Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-06 / 285. szám

I WTS. (feeéwffép ®: imiOT-MÄGTÄROKSZÄÖ' 9. effiftg FIATALOK Pályakezdő szakemberek VAJON CSAK AZ EGYEN, beilleszkedő-készségén mú­lik, hogyan veszi az első akadályokat az első munka­helyen? Milyen gondokkal találják magukat szembe, s hogyan tudják ezt akár egyedül, akár segítséggel • megoldani a közép, és felső, fokú intézetekből kikerülő .szakemberek? Vannak-e úgynevezett holt idők a szakma elméleti ismeretén túl a gyakorlati ismerkedés­ben, s mennyi idő telik el, amíg egy fiatal szakember önálló vezetésre irányításra képesnek érzi magát, meg­bízatást kér? ilyen, .vagy hasonló kér­dések bármely vállalatnál felvetődhetnek, hiszen a pályakezdő szakemberek gondiai bizonyos területeken általánosak. Az egyedi gon­dok a vállalati munka spe­cialitásaiból adódnak. Régi tapasztalat azonban, hogy a pályakezdésnek mind az ál­talános, mind az egyedi akadályait sikeresebben „ve- sz'k” ott a, fiatal szakembe­rek. ahol erre vállalati szin­ten odafigyelnek. Néhány nannal ezelőtt a KEMÉV vállalat központjába kan­tunk méahívót egy ilven jel­legű tanácskozásra. Ifjúsági fórumot rendeztek azoknak a fiatal szakembereknek, akik 1970 óta kerültek ki a szakközén- és főiskolákról. Ami sajátos, effvedi gond ennél a vállalatnál a nálya- kezdéssel kanosé!atban; a sno,,ializált éoí+á«zeti mim- kikből adód'k illetve ab- bőt bncfv arámiban van-e az iskolákban kano t elméleti aoatiq a punkorlntbm sziik- sir'as könotoimémtekkal? E’őször a debreceni épftő- ipcrí főiskolán végzett fiata­lok kártek szót. AZ ISKOLA NEM ADOTT El .EGET szakmai ismeretek­ből. Az építőipari gépek ok. tatása a gyakorlat mögött kullog, a szakmunkások már régen használják: azokat a géneket, -amelyeket 0a tan­könyvek még nem ss ismer, nek. Jó ideig- eltart tehát a leaalanvetőbb eszközökkel Ismerkedni. Az építőgépész szakon végzett lányok közül az egyik egy példát mondott el. ötven évfolyamtársa kö­zött hat lány volt. s nem tudtak a végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni. Nem szívesen alkalmaznak a vállalatok nőket, erre a ..férfiaknak való” szakmára. Akkor miért erőlteti az is- kola, hiszen annak idején ő is átirányítással került erre a szakra, mert oda nem vet­ték fel. ahová jelentkezett. Ha szükség van annyi építő­gépészre. mint amennyit az isko'a kénez; a vállalatoknál miért nen végezhetik azt, amit tanultak? A nyíregyházi építő- és vízügyi szakközépiskola egvik volt tanulója arról szá­molt be. ho«y jelenlegi munkáiéban inkább jó szer­vezőkészségre van szüksége, mint nanv elméleti felké. szüitséare. Természetesen az elméleti tudás az alap. de az iskolában tanultaknak csak húsz százalékát tudia használni. Ezért a logika szabáb’ai szerint ..három lénosőben” nróbált beillesz­kedni. Először csak a gé. pekkel ismerkedett. Másod­szor az emberekkel. A har­madik lépcsőben egyesítette ezt a kettőt. Visszatérő téma volt a gyakorlati képzés. Ha az is. kólái évek alatt hozzáfér­hettünk volna a gépekhez, kevesebb lenne most a bizal- matlanság — mondták a ré­gi vízügyesek. Először Is az ember nem bízik magában. Vajon tudja-e mindazt, aínit egy szakmunkás évek óta csinál? Aztán vele szem­ben is bizalmatlanok. Ilyen­kor ha létezik a sokszor emlegetett kollektíva ereje, akkor sikerül. Ha nem.., A régi szakemberek, a ré­gi építészek ' már beálltak egy-egy munkára, rutinosan dolgoznak. S akkor jön egy fiatal szakember; vezetőnek. Mivel a kezdeti időben ke­vés a konkrét megbízatás, azt érzi. mi szükség van itt egy új emberre? Szintén egy vízügy is vetet., te fel a bérkérdéseket„ A szakmunkásnak jóval maga­sabb a fizetése. A kezdő mérnök, gyakorló művezető azt látja, hogy beosztottjai­nak az az érzése, ők „tartják el”, az ő fizetésükből él, sőt nem egyszer meg is mond­ják; miért nem .dolgozol” te is, neked is ennyi lenne a fizetésed? ELMÉLET ÉS GYAKOR­LAT, iskola és munkahely, emberek és bér, rutin és kezdő megbízatás. Csupa, csupa olyan ellentét, amely- lyel a pályakezdők szemben találják magukat, a KÉ­MÉ V-nél, vagy bármely más vállalatnál. Az ifjúsági fó­rum, amely a „tapogatózó” jellegű sokszor udvarias fel­szólalások után élő, valós gondokra próbált választ keresni — már többször be­járt út ennél a vállalatnál. Időről-időre rendeznek ha­sonlókat. A vállalat vezetőin kívül ezúttal a régi iskolák igazgatóit is meghívták, hogy az azóta született változá­sokról tájékoztathassák a kérdezőket. A debreceni főiskola kar. igazgatója például az építész és építőgépész ágazat közöt­ti átirányítás sikeres megol­dásairól számolt he. A nyír­egyházi szakközépiskola igazgatója arról, hogy javul a gyakorlati képzés, többet láthatnak a diákok a mun­kából üzemlátogatásokon, műhelygyakorlatokon. Mond. hatják persze a tegnapi diá­kok. hogy ez őket már nem érinti. Láthatják azonban azt is. hogy az ilyen fóru­mok is segítenek gyakorlati tapasztalatokkal az iskolák­nak. Az ifjúsági fórum leg­nagyobb erénve mégis az volt, hogy a vállalat vezetői tudomást szereztek a fiatal szakembergárda közös gondjairól, a szakemberek érezték a velük való törő­dést. s az őszinte hang nem az elkeseredettségé volt. ha­nem az útkereső fiatalság jelzései a gondokról, ame­lyeken közös erővel. a az egyéni és a vállalati érdek egyeztetésével lehet segíte­ni. Úttörők parl „A PRÖBÄK ÖNFEGYE­LEMRE OKTATJÁK a gye­rekeket. Az úttörőmunka nem sok időt vesz el a ta­nulástól, csak jól be kell osztani az időt. Mi nagyon hasznosnak tartjuk”. Ezeket a komoly mondatokat egy harmadik osztályos kisdobos rajvezető helyettes mondta a mátészalkai Vili. Megyei XJttöröparlamenten. Társai nem lepődtek meg ezen a határozott fogalmazáson, hí. szén ők is hasonlóképpen gondolkodtak, de a felnőttek felkapták a fejüket. Első hallásra meglepően hangzót- tak egy pöttömnyi kéknyak- kendős gyermek szájából ezek a mondat 's. A többi pajtás felszólalá­sakor már nem volt min meglepődni. Mindegyikük felelősséggel, nagy lelkese­déssel és tenniakarással be­szélt és adták át egymás­nak az úttörőelnökségnek tapasztalataikat, ' javaslatai­kat. A megye vezetőivel el. töltött fél délelőttön is csak úgy záporoztak a jobbnál jobb. átfogóbbnál átfogóbb kérdések községfejlesztésről, iskolapolitikáról, a KISZ és az úttörőcsapatok kapcsola­táról. Nem Illetődtek meg akkor sem, amikor az öt szekcióban ki kellett fejte­niük véleményüket a csa­patok sport, kulturális mun. kí iáról / a honvédelmi haza­fias'nevelés, az exoedíek's feladatok teljesítéséről. Ha va’amit bíráltak, azt alaoos fé’irészülés. táiékozottsác után tették is a javaslatai­kat is hozzátették. AZ ÜLÉSEK HANGULA­TA, hangneme, tiszteletet és nagyobb figyelmet követelő volt. A pajtások bebizonyí­tották hogy úttörőmunkáju. kát a felnőtt társadalomnak -— a pedagógusoknak. a szü­lőknek. a különböző állami szerveknek — a jövőben komolyabban kell venniük, legalább annyira, amennyire ezt ők teszik. Hiszen a parlamenten elmondottak mögött tettek vannak, - me­lyeket nem azért vállalnak, bogy a rajnaplóban egy jó ponttal mindig több legyen, önzetlenül segítenek az idő. seknek, igyekeznek az uttö- ■rőkövetelményeket, a pró­bákat elvégezni, megtarta­ni. Már ilyen fiatal korban hasznos közéleti tevékenysé­get folytatnak, ami e kétna­pos parlament látható és ér­zékelhető bizonyítéka volt. Képet kaptak eddigi neve. lési munkájuk eredményéről az őket irányító pedagőgu. sok is és láthatták, hol kell még javítani, továbblépni a módszerek tekintetében. Ami azonban már nemcsak rá­juk tartozik — a szélesebb körű figyelem, támogatás a felnőttek részéről. Többet is érdemelnek ezek az értel­mes, értékes, minden iránt fogékony gyermekek. Pár év múlva ők váltják fel a mai húszon és harminc éveseket és nem lehet mellékes a folytatás még azoknak sem, akiknek konkrétan nem fel­adata az úttörők nevelése, támogatása, fbaiogh) Tarpára felfigyeltek Közepes földön, korszerű módszerekkel Aki az elmúlt évek során rendszeresen visszatért Tar­pára, a Győzelem Termelő- szövetkezetbe és' körülnézett, érdeklődött — mindig valami újat, az előzőnél jobbat, fej­lettebbet talált. Pontosan mutatja, hűen tükrözi ezt a folyamatos fejlődést a terme­lőszövetkezet termelési érté­kének növekedése és a va­gyoni helyzet alakulása. Most, az esztendő végén a közös vagyon értéke már 100 millió forint körül alakul. Majdnem tízszerese a tíz évvel ezelőtti­nek. Pedig Tarpa határában nincsenek nagyon jó földek, csak közepes minőségűek, és a gyümölcstermesztés se el­sősorban jellemző erre á be­regi közös gazdaságra, amely eddig 5000 hektárnyi terüle­ten gazdálkodott. A megtett át A tsz alakulása óta meg­tett út, az elért eredmények évről évre leírt ismertetésé­hez egész könyv kellene. Nézzük azonban csak az idei évet. Máris bizonyos, hogy 1973 döntő jelentőségű esz­tendő lesz a tsz történetében. Az idén kezdtek hozzá az igazán korszerű szakosítás­hoz s úgy tűnik „kinőtték” a kereteket. Nagy terveik, el­határozásaik megvalósításá­hoz már nem is elegendő a tarpai határ, illetve; tervei­ket még nagyobb területen még jobb eredményekkel va­lósíthatják meg úgy, hogy a munka gyümölcsét azok is élvezhessék, akik összefognak a tarpai Győzelem Termelő- szövetkezettel! Értik már ezt a két szomszédban, Gulácson és Tivadaron is. A mozgás elkezdődött é3 egészen érett az egyesülési szándék, csak tisztázni kell még a közös cé­lokat és a közös továbbhala­dás mód jait.. o Ez a mozgás azonban nem is most, a közvetlen és konk­rét tanácskozásokkal, megbe­szélésekkel kezdődött, hanem már korábban, és magában a gazdálkodásban. A tarpai tsz, például, az idén vásárolt két NDK gyártmányú, E—280-as szálastakarmánybetakarító gépsort. Korábban elkészült a szakosított tehenészeti te­lep. A korszerű telephez kor­szerű takarmánytermesztést, takarmánytárolást és tartósí­tást, nem utolsó sorban kor­szerű takarmányozást biztosí­tottak. Megépítettek négy be­tonfalas silóegységet s így 60 000 mázsa tömegtakar­mányt tudnak tárolni zölden, szenázsként. A szénáit han- gyasawnl tartósították. A szomszédban. Gulácson is van szakosított tehenészeti te’en. ugyanakkora — 324 fé­rőhelyes —. mint a ta-oni, de ott még nincs biztosítva a korszerű tnk*,rToánvteTTnesz- tés és tárolás. Tarpán viszont Az út üres volt. Azt aka­rom ezzel mondani, hogy nem volt rajta sem ember, sem állat, sem élettelen, tárgy. Ezen az úton mentem én. Én ember vagyok. De akármerre néztem, nem lát­tam senkit. De csak egy bizonyos ideig volt így. Egyszercsak megjelent valaki. Szembejött velem. Kissé magasabb volt nálam, a válla sokkal széle­sebb, és kalap volt a fején, nem úgy, mint nekem: én mindig fedetlen fővel járok. Megfelelő arckifejezést öl­töttem magamra: energikus­nak és szépnek akartam lát­szani. Azt hittem, minden úgy lesz, ahogy lenni szokott. Egy pillanatra visszatartot­tam a lélegzetem °t. hogy be ne hatoljon a tüdőmbe a le. vegő. amit az ismeretlen kettéhasított, s ami őt kö­rülveszi — aztán elmegyünk egymás mellett. Ő azonban elállta utamat és így szólt: — Álljon meg, uram. Hol­nap. pontosan hét órakor, eljön hozzám és kitakarítja a lakásomat. Annyira meglepődtem., Slawomlr Mr&sekt hogy csak egy szót bírtam ki bökni: — Én? — Persze, hogy ön. — De mit jelentsen ez?! — végre megtaláltam a kel­lő hangnemet; így kell vá­laszolnom annak, aki be- lémköt. — Mit képzel?! En­gedjen el, kérem, tovább­menni ! — Csak semmi izgalom! Hallgasson ia'e, kérem. Van folyó víz, és törlő is. meg felmosórongyok. — Csakugyan azt gondol­ja, hogy én... — A munka látszatra ne­héz, nem tagadom, de por­szívónk is vari. — Miféle porszívó?! — Nagyszerű porszívó, kész gyönyörűség dolgozni vele. Különben lent az udvarban lehet porolni. — Hányadik emelet? Biz­tosan a hatodik! —. Dehogyis! Negyedik. & felesleges tároló kapacitás is van __ Ez csak egy példa volt. De nézzük a másikat. Anyagi és szellemi fedezet A tarpai tsz belépett a KITE-be, a kukorica és ipari növények termesztési együtt­működésébe. A KITE célja és elhatározása a kukorica és az ipari növények termesz­tésének zárt rendszerekben történő gyors fejlesztése — elsősorban a Tiszántúlon, és elsősorban a termelőszövet­kezetekben. A tárnái tsz ku­koricával, cukorrépával és napraforgóval egyaránt csat­lakozott. Faggvas. Jenőt, a tsz elnökét beválasztották a KITE igazgatóságába is. Mit jelent a KITE, a zárt rendszerű termesztés. Tar- pén? Azt, hoTv szeretnék jelentősen, legalább 30—50 százalékkal növelni az emlí­tett növények terméshoza­mait s erre szívesen áldoz­nak nagv összeseket is. A ku- kori-a-uensor, például. 6 mil­lió forintba.-a szárítóüzem 8 millió forintba kerül. Van ennvi nénz termelőszö­vetkezetben? Ha ennyi nénz azonnal nincs is — van rá anyagi és szellemi fedezet, bár a tárnái tsz tartaléka ön­magéban is alapvető biztosí­ték. Tamá-ak azonban je­lenleg Is lő millió forint fej­lesztési elköt°l°mtfs#ze van, hiszen «z első drága eá->«o-oic már dolgoznak. A tartalékos: azonban valóságos a-anvfg- dgza+oj „ gyors ütemű fej­lesztésnek. A kukorica-gépsorból már csak a kombájn hiányzik. Április végére várják s részt fog venni a gabona betakarí­tásában. A Jooh-Deere trak­tor viszont már szánt. 150 ló­erős és az idei őszön a szá­raz, kemény, kötött talajban 15--20 hektár területet szán­tott-fel naponta —mélyen. A kukorica-gépsorhoz tartozik a 6 méter munkaszélességű tár­csa, a Rabe-Werke típusú eke (négyvasú), a speciális vető­gép, a kombájn, a kombiná- tor, a különböző adapterek és 2, egyenként 5 tonnás Ifa- tehergépkocsi. A szárítóüzem acéltomyos, forrólevegős (bá­bolnai típusú) lesz és órán­ként 150 mázsa terményt ké­pes megszárítani. Ilyen szá­rítóüzem van már megyénk­ben és nem csak elméletben — gyakorlatban is megszá­rítja a 150 mázsa terményt, őránkéht. Ehhez csatlakozik a B—15-ös típusú. 210 vago- nos magtár, amelyben min­den munkát automata gének végeznek maid. Az ember csak a gépeket és a műszere­ket kezeli. A zárt rendszerben ter­mesztendő cukorrépa talaj­előkészítését hagyományos gépekkel végzi a tarpai tsz, A komplett vegyszerezéshez és a vetéshez viszont speciá­lis gépeket használnak. A zárt rendszerben egyelni, ka­pálni nem kell. A betakarí­tást „Kleine automatic 500« as” típusú gépekkel végzik. Négy ilyen gép fog dolgozni a 160 hektár területen. — Hagyományosan annyi cukorépát termesztünk, amennyinek megművelését ai tagok kérik és vállalják —■ mondotta Faggyas Jenő tsz» elnök. — Egyelőre kérik, da bizonyos vágyok, hogy lcét- hórom év múlva lemondanak erről a nehéz munkáról is. ahogy a többiről is lemond» tak. Jobb lehetőségekkel A napraforgót szintén záré rendszerben, gépekkel ter­meli a tarpai tsz, 1974-bera már 575 hektár területen: A terv: legalább 100 vagon nap­raforgó-termés biztosításai Ezért a növényolaj ipar 40 forint felárat ad,mázsánként és a napraforgótermesztés fej­lesztéséhez hozzájárul 350 OCO forinttal. Ezek is fontos elő­nyök, de talán még lényege* sebb az, hogy az eddigi ter­mésmennyiséghez (tehát a tömeghez és nem az átlagter­méshez) viszonyítva minden többlet-mázsa nápraforgöé;t 100 forint felárat is fizet a növényolajipar. Ez az igazi ösztönzés a korszerűsítésre, a terméshozamok növelésére, hiszen a növényolaj ipar rjem terület, hanem mázsa után adja a kedvezményeket, de csak azoknak a tsz-eknekj amelyek csatlakoznak a zárt rendszerű termesztéshez. Aligha volt még a gyorsára fejlődő tarpai tsz történeté­ben olvan esztendő, mint az idei. Ilyen nagyot még soha­sem léptek előre. És erre fi­gyeltek fel a szomszédok is, *■ gulácsi és a tivadarí tsz-ta- gok. A tarnaiak szívesen 'fo­gadták a közeledést, hiszen nagyobb területeken ■—■ tá- gabb keretek közt —- még jobban hasznosíthatják a kor­szerű technikát és technoló-' giát, nem utolsó sorban a kedvezményeket Gyorsan hozzá is kezdtek az egyesülés előkészítéséhez. Már megbe­szélték és elhatározták a pártvezetőségek, a pártszer­vezetek. a tsz-vezetőségek és az aktívák is. Most kisgyűlé- seken beszélik meg az egye­sülést. azután szavaznak s! közgyűlések. Az egyesüléssel megyénk legnagyobb termelőszövetke­zeti gazdasága alakul ki a Beregbeh összesen 7300 hek­táron (13 000 katasztrális hol­don). mintegy 150 millió foJ riut közős vagyonnal és az edd;"inói sokkal jobb lehető­ségekkel. Szenárei JőzsdÜ TALÁLKOZÁS ban. Csak kérem, ne hasz­náljon túl sok padlópasztát. Minőig annyi fogy minden­ből, hogy nem győzi az em­ber. — Azt képzeli, lehet azt csak úgy tessék-lássék csi­nálni? Ha már nekifog az ember, annyit használ, amennyi kell. nem lehet csak úgy csipegetni, mit gondol... — Ne vitatkozzék, kérem. Könnyedén keni. aztán meg­várja, míg beszívódik. Pad­lókefét a szomszédból kér kölcsön. — Hogy-hogy, nines saját padlókeféje? Nem lehetett volna venni egyet? — Ez nem önre tartozik. A szomszédba csak reggel nyolc óra előtt csöngethet be, mert aztán mind elmen­nek hazulról. Megmondja, hogy én kérem. A konyhá­ban a kredencen talál emen­táli sajtot, ehet belőle, de ne egye meg az egészet. A vízvezetéket kipumpálja, a gerániumot meglocsolja, a linóleumot felgöngyöli, nem ereszt be idegeneket. — És melegvíz van? Hi­deggel nem mosok fel. Reu­más vagyok. — Ne azamárkodjon, Vm autogejzir, csak a csapot kelj kinyitni. Felnőtt ember, ha nem tévedek?! — Szóval gáz van? — Persze, hogy van. Ne tegyen fel uninteligens kérg déseket. ■— Félek, hogy gázmérge­zést kapok. — Ostobaság. A piszkos törlőket egy helyre rakja. Eltolja a szekrényeket, kipo­rolja a matracokat, leszedi, a függönyöket, megszidoloz- za a kilincseket; a falat ne fröcskölje be, és az ablako­kat törölje jól szárazra, tisz­tességesen, mert ellenőrzőm. A rádiót kapcsolja ki, ne hallgassa, mert az eltereli a figyelmét No®, körülbelül ennyi az egész. A viszontlá­tásra. Elment, rugalmas lépteké kel, anélkül, hogy hátrané­zett volna. Én néztem utá­na, míg el nem tűnt Csak úgy forrt bennem a sértett büszkeség, megsebzett em­beri méltóságom. Hirtelen elképedtem: gyá- moltalannak, védtelennek éreztem magam... hisz nem adta meg a címét!- föricte fordítás« még lift is van. Láthatja, milyen jó feltételek. — De miért takarítsam én ki az ön lakását?! — Mert már piszkos és okvetlenül rendbe kell hozni egy kicsit. Kötényt is kap. Különben kérem, ne tegyen meg j egyzéseket. — De mit jelentsen ez tu­lajdonképpen ?! — Hiszen nem takaríthat kötény nélküL Különben, ahogy óhajtja. — Nem, nem, a kötény okvetlenül szükséges. De.. hogy merészel... — A kamrában, a fürdő­szoba mellett, talál seprüt. A villanyt az előszobában kell felgyújtania, mert a kamrában kiégett a körte. — Ez igazán hallatlan!... Néhány filcdarab is elkel­ne... De minek néz engem tulaj donképpen ?! — Filc nincs, csak flanel, azt is megtalálja a kam rá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents