Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-12 / 290. szám

1973. december iS. KfcLET-MAGYARORSZÁG 3. oldal PARTÉLET Mire jutottak? AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK 1973. no­vember 28-i ülésén megfogalmazott közleményében, ez áll: „A politikai tömegmunka segítse elő olyan egységes szem­lélet kialakítását, amely hozzájárul a rendelkezésre álló eszközök minél célszerűbb felhasználásához.” Ha figyelmesen végig olvassuk és elemezzük a párthatá­rozatot és összevetjük az emlékezetes múlt év november 14—15-ivel, azt tapasztaljuk hogy minden sorra a követ­kezetesség a jellemző. Agitál. Sorra veszi, mint jutottunk előre egy-egy kérdésben, hol tartunk, mi a további tenni­való. Ez a határozat írásos agitáció. Azok az üzemek, vál­lalátok, intézmények, ahol nyomon követték a múlt évi párthatározatok megvalósítását, érvényesítése érdekében kü­lönböző intézkedési tervek születtek mondjuk a nőpolitikái, az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, a munkások fokozottabb támogatására, a szakmunkásképzésre és továbbképzésre, ott újra elő kell venni ezeket és elemezni, mi valósult meg. Egyik helyen soványabb lesz a mérleg, a másik helyen gazdagabb, attól függően, milyen következetesek voltak. Ahol több eredményt tudnak felmutatni, ott az agitátorokat, a tömegpolitika munkásait gazdag munícióval tudják ellát­ni, viszont ahol ezt elhanyagolták, ott nem tudnám mit mon­dani sem az agitátornak, sem ők a munkásoknak, tsz-tagok- nak. Remélhető — s az 1973-as esztendő mutatja — kevés olyan üzem, vállalat, tsz, intézmény lesz. amely mínusszal, * nem plusszal zárja 1973-at. Éppen e napokban kerestem fel néhány üzemet, ahol a vezetőkkel közösen boncolgattuk ■— a mélyebb elemzés év végére marad — mi is történt az emlékezetes 1972. november 14—15-i határozat érvényesí­tése érdekében. Ahol igényesen elemezték, nyugodt szívvel summázhat­ták: a központi és a vállalati bérintézkedések nyomán javult a munkafegyelem, emelkedett a termelés. Előbbre jutottak a nő és ifjúságpolitikai határozat végrehajtásában stb. Em­líthetjük a Konzervgyárat, a KEMÉV-et. a lakásépítési ter­vek teljesítésén, illetve túlteljesítésén munkálkodó SZÁÉV- et, ÉPSZER-t, a hullámvölgyből kilábaló Nyíregyházi Papír­gyárban is van már mivel agitálni a nők, a fiatal anyák mellett. Nyugodtan szólhatnak az üzemszervezés és korsze­rűsítésről a HAFE-ban, a VAGÉP-nél, o szakmunkások képzése és továbbképzése érdekében hozott kormányhatáro­zat érvényesítéséről a Szabolcs Cipőgyárban, az Aurórában Nyírbátorban és lehetne sorolni tovább. AZ IDEI NOVEMBER 28-1 párthatározat is csupa érv­anyag, agitáció politikánk érvényesítésének a következetes- Bége mellett. Csak fel kell használni, élni vele. De hogyan? Aprópénzre váltva. Az országos politikái, kzoís^ó. országos egitációt le kell tudni fordítani á ftélyipolmkát szolgáló agitáció nyelvére. Valójában mi az agitáció célja e párt- határozattal kapcsolatban? Elsősorban az, hogy ezt a nagy, a magyar társadalom jelenlegi helyzetét elemző, az eredmé­nyeket az ellentmondásosság tükrében bemutató, egész gazdasági, belpolitikai életünket mérlegelő summázás se­gítsen helyesen értelmezni, elfogadtatni, a közvéleményt be­folyásolni és megnyerni ügyünknek. Ezt kell üzemekre, fal­vakra, »vállalatokra, intézményekre lebontani. Bár igaz, hogy • az embereket érdeklik az országos ügyek, fejlődés előrehaladás is, de még jobban a szűkebb pátria, a munka­hely, a falu, a család gondja, fejlődése, eredményei. Ezeket segítsünk az agitáció számára hozzáférhetővé tenni. Sajnos az a tapasztalat, hogy — néhány nagyobb üzemet kivéve — nem rangjának megfelelően kezelik az agitációt legyen az szóbeli vagy írásos. Alig akad olyan vállalat, ahol megpró­bálnák az üzem eredményeit érdekesen, rajzban,képekben, grafikonokon illusztrálni, a kiváló dolgozókat népszerűsíteni. Jó példái vannak ennek az ISG-nél, a Nyíregyházi Kon­zervgyárban, a HAFE-ban. Most egy esztendőt — két novem­ber közötti időszakot — értékelve felfrissítésre szorulnak ezek az érvtáblák is e helyeken. Illő lenne azonban más nagy vállalatoknál is több gondot fordítani az írásos agitá- cióra. Ott ahol ezt elhanyagolják, sajnos, a politika iránti érzéketlenség vagy közömbösség az oka, másutt a nemtörő­dömség vagy éppen az, hogy nem tulajdonítanak különös fontosságot ennék. PEDIG AZ EGÉSZ TÁRSADALOM fejlődését elemző a november 28-i párthatározat, különösen a megjelölt fel­adatok akkor kerülnek a megvalósulás vágányára, akkor lesz belőlük élő-eleven politika, ha szárnyára kapja-veszi az agitátorsereg, a tömegpolitikai munkások ezrei. Ha be­szélnek róla, ha beszélnek mellette, ha megértetik, ,ha apró­pénzre váltják. És erre illik, kötelesség felkészíteni a párt- szervezetek agitátorait. Most az agitációnak ez a legfonto­sabb feladata, s akkor szolgálja helyesen a politikát, ha ezt teszi. Persze úgy. hogy ne csupán a nagy dolgokról, a nagy országos beruházásokról, célokról szóljon, hanem a helyiek­ről is, mert ezek az egésznek a részei, s az országos cél is így valósul meg. Farkas Kálmán FIATALOK A TANÁCSBAN Két megye határán Bököny megyénk egyik községéhez sem hasonlítható. Két megye határán fekszik, a tanácsháza előtti új. emeletes művelődési ház tetejéről jó­kora területet látni Hajdú megyéből. A község lakóinak többsége a helyi szövetkezet, ben dolgozik, de a reggeli buszokon naponta több szá. zan járnak el innen dolgoz­ni a szabol-si és hajdúsági ipari üzemekbe. A szépen rendezett utcák szinte kivétel nélkül a tanácsháza előtti térre vezetnek — az utcák együttes hossza nem keve­sebb, mint 26 kilométer. A község lakóinak száma 4500 a tanácstagok száma 50! Te_ hát minden kilencvenedik lakó tanácstag s köztük is sok a fiatal. Csak az áprilisi tanácsválasztásokon kilenc új fiatal került a tanácsba Elsőként az ő közéleti mun_ kájukról kérdeztük Salamon Miklós tanácselnököt, aki már közel két évtizede áll a község élén. „Azt Tárjuk tőink...“ — Az ifjú tanácstagoktól azt várjuk, — kezdi az elnök —. hogy fiatalos lendületet vigyenek a tanácsi munkába. Mások is kérdezték már: miért vagyunk ennyien a ta_ nácsban? A létszámot a he­lyi végrehajtó bizottság is és a megyei tanács is elfo_ gadta. Egyszerűen is vála. szólhatnék: több szem töb­bet lát, több kéz többet dol_ gozik. Ügy állítottuk össze az apparátust, hogy tapasz­talt idős emberek, értelmi­ségiek. munkások és szak­szövetkezeti tagok egyaránt legyenek közöttünk. A ta­nácstagoknak nálunk rang­ja van. Külsőség ugyan, de büszkék vagyunk rá. hogy a tanácsülésekre legtöbben ün­neplő ruhában jönnek el. Hogy az -utóbbi években ek. korát változott a falu képe, az a tanácstagoknak kö­szönhető, főleg a fiataloknak, akik nemcsak szervezik a társadalmi munkát, hanem végzik is. „Szemlére” indulunk a községben, a tapasztalt és segítőkész tanácselnök kieé. rétében. Főleg az utóbbi évek, illetve hónapok válto_ zásaira vagyunk kiváncsiak. A község „Szabolcs felőli vé_ gén” modem üzemanyagtöl­tő állomást látunk. A tanács, tagok közbenjárására épült, nem annyira az autósoknak, inkább a lakosságnak. hi­szen tüzelőolajat is mérnek itt. Az egyik mellékutcán ki­lenc új „C-lakás” sorakozik egymás után. A viskókat pár év múlva végképp eltüntetik. Nem messze Ide új villany­oszlopok magasodnak a há­zak és akácfák fölé. Már csak egy kilométernyi utca van villany nélkül... A sport­pálya közelében egészen új és korszerű öltöző és fürdő látható — építése mindösz- sze 20 ezer forintba került, a munkg nagy részét a fiata­lók ingyen végezték el. Sar­kad i Tibor, fiatal villanysze­relő (tanácstag) és társai sok elismerést kaptak, amiért társadalmi munkában vezet­ték be ide a villanyt. Egy épület átalakítása a befeje­zéshez közeledik, — decem­ber elejétől ez lesz az új fodrászüzlet. Ide érve az em_ bér alig hiszi el, hogy ekko_ ra községnek eddig nem volt fodrásza sem. A tanácstagok sürgetésére (főleg a hölgyek sürgetésére) az átalakított épületben a nyíregyházi fod­rász szövetkezet nyit üzletet. Másfél millió forintos költ­séggel megkezdték az óvoda bővítését. Konyha és foglal- koztatóterem épül ide jelen­tős társadalmi hozzájárulás. ßaL A Hajdúsági Iparművek téglási üzemében sok bö­kő nyi dolgozik. Felajánlot­ták, hogy Hajdú megyei tech­nikusok irányításával tár­sadalmi munkával segítik az óvoda bővítését. A tanácsel­nök hangsúlyozza, hogy az üzem 100 ezer forint kész­pénzt is ad az építkezésnek. Az egyik utcában kísérőnk büszkén mutat a lakásokra. Eddig tizenhét fiatal kapott itt szinte ingyen , (ölenként 15 forintért) telekhelyet. „Megválasztottunk, intézkedj!“ Az utóbbi intézkedésből talán legjobban lehet követ­keztetni a tanács és fiatalok kapcsolatára. Beszélgetés közben visszaértünk a ta­nácsházára. Az utóbbi hóna­pokban milyen közérdekű kérdésekkel, , javaslatokkal . kopogtattak a fiatal tanács­tagok? Salamon Miklós jegy­zőkönyveket vesz’ élő és így válaszol: — Többen is panaszkodtak az értékesítési gondokra. In­tézkedésünk után a nyár elején már repülőgép vitte a bökönyi meggyet Svédor­szágba. A balkányi ÁFÉSZ eddig csak a burgonyát vá­sárolta fel községünkben. Most kérik a tanácstagok a káposzta és a bab felvásár­lását is. Egyik tanácstagunk panaszolta, hogy sok a du­gaszolt ital a boltok polcain, s kérte, hogy több élelmiszer kerüljön a polcokra. Kéré­sét részben már teljesítették. A helyi cukrászda higiéniá­jára is többen panaszkodtak, a közelmúltban itt is rend lett. Pistár Péter 27 éves asz­talos kisiparost áprilisban választották tanácstaggá. A magas fiatalember így beszél tanácsi munkájáról: — Az utcánkban mind­össze 15 család tartozik a választókörzetemhez, de ösz- szefüggéseiben is ismerem a község örömeit és gondjait, mivel párttag vagyok, s a párttaggyűléseken is sok szó esik a községpolitikáról. Jól­eső érzés is, meg gond is volt, amikor hozzám jöttek, hogy elromlott a kút: Megválasz­tottunk. intézkedj, hogy ja­vítsák meg”. Az új fodrász- üzlet és az MHSZ épületé­Amikor felültem az autó­buszra, valaki hirtelen le­kapta a fejemről a sapkámat. Az én sapkámat, amelyik oly sok év óta hűségesen és megbízhatóan szolgált! Gyors mozdulattal megfor­dultam és ’ltok egy fura alakot, olyan sportos típust, aki ráadásul bosszantó las­sú léptekkel igyekezett a magas kerítés felé. — Add vissza a sapkám, te bandita! — ordítottam utána. A baniita kihívóan meg­állt. maid futásnak eredt. Én pedig utána. A bandita mesnyújtotta a lépteit. Én is. ö felkapaszkodott a kerítés­re Én futás közben söpörtem át rajta. — Psz.. .-tette a szájára az KÜát a tolvaj és ott maradt O. Levickij és G. Terikov: A sapka a kerítés tetején. Nekem pe­dig egy stopper órát muta­tott. — Pontosan huszonegy másodperc. Ön pontosan két­száz métert futott és ráadá­sul huszonegy másodperc alatt. A távolságot magam mértem le. az időért meg a? óra kezeskedik! — & mi következik eb­ből? — kérdezem indulato­san — Add a sapkámat, te ördögfajzat! — Tessék, parancsoljon... — A bandita ezzel visszaad­ta a tökfedőmet. — Elnézést, most veszem észre, hogy ed­dig még be sem mutatkoz­tam : Anton Paltuszov va­gyok. a „Sport-tartalékok” Szervező irodájától. Bocsás­son meg, de spartakiádra ké­szülünk, és r mi egvesülete- inknél nincs egy épkézláb futó sem. Csak mellékesen jegyzem meg: első osztályú szintet futott. És ezt sapka nélkül érte el. Ha levennénk a felöltőt, a zakót, a cipót, már megbocsásson, meg a nyakkendőt, akkor egészen biztos, hogy túlszárnyalja a világrekordot is. Odajöttek hozzánk á szol­gálatot teljesít rendőrök is. — Kérem, várjanak, mert le kell mérnem a kerítés ma­gasságát is — örvendezett az edző. Elővett- a mérőszalagot, mérte a kerítés magasságát, és egyenest a nyakunkba ug­rott: — Galambocskám, ön ős­tehetség. Magasugrásból be­állította a megyei rekordot. Bekísértek bennünket a közeli őrsre. Félóra múlva a „Dinamó” sportegyesület tagjaként jöt­tem ki az őrsről. Fordította: Sigér Imre ben önként végeztem ingye_ nes asztalosmunkát. De a ta­nácsi munka neheze még csak ezután következik szá­momra. Azonban tudni kell a választóknak, csodákat én sem művelhetek. A háziasszony szemével Sarkadi Tibor villanysze_ relő a szakszövetkezetben. Ö így vélekedik: — Április óta nemcsak községi tanácstag, hanem megyei tanácstag is vagyok. Huszonnégy éves létemre nagy megtiszteltetés ez a két. tős feladat. Nem akarom megváltani a világot, de sze­retnék rászolgálni a dupla bizalomra. Szeretném, ha vá_ lasztóim egyik fontos kérése teljesülne: megépülne a köz. ség vízmüve. Talán 1975 ele_ jére lesz belőle valami. A ta_ nács szociális alapjából tű­zifát vettünk a magányos, idős embereknek. Szeretném, ha a fiatalok segítenének fel_ aprítani a tüzelőt. Azon le­szek, hogy újabb állami tá­mogatást kapjunk a C-íaká- sok építésére. Örülök, hogy bizalommal .keresnek meg a választók, és az is jó. hogy egyeztetni tudjuk az igénye, két a lehetőségekkel. Fiatal tam'tónő Szima Gá_ bőmé, szintén áprilisban vá­lasztották a tanácsba, ö a háziasszony szemével is né­zi a tanácsi munkát. Ünne­pek előtt mindig kevés a ke­nyér az üzletekben, javasla­tára talán több lesz kará­csony előtt. A tőkehús is ke_ vés a helyi hentesboltban. Javasolja, hogy baromfihúst és halat is árusítsanak, hi­szen a háziasszonyokkal va­ló beszélgetései során rájött, hogy erre is yan ■igény. Vi_|; szont nem tártja élfogadha-' tó javaslatnak egy újabb zöldségbolt megépítését. Azt mondja, hogy csak a reális és néhány év alatt megvajó_ sítható javaslatokkal érde_ mes a tanács elé állni. Nábrádi Lajos Az álláspénz nem vagon Az álláspénz nem vagon. Nem kell különös ész ahhoz, hogy ezt va­laki megállapítsa. Mégis ki kell ezt mondani, mert úgy látszik, van, aki szá­mára ez nem pontosan érthető. Nyíregyházán egy hó­nap alatt a vállalatok 6101 óra állásért 243 ezer forint kocsiálláspénzt fi­zettek ki a MáV-nak. Nagy pénz ez, még ak­kor is, ha sokfelé eloszt­juk. De még nagyobb ha megszorozzuk tizen­kettővel. Talán van, aki azt mondja: jó üzlet ez a vasútnak, iám mennyi plusz bevétel. A vasutasok azonban nem örülnek ennek a pénznek. Különösen nem akkor, amikor a szállítá­sok megszaporodnak, és amint mondtuk: a pénz­be nem lehet árut rak­ni. Vagyis sokkal na­gyobb öröm az, ha a vállalatok gyorsan kira­kodnak, és a kocsit gyorsan visszaszármaz­tatják a MÄV-nak. Pár évvel ezelőtt a vagonkirako tiások ügye olyan fontossá vált, hogy minisztertanácsi beavat­kozás volt szükséges, s csak így bírták jobb be­látásra az árut fogadó­kat. Azóta — s ezt reálisan meg kell állapítani — csökkent az időre ki nem rakott vagonok száma. Mégis évi 72 ezer óra az összesen háromezer nap. Vagyis éppen annyi, mintha egy százvagonos szerelvény egv hónapig vesztegel. kihasználat­lanul. És mindez csak itt, Nyíregyházán. Ha az árut fogadók a kényc- .4*1* • * *r - -W' perceiben erre is gondol­nának, látnák ennek népgazdasági kárát ak­kor talán iparkodnának a kocsik kiürítésével. így csak a károk halmozód­nak, amit soha nem egyenlít ki az álláspénz. Ami nem vagon. (Trarget) MEGALAKULÁSUK ÖT A a Hajtómű és Festőberende­zések gyárában dolgozik Pristyák ”ál segédmunkás. A Rózsa Ferenc szocialista brigád tagjakéul az exportra készüli fes­tőberendezések tartályait köszörüli. (Elek Emil felvételq)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents