Kelet-Magyarország, 1974. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-04 / 2. szám

' I. otüal fcELET-MAGYARORSZÄÖ 1974. fam$r '£ POSTÄBOMÄS A szerkesztőségünkbe érkező levelekről pontos nyilvántartást vezetünk, azokat következetes irattá­ri rendben megőrizzük év- ről-évre, minden évet kü­lön választva. Ebből a rendszerből adódik, hogy év végén mi is „zárunk”. No ez korántsem olyan éles határvonal, mint az egész évi munkájukról mérleget készítő vállalatoknál, hiszen még december 30-án is kaptunk leveleket, melyek elintézésére csak az új év­ben fog sor kerülni. Van­nak továbbá olyan levele­ink is, melyekre még az (intézkedésre) illetékesek­től választ nem kaptunk, s addig azokat nem tekint­hetjük elintézetteknek. Saj­nos, ilyen minden évben akad. annak ellenére, hogy minden vállalat, intézmény tudja, a levelezési határidő 30 nap. Mégis előfordul, hogy fíO nap eltelte után sem válaszolnak. Ilyenkor sürgető levélben szólítjuk fel ismételten őket. Ez mind többietmnnka. érté­kes időt von el tőlünk, s ami a legbosszantóbb szá­munkra: Olvasóink pana­szát nem tudjuk olyan gyorsasággal elintézni amint azt szeretnénk. Jó lenne, ha minden vál­lalat, intézmény és mind­azok. akikkel valamilyen panasz. vagy probléma folytán kapcsolatba kerü­lünk, komolyan vennék az 1013 számú és az 1014. sz. kormányrendeletet ame­lyek a sajtólevelekre illet­ve cikkekre vonatkozó vá­laszadási kötelezettségről szólnak. E rovat — többek között — ezt is szeretné el­érni az új esztendőben. HIBÁS IS, DRÁGA IS M. J-né és több nyíregy­házi olvasónk panaszolta a közelmúltban, hogy a koráb­bi évek tapasztalatai sze­rint gz ízletes,.,,.: jőnjinőségű, 54.— Ft-os szaloncukor az idén nagy csalódást okozott. A megszokott dessert szalon­cukor helyett ezért a pén­zért csokoládéval bevont még 2,— Ft-os cukorkának is rossz minőségű savanyú­cukrot kaptak. Értesülhet­tünk arról, hogy az idén mi­nőségi hibás szaloncukor is forgalomba került, ezt a gyár is elismerte, csak ép­pen azt nem értjük. hogy miért nem adták ezt ol­csóbban ? ..ÜNNEPI” HIÁNYOSSÁGOK > A kéj ünnep előtti forga­lom alaposan próbára tette a kereskedelmet. Általában az igényeket kielégítette a he­lyi kereskedelem. Volt azon­ban kisebb hiányosság. Egyik fontos tejtermékből a sajtfélékből hiány volt az utolsó, napokban, különösen a szilveszter előtti vásárlá­soknál jelentkezett a sajthi­ány. A másik hiányosság az volt, hogy a szilveszter dél­előtt nyitva tartó üzletekben nem volt kenyér és péksüte­ményből sem elegendő. A karácsony előtti napon, va­lamint szilveszter napján a Kossuth téri ABC-áruház előtt hosszú sorokban vára­koztak az emberek hogy be­juthassanak. Kérdezzük: nem lett volna helyesebb, ha az említett napokon a Dózsa György utcai csemege is nyitva tart? — írja F. P. FORUM KIRAKAT? Az ízléses, stílszerű szép ’ kirakatoknak nemcsak ke­reskedelmi szempontból van komoly jelentőségük, hanem a város hangulata, a város­kép szempontjából is. Érde­mes tehát időnként körül­nézni, vajon városunk kira­katai betöltik-e szerepüket? Teljes mértékben nem. Elő­ször is. nincsenek jól kihasz­nálva némely üzlet kiraka­tai hónapokig ugyanazt rek­lámozzák. Akadnak olyanok is. melyek nem éppen az üz­letben kapható árukat mu­tatják be. Például nézzük meg a Dózsa György utcai bútorüzlet kirakatát. A mo­dern szekrénysorok és ülő- garnitúrák előtt kerti locso­lót . teflonsütőt, camping gázpalackot, kenyérszeletelőt és még sorolhatnám. hogy mit ajánlanak. Egy szoba­bútorhoz inkább reklámoz­nék — ha rajtam múlna —*■ egy szép szőnyeget, falvédőt, vagy lámpatestet — java­solja Szikora Mihályné nyíregyházi levélírónk. Szerkesztői üzenetek PÄR MÉTER A következő történet 1973. december 26-án délelőtt 11 órakor' játszódott le a Sós­tóra tartó GA 12—64-es for- galmirendszámú autóbuszon, amelyet példaként szeretnék megemlíteni. A Kossuth ut­ca elején lévő buszmegálló­ban éppen befejeződött a felszállás az ajtókat bezár­ták, mikor a vezetőfülke fe­lől idős-férfi sietett még el­érni a buszt. A gépkocsive­zető észrevette és kinyitotta az első ajtót. Ám a bácsi a nagy igyekezetében csak a hátsó ajtót figyelte. így túl­ment a nyitott ajtókon. Ez­után becsukódott az első ajtó és a kocsi elindult. Az autóbusz vagy 6—7 métert ment előre addig amíg a leghátsó ajtó éppen az idős várakozó férfihez ért és megállt. A bácsi felszállt. Nem sok az a pár méter, de az emberség figyelemre méltó. Utastársaim nevében köszönöm — írja levelében Hargitai Tibor Nyíregyháza, Szarvas utca 55. szám alatti olvasónk. JELZÉS Nagyon sok autóbusszal közlekedő kívánságát sze­retném tolmácsolni: az autó­buszok útvonalát. számát necsak a kocsi elejére, ha­nem az oldalára is tegyék kj. Előfordul ugyanis, hogy valaki a megállóba tartó au­tóbusszal egyirányban igyek­szik. hogy az autóbuszt el­érje, de mivel nem látja a kocsi jelzését, (mert azt csak szemben lehet látni), megtörténhet, hogy hiába futott igyekezett ez nem a? az autóbusz, amivel utazni akart — javasolja levelében Sz. K. nyíregyházi levél­írónk. MEGÁLLÓ A KANYARBAN? Huszonöt éve baleset nél­kül vezető gépkocsivezetővel jöttünk Nagykállótól Nyír­egyházára. Amikor a nagy- szállási tanyai megállóhoz értünk, éppen bent állt az autóbusz. Pontosan a kanyar előtt. Vagyis — magyarázta — se mi nem látjuk, hogy mi van a kanyáron túl, se a kanyaron túlról jövők nem látnak bennünket. Ha aztán egy merészebb gép­kocsivezető ■ ilyenkor előzni akar, esetleg megnézheti magát. Sajnos, a vidéki au­tóbuszmegállókat — mintha valami ördög diktálná — mindig a kanyaroknak ilyen életveszélyes helyére teszik. Sürgősen át kellene helyezni őket — javasolja F. F. „EGYFOGASOS” REGGELI H. Géza és N. Béla nyír­egyházi olvasónk leírása szinte szó szerint egyezik. Munkaköri kötelességük folytán ki kellett menniük Nyírtelekre. Megérkeztek az autóbusszal, első dolguk volt, hogy egy falatot harapjanak, mert még nagyon ' korán reggel volt. Az új „nagy” község központjában egymás mellett sorakoznak az üzle­tek, cukrászda, presszó, fű­szerüzlet, húsbolt. ennek el­lenére nem tudták elérni, hogy egy tejeskávét. egy kiflit, egy zsemlét, vagy va­lamilyen felvágottat egy sze­let kenyérrel meg tudjanak enni. Végül az egyik kedves elárusítónő egy húskonzerv­vel kínálta őket. Mindkét vendég idézi a szavait: „Még kinyitni is megtanítjuk önt.” De kenyér, zsemle, kifli az még mindig. nem volt hoz­zá... A lap megírta, az illetékes válaszol ÓRA A Kelet-Magyaronszág 1973. december 19-i számá­ban megjelent „Rejtett óra” című cikknek a postát érintő részére a következő tájékoz­tatást adom: A régi felvételi teremben annak idejéh működő inga­órát a Postaigazgatóság — mint korszerűtlent — selej­tezte. Az új felvételi terem­ben megnyitáskor egy igen szép kivitelű és jóminőségű modem órát helyeztünk el, azonban azt ötnapos műkö- ütíö után ismeretlen tettes eltulajdonította. Így kényte­lenek voltunk az újabb órát a belső falon elhelyezni. A cikk nyomán intézkedtem egy harmadik felszerelése iránt. Ez az óra a váróhe­lyiség bármely részéről meg­tekinthető lesz. Nagy Domokos hivatalvezető megyei postahivatal Nyíregyháza KERÉKPÁRTÁROLÓ A közelmúltban a Kelet­Magyarorezág egyik (számá­ban szóvátették hogy a Nyíregyháza MÁV állomáson miért nincs kerékpártároló Közöljük, hogy 1973. decem­ber 27-én megbíztuk a Tisza- Rétközi Vízgazdálkodás Társulatot egy 40 állásos ke­rékpártároló elkészítésével. A társulatot kértük, hogy a helykijelölést követően a munkát gyors ütemben vé­gezzék el. Nyíregyháxl Városi Tanács .VB műszaki osztály» — Mészáros István encsen- csi olvasónkat levelünk, ben tájékoztattuk, hogy a munkaügyi döntőbíróság jogerős ítélete ellen felleb­bezéssel nem élhet. — Kató Albcrtné ibrányi, Vidrovics János pusztadobo­si. Szabó Lászlóné őri. Föld­vári István tunyogmatolcsi, Stekler Jánosné kisvárdai, Varga Hona győrteleki, Ke- mecsei György ópályi, Ga­vallér Gusztáv mátészalkai, Takács József nyíregyházi, valamint Pásztor Sándor ti- szavasvári lakosok ügyében — amint arról már levélben is tájékoztatást adtunk — az illetékesek segítségét kér­tük. — Pataki István rakamazi olvasónkat az Állatte­nyésztési Felügyelőség érte­sítette, hogy csak 1974 má­jusában kaphatja meg az 1500 forintos állami támoga­tást. mivel a 37/1972. PM— MÉM számú együttes ren­delet kizárólag egyéves te. héntartás után biztosítja a kedvezményt. — Máté Istvánné orosi la­kost a fűtőolaj vásárlásnál nem érte károsodás a tény­leges olajmennyiség ellenér­tékét fizettették' meg vele. A félreértésre az adott okot — s ezt talán mindazoknak jó tudni, akik cserehordó se­gítségével egy-egy alkalom­mal nagyobb mennyiségű fűtőolajat vásárolnak, — hogy az olvasónknak kiadott originál hordó nem volt tel­jesen tele,' még úgy sem, hogy 30 liter olajat külön hozzá méretett. Az ÁFOR ugyanis a hordókba egysége­sen 190 liter olajat tölt. Ezek a hordók nem hitele­sítettek, de körülbelül 190— 230 literig tölthetők. A szö­vetkezet vezetősége — a hasonló panaszok elkerülése érdekében — intézkedett, hogy a cserehordóval tör­ténő vásárlások alkalmával a boltvezető mindenesetben győződjön meg az originál hordóban lévő olaj mennyi, ségéről. — Dudik András nagykál­lói olvasónk özvegyi nyug­díjjal kapcsolatos kérdésére a nyíregyházi társadalom- biztosítási igazgatóság levél­ben adott választ. Közölték olvasónkkal, hogy az 1958. évi 40. sz, tvr. 11 §. értel­mében „az az özvegy, akinek férje a házasság megkötése­kor a 6p. életévét már be­töltötte. ideiglenes vagy ál­landó özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogo­sult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek származott, vagy a házas- tánsak a házasság megkötése után legalább 5 évig együtt éltek”. Olvasónk levelére azért nem tudott határozott választ adni az igazgatóság, mert levele erre vonatkozó­an pontos, részletes adato­kat nem tartalmazott, i — Kopcsa Miklós Nyíregy­háza Homok sor 3. szám alatti olvasóink levelében kifogásolta. hogy amikor szeptember 15-től október 1-fg a bérházban szünetelt a melegvíz-szolgáltatás, an­nak díját mégis be kellett a lakóknak fizetni. Az ingat­lankezelő vállalat a decem­ber 13-án kelt levelében kö­zölte. a szolgáltatás kimara­dásának okát (gerincvezeték átkötési munkák miatt vá­rosszerte nem volt meleg­víz) valamint azt, hogy a befizetett — s az olvasónk által is szóvátett — össze­get a következő hónap befi­zetési díjánál figyelembe fogják venni. A vállalat nem értett egyet olvasónk fűtés­sel kapcsolatos panaszával^ ugyanis a lakásán megtartott ellenőrző mérés alkalmával megállapították, hogy a 2/1966. számú rendeletben előírt 20 Celsius-fokos hő­mérséklet biztosított. Jogászunk válaszol Az elévülésről Kolozsi Benőné mátészalkai olvasónk levelében azt ír­ja, hogy 1967. januárjában kölcsön adott 300 forintot, pénzét azonban a mai napig sem kapta meg, bár a kölcsönvevő sze­mélyes kérésére több esetben ígérte a pénz megadását, de ígéretének nem tett eleget. Kérdezi, hogy mi a teendő. Válaszomban sajnos azt kell közölni, hogy olvasónk kö­vetelése ma már elévült, ami azt jelenti, hogy az összeg be­hajtásához a törvény'nem nyújt segítséget. A Polgári Törvénykönyv 324. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy a követelések öt év alatt évülnek el, e jogszabály kivételt nem tesz, ami azt jelenti, hogy ennek el­telte után a követeléseket érvényesíteni nem lehet. Az el­évülés intézménye jogrendszerünkben nem új, már a Ver- bőczi Hármas Könyve is ismerte és a XVI. — század elejé­től kezdve szokásjogi úton kialakult az elévülési idő, ami a Polgári Törvénykönyv életbe lépéséig 32 év volt. Ma már ez a hosszú idő nem indokolt, ezért a törvény által ismert leg­hosszabb elévülési idő öt év. Azért rendelkezett így a tör­vényalkotó, mert huzamos idő elteltével a követelés fenn­álltának, vagy fenn nem álltának megállapítása, bizonyítása, rendszerint nagy nehézségbe ütközik, végül a joggyakorlás jelentős időn át való elmulasztása joggal enged következtet­ni array hogy a jogosultnak a z igényhez fűződő érdeke is csökken, vagy éppenséggel megszűnt. Ez azt jelenti, min­denkinek jól felfogott érdeke, hogy jogait kellő időben gya­korolja és a jogbizonytalanság hosszú időn át ne álljon fenn. Az elévülés kezdő időpontja az a nap, amikor a köte­lezettnek teljesítenie kellett volna. Tehát, ha úgy adunk kölcsön, hogy azt egy év múlva kell megadni, az elévülési idő is egy év múlva fog elkezdődni. Ismeri a törvény az el­évülés megszakadását, ha a jogosult írásban, ajánlott levél­ben felszólítja az adóst a követelés teljesítésére, vagy bíró­sági eljárást indít ellene, ez esetben az elévülés megszakad és újra kezdődik a felszólítás, vagy a bírósági eljárás meg­indításának napjával. Sajnos, szóban közölt felszólítás sem szakítja meg az elévülést, olvasónk igénye éppen ezért évült el, mert csak szóban szólította fel adósát a követelés telje­sítésére. A törvény ismer lényegesen rövidebb elévülési idő­ket is, különösen szocialista és állami szervek egymásközötti vtszonyában, ilyen esetekben a törvény külön szabályozza az elévülési időt, mely lehet hat hónap, egy év, vagy attól több, de öt évnél hosszabb elévülési időt a törvény nem ismer. Ehhez tartozik még, hogy ha a kötelezett az elévülési idő után teljesíti a követelést, nem kérheti vissza az elévülési idő után kifizetett összeget azon a címen, hogy az elévült csupán arról van szó, hogy a behajtáshoz a törvény nem nyújt segélykezet, de az önkéntes teljesítést nem akadályoz- , za. Ezért nagyon fontos, és itt hívjuk fel olvasóink figyelmét, hogy követeléseiket kellő időben érvényesítsék, a felszólítást ajánlott levélben küldjék, őrizzék meg a levél másolatát és a feladóvevényt, hogy esetleges bírói eljárásban azt bizo­nyítani tudják. Or. Juhász Barnabás HAZAI KILÁTÓ Vizsgálják a bányamentőket Szinte a Sci-Fi regények világát idézi az a legkoreze- rűbb eszközökkel felszerelt laboratórium, amit a tata­bányai Központi Bányamen­tő Állomáson létesítettek, különleges élettani, illetve fizikai pszichikai vizsgála­tok elvégzésére. Bonyolult számláló mechanizmusok, elektronikus regisztráló mű­szerek „vallatják” itt azok­nak a vizsgálati személyek­nek komplex életfunkcióit, akik a tárnák mélyén ve­szélybe jutott társaik meg­mentésére, a bányabeli ter­mészeti katasztrófák felszá­molására vállalkoznak. Az űrhajósokéhoz sokban ha. sonlító, sokrétű alkalmassá­gi vizsga szigorúsága indo­kolt. Végül is rendkívüli, rendszerint veszélyes hely­zetben történő mentés a feladat s a tét: maga az élet. (Komárom megyei Dolgozók Lapja) Számvetés Az 1973. évnek új és nagy munkája volt. az 1974-ben induló CPS kukoricater. mesztési rendszer előkészí­tése. Igen sok feladatot adott ez az észak-somogyi tsz. szövetségnek. Nem maradt el fáradozásuk, körültekintő támogatásuk eredménye. 1974-ben tíz szövetkezet. . 11 gépsorral csaknem 8700 hek­táron vezeti be az iparszerü kukoricatermesztést. Kap­csolódott ehhez a munkához és új kezdeményezés volt a helikopteres növényvédő tár­sulás megszervezése. vala­mint a marcali agrokémiai állomás létesítése. A tervek szerint mindkettő már üze­mel az idén. (Somogyi Néplap) Balettvezetők továbbképzése A pécsi balett egy orszá­gos érdekű kezdeményezés­ről adott hírt. Mintegy 70—* 80 közepesen képzett táncost vár a vidéki színházakba, hogy a közönség igényének! megfelelően több musical és Látványos operett szerepel­hessen a. műsoron. A Mecsek! alján lévő városban művé­szeti szakközépiskolán meg­kezdik a táncosok képzését, a pécsi balett vezetőinek ok­tatásával. (Dunántúli Napló) Az egymilliomodik tonna — Ozdról December 28-án este 21 óra 55 perckor az ózdi acél­mű I-es számú kemencéjé­ből Burcsik János főol­vasztár irányításával Kiss István bngádja lecsapolta az egymilliomodik tonna acélt. A több, mint 100 ton­nás acéladag kiváló minő­ségben készült el, és a folya­matos acélöntőműben bugát készítettek belőle. (Déli Hírlap) Családi tragédia a közúton Karácsony másnapján, decern* bér 26-án, világos nappal Hegy* hátsál és Hegyháthodász között ör István kisiparos, szombathelyi lakos, Peugeot gépkocsijával ősz* szeütközött a vele szemben köz* lekedő, a 23 éves Csiszár László által vezetett Skoda gépkocsival. A Peugeot utasai közül ifj. ör István, a Skoda utasai közül Csi* szár Ilona a helyszínen, míg a Skoda vezetője Csiszár László a kórházba szállítás után meghalt. Idős Or István, valamint Tóthi Ibolya, a Skoda utasa súlyos, életveszélyes sérüléseket szenved* tek. Idős ör Istvánné és leányuk, Gabriella, súlyos, de nem életve­szélyes sérüléssel került kór* házba, (Vas Népei — Mi az igazi, a felirat vagy a kirakat? (Kiss Ernő rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents