Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-08 / 287. szám

1973 december fc. fcífcfüT-MAGYARORSZAO *. oldal — i. |i » P á r t é / e t Számvetés Porcsalmán ÉRDEKLŐDÉSSEL, VÁR­TÁM a községi alapszervezet beszámoló taggyűlését. Nem egyetlen munkahelyhez kö_ tődik tevékenységük a ta­gok összetétele is sokszínű: tanácsi dolgozók, alkalma­zottak. háztartásban dolgo­zók. nyugdíjasok, kisiparo­sok Mit és hogyan dolgoz. Rak miről adnak számot? Szerkezetében is jól fel­épített. tartalmas beszámolót hallhattunk. Az előző beszá­moló taggyűlések tapaszta­latait jól hasznosították a mostani számadásnál. Előre- bocsátották: őszintén, önkri­tikusan elemzik az éves munkát. Azért, hogy javul- jón a párthatározatok végre­hajtásának szervezése segí­tése és ellenőrzése. Ugyanis ezen a területen van legtöbb tennivalójuk. S mindezt az. által kívánják elérni, hogy javuljon az alapszervezet és tagjainak munkája, aktivi­tása, felelőssége. befolyása, főleg a helyi politika alakí­tásában, valóra váltásában. Számvetésükből kitűnt: tervszerűen dolgoznak. Ala­kosságot foglalkoztató leg­fontosabb kérdések képezik munkájuk zömét. Figyelem­mel kísérik a tanácsi mun­kát. a tanács és a’ lakosság kapcsolatát, amit jónak tar­tanak. Segítik a népfrontot támaszkodnak e hatékony mozgalomra, elismerik mun­káját. A pártcsoportokra építik a pártmunkát. Foglal­koznak ideológiai, közműve­lődési kérdésekkel, jól szer­vezik a párt iktatást. A párthatározatok megvalósu­lását folyamatosan figyelem­mel kísérik s időben adnak segítséget azokhoz. Beszél­nek az országos és helyi po. litikáról, a termelésről, élet- színvonalról, s ma már egy­re többel hangoztatják az eredményeket anélkül, hogy hallgatnának a gondokról. az időszerű kérdése­ket rendszeresen elemzik. Kollektíván oldják meg a feladatokat. Csaknem min­den párttagnak van párt­megbízatása, kivéve az idős, beteg embereket, akiket azonban megbecsülnek, szá­mítanak véleményükre, ja­vaslataikra. Hangsúlyozták a kollektív vezetés fontossága mellett az egyszemélyi fe­lelősséget is, amit minden párttagnak vállalnia kell, s vállalnak is a párt politiká. ja ismertetésében, elfogadta­tásában. Az alapszervezeti munka javult. hatékonyabb lett. Erősödött a pártfegyelem, javult a pártélet. Ezt egy epizód is igazolja, aminek tanúja voltam. Az egyik párttag munkaideje egybe­esik a pártoktatás időpont­jával. Ezért kérte, mentesít, sék a tanfolyam látogatása alól. S mivel a tanulással a taggyűlés bízta meg a kommunistákat, a kérésben is csak a taggyűlés dönthet. Teljesítették a kérést, de egyéni tanulásra kötelezték és a zárófoglalkozáson kell majd számot adnia a tanul, takról. Más esetekben is hasonló körültekintéssel járnak el. S ez a pontosság, fegyelmezett­ség áthatja a 27 fős kollek­tíva egész tevékenységét. Rendszeres a kapcsolatuk a pártonkívüliekkel, s ebben jelentősen közre játszik a fo­lyamatos egyéni és csopor­tos beszélgetés, amit a pár- tonkívüliek között végeznek. Reagálnak szinte minden, a lakosságot foglalkoztató kér­désre. véleményre, megjegy­zésre, kérésre. Legutóbb pél­dául kifogásolták a faluban, hogy méretlenül adják a ke­nyeret. Kiderült, ebben nem csak a kenyérbolt vezetője a hibás, hanem a sütőipari üzem. mert azok sem mér­legeléssel, hanem darab­számra szállítanak. SOKAT TETTEK a nő- és ifjúságpolitikai határozatok helyi megvalósításáért is. Nemrég adták át rendelte, tésének a 75 személyes óvo­dát. ami nagy segítség a dolgozó anyáknak. Hamaro­san 30—40 nőnek teremte­nek a faluban újabb mun­kalehetőséget. Felelősséggel foglalkoznak . a cigánylalfos. ság gondjaival, amit közülük sokan már becsületes mun­kával viszonoznak. Az idén is öt új lakás épült részük­re, de még mindig tizenhét család lakik mostoha körül­mények között a telepen. Talán jobban érzékelhető a róluk való gondoskodás mér­téke, ha inkább így fogal­mazunk: már csak tizenhét család lakik putriban, főleg öregek, munkaképtelenek, segélyre szorulók. Adna is a község díjmentesen nekik telket, ha lenne' tehetségük lakásépítésre. Szóltak arról is. mivel maradtak adósok, mit nem végeztek kellő eredménnyel. A pártmegbízatásokat nem mindenki és nem minden esetben végezte pontosan. Nem elég önállóak a párt­csoportok. a reszortfelelősök sem eléggé kezdeményezők, következetesek. Bár sokat javult a tömegpolitikai munka a faluban, azonban nem tudták kellően össze­hangolni a tömeg, és társa­dalmi szervek' ilyenirányú munkáját. S mivel alaposan, gondosan vették számba munkájuk gyengeségeit, erre alapozva jól jelölték meg a következő év tennivalóit. Azt, hogy — többek között — továbbra is fokozott gon­dot fordítanak a határozatok megvalósításának szervezé­sére, segítésére, ellenőrzésé, re, az agitációs munka javí­tására, a nők és fiatalokra vonatkozó tennivalólíra, a pártszervezet közművelődési, ideológiai munkájára, a tö­meg- és társadalmi szervele segítésére. < JÖL VETTÉK SZÁMBA végzett munkát, a gondokat, eredményeket és feladato­kat. A taggyűlés aktivitása, a vita és az ezt jellemző felelősségérzet, a községi csúcsvezetőség segítése. az alapszervezet önállóságának kezdeményezésének növeke­dése biztosíték a további eredmények eléréséhez. Nagy Tibor H Ó ■p sett. Nemcsak mutató. ■*-' ba. A fiatal apa kis karos szánkóba bugyolálva húzza reggel óvodába a gyereket. A nagyobbacska fiúk golyót gyúrnak s lányo­kat céloznak mer. Ha tart a hó. még .embert is csi­nálnak” belőle. Mind meg­annyi öröm a kicsiknek rég­óta. Mi is vártuk a faluban, gyerekként negyven-ötven évvel ezelőtt. Már mindenszentekkor majdnem hiába mentünk ki kora reggel a temetőbe. A földben maradt gyertyacson­kokat nem tudtuk kézzel ki­szedni. Összefagvtak a ned­ves földdel. Dehát megvolt a vásári halnyelű bicska. Ki­feszegettük vele a gyertya­végeket. Otthon összeol­vasztva kend rt,onalat tet­tünk bele. Aztán ujjnyi hosszúságiakra elvagdostuk, így volt gyertyánk a kará­csonyfára... A fagv jelezte: előbb­utóbb leesik a hó. Attól kezdve erre vártunk, hogy aztán süvöltve ereszkedhes­sünk a Kraszna-töltés olda­lán. András nap táján érkezett a havazás Csaknem egész éjszaka hullt kavargót! S must oft» hadakoztunk is­kolába menet-jövet a ..bakó­val”, a szatyingos vászon- tarisznyával. Otthon udvart, padlást átkutattunk alkal­mas deszka- és lécdarabo­kért. Ezekből szánkót fabri­kálhattunk. (Alsósoriak nem kaptunk mi készen ilyesmit; mindenféle játék és szórako­zási eszközt magunk készí­tettünk.) Abban az évben nagyon gyatra szánkót tudtam ké­szíteni. Sehol nem találtam talpnak való. szélesebb desz­kát. Csak keskeny lécből ke­rültek ki azok is. S rajtuk rács szerűen keresztbe sze­gezve még néhány. Spárgát kötöttem az elejire és húz­tam magam után a töltéshez. Több volt mint semmi. Te­her nélkül, a maga könnyű súlyával jól siklott a hó fel­színén. Amikor ráültem a töltés­nél, alig ..ment” valamit. Alacsony orrával túrta a havat. FelgyCrődött a rá­csok közt is. Aztán se té, se tova. Hiába akartam lábbal is taszítani, lig moccan* Az én passzióm, a száguldás nem sikerült. Össze is törtem volna az egész gyatra tákolmányt, ha nem gondoltam volna ké. sőbbre. amikor a többiek le­tapossák. szinte jéggé nyom­ják a havat, az én szánkóm is biztosan le szalad... Akkor valósággal fájt a szerencsétlenségem. Tehetett lenül topogtam a töltés ge­rincén. A vékony ruhámra gyúródott hó olvadni kez­dett. Dideregtető hideg víz folyt le a bakancsomba. Ár­va szánkóm madzagját a ka­romra akasztva tartottam. Búsan néztem a többiek örömét. Egyszerre csak megállt mellettem az aljegyző fia. Kipirultan lihegett a meleg kötött sapkában, jól felöl­tözve. Kínálta remek szán­kóját. Ideadja, ha az enyém nem megy. Addig ő pihen. Az övé bolti. Pléh is van a talpa alatt. Úgy megy, mint a sárkány. No nézzem csak! — Tényleg adod? — Mondom. — Miért adod? — Csak ügy. Míg pihenek kicsit. — Úgy? — Úgy. Meg jó az, mikor megcsinálod a szám tan pél _ dámat. Meg súgod a törté­nelmet... — Azért adod ide a szánt? A tied az aztán jó! — Nincs több ilyen. Fog­jad hát! De ment is a szánkó! Egy kis noszogatás, mint hintá­záskor. még tovább vitte jó húsz méterrel. Az ment a gerinctől legtovább. Öröm­mel húztam fel hogy még egyszer ráüljek. Mert azután vissza vette a gazdája. Én pedig fogtam a magam szégyenét. És hazaballagtam. Most fél évszázada. Asztalos Bálint DOLGOZÓ KISMAMÁK Varga Jánosáé Kismamák cipelik édes terhüket, a legdrágábbat, a/, új életet, a világra kívánko- zó-születendő új emberpalán­tát Egy újabb tagját nemze­dékünknek. Vigyáznak min­den mozdulatra, lépésre. Ök tudják, érzik csak igazán, hogy kettőjükért felelősek. Ez az anyai szív. az anyai gon­doskodás, melyet' meghatóan énekel meg József Attila is, „... áldott jó asszony volt, látod, a világra hozott.” Kit tart ön kismamának? . Egy fiatalasszony, akinek 7 éves gyermeke van és be­osztása állóeszköz-gazdálko­dó. így vall: „Lehet terhes is, s egy éves gyerekkel is kismama. Legalábbis a ta­nácsadáson ezt hallottam. Egy szakácsnő a Nyíregy­házi Konzervgyárból: „Aki­nek van, vagy lesz kisba­bája.” Gábor Gyula, a kismama üzem vezetője: „Ha a felesé­gemre gondolok, akkor én azt tartom kismamának, aki szült, s a gyermekét 3 éves korig gondozza-ápolja.” így fogalmaz a Nyíregyhá­zi Cipőipari Szövetkezet el­nöke : „Kismama az, aki gyer­meket szül. s elmegy, meg­kapja a szülési szabadságot.” Ha a Magyar Értelmező Kéziszótár megfogalmazását tekintem, az igazsághoz Gá­bor Gyuia állt legközelebb. Talán még teljesebben fogal­mazta meg, mint a szótár, mely ezt mondja: „Kismama gyereket váró fiatal nő, az az anya, akinek csecsemő korú gyermeke van.” Csak ülőmunkát végeznek Kismamák. Tiszták, gondo­zottak kissé fáradtak. Ülnek sorban. Itt szellősebb az idő, melegebb van, a világítás is természetes. Tóth János a csúcsvezetőség titkára mond­ja: „Most 45 kismama dolgo­zik benn. Tizenöt olyan ter­hes állapotban levő kisma­mánk van, akiknek veszélyes a terhességük. Ök hiányoz­nak.” ök csak ülőmunkát végez­nek. Nem követelnek tőlük normát. Gábor Gyuszi ma­gyarázza, hogy a 4 hónapos terhes kismamáktól megkér­dezik, milyen munkabeosz­tást kívánnak. Egy műszak­ban foglalkoztatják őket. Biztosítják részükre a terhes Bazsó Istvánné tanácsadáson való részvé­telt. „Itt kívánság műsor van. Ki hogyan tud bejárni. Van aki reggel nyolcra jár. Igaz ,ezek nincsenek szerző­désben fogalmazva, de érti- tudja mindenki, mi a köteles­sége.” Cserélődnek a kismamák. Itt nagy a „forgalom”. Öröm a fluktuáció. Itt nem lehet doppingolni senkit. Fő a tü­relem. Három havonta cse­rélődnek szinte. Elmennek, s jönnek az újabbak. Olyan szeretettel beszél róluk Gá­bor Gyula. Erf a nyelvükön, gyengéd hozzájuk, „védi” ér­dekeiket. Meg is jegyzi: „A jutalmazásoknál is figyelem­be vesszük ezt az állapotot.” Árvái Károlyné, Kaplonyi Ferencné, Mikulás Károlyné, Bazsó Istvánné, Cseppely Istvánné. Tóth Jánosné és a többiek. Tóthné: „Ujfehértóról já­rok be. Nem nehéz, lassan megszokom. Reggel 7-re va­gyok az üzemben. Bazsóné: „Most vagyok nyolcadik hónapban. Már régen érzem, hogy mozdul a pici. Jó itt, figyelmesek hoz­zánk. Nem köteleznek, hogy normázzunk. Sétálhatunk, pi­henhetünk. Bújról járok be kisvonattal. Hajnal 4-kor ke­lek, s háromnegyed 6-ra va­gyon itt. Én 1964 óta dolgo­zom a konzervgyárban.” Kaplonyiné Székelyből, Mi- kulásné Nyírturáról, Árvainé Bújról jár be dolgozni. Mind­hárman hét hónapos állapo- tosaiK. Mindhárman az első gyermekük születésére ké­szülnek. Bazsónénak most lesz a második kisbabája. „Az első fiú volt, most lányt szeretnénk.” S közben dol­goznak. Törölgetik a kon­zervdobozok tetejét, gumik­kal látják el. Egy műszakban A cipőipariaknál a tanmű­hely egy részében alakították ki a kismama üzemet. Az el­nök mondja: „Mi kiegészít­jük a kismamák fizetését áz orvosi javaslattól függően.” Ezért fogalmazott hát olyan sajátosan a kismamákról. Je­lenleg 47 kismamájuk van Most 12 dolgozik. Reggel 7 órára járnak, állandóan egy műszakba. Ülő munkán, fel­sőrészeket készítenek. Említi az elnök a jövő terveit. Uj üzemcsarnok épül a Csályi Ferenc utcán a felső részicé­Kaplonyi Ferencné szítok részére olt alakítják majd lei az új kismama üze­met. Biztosítva van itt fürdő­zuhanyozó, öltöző. Benke Andrásné szalagve­zető is, ipari tanuló oktató is. Hozzá tartoznak a kisma­mák: — Nekem is két kis­gyermekem van. Tavaly ősz- a szel jöttem vissza a „gyesről”, miután 4 éves lett a kiseb­bik. — bizalommal fordul­nak a kismamák Benkénéhez mindennel. Ö segít, ha gond­juk van. „Akad. Többsége itt dolgozott szülés előtt is. Akkor is volt gond, míg meg nem szültek, s most Is. Talán még több. És meg kell érte­ni. Ha a gyerek beteg, el kell engedni. Ha ő beteg, akkor is.” Nem panaszkodnak. A pénzük megvan. Varga Jánosné lett a feke­teszemű. komoly lányból, aki nem is olyan régen még ott játszadozott a Bessenyei té­ren barátnőivel. Kismama. Két és fél éves a kislányom Beáta. Jó itt, csak egy műszak van, s reggel fél 8-tól délu­tán fél 5-ig dolgozunk.” Mondják, nem mindenki tud­ja elhelyezni gyermekét az óvodában, bölcsődében.” Az enyém is édesanyámnál van, talán majd ha a 3 évet be­tölti óvodába jár.” Nagy Já­nosné kislánya Monika no­vember 9-én volt egy esz­tendős.” Én 1967 óta dolgo­zom a szövetkezetnél. Na­gyon jó. hogy nekünk kisma­máknak nem kell két mű­szakba járni.” Fiatal házasok vagyunk..,66 Gyereke bölcsődében van.' Gondot mégis em'ít. De in­kább Benkéné mondja: ők a Bújtoson laknak, innen kel­lett egy ideig a guszevi böl­csődébe cipelni a kicsit. Szó­vá tettük valamit javítottak, most már a Honvéd utcaiba viszik.” Panaszkodik, hogy reggel rohanni kell, ha azt akarja, hogy mindenre jus­son ideje. „Dolgozni meg kell, mert nagyon kell a pénz. Fiatal házasok va­gyunk, s ezért nem vettem igénybe a gyermekgondozási időt sem. Jól jött ez a kis­mamáknak járó kedvezmé­nyes munkába járás, s így is megkeresem azt 'a pénzt, mint azelőtt.” Farkas Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents