Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-04 / 283. szám

fm. éeeemSer I faBLET-MAGYARORSZÁO C. oldal FANASZ NYOMÁN Lakásfelújítás gondokkal — SZEPTEMBER 87-EN BEFEJEZTÉK három ablak kőművesmunkáját. Aztán ide mentek, oda mentek, végül mikor bejött a hideg idő, november közepén jöt­tek volna, hogy lefestik ren­desen az ablakokat — pa­naszkodik Antal Józsefné, Nyíregyházáról, a Guszev lakótelep, Hámán Kató ut­ca 1. szám alól. — A múltkor is mondták, maradjak otthon, mert jönnek a vízvezetéket szerelni, aztán hiába vártam egész nap, nem jött senki. Azelőtt meg este nyolc óra után állítottak be a munká­sok egy másik lakásba — ré­szegen — hogy jönnek a parkettot csiszolni. Persze, hogy nem engedték meg. Utána heteket várhattak, mi­kor jönnek — illeti szemre­hányással az tbrányi Építő és Szakipari Szövetkezet munkásait. A Guszev lakótelepet az Ingatlankezelő és Szolgálta­tó Vállalat felújíttatja. A régi laktanya épületekre 18—20 millió forintot költenek, kí- vül-beliil rendberakják őket, hogy a következő 10—15 év­re jobb körülmények közé kerüljenek az ott élők. Az­után pedig — a város lakás­építésének megfelelően — megszüntetik a lakótelepet Egy lakásfelújítás renge­teg vesződséggel jár, a Gu- szevban most vizsgáznak tü­relemből a lakók. Egy-egy ház rendbetétele hónapokig tart, a lakásokban is hetek telnek el, míg minden el­készül, hiszen váltják egy­mást a szakmák, előbb a kő­művesek jönnek, utána a szerelők, a festők, asztalosok. Ráadásul azzal is törődni kell, hogy legyen a lakásban valaki aki beengedi őket. — Mi mindig igyekszünk előtte való nap szólni, ha megyünk — védekezik Kató Árpád, a szövetkezet építés- vezetője. — Ügy kellene szervezni, hogy két-három napra előre tudja mindenki, mikor men­nek — vélekedik Lévai Sán­dor. az ingatlankezelő műsza­kija. — A festőkre, asztalosokra nem lehet szólni egy rossz szót sem —mondja egy má­sik lakó. Jónás néni ugyan­abból a házból. •— De a vi­zesek ... Dokumentum — Szocialista szerződést írt alá a napokban a Kilián György Repülő Műszaki Fő­iskola parancsnoka, párttit­kára KISZ titkára és a nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola állami-, párt és KISZ vezetői. Az együttmü. ködési szerződés részletesen meghatározza az intézmény- vezetők együttműködését, a VALÓBAN ÉRTHETET­LEN, hogy ha megkezdenek egy munkát, akor azt ne sor­ban végezzék. Előbb az egyik sarokban, utána a másik sa­rokban dolgoztak, s aztán ke­rítettek sort a munkások a kimaradt két lakásra. — Persze, mert ott kínál­ták őket — szól a vád. Az építésvezető mondja: — Október 25-től vagyok ott Azóta már nem lehet ilyen panasz, mert felügye­lek a munkákra. Meg kell érteni viszont, hogy sokszor a lakók is hibásak. Én nem lehetek ott min­dig, nem látom, ami­kor pálinkává! kínálják őket azt nem engedném meg. En­nek ellenére eben a házban is határidőre elkészülünk, a munkák ütemesen haladnak. Vannak viták akörül is, hogy milyen munkákat köte­lesek elvégezni, és mit nem vállal az ingatlankezelő. Egy előzetesen felvett hibajegy­zőkönyv alapján dolgoznak, arra is utasítás van, hogy egy szobát csak akkor feste­nek ki. ha legalább két falon történt javítás. — De olyan is van, mint Antaléknál, hogy egy elvá­lasztó falat -tettek be a kony­hába, mikor nem engedélyez­tük — magyarázza Sipkav Zoltán, a guszevi munkák műszaki ellenőre. Bár kétséges, hogy az ib- ránvi szövetkezet saját ..sza­kállára” elkészíti a néhány ezer forint értékű üvegfalat ha nem kap előzetes szóbeli bíztatást. EGl-EGT HÁZBAN hó­napokig dolgoznak. A lakás­felújítások velejárója, hogy addig a lakóknak is sok ne­hézséggel kell megbirkóz­niuk. Viszont az is jogos igény részükről, hogy fegyel­mezett, rendes munkát köve­teljenek meg, jobb munka- szervezést kérjenek. Az ibrá- nyi szövetkezetnek itt kell javítania. Az ingatlankezelő műszaki ellenőt ének pedig a szemléletmódon ajánlatos változtatnia, hiszen ő nem­csak a vállalatát, hanem a lakókat is képviseli, eszerint kell a jogos panaszokat ke­zelni. Csak így lehet kozó'- megegyezéssel a sok veszM- séggel járó lakásfelúiít okát mindenki megelégcó _-aére el­végezni. Lányi Botond egyiitlnukiidísrol képzési dokumentumok egyeztetését, az oktatási, ne­velési tapasztalatok kicseré­lését. a laboratóriumok kö­zös használatát, a tudomá­nyos kutatást, a két ifjúsági szervezet kapcsolatát. A szerződés alapián a nyír­egyházi főiskola 40 oktatója már részt vett tapasztalat- cserén. Eltűnnek a íakaruszok Gondoskodás az épílőmunkások szállításáról megyénkben Hidegre fordult az Idő, mégis naponta látunk me­gyénkben munkásokat szál­lító teherautókat, fakaru- szokat. Ezeken a járműve­ken ilyenkor utazni már nemcsak kényelmetlen, de egészségtelen is. Jövő ilyen­korra kivonják a forgalom­ból ezeket a járműveket, mert egy kormányhatározat értelmében 1975 január 1-e után már csak fedett gép­járműveken szabad munká­sokat szállítani. Cikkünkben arra keresünk választ, hogy megyénk három építőipari vállalatánál hogyan értel­mezik és miként valósítják meg a határozatot Húsz autóbusz keltene A Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői, nek nem kis gondot jelents humánus, de anyagi kiadá­sokkal járó határozat vég. rehajtása, hiszen a vállalat közel ötezer dolgozója közül jelenleg mintegy ezerhatszá- zat kell naponta a munka­helyre és onnan haza szállí. tani. A SZAÉV-nak tehát több mint húsz autóbuszra lenne szüksége... Ennyi gép­járművet azonban egy. vagy két év alatt egyetlen válla­lat sem képes vásárolni. Je­lenleg a vállalat tizenkilenc saját tehergépkocsival. ti. zenegy bérelt tehergépkocsi­val és tizenegy bérelt autó­busszal szállítja az említett munkásokat. Uj autóbuszok­ra nincs pénz. s az Ikarusz Gyár nem is tudná az ösz- szes vállalat igényelt kielé­gíteni. ezért nyolc darab használt autóbuszt vásárolt a SZÁÉV a Budapesti Köz­lekedési Vállalattól. A bu­szokat ez év végén és a jö­vő év elején a kábái tsz mű­helyében felújítják, pótülé. sekkel látják el. s ez is je­lentősen enyhít a gondokon. Egy kormányrendelet és a kor ennyi emberrel keve­sebbet kell hazaszállítani. A kisvárdai és a záhonyi mun­kásszállót szükség esetén bővíti a vállalat. Mátészal­kára azonban új szállót kell építeni- Ehhez azonban központi támogatásra is szükség van. Nem rég me­gyénkben járt az építésügyi miniszter, tőle is segítséget kértek a vállalat vezetői. Ha a segítség megérkezik, akkor jövőre százötven sze­mélyes munkásszállót építe­nek a városban. A vállalat 1975-ben a jelenleginél több autóbuszt bérel a Volántól, » ha még ez sem eredmé­nyez megoldást, akkor meg­kérik a munkások egy ré­szét: ha lehetséges, vonat­tal. vagy menetrend szerinti autóbusszal utazzanak haza. e az útiköltség törvényes ré­szét a vállalat fizeti. Az is szerepel a tervekben, hogy albérletet fizet a SZÁÉV dolgozóinak, ha a munkás­szállók szűknek bizonyulnak. Űj munkásszállók A Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Válla­lat naponta több mint ezer- háromszáz munkást szállít munkába, illetve haza öt bé­relt autóbuszon és harminc saját, illetve bérelt teher­gépkocsin. A vállalat szak- szervezetének az az elkép­zelése hogy ötven kilomé­teres körzetben a munkáso. kát a jövőben is naponta haza szállítják családjukhoz. Ezért hamarósan tíz hasz­nált autóbuszt vásárol a vállalat, s a felújított autó. bußzok a terv script öt évig lesznek üzembiztosak. A. kormányhatározatnak a KEMEV is többnyire mun­kásszálló építésével akar eleget tenni. Az idén száz- nyolcvan személyes szállót épített a vállalat Nyíregy­házán. s itt még csak gzáz- húszan laknak. Jövőre újabb száznyolcvan személyes munkásszállót épít a válla­lat Nyíregyházán, a Bethlen Gábor utcán. Mátészalkán nyolcvan. Záhonyban szintén nyolcvan személyes szálló épül a vállalat dolgozóinak 1974 végére, vagy 1975 ele­jére. Autóbusz bérletet kap­nak azok a dolgozók akik a menetrendszerű Járatokkal naponta munkába tudnak járni. Mátészalkától Ki sván] ái» A Nyíregyházi Építő- és Szerelő Vállalat száznyolc­van személyes munkásszállót épített a közelmúltban dol­gozóinak. Mátészalkán már van szállója a vállalatnak, ezt szükség esetén lehet bő­víteni. A jövő év végéig Kisvárdán hatvan személyes munkásszállót épít az ÉP­SZER Egy felújított autó­busz mái megérkezett a vál­lalathoz, egy újabb megér­kezését a napokban várják, a további járművek beszer­zéséről 1974 elején gondos­kodnak a vezetők, A kor­mányhatározat megvalósítá­sa az ÉPSZER-nél is nagy­ban javítja majd a fizikai dolgozók élet- és munkakö­rülményét. (nábrádi) Teleloosirámofc Ha az ember érdeklődik, mégcsak nem is biztatják. Majd, De hozzáteszik: ha elkészül, akkor lesz csak Őröm! Mert azt a posta is tudja, a jelenlegi nyíregy­házi telefonál’apotok siral­masak. Türelmes vagyok, megértő. Mert mi mást tű­ket az ember. A fejlődés áldozatokkal jár. Persze azon már érdemes gondol­kodni, érdemes volt-e az eddig úgy ahogy, de mű­ködő távbeszélő hálózatból idő előtt ilyen romhalmazt csinálni. Nos, az előfizető tudomá­sul veszi, hagy nem tud készülékén beszélni. Ha fel­veszi búg, berreg, recseg, sípol, zörög. Ez is valami. Persze ettől a számla nem változik. A posta senkinek nem enged el egy fillért sem azért, mert nem tu­dott szolgáltatni. Ha az előfizető egy napot késik a számla befizetésével. a posta azonnal ráveri a huszas büntetést. De az előfizető? Még arra sincs módja, hogy kiszámolja, a kiesett telefon miatt meny­nyi erkölcsi és anvagl kár érte. Szávai fizetünk azért, amit meg sem kaptunk. Meg még valamiért. Ha valaki ma Nyíregyházán telefonál, legalább kétszer kell hívni. hogy egyszer telibe találja a hívott szá­mot. Az első rendszerint rosszul sikerül, mint te­niszben a szerva. Persze ezt már pontosan felszá­molj» a posta, vagyis a műszaki hibáért megint az előfizető fizet. Igaz, azért előfizető. Tegyük most félre a csúnya anyagiakat, hiszen nem olyan sok pénzről van szó egy előfizető esetében. Maradjunk az elvnél. A posta pénzt ^esz el vala­miért, amiért nem ad semmit. A sok kicsi sokra megy. És ami még bosszan­tó: annyit sem tesz meg, hogy ezért előre elnézést kérne, vag*y előre értesíte­né az előfizetőt. Ahogy teszik azt, amikor szüne­te! a gáz, vagy a villany, vagy éppen a meleg víz. Ilyenkor van egy jól be­vált sablon. így hangzik: értesítjük, hogy ... ezért elnézését kérjük... újra üzemel: ekkor és ekkor. (A posta ezt a fonmjlá* megtekintheti a szolgáltató vállalatoknál). A telefon ma már nem luxus. Hogy mi, azt kl-ki gondolja hozzá , 1974. IANUÁR /-TŐI Kötelező részvétel megelőző tanácsadáson vállalat kollektív szerződése értelmében a munkások na­ponta tizennégy óránál töb­bet nem lehetnek távol la­kóhelyüktől ellenkező eset­ben különélés! díjat köteles fizetni a vállalat a dolgo­zóknak. Tehát a szállításnál ezt is figyelembe kell venni. Enyhülnek a gondok, ha munkásszállót biztosít a vállalat a munkahelytől tá­vol lakóknak. Az idén százhatvan sze­mélyes munkásszállót épített a SZÁÉV Nyíregyházán, a Tünde utcán. Tehát ha tel­jesen benépesül a szálló, ak­Hamarosan rendeletet ad ki az egészségügyi miniszter — az igazságügyi miniszter­rel és a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalával egyetértés, ben — a házasulandók, kö­telező részvételéről a család, és nővédelmi tanácskozáson. A minisztérium anya- és gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályán elmondták: ja_ nuár elsejétől minden 35 év alatti házasulni kívánó kö­teles megjelenni a célra lét­rehozott tanácsadáson. Az ott kapott igazolás birtoká­ban adhatják össze a páro­kat az anyakönyvvezetők. Kivételt csak azokkal tesz. nek. akik korábbi házasság- kötésük előtt már részesül­tek tanácsadásban, illetve akik külföldön szándékoznak házasságot kötni. A tanácsadás érinti majd a házasélet valamennyi or­vosi és egészségügyi terüle­tét, így például az orvos vizsgálatot és kezelést is ja. vasolhat, ha a jövendő fele­ségnek egy későbbi terhesség esetén a gyermek egészsé­gét veszélyeztető betegsége van. Felhívják a nők figyel, mét, például a terhesség alatti helyes táplálkozásra, és életmódra. Foglalkoznak a különböző munkahelyi ártal­mak utódok egészségét káro­sító esetleges hatásaival, s a feleket felvilágosítják a nem kívánt terhesség meg­előzésének különböző mód- jairóL A tanácsadó tagjai­nak — általában szakorv«. sok és védőnők — lehetősé, gük lesz külön-külön is be­szélgetni a házasulandókkal. Az orvosi titoktartás köti őket olyan értelemben is. hogy az egyik féltől hallott dolgot nem mondhatják el a másiknak. A tanácsadó-szolgálatok a kórházak, szülőotthonuk; szülészeti-nőgyógyászati osa. tályainak keretében működ, nek majd. Minden egye* tanácsadóhoz meghatározott lakókörzetek tartoznál:. Mód lesz arra is, hogy a jövendő házastáreak közösen keres, sék fel a tanácsadót, tehát felkereshetik a másik fél lakóhelye szerinti tanács­adót is. „Párbaj“ V alahol Szatmár egyik csücskében, egy ha­tármenti kis faluban. 'A termelőszövetkezet akkor mái megalakult. Tagok is lettek volna jócskán, de se­hogyan sem tudtak az ötről, a hatra menni aminek a legfőbb oka a szövetkezet kevés földje volt Ugyanis a tehetősebb több földdel ren- delkező közénparasztok se- hogysem akartak dönteni a belépésről. Főtt is szegén? elnök feje éjjel nappal mit csináljon, hogyan gyarapítsa növelje a közös birtokot. — Hiszen nem is lenne itt semmi baj csak ez a kutya Náci ó ne kötné meg magát ar.nvira Ha őt sikerülne be­léptetni a 1 haldiával s több’ már jönne utána tgv elmélkedett az elnök hol rendesen masába hol meg a tagsággal eevütt han gosan Egyszer aztán az öt­venes évek eevik őszén újra kezdődött a szervezés. — Na — mondta az elnök, — így már egészen más most aztán mindent bele emberek. Te ide mégy. ti a másik falu végére. — adta ki a parancsot — de Náci­hoz nem küldött senkit .Oda én megyek, a tanács, titkárral.” így történt aztán. hogy még azon az estén, amikor a második üveg szatmári szil. va is az asztalra került, az asztalnál ülők nagv megle­petésére is szólt Náci az elnökhöz: — Tudod mit elnök, rend­ben van lássátok hogy nem vagyok én olyan maradi pa '•ászt ahogy azt ti son do1 iá ‘ok Rel锓k Be én! És viszem a földemet is. az -gészet — Éjen1 — mondta a frit <ár. akinek egy kicsit m‘> felébe szállt a? erős szilva — Erre inni kel! és már nyúlt is a pohárért g«. el- nőkkel együtt. Ám Náci. aki eközben már szintén felállt, megfogta az elnök kézét. ■— Egy szóra még elnök. Te régen ismersz engem, hi­szen együtt jártunk iskolá­ba. Azt is tudod, hogy na­gyon sokat dolgoztam ezért a földért — Hát én most azt mon. dóm neked, elnök, küzdj meg érte te is. Az asztalnál ülők tudták, hogy a nagy darab paraszt- ember nemcsak a falu leg­jobb gazdája, de egy kicsi rafinációért sem megy a szomszédba.-- Szóval küzdjek meg érte? De hogyan gondolod — törte meg a csendet az elnök. Hogyan? suttogta Náci, miközben vastag karlát úgy fektette az asztalra hogy a nyitott tenvere pont az el­nök előtt volt —- Birkózz mea velem elnök, a föl­dért Az asztalnál egy pillanat ra csend lett Aztán szinte egyszerre tört ki a nevetés — Na lát — mondta a tit­kár — jó vicceid vannak te Náci Én meg már azt hit­tem, hogy valami komoly dolog sül ki ebből az egész­ből. Hahaha, — nevetett to­vább a titkár. — Még jó, hogy nem párbajozni akarsz. — Hm. Párbaj — mosoly, gott rendületlenül Náci, — Nevezzük így. ha nektek ez jobb. Az elnök, aki együtt nőtt fel Nácival és még a gon­dolatát is jól ismerte, tud­ta. hogy nagyon is komo­lyan gondolja, amit mond. Hirtelen felállt. Vele együtt, szinte egyszerre Náci is. —* És hol akarod. Náci? — suttogott most már az elnök is.-*■ A töltésnél. Vasárnap délután, amikor a csorda hazahajt. — Ott leszel — mondta az elnök. Vasárnap délután falun az a szokás, hogy ha a csorda behajt a paraszt aki ad magára, a jószág körül for golódik E*et. itat sondosko dik róluk. Ám ezen a vasár, nap délutár sok jószág hiá­ba várta a gazdáját, mind ott szorongtak a töltés ol­dalán Aztán megjöttek a félek 1«. Előbb az elnök, aki váltig bosszankodott, hogy ilyen sokan összejöttek. Ná­ci, ahogy megérkezett és kezet fogtak, mindjárt vet. kőzni kezdett Ugyanis ar­rafelé az volt a szokás hogy mindig félmeztelen, fekete glott gatyában szoktak bir­kózni. Az elnök szintúgy. összeakaszkodtak. Keres­ték, tapogatták egymáson a fogást. Eltelt negyed óra. fél. a Nap már éppen csak pislá­kolt. A két test úgy nézett ki. mintha lelocsolták volna. Most egy pillanatra minden­kinek úgy tűnt. mintha az elnöknek sikerült volna Ná­cit elkapni. Igp- igen. fel is emeli a levegőbe, aztán egy kis reccsenés. vagy pattanás, ott a hasánál és érzi. hogy a 'ekete alsónadrág csúszni kezd lefelé hátul. Balkézzel el kellene engedni Nácit és visszarántani azt az átkozol* nadrágot. Mindezt persze csak gondolta, mert tudta ha a szorításból csak egv Pillanatra is enged Nác* rögtön kihasználja helyzeti előnyét És ha asszonyok is vannak? Bár nem emléke­zett rá, hogy egret is látott volna, de hát ki tudja, te* h ettek ott hátul. A Náci lába még mindig nem érte a földet, de a ne­vetés — ami előbb csak itt ott hangzott fel, egyre erősö­dött, ahogyan a nadrág lejjebb lejjebb csúszott. Mindegy, -*• gondolta az elnök, most már nincs viszakozz! Gatya csú­szik el. vagy a tőid. Emié. kezett hogy balra egy ki­sebb disznóvájatot látott amikor összefogóztak. Ha valahogy sikerülne odavin­ni. Igen. igen. Csak gyor­san, míg teljesen le nem meztelenedig Nácit magához rántotta, még szorosabban, kettőt balra lépett, és bele­vágódtak mindketten a disz­nótúrásba. Másnap Náci a terme­lőszövetkezet irodájába ment. hogy a belépési nyl. latkozatot aláírja. Többen látták, hogy egy kis csoma­got is vitt magával. Sokan úgy mondják az alsónadrá­got vette meg az elnöknek. De hát ez nem biztos, mert ők ketten ezt még senkinek nem mondták eL Falcaik Wmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents