Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-19 / 15. szám

VII ÁRJAI,EGYES0 LJ ETEK) Magyarorszag xxxi Évfolyam. 15. szám Ara 80 FILLER 1974. JANUÄR 19., SZOMBAT LAPUNK TARTALMIBÓL» Megyénk és a KG SÍ (3. oldali pARTHAPOK (4. oldali Bővülő választék áremelés nélkül (5. oldal) Falugyűlések Közéletünk fórumainak sorában fontos helyet tölte­nek be a falugyűlések. Sa­játos hangulata van ezek­nek az alig néhány éve! múltra visszatekintő tanács­kozásoknak: egy település eredményei, tervei, gondjai szerepelnek a legszélesebb nyilvánosság előtt. A falu­gyűléseken bárki részt ve­het, kérdezhet, véleményt mondhat a község apró és nagyobb ügyeiről, javasla­tot tehet, amelyre a légi tékesebbek, a községek ve­zetői válaszolnak. Az idei falugyűlések né­hány napja már megkez­dődtek, legtöbb helyen ja­nuár végén tartják, az elő­készítés azonban már min­denütt megkezdődött. Ki­emelkedő jelentőségük van e fórumoknak a közös ta­nácsú községekben, ahol a több települést érintő ja­vaslatok összegyűjtésére, megvitatására, a már kész tervek magyarázatára nyí­lik különösen jó lehetőség Sokoldalú előkészítésre van szükség a falugyűlések előtt. Fontos szerep hárul e munkában a Hazafias Nép­front helyi szerveire, aktívái­ra, akik a pártszervezetek­kel és a tanácsokkal együtt­működve készítik elő, szer­vezik a falugyűléseket, hív­ják meg a lakosságot. A falvakban most zajló közéleti események az idén ás több témát ajánlanak. A tanácsok a közelmúltban hagyták jóvá az 1974. évi költségvetést és a fejlesztési terveket, amelyekben me­gyei szinten mintegy két­milliárd forint felhasználá­sáról határoztak. Jónéhány településünk lakosságának jelent jó hírt, hogy éppen 1974-ben építhetik meg a korábban tervezett létesít­ményeket, újabb települé­sek jutnak orvoshoz, több helyen nyílik lehetőség isko­la, óvoda bővítésére. Az idei terveket érdemes meg­ismerni, s erre jó lehetősé­geket kínálnak a falugyűlé­sek. De nemcsak a tavaly vég­zett munkáról és az idei tervekről tájékozódhatnak a falvak lakói. A tanácsok az év második felében hagy­ták jóvá a tanácsi ciklusra szóló munkaprogramokat, amelyek négy évre az alap­vető tennivalókat, fő fel­adatokat határozzák meg, amelyeknek ismeretében esetleg további elgondolá­sokra, lehetőségekre hívják fel a községi vezetők, a ta­nácstagok figyelmét. A kérdésekre adandó jól megalapozott válaszok, a gondosan előkészített falu­gyűlések településeink ran­gos közéleti eseményei le­hetnek. Kialakultak a rendezés előfeltételei Aláírták az egyiptomi—izraeli csapatok szétválasztásáról szóló megállapodást Pénteken a Kairót Szuez­zel összekötő országút 101. kilométerkövénél aláírták az Egyiptomi Arab Köztársaság és Izrael kormányának az egyiptomi és az izraeli csa­patok szétválasztásáról lét­rejött megállapodását. Az egyezményt Mohamed Abdel Ghani Al-Gamazi egyiptomi és David Elazar izraeli ve­zérkari főnök írta alá Eusio Siilasvuo tábornok, az ENSZ Közel-Keleten állo­másozó rendfenntartó erő; főparancsnokának jelenlété­ben. A megállapodás szövegét eddig még nem tették közzé de nyugati hírügynökségi je­lentések szerint kilátásba helyezi az izraeli csapatok kivonását a Szuezi-csatoma nyugati partjáról a csatorná­tól 32 kilométerrel keletre, Mitla és Giddi hágó vona­laira. továbbá az egyiptomi csapatok létszámának és fegyverzetének bizonyos csökkentését a csatorna ke­leti partján. Izraelnek csők, kentenie kell csapatainak létszámát az említett térsé­gekben és ki kell vonnia onnan nehézíegyverzetét. A szembenálló csapatok között 11 kilométer széles ütközőzónát létesítenek, itt az ENSZ rendfenntartó ala­kulatai ellenőrzik majd a megállapodás végrehajtását. Vasárnap délelőtt 10 óra­kor újból találkozik az egyiptomi és az izraeli ve­zérkari főnök, hogy meg­vizsgálja a pénteken aláírt megállapodás rendelkezései­nek végrehajtását — közölte Ensio Siilasvuo tábornok, az ENSZ békefenntartó erőinek főparancsnoka és Gamazi tábornok, egyiptomi vezér­kari főnök a csapatok szét­választásáról szóló egyiptomi —izraeli megállapodás alá­írása után. Egy újságíró megkérdezte Gamazitól. vajon e két ve­zérkari főnök' megvitatta-e a megállapodás egyes pontjait, mielőtt aláírta volna. Gama- zi azt válaszolta, hogy csak iáírták az -ezményt. .Ismeretessé vált még. hogy a 101. kilométerkőnél tör­tént ünnepélyes aktuson je­len volt Harold Saunders amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó és Carlyle Mohr, a Fehér Ház jogi tanácsadója, mindketten a Kissinger ve­zetésével Közel-Keleten tar­tózkodó amerikai küldöttség tagjai. Szadat egyiptomi elnök a Közel-Kelet történelme szem- oontjából „fordulópontnak” nevezte az Egyiptom és Iz­rael között létrejött megál­lapodást. Az államfő Kissin- gerrel tartott újabb megbe­szélése után nyilatkozott. Leszögezte: ..Remélem, hogy a csapatok szétválasztásáról Egyiptom és Izrael között ‘létrejött megállapodás meg­könnyíti a szíriai és az iz­raeli csapatok szétválasztá­sát is.” Az AP amerikai hírügy­nökség Szadat elnök kije­lentését idézve közölte: az egyiptomi államfő szomba­ton Damaszkuszba utazik, hogy Asszad szíriai elnökkel tanácskozzék a szíriai—iz­raeli csapatok szétválasztásá­nak fontos kérdéséről. Mint már jelentettük Kissinger amerikai külügy­miniszter is Damaszkuszba utazik a hét végén. Az ame­rikai küldlöttség egy része már a szíriai fővárosban tartózkodik. Kissingerrel tartott tanács­kozásának befejeztével Szá­dat elnök kijelentette • még: Asszuáni dolgozószobájában — Kissinger jelenlétében — telefonon beszélt Asszad szí­riai államfővel és azt mond­ta neki, hogy „a helyzet többé nem > teszi lehetővé a mozdulatlanságot; a sem há­ború. sem béke állapotából a dinamizmus szakaszába ju­tottunk”. Szadat kijelentette: „Az egyiptomi és a szíriai front egységes. közö6 front”. Hoz­záfűzte: erről a problémáról akar tárgyalni Damaszkusz. ban Asszad államfővel. Az egyiptomi áltomto vé­gül annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a csapatok szétválasztása 40 napon belül megtörténik és azután megkezdődhet a genfi békeértekezlet második sza­kasza. Aktívaértekezletet tartott a Tisza menti Tsz-ek Területi Szövetsége Az ülésen részt vett és felszólalt dr, Jár Imre, a megyei pártbizottság első titkára Pénteken délelőtt Nyíregy­házán aktívaértekezletet tar­tottak a Tisza menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó szö­vetkezetek elnökei és párt­titkárai részére. Horváth Já­nos. a szövetség elnöke üd­vözölte a , megjelenteket köztük dr. Ta- Imrét, a me­gyei pártbizottság első tit­kárát, a nyíregyházi, a kis- várdai járás és Nyíregyháza párt- és tanácsi vezetőit. A vitaindítót Sipos Béla. a te­rületi szövetség titkára tar­totta A tsz-szövetség területén a hektáronkénti átlagtermés a korábbi évekhez kénest je­lentősen megnövekedett an­nak ellenére, hogy 1973-ban csapadékszegény, aszályos év volt — mondotta Sipos Béla a múlt évi gazdálkodás értékelésénél. Voltak ki­emelkedő eredményt elér& szövetkezetek, mint a pátro- hai Zöld Mező, ahol hektá­ronként 45,6 mázsa búzater­mést takarítottak’ be. Az előzetes számítások szerint 1973-ban az egy tagra jutó jövedelem mintegy 6—7 szá­zalékkal fog emelkedni, megközelíti a húszezer fo­rintot. Ugyanakkor a tagok száma közel 5 százalékkal csökkent A szövetség területén az íparszerű termelési rendsze­rek kialakításában még csak a kezdeti lépéseket tették meg. Az idén már négy gaz­daság 2900 hektáron vesz részt az iparszerű kukorica- termesztésben. Az intenzív burgonyatermés ésre is megtörténtek az első lépé­sek. az idén már három tár­sulásban 15 tsz vesz részt az iparszerű burgonyatermesz­tésben. A megépült szakosított sertés- és szarvasmarhatele- pek benépesítése a múlt év végéig megtörtént. Több in­tézkedés azonban még hát­ra van ahhoz, hogy a telepek minden tekintetben gazda­ságosan működjenek. A pénzügyi nehézségek leküz­désére a szakosított tele. pakkéi rendelkező gazdasá­goknál megtörténtek az in. tézkedések. A korszerűsíté­sek mellett több termelőszö­vetkezetben új létesítmények építésére van törekvés. a tsz-ek hosszú távú fejlesztés­re is gondolnak. Az 1974. évi feladatoknál az eddigi eredmények alap­ján olyan gazdasági fejlő­dést kell biztosítani, amely-, ben érvényesülnek a IV. öt­éves terv. a Központi Bi­zottság és a megyei pártér­tekezlet gazdaságpolitikai irányelvei. így központi fel­adat az állattenyésztés fej­lesztése, a vágóállat terme­lés növelése, ugyanakkor & szántóföldi növénytermesz­tésnél is legalább az eddig elért szinten kell gazdálkod­ni. A szövetséghez tartozó tsz-eknél a jövőre elkészülő kisvárdai baromfifeldolgozó üzemhez szükséges megte­remteni a termelési háttért. (Folytatás a 2. oldalon) Eszak-Slioitl területfejlesztéséiül tanácskoztak Nyíregyházái Az észak-alföldi tervezési­gazdasági körzet távlati re­gionális területfejlesztési ja­vaslatáról tárgyaltak pénte­ken Nyíregyházán. A meg­beszélésen részt vett dr. Lantos László, a párt Köz­ponti Bizottságának munka­társa, dr. Tatai Zoltán, az Országos Tervhivatal mun­katársa. dr. Kőszegfalvi György, a VATI területfej- . lesztési irodájának vezetője, Hajdú-Bihar, Szolnok. Sza­bolcs-Szatmár megye gazda­ságfejlesztést irányító párt- és tanácsi vezetői. Kállai Sándornak, a Sza- bolcs-Sza talár megyei párt- bizottság titkárának meg­Az idei gazdaságpolitikai feladatokról tárgyaltak az ipari szövetkezetek vezetői Január 18-án, pénteken. Nyíregyházán tanácskoztak a Szabolcs-Szatmár megyei ipari szövetkezetek elnökei és párttitkárai. Az MHSZ épületében megrendezett ak­tívaértekezleten Czimbalmos István, a KISZÖV elnöke is­mertette a megyei pártbizott­ság határozata alapján, a mozgalomra váró, 1974. évi feladatokat. Elmondta, hogy az ipari szövetkezetek terme­lési feladatait — amelyet a legutóbbi küldöttgyűlésen már tárgyaltak — e határo­zat szellemében, annak isme­retében alakították ki. Ennek eredményeként a termelés IC százalékkal való növelését tervezték, s az így hozott ér­ték — a bérmunka anyagér­tékével együtt — eléri az 1 milliárd 300 millió forintot. A feladatok megvalósításának érdekében az ipari szövetke­zetek 11 ezer 500 embert fog­lalkoztatnak, íélezerrel töb­Marik Sándor bet, mint az elmúlt évben. A jó munka alapfeltétele a tervek jó előkészítése. Az elfogadott irányelveket a szö­vetkezetek vezetői tárgyaljál meg és részletes tervjavasla­tokat vigyenek az üzemek, brigádok — elsősorban a szo­cialista kollektívák — elé. Éljenek a javaslatok adta le­hetőségekkel, s azpkat is is­mertessék a szövetkezeti köz­gyűlésen. A szövetkezeti ve­zetők figyelmébe ajánlotta, hogy éljenek azzal — a ré­szesedési alap terhére törté­nő — kedvezményes bérfej lesztési lehetőséggel, amely s kormány határozata alapja ez év áprilisától lép életbe. Ugyancsak fontos tenniva. ’óként hívta fel a megjelen tek figyelmét a KISZÖV el­nöke arra, hogy nagyobb gon­dot fordítsanak a munka- ét üzemszervezésre; a több mű­szakos termelés fokozására, éljenek az ennek kapcsán nyújtott kedvezményes hí" telekkel Igen kedvező a. lehe­tőség a szocialista gépimport­ra, továbbá a szolgáltatás fej­lesztését elősegítő beruházá­sok teljesebbé tételére. A ta- vályi példákon okulva meg kell gyorsítani a beruházáso­dat Befejezésül a KISZÖV el- aöke felhívta a tanácskozás résztvevőinek figyelmét arra, iogy nagyobb gondot fordít­sanak a szocialista brigádok munkájának erkölcsi és anya­gi elismerésére, több figyel­met szenteljenek a párt né- aépesedési és nőpolitikájának végrehajtására, létesítsenek lakásalapot a rászorulók se­gítésére, törődjenek a fiata­lokkal. A beszámolót hozzászólások követték. Felszólalt a vitában Sándor József, a megyei ta­nács vb ipari osztályának ve­zetője. Péierváii József, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának munka­társa. nyitója után Kóródi József, az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium főosz­tályvezetője tartott vitaindí­tót. Felhívta a figyelmet a korábban kiadott helyzet­elemzés egyes résztémáira. Kiemelte: a népgazdasági tervezésre vonatkozó újabb intézkedések alapján 1990-ig készítik el az eredetileg 1985-ig szóló prognózist. A hosszabb időszak jó előké­szítése érdekében'az érintett megyék vezetőivel újabb megbeszélést folytatnak. Szabolcs-Szatmár megye Hajdú-Bihar és Szolnok me­gyével alkotja az észak-al­földi tervezési-gazdasági körzetet. A szomszédos me­gyék lakossága, gazdasága sok szállal kötődik egymáshoz, a jelentős különbségek ellené­re is sok hasonlóság van a három megyében. Mindhá­rom területen az országos átlagnál erőteljesebb fejlesz­tésre van szükség, hogy a felzárkózást segítse. Az újabb megvitatásra előkészí­tett elemzés is a népgazda­sági és a területi fejlesztés összhangját kívánja elősegí­teni — már az ötödik ötéves terv időszakában. A vitaindító után a há­rom megye képviselői mond­ták el véleményüket a ter­vekről és isi* értették azokat a főbb változásokat, ame­lyek a helyzetelemzés elké­szítése óta eltelt időszakban történtek, és amelyek r konkrét tervezési munka in. dításáig várhatók. Dr. Czimbalmos Béla. s megyei tanács általános el­nökhelyettese elsőként arra hívta fel a figyelmet, hogy Szabolcs-Szatmárra ma már nem érvényes a korábbi megállapítás, amely szerint fogyó megye. A születések száma és az elvándorlás csökkenése miatt tartósan nőtt a megye lakossága, amelyet a hosszútávú terve­zésnél már célszerű figye­lembe venni. Ennek hatása többek között az intézmény- hálózat és a foglalkoztatás szempontjából nagyon jelen­tős a megyének. Az iparfejlesztésről szólva hangsúlyozta, hogy az el­múlt évek következetes munkája alapján Szabolcs- Szatímárban viszonylag kor­szerű ipari szerkezet kezd kialakulni, amely többféle ipar telepítését illetve fej­lesztését teszi lehetővé. Éven­te 2500—3000 fiatal szak­munkás végez megyénkben, így az ipartelepítés, másik jelentős feltétele a korábbi­nál lényegesen kedvezőbb. Rámutatott, hogy a hosszú­távú fejlesztési koncepció­ban indokolt volna a ko­rábbinál jobban figyelembe venni a Záhonyon át be­áramló hatalmas mennyisé­gű nyersanyagot, valamint a Szabolcs-Szatmár megyén áthúzódó kőolaj- és földgáz- vezetékeket. amelyeknek kedvező hatását alig érzi meg megyénk. Szabolcs- Szatmár felgyorsult ütemű iparfejlesztésének tapaszta­latai arra is felhívják a fi­gyelmet. hogy a különböző iparágaik fejlődési tendenci­áival az eddiginél elemzőb­ben kell számolni. Részletesen szólt a megyei tanács elnökhelyettese a me­zőgazdaságot érintő távlati fejlesztési tervekről, majd & településhálózat-fejlesztés egyes kérdéseivel, különösen Nyíregyháza és Mátészalka városok szerepével foglalko­zott. Hajdú-Bihar és Szolnak negye képviselőinek felszá­llása után Kóródi Józseí foglalta össze az elhangzott javaslatokat, és szólt a re­gionális területfejlesztési tervezet további javításáról, felhasználásáról; az V. öt­éves terv megyei előkészíté­sében egyes fejezetek má* jój

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents