Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-19 / 15. szám

íöeLHT-MAGTARemSZjRJ Lenin időszerűsége H a. időben növekszik is az a távolság, amely el­választ bennünket Lenintől, szellemiekben mind jobban közelítünk hozzá, mind többen és mé­lyebben értjük meg nagyságát, zsenialitását. Ha vala­milyen elképzelésünk nem elég tiszta, s keressük a megoldás útját-módját. visszanyúlunk tanításaihoz. . Lenin és tanításai időszerűbbek, mint valaha. Megál­modott és kidolgozott teóriája a békés egymás mellett élésről, gyakorlati megvalósításáról most élő csak iga­zán. s fedezzük fel újra és újra. mennyi mindenre fel kell készülni, megvalósítani, kimunkálni a valóságra, kipróbálni a gyakorlatban, hogy elveinket ne érje csorba, hogy az ideológiai harcban megalkuvás nélkül küzdeni tudjunk, s ugyanakkor olyan politikát folytas­sunk, amely a szocializmus érdekeit, előrehaladását szolgálja Lehetetlen lenne még csak arra is vállalkozni, mi mindenért hívjuk segítségül Lenint. Műveihez nyú­lunk, ha a szocialista demokrácia elvének helyes ér­telmezéséről és alkalmazásáról elmélkedünk, ha a é korszerű üzem és munkaszervezést tanuljuk, ha a '’korszerű tervezésről beszélünk, ha arról ejtünk szót, hogy fejlődnünk kell a tömegpolitikai munka értel­mezéséten. alkalmazásában a korszerű agitációban. Újra műveihez, tanításaihoz kell nyúlnunk, amelyben figyelmeztetett arra. hogy a forradalmi pártnak el kell jutnia odáig, hogy az agitátorképzést megszervezze. Nem véletlen tehát, hogy a párt e lenini figyelmezte­tésre reflektálva szervezte meg a tanfolyamszerű agi­tátorképzést. Vladimir Iljics ötven esztendeje halott. Tanításai azonban korszakokon át sugároznak, s nagyságából az az egyszerűség, a lényeglátás villan fel mindig, aho- .gyan megközelítette a legbonyolultabbnak látszó kér­déseket is. Valljuk, hogy önmagában a jó politika a jó politikai mechanizmus még nem biztosítja a tömegek befolyásolását. Meg kell nyerni a tömegeket, közel jutni mindenkihez, hogy a szocializmus megvalósuljon, kiteljesedjen, mindenki a magáénak vallja-érezze. Lenin mák Az orosz szociáldemokraták feladatai című munkájában — az 1890-es évek végén! — arra tanít, hogy a propagandával elválaszthatatlanul egy­bekapcsolódik a munkások közötti agitáció. A többi között a következőket írja: „Feladatunk az. hogy egy­bekössük tevékenységünket a munkásélet gyakorlati, mindennapi kérdéseivel, segítsünk a munkásoknak el­igazodni ezekben a kérdésekben...” Vajon veszített-e valamit ez a tanítás-figyelmeztetés időszerűségéből napjainkban? A párt 1972 novemberi és az 1973 no­vemberi határozata is erre hívja-e fel a figyelmet amikor reflektorfénybe állítja a munkásosztályról szó­ló tanításokat, amikor a vezetés elméletét-gyakorlatát, elveinek az érvényesítését elemzi? Lényegében erről van szó, ennek az elvnek az érvényesítése kerül elő­térbe akkor is. amikor a társadalmi, az üzemi, a szö­vetkezeti demokrácia gyakorlásáról beszélünk. Ezt igyekszünk megvalósítani, amikor olyan fórumokat te­remtünk. amelyek szükségesek és alkalmasak a veze- tők-vezetettek közötti párbeszédre, hogy azok a de­mokratikus vezetési elvek érvényesüljenek, amelyet a KB. a káderpolitikai határozatában jelez. Lehetetlen lenne túlbecsülni Lenin tanításait, az agitációra és a politika viszonyára is. Ezzel kapcsolat­ban mondja Lenin, hogy .,felvilágosító munkánk egyet­len területén sem állhatunk a politikamentes felvilá­gosítás... álláspontján, nem szakíthatjuk el a felvilágo. sító munkát a politikától.” Ebben a tanításában Lenin arra a dialektikus kapcsolatra utal, amely a politika ás az agitáció között szükségszerűen fennáll. Ezekből is sokat tanul pártunk s Lenin tanításait követve szervezte és szervezi újjá a tömegpolitikai munkát. Különösen napjainkban érezzük ennek fon­tosságát. amikor közeledünk a XI. kongresszushoz, s értékelésre kerül, mit végeztünk a X. kongresszus óta, hogyan valósítottuk meg határozatait. Ezt helyesen, reálisan kell értékelni, megérteni, magyarázni, hogy orientáljuk a tömegeket, s ezzel egyben mozgósítsunk is a párt politikájának végrehajtására. Ennek érdeké­ben szükséges agitálni, úgy ahogy azt Lenin tanítja. Elsősorban a munkások között. Egyik helyen ezt írja: ,A mi munkánk elsősorban és főképpen a városi, a gyári munkások megnyerésére irányul.” És figyelmez­tet is egyes, a gazdasági és politikai munkát rosszul értelmező' vagy szétválasztó gazdasági-társadalmi ve­zetőket: „Nincs gazdasági téren a munkáséletnek olyan kérdése, amely ne szolgálhatna a politikai agi­táció tárgyául. Mind a gazdasági, mind a politikai ogitáció egyformán szükséges” — tanítja. Lenin fogalmazta meg az agitáció kommunista iellemvonásait. Rámutatott, hogy ezeket következetesen szem előtt tartva lehet sikeres a tömegpolitikai mun­ka. Az agitáció lenini jellemvonásai a következők: az igitációnak őszintének és igaznak kell lenni. A kom­munistáit számára megbocsáthatatlan a tömegekkel iTäl0 täktikäZäS Lenin hangsúlyozta hogy a tömegek megnyerése Állandó feladat. Márpedig az csak úgy lehetséges, ha állandó és rendszeres a kontaktus, a kapcsolat, az esz­mecsere. a párt és a tömegek között. Mennyire idő­szerű ez a lenini tanítás! Gondoljunk csak a két no­vemberi határozatra. Politikánk csak akk r igazolódik, ha azt helyeslik az emberek. Ezért a párt határozatait — beL. kül- ifjúság-, nő-, népesedéspolitika stb. ál­landóan magyarázni kell. Lenin azt tanítja, hogy az agitáció nem lehet cél csak eszköz. Az ő tanításából tudjuk, az agitációnak nem az a feladata hogy állandóan, rendszeresen és minden kérdést a vitatkozás-meggyőzés napirendjén tartson. Ez lehetetlen is lenne, de egyben szétforgá­csolná a párt agitációs erejét. Lenin tanítja, hogy a legfontosabb kérdésekkel szükséges az agitációs gár­dának foglalkozni. Ha ebből indulunk ki, akkor most az agitáció legfőbb néhány területe a következő: a népesedéspolitikai, a nő- és ifjúságpolitikai határozat végrehajtása az üzem- és munkaszervezés hatéko­nyabb érvényesítése, a gazdasági életünkben pedig egyik legfontosabb a hatékonyság növelése. A nagy forradalmár-gondolkodó tanításait követve valljuk: az agitáció akkor eredményes ha az konkrét és nem általános. Éppen ezért is figyelmeztet Lenin, hogy az agitátornak határozott nézetei legyenek min­den alapvető kérdésről. Enélkül lehetetlen a széles körű és tervszerű prooaganda és agitáció. Lenin hang­súlyozza. hogy az agitáció legyen differenciált, figye­lembe kell vennünk mindig, hogy kihez, milyen kö­zeghez szólunk. Az agitációban rendszeres ismétlésre is szükség van. Uj generációk nőnek fel. Lenin, a nagy agitátor, szónok ezekre is tanít bennünket. Farkas Kalman KGST-GYÄR AZ ASZTALON. A NYÍRTERV modellező műtermében Ilcsik János elkészítette a Magyar Opti­kai Müvek mátészalkai gyárának makettjét. Mátészalkán rendezik áprilisban a K.GST-országok optikai kongresszusát. (Elek Emil felv.) KUTATNI, TERVEZNI, TERMELNI MEGYÉNK ÉS A KGST Szabolcs-Szatmár mind a tudományos kutatás mind pedig a termelés területén bekapcsolódik Magyaror­szágnak a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában végzett munkájába. Egyik jelentős, a KGST-n belül megvalósítandó kutatási té­ma a gyümölcsszüret és ma­nipuláció. ezzel összefüggés­ben az alma tartályládás szállításának a problemati­kája. A téma kidolgozásáért a Kertészeti Kutató Intézet, a Szőlészeti és Borászati Ku­tató Intézet, és a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet a felelős. A kutatási téma kidolgo­zásában a Kertészeti Kutató Intézet újfehértói állomása is bekapcsolódott. . Feladata a gyümölcsszüret eszközeinek és a tartályládás szállítási rendszer kialakításának a vizsgálatával függ össze. Vizsgálják, hogy az élőmun­kaerő milyen mértékben he­lyettesíthető a , különböző eszközök bevezetésével. Má­sik témaként a gyümölcs minőségének javulásával foglalkoznak. A két terület­tel kapcsolatban adatokat gyűjtenek a munka terme­lékenységének a hatéko­nyabbá válásáról is. Szabolcsiak Szí m feropolba n A kutatási téma megvaló­sításának tanulmányozására 1972-ben megyénkből dr. Pethő Ferenc egy szőlész és egy gépész kutató társasá­gában kutató-cseredelegáció- val járt a Szovjetunióban. Kijev. Szimferopol és Novo- cserkesz gyümölcs szőlő- és mezőgazdasági gépészeti té­mával foglalkozó intézeteit látogatták meg. A Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet a KGST tag­országok kutató intézeteivel és a hazai társasintézetek­kel együttműködve négy ku­tatási területtel foglalkozik. Ezek a következők: a burgo­nya nemesítése és termesz­tésének komplex kutatása; a homoktalajok talajművelési és talaj javítási eljárásának komplex kutatása; a könnyű mechanikai talajok termé­kenységének fokozása; a műtrágyaformák, különösen az új kombinált é6 folyé­kony műtrágyák kipróbálása, alkalmazásuk gazdasági ha­tékonyságának megállapítá­sa. A korszerű tehenészeti te­lepek kialakításában rangos KGST kutatási és kivitelezé­si szerep jutott a nyíregy­házi MEZŐGÉP Vállalatnak. A tröszt két téma megvaló­sításához biztosítja az anya­gi forrásokat. A nyíregyházi vállalat tagja a mezőgazda- sági gépesítési és automati­zálási állandó munkacsoport műszaki tudományos szak­értői bizottságának. Automatizált tehenészetek A kapott témák egyike: a fejő tehenészetek gépesíté­sének és automatizálásának műszaki kifejlesztése, kísér­leti telepek létrehozása. A kísérleti telep prototípusát a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben, 1974-ben építik meg. A fel­adatuk másik része a hízó- marhatartás gépesítésének és automatizálásának műszaki kifejlesztése és kísérleti te­lepek létrehozása. Ebből a típusból egy százhúsz férő­helyes kísérleti istállót a Ke- mecsei Állami Gazdaság dombrádi üzemegységében már .megépítettek. Megtör­tént az istálló betelepítése is. A • Nyíregyházi MEZŐGÉP kutatási eredményeit 1973. szeptemberében a helyszínen megtekintette a KGST ille­tékes tudományos technikai szakértői bizottsága. A létesítendő telepeknél azonos alapvető technológiai és műszaki megoldásokat kell alkalmazni úgy. hogy azok részmegoldásaiban va­lamely ország adottságainak megfelelően el lehessen tér­ni. A Szabolcs-Szatmár me­gyei Növényvédő Állomás a KGST növényvédelmi mun­kacsoportjában fejt ki tevé­kenységet. Vizsgálja hazai körülmények között a KGST-hez tartozó országok­ban gyártott növényvédő szereket.. Hatékonyan be­kapcsolódik á növényvédel­mi zárszolgálat — karantén — fejlesztési tervébe. Ezen kívül alkalomszerűen tájé­koztatást nyújtanak az or­szág határmenti növényvé­delmi munkáinak állásáról. Feladataik között találjuk még a növényvédelmi gépek prototípusainak a kísérleti szintű kipróbálását. Szállítmányok a HAtE-böl A megye gyors ütemű fej­lődése lehetővé teszi, hogy a termelés, szállítás és az energiahordozók továbbítá­sa terén is epvre nagyobb szerepet kapjon a KGST- szintű tevékenység. A me­gye legnagyobb üzeme, a Záhony és átrákókörzefe közismerten már nemcsak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió közötti árucsere­forgalom lebonyolításának, hanem a KGST tagállamok tranzit tevékenységének fon­tos bázisa. A jelenleg js tar­tó fejlesztési program meg­valósítása révén a tagálla­mok szempontjából is táv­latilag megfelelő feltételek teremtődnek. A körzetben átrakott évi, mintegy 12 millió tonna áru jelentős ré­sze irányul a KGST-álla- mokba. amely 1980-ra mint­egy kétszerese lesz. • A már megépült nagyfe­szültségű vezetékek, az épü­lő kőolaj-, illetve gázveze­ték is kapcsolatos része lesz az együttműködésnek. Me­gyénket is érinti majd a ter­vezett. a tagállamokat ösz- szekötő, új 750 ezer voltos villamos távvezeték. A KGST tagállomk jár­műfejlesztéséhez kapcsolódó magyar járműorogram kere­tében gyárt jelentős men­nyiségű sebességváltó alkat­részt a HAFE nyíregyházi gyáregysége. 1 A fejlesztés iránya azonban főleg a kon- vejorgyártás. A szállítmá­nyok nagy része a Szovjet­unióba irányul, de már az idén Lipcsébe is kértek ne­héz konvejorrai ellátott, komplett festöberendezest, mintegy 40 millió forint ér­tékben. A Nyíregyházi1 Vas­es Fémipari Szövetkezet a KGST gépipari állandó bi­zottsága magyar szekciójá­val tart kapcsolatot a transz- formátoripari radiátorgyár­tás ügyében. Igényüket már be is jelentették, mert a termelés KGST-szinten való feltételeit az elmúlt évben lerakták. Optikai kongresz- szus Mátészalkán A MOM mátészalkai gyá­rában ' a plasztik anyagú szemüveglencse készítésében számítanak sikerre. A KGST- államokba elküldött minták­kal elégedettek, s várhatóan megállapodás is születik. A MOM kezdeményezésére elő­reláthatóan Mátészalkán rendezik meg áprilisban a KGST-államok optikai kong­resszusát. Ha a megegyezés létre jön,N a jelenlegi egy­milliós tétel KGST-szinten elérheti a hét-nyolc milliós nagyságrendet. A KGST együttműködés keretében végez munkát az Elektro­mechanikai Vállalat beregi gyára Csehszlovákiában és az NDK-ban. Tevékenysé­gük általában vasszerkezeti ■munka, de gépek beszere­lését is végzik. Legutóbb Csehszlovákiában egy ce­mentgyár rekonstrukcióján dolgoztak. Elmúlt évi KGST- munkájuk 24 millió forint volt. ez évre már 32-t tér. veztek, s 1978-ig már ..fog­laltak”. Az említetteken kívül — természetesen — még szám­talan olyan termék, alkat, rész készül megyénk üze. meiben ámenek részét ké­pezik a KGST koooerá'ció- ban kialakult munkáknak, vagy később kan iák meg ezt a ..rangot”. Az Ipari Szerel­vény ,és Gépgyár mátészal­kai gyáregységében gyártott ammóniák szeletek iránt már nem csak Csehszlovákia, hanem Bulgária is érdeklő­dik. Nyíregyházán, illetve Naevkállóban készülnek a KGST-államokba is szállított motorvonatok ülései. ..Befu­tónak” számít majd a. Villa- mossziee+elő és Műanyag­gyár terméke. (sigér—tótb) Zsófi néni Z sófi néni, azaz özvegy Bácskái Andrósné 64 éves nagyhalászi paraszt- asszony sohasem járt Pesten. Az ő világa alig terjedt to­vább Nagyhalásznál. Itt él gyermekkora óta. Azóta fia­talon eltemette az urát. Fel­nevelte a négy gyermekét. De csak kettő él, kettő meg­halt .. ■ Egymaga kapált, aratott, szántott. Még vetett is. Ilyen téli időben vágta a fát. Hordta a fagyos földre a trágyát, szekérrel. Meg kel­lett élni. Özvegy Bácskái Andrásné keze. mint " egy térkép, szinte mindent el­mond a nehéz munkával töltött időről. Néhány éve leszázalékolták, műtötték mind a két szemét- Az egyikre nem is lát. Tsz- munkaképtelenségi járadé­kot kap. Valamivel többet négyszáz forintnál. Szépen beoszt minden forintot, de van valami, amitől nem saj­nálja a pénzt • • • Rajzlapot, festéket vásá­rol minden nyugdíj után. A boltban, már tudják, mit kér. Azt már kevesebben, hogy sokszor éjfélig guggol a szoba, konyha közepén, a földön- így szokta meg. Gyermekkorában sokszor elverték a kezét, mert tele­firkálta az istálló fehérre meszelt falát. Később felfe­dezte a földet, mint egy vég­telen rajzlapot. A földbe rajzolt, nem kellett hozzá semmi, csak egy cserépda­rab, sziláhkfa... Ha valaki­hez elment és nem voltak otthon, az udvaron várt és rajzolt a földre .. - Amikor elfelejtette „letörölni”, in­nen tudták meg, hogy „Zsó­fi ittjárt.. Mindenki le akarta beszél­ni erről a „mániáról”. Titok­ban rajzolgatott. Jó másfél évig csak ceruzával. Később színes ceruzával, vízfesték­kel, temperával- Sokáig nem kapott műszaki rajzlapot. Aid bent járt Nyíregyházán, mindenkit megkért, vegye­nek neki rajzlapokat... A nővére küldözgetett levélben, de ő is le akarta beszélni a festegetésről, a gyorsan rom­ló látása miatt... Mégsem hagyta, abba, nem tudta . •. S egyszer, amikor a könyvtárban járt, Gáspár Józsefnétől, Ibolyától egy könyvet kért, a festészetről — történt valami. Ibolya megkérte, hozzon fel néhány festményét, megnéznék hoz­záértő emberrel, hátha össze­jönne egy kiállításra való Így kezdődött. özvegy Bácskái Andrásné sok évti­zedig szunnyadó tehetségét ssan megismerte a falu. A -legyei könyvtár is segítette lehívták . a Népművelés) Intézet munkatársát. Bánszky Pál művészettörténészt is. Ámult a falu. amikor meg­látták »Zsófi néni” képeit. Ismerős arcokat, tájat, csor­dát, cigány temetést, putrikat, öreg házakat, négyökrös szekeret. A paraszti élet ké­peit egy tanulatlan, de tehet­séges parasztasszony művé­szetét -.. A helyi kiállítás után Pestre kérték harminc­egy képét. Tizet meg is vásá­rolták. Alkotójuk nagy meg­lepetésére egy nap ötezer forintot hozott a postás. Ennyi pénzt rég látott együtt i özvegy Bácskái Andrásné.. J De nem a pénznek örült, hanem annak, hogy nem hallgatott azokra, akik kor­holták, megmosolyogták, ő érezte, tudta, hogy tehetsége van a festéshez. S 74-ben el­ért oda, hogy a Csepel Galé­riában egy másik naiv fes­tővel együtt közös kiállítása nyílik január 22-én- Nagyon örül és nagyon izgul. Még nem járt Pesten, s reméli lesz a megyéből egy kísértje, aki nem csak a fáradtság­ban hanem a sikerben ia osztozni fog vele. Pali Géza \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents