Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

tWS. december 12.

I5ELET-M AG Y ARORSZAG

». oldal

Névnapot ültek a kis cukrászdában.

Festés után a takarításnál segítettek Hegedűseknél,

Móric* Lajosné. a brigád vezetóje.

Széesi Tstvánné kerékpárral.

Műszak végén: Széchi Istvánné.

(balról jobbra)

Leleszi Emma, Gere

A betegszabadságon lévő Egri Gyvlánénak látóéra«*«»1 ar á^k í< a " -«rkapott

második szociallstabr'tgád-jel vénjt.

HAMMELV JÓZSEF KÉPRIPORTJA

Ibolya Móricz Lajosné. Balogh Miklósné, Hegedűs Józsefné és

flrigád a bútorgyárban

Látszatra minden nap egyformán kezdődik. Ki gyalog, kerékpárral érkezik s az öltözőben találkoznak. Amikor -iszámukat v kérdezik, mosolyognak: „Heten vagyunk, de

:iem gonoszok”. Valóban jól összekovácsolódott kis közös- ségük, és ezt sok minden bizonyítja.

Móricz Lajosné fogta össze a kis brigádot és attól kezdve, a kisvárdai bútorüzemben, ha valami fontos feladat jelentkezett, rájuk, a Hámán Ka:ó nevét viselő birgádra mindig lehetett számítani. A függönykamis készítés — ami a brigád dolga — igen egyhangú is tud lenni. De ha egy kollektíva egymást megértve, segítve dolgozik, szinte elszalad a munkaidő. Nagy örömet szereztek maguknak és az egyik ásvárdai óvodának is, amikor hulladék anyagból ajándékokat készítettek. Ott voltak az új bútorbolt berendezésénél is. A brigádban öt asszony és két lány dolgozik. Leleszi Anna, és Gere Ibolya Szabolcsveresmartról jár be dolgozni és a kisvárdai asszonyok brigádjában jó munkatársakra lelt.

A Kisvárdai Bútorüzem Hámán Kató brigádja nem mozgat malomköveket. Kisebb-nagyobb eseményeikről is sak a brigádnapló bejegyzései árulkodnak. De életük, ba- itságuk és. mindennapi helytállásuk a munkában érdemessé szí őket, a megbecsülésre.