Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

Í97S. deeembe? 1. KW FT MAGTÁROK«?? *0) 8. ofcSaS Huixonót éves ai álig ni teirbar Fui'dulópont és erőpróba Húszmillió lilerrel fdiib le; megyénkből — Uj gvár, jobb készítmények — l ovabbi tervek a lakossá« ellátására Pillanatképek a havas Nyíregyházáról. (Hammel József—Elek Emii felvételei! í \ ITT A HÓ! Munkában az ügyelet =■ 500 kilométer sózott űt Az 1973-as esztendő igen jelentős fordulópont és ko­moly erőpróba volt a 25 éves állami tejipar életében — hangzott el a közelmúltban a Tejipari Vállalatok Trösztjé­nek tájékoztatóján. Ebben az évben már érezhető volt, a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére irányuló 1972. évi minisztertanácsi határozat itatása. Jelentősen nőtt a szarvasmarha állomány, ezen belül a tehenek száma. Me­gyénkben a múlt év tavaszá­hoz viszonyítva a termelő- szövetkezetek tehénállomá­nya mintegy 4000 darabbal, a háztáji állomány pedig 2000 darabbal növekedett Orszá­gosan ebben az évben várha­tóan 18 százalékkal több tejet vásárolnak fel, mint a múlt esztendőben. Megyénkben a növekedés 30 százalékos. Az országban a többletfelvásár­lás 190 millió liter. Szabolcs­ban 20 millió literre számol­nak. Ilyen arányú fejlődés ön- magaoan is Komoiy teiadatot jéientett volna, de enne« sú­lyát még külön fokozta az a körülmény, hogy a felvásár­lási áremeléssel egyidejű tej­es tejtermék fogyasztói ár­emelés mellett kellett a jelen­tős termektóbbletet értékesí­teni. A tejtermelés növelésé­nek célja, s ebből következő­en a tejipar alapvető felada­ta a lakosság tej- és tejter­mék szükségleteinek a legtel­jesebb kielégítése. 1973-ban az alapanyagtermelés fejlő­désének teme meghaladta a fogyasztás növekedését A több tejtermelés révén lehe­tővé vált a fehérje takar­mányimport csökkentése és a sajtexport növelése. 8 !:j átvevőhelyek felszerelésekkel való ellátott­sága. Különösen vonatkozik ez Szabolcs megyére, ahol Nyíregyházán megépült az új tejüzem. Ebben az új üzem­ben a feldolgozás és a cso­magolás teljesen új techniká­val, új gépekkel történik, ami a minőségben is javulást je­lent. Megyénkben ezzel az új létesítménnyel elértük, hogy a felvásárlásra váró tej 50 százalékát időben, korsze­rt’ szállítá i eszközökkel a modern feldolgozó helyre tudják juttatni. A szállítás biztonsága és a minőség javítása érdekében ma már az egész megyében saját szállító kapacitással rendelkezik a tejipar. Másfél év alatt a kocsipark 50 szá­zalékát újra cserélték ki. 1974 első felében újabb 33 darab öttonnás kocsit vásá­rol a szabolcsi vállalat. Ebből 20 a tei bes-^álítását, 13 darab csukott kocsi bedig az áru- kiszállítást végzi. A szatmári rész tejfelvá- sárláíának és a lakosság el­látásának javítására Máté­szalkán is megkezdődött a tejüzem rekonstrukciója. A vállalat 110 millió forint hi­tellel újítja fel a mátészalkai telepet, illetve létesít egy tej­por üzemet. Az új üzem 1975 első negyedévében már meg­kezdi a teljes termelést. Ek­kor naponta mintegy 200 ezer liter tejből készítenek tej­port. A mátészalkai rekonst­rukció ismét nagy mértékben szolgálja a szarvasmarha­program megvalósítását ami­nek végső célja a lakosság jobb ellátása. A vállalat to­vábbi segítséget kíván nyúj­tani a termelő gazdaságok­nak. elsősorban a tsz-eknek a tejtermelés felételeinek meg­teremtéséhez, a tejkezelés ja­vításához. Napi értékesítő* 86 községben Az értékesítésben a tejipar fő tevékenysége a belföldi szükségletek kielégítése, a tej- és tejtermék fogyasztási színvonalának fokozatos fej­lesztése. Az országban az elő­ző évi 936-ról 1350-re növelte az ipar a pasztőrözött tejjel való ellátott helységek szá­mát. Szabolcsban korábban 28 helység volt bekapcsolva naponkénti ellátásba, ebben az évben már nyolc­vanhat község boltjait látja el a tejipar naponta tej­jel, tejtermékekkel. A válla­lat versenyt hirdetett a tej- és tejtermék értékesítési ter­vek túlteljesítésére. Ahol a meghatározott feltételeket el­érik, ott jutalomban részesítik az eladókat. Növekedett az is- kolatej-árusítáa is, habár ezen a téren még nagyon sok a teendő. A tejértékesítési tervet az első háromnegyed­évben ugyan nem teljesítette a vállalat, de októberben már 3,3 százalékkal több tejet ad­tak el, mint 1972. azonos idő­szakában. A zsírdús árukból — tejföl, habtejszín — az el­ső háromnegyedévben is 6 százalékkal növelték az el­adás mennyiségét, sajtból pe­dig 23,9 százalékos volt a növekedés. A tejipar a kor­szerű táplálkozás javítása ér­dekében november közepétől a gomolya-túró féleségek árát a téli hónapokban 30 százalékos árengedménnyel értékesíti. Cs. B. A meterológiai tél kezdeté­re pontosan megérkezett az első hó. Péntek reggelre, egész éjszakai havazás után, 8 centiméteres hó hullott á megye területére. A hőmér­séklet a péntek hajnali mí­nusz 6 fokról, délelőtt 9 órá­ra mínusz 9 fokra süllyedt. A megye főútvonalain csü­törtök éjiéitől dolgoznak a hóeltakarító gépek. A két­ezer kilométeres úthálózat ból 500 kilométert korábban lesóztak, így a hó hamarabb s olvadni kezdett, könnyebb az' eltakarítása. A Közúti Igazgatóság köz ponti ügye'etén, Nvíregyhá zán a 13—65-ös telefonszá­mon adnak felvilágosítást az autósoknak a megye útjairól és az országos főútvonalak helyzetéről. Hóügyelet van még a megyében Kisvárdán, Mátészalkán, Vásárosna- ményban, Nyírbátorban és Kisarban. Váratlanul érte a hó a há­zak lakóit. Nyíregyházán reggel 8 órakor is sok olyan utca volt ahol a házak előtt sem seperték el a járdát. A közlekedésben nem oko­zott különösebb gondot az el­ső hóesés. A vonatok néhány perces késéssel érkeztek meg az állomásokra. Az autóbu­szok késése a forgalom le­lassulásának következménye, a sikos út miatt lassabban haladnak a járművek. Péntek reggel a gyerekek útja volt a leghosszabb az óvodáig, az iskoláig. Néhá- nyukat még jóval iskolakez­dés után is nagy Hócsatábara találtuk. fkolláth? Garázs vagy játszótér? Fő törekvése vol* a tej­iparnak, hogy a mezőgazda­ságtól minden felkínált áru- Sejet zavartalanul átvegyen és ezzel is segítse a tejterme­lés további fejlődését. Az ösztönzőbb árak, a nagyobb tehénállomány jelentősen megnövelték a háztáji gazda­ságokban is a tejtermelést. A felvásárlás zavartalan bo­nyolítása, a szállítási és fel- dolgozási kapacitás biztosí­tása különösen a nyári csúcs­időben rendkívüli erőfeszíté­seket kívánt a tejipartól. Az országban 140 községben kel­lett új tejbegyűjtő helyet lé­tesíteni, ebből Szabolcsban 24-et. Az elmúlt évi bázishoz viszonyítva megyénkben a termelőszövetkezetek 26 szá­zalékkal, a háztáji gazdasá­gok pedig 60 százalékkal ad­tak el több tejet az első há­romnegyed évben. A nagv fel­futás ellenére is elmondhat­juk: nincs olvan hely. ahol a felkínált árutelet fel ne vá­sárolná a tejipar. Tovább távúit a felvásá­rolt tej minősége is. Szabolcs- Szatmárban a vásárolt tej 80.5 százaléka fizikai tiszta­ság szempontjából I. osztá­lyúnak felel meg. Ez a javu­lás azonban nemcsak a mennyiségi fejlődés mértéké­től maradi el, hanem a fel- vásárlási árak emelkedésé­vel iogosan elvárható és a rendelkezésre álló technikai feltételek alapján elérhető mértéktől is. Ennek oka egyik oldalról az. hogy a mezőgaz­dasági üzemekben a megkí­vánható gondosság, a teike- zelő és hűtőberendezések szakszerű kezelése még nem érte el a kívánt színvonalat mácik oldalról hogy a tej- mari vállaltok sem voltak e’óa koeafkaaotasek a mlnő- SŐ-fj át írót pl 5 fpjfátelek és g^Traaf ösztön 7ők érvénvesí­fTakáp g szakal-sl vállalat a mi"őság ia'otása pr'íoWSafl 1071.113*1 em»lte a oa-'dacá»oknak fize­tendő hűtési .díjat. Pf8 «nstrü' c’Ó Üatés7alkán Országosan i: sokat válto­zott az ipar létesítményekkel, Orvot! rtné§% Ozhtsor, Új bevásárlélcozponi az „Északiban" A Kun Béla körűt és a Sóstói út sarkán homlokza­tával a Sóstói útra nyiló ma­gas épület készen áll. A kör­út felőli oldalon a torony­házban már laknak. Szemben ezzel csaknem kész a másik. Ezekben az épületekben, a földszinten és az összekötő épületekben üzleteket, kü­lönböző szakboltokat alakí­tanak ki. Tavasztól folyamatosan adják át az építők az üzlet- helyiségeket. A VÄBER — az építkezés lebonyolítója „rajta tartja a szemét”, hogy idejében, illetve azonnal kezdjék meg az építők után az üzletek berendezését A helyiségeket megvásárló, a boltokat üzemelő kereskedel­mi vállalatokat is jóelőre ér­tesítik, legyen áru a nyitha­tó boltban. Ezzel a tempóval és együttműködéssel várható, hogy a terveknek megfelelő­en jövő év nyarára a mind­két oldalon készülő üzletsort átadják rendeltetésének. Most már véglegesen ki­alakult. mit hol helyeznek el. A Kun Béla körút balolda­lán, a Sóstói útra nyiló épü­let alatt egészségügyi kombi­nátot rendeznek be; gyer­mekorvosi rendelőt, terhes­tanácsadót. és körzeti orvo­si rendelőt. A több mint 20 millió forintos létesítményt a tervek szerint jövő május­ban adják át. Mellette, a Sós­tói úton a szomszédos há­zakhoz csatlakozó egyszintes épületekben kisebb, tíz-tizen- két négvzetmé+er alapterüle­tű üzletek sora készül, ahol trafikot, édességboltot, hír­lapárudát. mlni-könwtárat háziipari boltot — amely a szolgáltató részleg átvevői0 is lesz — nyitnak 1974 nya­rán. Közvetlenül a sarkon, a k*' toronvh^Tst esoí'szin8»s la­pos épület köti mold össze Ebben a háromszáz négy­zetméter alapterületű, egy­millió háromszázötvenezer fo­rintból épülő helyiségben a nyíregyházi ÁFÉSZ nyit önkiszolgáló csemege áruhá­zát. Tovább az üzletsorban: a toronyház alatt sportszer- szaküzlet, zöldségbolt, vala­mint divat-rövidáru szak­üzlet, majd egy újabb egy­szintes, kétszázötven négy­zetméter alapterületű épület következik, amelyben két tágas üzletben papír-írószer és virágbolt kap helyet. Szemben a Kun Béla kör­út jobboldalán a már csak­nem kész toronyházhoz hoz­Huszonöt esztendővel ez­előtt, 1948. december 1-én hagyta el a nyomdát a „Nép­hadsereg” első száma. Ne­gyed százada, hogy a Honvé­delmi Minisztérium központi politikai sajtóorgánuma hí­ven szolgálja dolgozó népünk igaz ügyét, a Magyar Nép­hadsereg fejlesztését, kor­szerűsítését, egész állománya hazafias és proletárinterna­cionalista nevelését. A negyed százada indult „Néphadsereg” első számá­nak vezércikke „Feladata­ink” címmel programot adott, amely a mai napig ér­vényes. Mozgalmas, mai szem­mel nézve történelminek már méltán nevezhető idők következtek ezután a hadse­reg, s lapja fejlesztésében. Az újság az alapok erősítéséhez nyújtott hatékony segítséget. Sokat írt arról, hogy a mun­kások, parasztok soraiból kikerült első tisztek, bajtár­sak, dolgozó népünkkel együtt azon fáradoztak, hogy tökéletesítsék a hadseregen belül az ifjúság katonai ki­képzését. fokozzák politikai öntudatát, köztársaságunk és dolgozó népünk érdekében, záépítenek egy, az épületet félkörbe fogó ugyancsak egy­szintes üzletsort. Ebben a sarki, a két utcára nyiló he­lyiség a legnagyobb, kétszáz­nyolcvan négyzetméter alap- területű. Szintén a nyíregy­házi ÁFÉSZ vásárolja meg és ez ifjúsági presszó lesz. Mellette cipész javító-szol­gáltató részleg, valamint egy százötven négyzetméter alap- területű reggeliző helyet, tej­kenyér szaküzletet és egy száz négyzetméter alapterü­letű húsboltot nyitnak. Az elmúlt 25 esztendő tör­ténete bizonyítja, hogy az újság megfelelt a párt- és katonai vezetés várakozásá­nak. Jelentős részt vállalt mind a hivatásos, mind a sorállomány kommunista szellemű, internacionalista nevelésében, marxista—leni­nista világnézetének formá­lásában. Terjesztette a párt- és ifjúsági munka tapaszta­latait. s a kiválókat népsze­rűsítve — újabb és újabb tö­megeket nyert meg a szocia­lista versenymozgalomnak. Nem kevésbé fontos az új­ságnak az a tevékenysége sem, amellyel a hadseregbe áramló újabb harci technika megismertetését, kezelésé­nek elsajátítását és hatéko­nyabb alkalmazását segítette elő. A lap a hadsereg és dolgo­só népünk kapcsolatait erő­sítette. szélesítette nemcsak a „békés” időkben, hanem a nehéz időszakokban is. A ter­mészeti csapások — elsősor­ban az 1954 óta több alka­lommal is fenyegető Duna— Tisza-áradások — leküzdése során katonáink példás helyt­állása igazolja ezt. A legna­A terűiét, amelyiknek a sorsa épp ezekben a napokban a leg­bizonytalanabb, Nyíregyházán a Petőfi út 20—22—24 számú lakó­épület 52 családjának a tulajdo­nában van. Akik garázst rkar- öak építeni, a tulajdonosok és akik a játszótér pártján álmák, szintén a terület gazdái. Az első vihar több, mint két évvel ezelőtt volt az akko.i Kiss Ernő lakásszövetkezet életében. Néhány an garázst akartak épí­teni, de nem tudták eldönteni, hogy a felépülő garázsok a szö­vetkezet, vagy a szövetkezeti tag tulajdona legyen. A terület ugyanis közös, annak felhasz­nálásáról csak a tagság együtt, közgyűlési határozattal és tel­jes egyetértésben dönthet. Ak­kor, hosszú huzavona után hoz­zájárultak a tagok, hogy felé­püljön 10 garázs. A terület ere­deti nagysága 1332 négyzeím'ter volt, de a garázsok felépítése után már csak 374 négyzetméter maradt. Mivel a felépített garázsok sok vitát váltottak ki a szöv tkezet közgyűlést hívott össze és hatá­rozatot hozott, hogy több ga- á a építését nem engedélyezi, a m-g- maradt kis terület játszótér lesz gyobb veszély — az 1970-es árvíz idején — „A gáton” címmel külön árvízi „front­újságot” adott ki. A hadsereg és a fegyveres testületek, a a szovjet hadsereg tisztjeivel és harcosaival együtt sokszor drámai körülmények között nyújtottak segítséget a la­kosságnak. Az életeket, érté­keket mentő közös tevékeny­ségről a Néphadsereg időben és gyorsan adott tájékozta­tást. A „Néphadsereg” 1960-tól képes politikai hetilapként jelenik meg, és a magasabb szakmai és politikai igények­nek megfelelően segítette és segíti a Magyar Néphadse­regben folyó kiképző-nevelő munkát, terjeszti a legjobb tapasztalatokat, ösztönöz a legújabb technika mesteri al­kalmazására, kezelésére, fel- használására, és népszerűsíti a kiválókat. Az újság a kato­nai és pártvezetés fontos politikai eszközeként jelen­tős munkát végez a sor- és hivatásos állomány, valamint hozzátartozóik tájékoztatá­sában, nevelésében, a lakos­ság — elsősorban az ifjúság — hazafias és internaciona­lista szellemű nevelésében is. 8 á „Néphadsereg“ negyedszázada a lakóépület gyereke! részért Egy ideig nyugalom volt a Pe= «fi utcán, de a napokban irmét felkorbácsolta a kedélyeket né­hány lakó. Heten elhatáro ták, hogy garázst építenek — teö. ü«^ lük csak háromnak van koc: ij* — és elindultak a házban aláí­rásokat gyűjteni. Harminckét c® — köztük persze az építeni ska­rók és azok, akiknek már v m garázsa — a áírták a papírt. Az­óta sokan már visszavont 'k* mert az aláíráskor félrevezeti k őket, A hét ember mcgbízctt/a elment a tanácsra és megkérte az építési engedélyt. Tudóméra® ra jutott az akció a lakássrövet­kezet vezetőinek, a többi Bakód­nak és november 5-én egy lev'l- ben felhívták a tanács műszrkf osztályának figyelmét, hogy g közgyűlés hozzájárulása n lküH — a szövetkezeti «örvény ért i« mében — nem adhatnak építésű engedélyt. A levelet a műszaki osztá'y nem vette figyelembe, mondv. n* azon csak két aláírás van, november 19 én az építési enge­délyt kiadta. A tulajdonjog iga­zolására szóló okmány rovatba az ügyintéző odaírta: telekköny­vi szemle és hozzájáruló nyilat­kozat. A garázsépítők ig­ái ár másnap — mikor a lakók, munkába mentek — hozzál:tt k az építkezéshez, Odaho.d&ti/k az anyagot, az alapot elkészített k*. Ekkor azonban ismét megjel nfc a tanács műszaki osztályán egy küldöttség és megkérdezte: mid­ért nem vették figyelembe a le­velüket, amelyet a szövetkezet két tisztségviselője írt alá és mi­ért nem kapott a lakássövetke« zet vezetősége is egy példány* az építési engedélyből? (Erre egyáltalán nem a bü­rokrácia miatt van szükség, ha­nem azért, mert ha a szövetke­zet törvénytelennek találja & dolgot, 15 napon belül joga v^e fellebbezni az é**'tési enged.'!? ellen, az engedély ugyanis csrk akkor, tehát 15 nap múlva les& jogerős.) Utólag, a követelésre megkap­ták az építési engedély márrola* tát és azonnal megfellebbe t ke A városi tanács műszaki osztá­lya pedig november 29-én 3© napra felfüggesztette a garázs- építést. Felfüggesztette, de a garázs tovább épül, és erről az= ini'zkedésröl is csak sróbeülcg tájékoztatta a szövetkezet veze­tőségét. (Itt — az előzőhöz ha­sonló okokból — szintén szük­ség lenne az írásra.) Ez a helyzet e pillanatban. tetve ennél valam vel rors - * b. A lakók ugyanis tiltako-nak az építkezés ellen, az építők r dig: rájuk sem hederítenek, sőt a szabálytalanul megszerzett —* tehát érvénytelen — építési en­gedéllyel a zsebükben magabiz­tosan idegesítik a másik tábort. Hogy meddig lesz ez az á időéit állapot, hogy mikorra dől eK végérvényesen, a garázs vary játszótér dolga, azt jó lenne mi­előbb megtudni. Egy meg*egy éf azonban engedtessék megs as nem lehet követelmény, hogy a lakók pontról nontra 'k a Vendeleteket, de az már igen* hogy a műszaki os^ályon tisz*- tában Hegyenek ezzel. * „

Next

/
Thumbnails
Contents