékelik és a politikai felelősök hálózatán keresztül segítik a polgári védelmi feladatok maradéktalan végrehajtását. Ez a nyíregyházi csomópont gyakorlatán is jól kifejezésre jutott. A gyakorlat jól sikerült, a támasztott követelményeket minden tekintetben kielégítette. A gyakorlat alatt sok hasznos gazdasági feladatot oldottunk meg. Elismerésemét fejezem ki mindazoknak, akik ebben • munkában segítettek. A legnagyobb elismerés a csomópont dolgozóit, vezetőit illeti, ők jelentős iránymutatást adtak a polgári védelmi feladataink további viteléhez A ZÁHONYI VASŰTI CSOMÓPONTON A LEGNEHEZEBB ÁTRAKÁSI MUNKÁKAT MÁR GÉPESÍTETTÉK. MA MÁR MEGSZOKOTTÁ „KÉK EXPRESSZ”. KORSZERŰ VONATOK JÁRNÁK A FŐÚTVONALAKON.
