Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-31 / 305. szám

1ST3. deeerrAer 31. KELÜT-MAÖYARORSZAft a. oldat! Fekete — íehér mezőkön Tiszai Kálmán, a szabolcsi sakksport „nagy “ Aligha tehetne megyénk sakkéletérői úgy beszélni, hogy három-négy mondat után elő ne bukkanna Tiszai Kálmán neve. Nem véletlenül és főleg nem érdemtelenül, hiszen 25. éve hogy Nyíregyháza, illet­ve megyénk sakkéletében je­lentős szerepet játszik... Milyen minőségben? Lehet sorolni, de tartsunk rendet! Családi „hagyomány Elsőként arról faggattuk Ti­szai Kálmánt, hogyan válik va iből sakkozó? Hiszen ez a nagyszerű szellemi sport azért másféle vonzást gyako­rol. mint mondjuk a labdarú­ga cézilabdázás.., — Berettyóújfaluban éltem gyermekéveimet — kezdte — s kezdetben én is más sport­ágak felé orientálódtam. Ele­inte atlétizáltam, s voltam szépreményű futballista ic. sőt odáig vittem e sportágban, hogy játszottam a BUSE egy­kor jó hírű csapatában! — Hogy jött a sakkozás? — Családi hagyományként. A szüleim rendkívül szerettek sakkozni, s a hosszú téli es­téken a bátyámmal együtt igyekeztünk ellesni tőlük a fekete-fehgr mezők világát. — Bár akkoriban még in­kább csak a téli hónapok fog­lalkozását jelentette számom­ra a sakkozás, mégis egyre in­kább megkedveltem. Később Nyíregyházára kerültem felső­kereskedelmibe, s ekkor már versenyszerűen is sakkoztam a városi középiskolai sakkcsa­patbajnokságban Ismét Nyíregyházán — Ettől kezdve indult sak­kozót pályafutása? ■— Igenis, meg nem is. Ugyanis közbejött a háború, s a hadifogság. Érthető, hogy a sakkozói pálya ez években kissé „döcögős” volt. — Pontosabban: szünetelt? — Azt nem mondanám. Mert a hadifogságban a deb­receni Brilla-Bánfalvi Sán­dorral, 6 a szolnoki Dalkc Nándorral —- ma mindketten nemzetközi levelező mesterek — igen sokat sakkoztunk, ver_ eenyeket szerveztünk! S ekkor szerettem meg igazán a sak­kozást. — Hogy kezdte Nyíregyhá­zán? — 1949-ben kerültem pénz­ügyi vonalon Nyíregyházára dolgozni, s azonnal be is kap­csolódtam a város sakkéleté­be. az akkori Vörös Meteor SE verse.íyzőjeként. Majd 1951- től a városi sakk szövetség ve­zetésit bízták rám. — Milyen volt akkor a sport_ ág helyzete? — Egy kicsit hőskorszak jel­legű volt. Különösen furcsa volt az akkori minősítési rend­\ fejlődés utján Mesterek és jelöltek Áz év sportolói: Szabó Ildikó Venczel Miklós szer. Minden megyének csak egv I. osztályú minősítésű ver­senyzője lehetett: az a sakko­zó aki a megyei egyéni baj­nokságot nyerte! Volt ez idő­szaknak azért feledhetetlen él­ménye is. Nevezetesen az hogy együtt tevékenykedhet­tem a sportágért Kiss Ernővel. A megyei levéltár igazgatója volt, s egyben ő volt a megyei szövetség vezetője is. Tőle ta­nultam meg a sakkozás nagy fokú szeretetét, s azt, hogy csak az szereti igazán e sportj ágat. aki népszerűsíti is, dol­gozni is képes érte. Ma éven­ként megrendezzük e nagysze­rű sportemberre emlékezve a Kiss Ernő emlékversenyt. 1955-től kezdve már Tiszai Kálmán látja el a megyei sakkszövetség vezetői tisztsé­gét. A kezdet nem volt köny- nvű. — Legfőbb feladatunk, az volt, hogy a minősítések te­rén lépjünk * 1 előre, í' Nehezen ment.^|íZöpyv , ,Úgy -áldottuk meg kezdetben. hógy más me­gyékből hívtunk meg első és másodosztályú versenyzőket Nyíregyházára. Minősítést csak olyan versenyen lehetett elérni, — a megyei bajnoki cím mellett — melynek mező­nyében legalább hat I. és hat II. osztályú versenyző volt, — Megérte a fáradságot? — Nagyon megérte. Hiszen évenként gyarapodott a minő. sített szabolcsi versenyzők száma, s szép lassan elértünk odáig, hogy az 1960-as évek elején már vegyesmesterver- senyekét is rendezhettünk Nyíregyházán. A szükséges mezőnyhöz a vendég mesterek mellett már megvolt a szük­séges helyi „alapanyag” ^-az­az volt kellő számú I. és II. osztályú megyei sakkozónk. — Ugorjunk néhány évet, s nézzük: mi a helyzet jelenleg? — Országos viszonylatban is magas minősítési átlaggal ren­delkezik Szabolcs-Szatmár. Hraáéczky Tamás és Kosa László személyében ké, mes­terünk van. Mellettük Orsó , Miklós. Karsai István, Mile József, Kovács Mihály, dr. Kecskés János ifj, Szabó Szi­lárd. Szilágyi Sándor és ma- garh is mesterjelöltek va­gyunk. £> női mesterjel öl ti mi­nősítéssel rendelkezik Zsö- göny Hona! — Jól hangzó lista volt! — S még kiegészíthetjük, hogy a felsoroltak mellett me­gyénk még tizenöt csillagos b osztályú és tizenkét I. osztá­lyú férfi valamint a nyírbá­tori Ördögh Mária és Ördögh | Éva személyében két női 1. osztályú versenyzővel rendel­kezik. Hobby és szenvedély Igyekeztünk azon, hogy Ti­szai Kálmántól saját sakkozói mivoltáról, a sportágban be­töltött szerepéről is halljunk, Nem túlzottan sikerült, mert többnyire kitért, s inkább a sportágra, mint abban betöl­tött szerepére terelte a szót. A rákérdezést is e szavakkal intézte el: — Nem az én szerepem, hanem maga a sportág, annak fejlődése a lényeges. Ha úgy tetszik, hobbym is a sakkozás, Érthető, ha szabad időmet rá­szánom! Úgy hiszem, eddigi legszebb 6akkélményem az, hogy megyénk bajnokcsapata, a Nyíregyházi Spartacus-Pe- tőfi feljutott az NB II-be! . A fentieket még kiegészíte­nénk azzal, hogy Tiszai Kál­mánnak nemcsak hobbyja, hanem szenvedélye í» a sakL kozás. Hiszen mesterjel ftlt szinten versenyez... Edzői tisztséget lát el minőségi ver­senyzőknél, de rendszeresen oktatja az úttörőket, a kezdő­ket is... A megyei szövetség vezetőjekfnt az egész megye sakkéletét irányítja. Személy szerint sokat tett azért, hogy ez évben 12 együttes részvé­telével zajlott a megyei férfi •sapatbajnokság. S egyre újabb megyei sakkbázisok — iisvárda. Tiszalök. Fehér_ „yarmat. Nyírbátor. Záhony — ilakultak ki tevékenysége lyomán. Sok érdeme van ab- jan, hogy megyénkben a sak­kozás ma már tömegsportnak számít. S mindezek mellett !. osztályú versenybíróként is működik! Nehéz lenne összeszámlálni, mennyit szánt szabad idejéből a sakkozásra felelősségteljes munkája után. Méltán kapta meg eddigi tevékenységéért a Testnevelés és sport érdemes valamint kiváló dolgozója kitüntetést és a Sportérdemérem bronz fo­kozatát. Bézi László Megyénk sportolói egész sor nagyszerű eredményt értek el az 1973-os é*ben. Ki *el< a legeredményesebb női, illetve férfi sportolónk? A kérdésre sportolóktól, sportvezetőktől, s különféle sportágak szurkolóitól kért lopunk »olaszokat. Ezek szerint: 1973-ban Szabolcs-Szatmár megye legeredményesebb női sportolója Szabó Ildikó, o Nyíregyházi VSC ifjúsági Európa-bajnoki ezüstérmes atlétája, „A Magyar Népköztársaság demes sportolója". 1973-ban Szabolcs-Szatmár megye legeredményesebb férfi sportolója pedig Venczel diklós, az MHSZ nyíregyházi rádióiránymérő sportolója lett, ki Európa-bajnoki aranyérmet .szerzett, s „A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója" címet érdemelte ki. „Mindenkinek van egy álma..." Szabó Ildikót, az NYVSC atlétáját, a magyar ifjúsági és fellőtt női atlétikai válo­gatott tagját munkahelyén a MÁV nyíregyházi állomásfő­nökségén kerestük fel. — Ügy tudjuk, hogy meg­lehetősen gazdag volt az 1973- as év „termése?” Egyedül ti­zennyolc megyei női atlétikai rekordot ért el. Ezek kozui öt egyben országos ifjúsági csúcs is, egy számban pedig beállította az országos fel- nőtt csúcsot. Mit szól maga a versenyző mindezekhez? — Nem könnyű válaszol­ni. s csupán annyit monda- nék. hogy valóban szépen sikerültek a versenyeim. — A sok verseny, a sok jó eredmény közül melyikre emlékszik vissza legszíve­sebben ? — A Duisburgban lezajlott ifjúsági atlétikai Európa-baj- nokságra. ahol a 206 méteres síkfutásban 23,6 másodper­ces idővel ezüstérmet sze­reztem. S csak örömmel em­lékszem vissza az ifjúsági magyar bajnokságra is, aho: 638 centiméteréé távolugró eredményemmel megszerez­tem „Á Magyar Népköztár­saság érdemes sportolója' címet. — És Olaszország? — Jaj tényleg. Pistoia! Hirtelen nem is jutott eszembe. Itt zajlott le a va­sutas atlétikai Európa-baj- nokság. Távolugrásban 623 centiméterrel vasútas Euró- pa-bajnok lettem, s. a 200 méteres síkfutásban vala­mint a 4x'100-as váltó tagja­ként ezüstérmet szereztem. — Úgy hirlet. hívták más klubokba? — Igen. Átigazolhattam volna a Ferencváros a BVSC és az MTK atlétikai szakosz­tályaihoz — de maradtam az NYVSC-ben. — Itt vannak a téli hó­pok. sokan úgy v^lik. most jól kipiheni magát? — Nekik legyen mondva! Ugyanis november 1. óta fo­lyamatosan készülök —* ne- ti tizenegy edzéssel - .Iző- t-áborozásokkai a jövő évre. Ez így tart körülijeiül már­cius közepéig, amikor már az első versenyek lesznek. — Azért csak pihent? — Hogyne! Három napot karácsonykor. — Hogy .,1'est” a jövő évi versenyévad ? — Márciusban íedetlpályás Európa-bajnoksug. majd kü­lönféle kül- és belföldi ver­senyek következnek. Szep­tember 2—8. között pedig Ró­mában a felnőtt Európa-baj- nokságon is szeretnék ott lenni. — Mit válaszol, ha Mont- reált említem? — Az ismert táncda] első sorát: ..Mindenkinek van egv álma...” Ugyanis a montreáii olimpia még olyan messze van... S addig olyan sokszor kell majd jó eredményt el­érni a vágtaszámokban, a Váltókban, távolugrásban, de ötpróbában is. hogy Mont­real csak álom Lehet. Ed­zőmmel. Molnár István test­nevelő tanárral addig még sokat kell ..szenvednünk" az edzéseken, mert atlétikában nehezen „adják" a tizedmá- sod perceket és a centimétere­ket. }> Narancshéjjal“ kezdődött! VSM'ZnÍS''rrS_, *Vv,! AZ IPARCIKK KISKER VÁLLALAT ezúton kíván: eredményekben gazdag, boldog új évet minden kedves vásárlójának A JÖVŐBEN IS BÖ VÁLASZTÉKKAL ÉS UDVARIAS KISZOLGÁLÁSSÁ! VÁRJA VÁSÁRLÓIT NYÍREGYHÁZI, KISVÁRDAI. MÁTÉSZALKAI ÉS ZÁHONYI SZAKÜZLETEIBEN ■ ^Venczel Miklósát.* uióiránymérö sportág UlvS. évi Európa-bajnokáva. kissé nehéz dolgunk volt. Igen, mert az MHSZ megye: főelő­adója — ha magáról van szó — ugyancsak szűkén bánik a beszéddel. Másrészt az edző­je után is hiába érdeklőd­tünk... Csak többszöri ..pro- vokálásra” tudtuk meg. hogy bizony önmagát edzi. Azon oknál fogva is. mert — a megyei rókavadászok okta­tása mellett — őt bízták meg a salgótarjáni Bató András­sal együtt a magyar váloga­tott edzői tisztségével is. \ A rokanszenvés és hallat­lanul szerény nyíregyházi fi­atalember már nem egészen újonc a rádióiránymérő sportág — közismert nevén .rókavadász” Európa-bajnok- ságokon. 1970-ben Duisburg­ban ezüstérmes volt. Idén, Komlón az 1973. évi Európá­ba jnokságon viszont már aranyérmet szerzett! — Elvégre fejlődés is van a világon? — Kérdeztük tré­fásan. — No igen — válaszolt félmosollyal. -- Főleg akikar ha úgy kezdődik egy Európa-- bajnokság. hopv minden re­mény elúszott? — Ezt, hogy kell érteni? Úgy, hogy két kategóriá­ban, rövidhullámú és ultra­rövidhullámú számban kerül sorra Európa-bajnokság. Én saját — de mások vélemé­nye szerint is — megítélésem alapján a rövidhullámú számban vagyok jobb. S ti­tokban .reménykedtem is Komlón a sikeres szereplés­ben. __ ??? — Az első napon került sor az „erős” számomra. S — ahogy szokott lenni — jött az a bizonyos narancshéj. Kez­dődött a rajt, s nekem elrom­lott a vevőkészülékem. S a bejáratlan tartalékkészülék­kel csak 12. lettem. Keserű csalódás volt bizony. .. — És a második napon? — Az ultrarövidhullámú számban még csak remény­kedni se mertem, csupán a rajt után nagy-nagy elkesere­déssel nekivágtam a terep­nek. S a táv közepén a nagy busulásban vettem észre, hogy nem is állok olyan i-osz- szul. van mit keresnem. Ét­től kezdve minőén ■ evőmet megfeszítettem és 54:55,0 per­<>. „v*. • ^Y'I-'k idcfée! ‘EuVopa-bajnok let­tem. — Akadnak akik azt hihe­tik, hogy könnyű sportág a róka vadászat? — Azt hiszem tévednek. Hiszen megadott terepen öt „rókát”, azaz elrejtett adót kell — adásuk alapján — megke­resni. S egy-egy versenyen ál­talában 10 kilométert keli futni. Igazi terepfutás ez, hiszen többnyire erdős vidé­ken. 200—30Ó méter szánt kü­lönbségű terepen helyezik el az adókat. S nem mindegy hogyan futunk, mert a jobb idő dönt! — Kiből lehet jó lakavä- dász? — Aki nagy-nagy fizikai erőnléttel, komoly technikai tudással és nagy adag szorga­lommal rendelkezik. S haj­landó naponként edzeni. — Mit mondana a jövőről? . — Az eddigi eredmények köteleznek, s szeretném te­vékenységemmel megyénk­ben tovább népszerűsíteni' a rádióiránymérő sportágat. (B. L.) Kéziabdai Kellős beregszászi győzelem A Nyíregyházi Volán női kézilabda csapat vendégeként hét közben Nyíregyházán szerepelt a Beregszászi Kon- ' zervgyár női kézilabda csa pata. A határmenti nemzetkö­zi sporttalálkozók keretében : kitűnő képességű szovje együttes a Nyíregyházi Volá korábbi beregszászi látogat!: sát viszonozta. A szovje' együttes két mérkőzést ját­szott a Nyíregyházi Tanár képző Főiskola sportcsarno­kában. Erendmények: Beregszászi Konzervgyár—i Nyíregyházi Volán 20:11 (ll;3.> A szovjet csapat a mérkőzés 10. percében már ,3:0-ra vezetett a megillető- •dött* Volán ellen. Majd ettől : ;ézdve. tartalékcsapatát sze­repeltetve is biztosan nyert. Beregszászi Konzervgyár— Nyíregyházi Tanárképző Fö- skola 27:16 (13:8). Jó iramú, Ivezetes mérkőzés volt. Amig i tartalékos főiskolás csapat bírta erővel, szorossá tudta lenni az eredményt. Az utolsó tíz nercben viszont nagy fölénybe került a kit tűnő fizikai adottságú játé­kosokkal rendelkező bereg­szászi együttes.

Next

/
Thumbnails
Contents