Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-31 / 305. szám
/ Hl. ttáM' «KW-«fXW?A!töRSM» ’ Tudnivalók Hi áj abortusztörvényről és a házassági tanácsadásról Közvéleményünket élénken foglalkoztatja az 1974. január 1-én életbelépő új abortusztörvény és a házasság előtti kötelező orvosi tanácsadás. Az egészségügyi miniszter a népesedéspolitikai feladatokról szóló központi bizottsági és minisztertanácsi határozatok alapján, az országos hatáskörű szervek vezetőivel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetérésben hozta meg a két igen jelentős rendeletet.. A gyakorlati megváló- sulásról, a tudnivalókról kértünk tájékoztatást a megyei tanács vb. egészségügyi osztályán. Elmondták, hogy a két rendeletet társadalmi szükségszerűség hívta életre, amelyben kifejezésre jut a nők egészségvédelme, a tudatos családtervezés megvalósítása, a fizikailag, szellemileg egészségesebb utódok felnevelése. Az új abortusztörvény megalkotását az is Indokolta, hogy az elmúlt másfél évtized alatt különösen sokat fejlődtek, korszerűsödtek azok az eljárások, ame_ lyek lehetővé teszik a terhesség megelőzését. Az orvostudomány fejlődésével lehetőség nyílott, arra, hogy azok. akik az adott időpontban . nem akarnak gyermeket . szülni, olyan fogamzásgátló gyógyszereket szedhessenek ‘ — október 1 óta lényegesen . leegyszerűsödött formában — amelyek megelőzik a nem kívánt terhességet, egyben semmilyen egészségre káros hatást nem gyakorolnak a szervezetre. Egyéni és társadalmi érdek Mint ismeretes, eddig a nem kívánt terhesség megszüntetésének szinte kizárólagos módja és eszköze a művi Vetélés ■ volt. Szabolcs- Szatmár megyében egy év alatt, csaknem tízezer muyk. vetélést hajtottak végre. Ez mindössze ötszázzal volt kevesebb. mint a szülések száma. Az egyénnek és a társadalomnak közös érdeke, hogy a nem kívánt terhesség megszakítását váltsa fel a megelőzés, a tudatos családtervezés. Csak akkor kerüljön sor az egészségre ártalmas, az utódok szempontjából káros művi vetélésre, amikor az a legindokoltabb. Ezért vált szükségessé a korábbi, 1956-ban hozott abortusztörvény továbbfejlesztése, mert azt több vonatkozásban túlhaladta az élet, á fejlődés igénye. Megszigorításról, visszalépésről nincs szó. De az új rendelet, számolva az egészségügyi, szociális és egyéb követelményekkel, bizonyos feltételek esetén engedélyezi a terhesség művi megszakítását. Ezek ismertek, csupán utalásként említjük. A bizottság akkor engedélyezi a művi megszakítást, ha a szülőknél vagy a születendő gyermeknél orvosilag valószínűsíthető egészségügyi okok indokolják, a nő nem él házasságban, vagy legalább hat hónap óta folyamatosan külön él, a terhesség bűncselelanény következménye, a terhes nőnek, illetőleg házastársnak nincs saját tulajdonú beköltözhető lakása vagy önálló bérlakása, a terhes nőnek három vagy ennél több gyermeke van, illetőleg szülése volt, vagy két élő gyermeke van. és ezenkívül legalább egy szülése volt, a terhes nő a 40. életévét betöltötte. Megalakultak a bizottságok A miniszteri rendelet értelmében a bizottság a felsoroltakon kívül engedélyt adhat a terhesség megszakítására; ha a terhes nőnek két élő gyermeke van, de a születendő magzat életképessége, illetőleg fejlődése egészségügyi szempontból várhatóan veszélyeztetett, a terhes nő házastársa tartós sorállományú, vagy különleges szolgálatot teljesít a fegyveres erőknél, testületeknél és abból a kérelem előterjesztésekor legalább hat hónap még hátra van, a nő vágy házastársa legalább hat . hónapi végrehajt- büntetéséttölti, egyéb szociális ókokjjtg; nyomatékosan alátámasztják. Megjegyzendő még: a bizottság a terhesség megszakítását akkor engedélyezheti, ha a terhesség nem haladta meg a tizenkettedik hetet. A megyében is megalakítottál! a terhesség megszakítását elbíráló abortusz bizottságokat, melynek elnöke orvos, tagja a védőnő és a tanács szociális ügyekkel foglalkozó dolgozója. Sza- bolcs-Szatmár megyében tizenhárom elsőfokú abortusz Kisvárda varos, Kisvár- da kórház, Mátészalka város, nyírbátori járás, Bakta- lórántháza. Kemecse, Csen- ger, Tiszátok, Ujfehértó, Mátészalka járási hivatal, Nyíregyháza város és Vásáros- namény. Az elsőfokú bizottság bírálja el a területéhez tartozó terhes nők kérelmét, határozatban értesíti a terhesség megszakítás engedélyezését vagy elutasítását. A határozatot a megyei tanács egészségügyi osztályán létrehozott öttagú másodfokú bizottságnál lehet megfellebbezni. Az itt hozott határo-. zat után nincs lel ~*őség a fellebbezésre. Milyen út vezet az abortuszbizottsághoz? — kérdeztük. Azoknak a nőknek, akik művi úton akarják megszakítani a terhességüket, először a területileg illetékes szülészeti, nőgyógyászati szakrendelőket kell felkeresniük. Itt a terhesség megállapítása után kiállítják részükre két példányban a „Terhesség megszakítás elbírálási lapot”. E két lappal kereshetik fel a területileg illetékes első fokú abortusz bizottságot, plusz a szükséges igazolásokkal, iratokkal, amelyekkel a művi beavatkozást indokolják, s amelyek alapján a bizottság dönthet kérelmükről. A bizottság — amennyiben engedélyezi a terhesség megszakítását — egyben megállapítja az indokok figyelembe vételével a fizetendő díjat is, amelynek felső határa ezer forint. Nem orvosi vizsga Diszkréciós okokból lehetőség van arra, hogy a járási, városi főorvosok engedélyével, nem a lakóhely szerinti, hanem egy másik abortusz bizottsághoz forduljon a terhes nő a kérelmével. Ugyancsak lehetőséget ad a rendelet arra is, hogy az engedélyezett művi beavatkozást megyén kívüli kórházban végezzék el — amennyiben az intézet igazgatója írásban engedélyezi, ágyat biztosít a terhes nő számára. A megyei tanács egészség- ügyi .osztályán hangsúlyozták: a felesleges küldözgetések. félreértések elkerülése végett a kérelmezők a szükséges okmányokat vigyék magukkal, mert ezek nélkül a bizottság nem tud érdemleges döntést hozni ügyükben. Tájékoztatást kaptunk a másik új rendeletről is, a házasság előtti kötelező család- és nővédelmi tanácsadáson való részvételről, amely — félreértések elkerülése végett leírjuk — nem orvosi vizsgálat. Január 1-től azok köthetnek házasságot, akik eleget tesznek a rendeletben előírtaknak, megje- lennek a kötelező orvosi tanácsadáson. A rendelet értelmében a házasságkötés előtt minden házasuló köteles részt venni a család- és nővédelmi tanácsadáson, ha a 35. életévét még nem töltötte be. Nem kell részt venniük azoknak, akik korábbi házasságkötésük .előtt ilyen tanácsadáson már voltak, ezt igazolni tudják, vagy akik külföldön kívánnak házasságot kötni. Ugyancsak men- ' tesülnek a tanácsadáson való részvétel alól az elváltak, özvegyek. A házasság előtti kötelező tanácsadást a négy szabolcsi városban a család- és nővédelmi tanácsadó végzi. Ahol kórház, szülőotthon. nőgyógyászati szakrendelő van, az ott lakók számára ezek szakorvosai, míg a községekben a körzeti orvosok végzik saját kör- , zetüjc szerint.’ A kötelező tanácsadáson a házasulandókat családtervezési kérdésekben felvilágosításban és tanácsadásban részesítik. Természetesen erre is vonatkozik az orvosi titoktartás. Akik a tanácsadáson megjelentek, igazoló lapot kapnak, amelyet a házasságkötés előtt az anyakönyvvezetőnek kell átadni. E nélkül nem köthető házasság. A tanácsadás díjtalan és azok is részt vehetnek abban, akiknek egyelőre nincs házassági szándékuk, N em igazság, hogy a férfiak többet kap- 7'. ' nak, mint mi. Ugyanott kapálunk, ahol ók. Ők miért 8 forintos órabért kapnak, mi még csak 7-ét?” Eljutott a panasz a nőbizottsághoz. A pár.tvezetőség javaslatára a nőbizottság felülvizsgáltatta a bérezést. Oda tették az eredményt a gazdasági vezetők asztalára. Helyt adtak az érveknek. — Ma már nincs megkülönböztetés. Azonos munkáért azonos bért kapnak férfiak és nők nálunk — foglalja össze két esztendő harcának eredményét Szabó Miklósné, a baktalórántházi Úttörő Tsz pártvezetőségének tagja, a nőbizottság titkára, aki egyben könyvelő is. Következetesen érvényesítik a párt nőpolitikái határozatát. Talán azért is céltudatosabb ez a munka itt, mert nő a párttitkár. Nagy Mihályné évek óta helyt áll mint elnökhelyettes is. A pártvezetőségben is ott vannak a nők. Intenzíven serénykedik a nőbizottság. Itt a nők nélkül nein történik, e nem történhet semmi! Ők a milliók megteremtői, a termelés meghatározó tényezői. A 148 dolgozó tag közül 100 (!) a nő. Amikor az alapszabály módosítására került sor, létrehoztak egy előkészítő bizottságot. Ott voltak benne B nők. És miket javasoltak? i Először: azok a nők. akik S növénytermesztésben dőlHárom Szabó Miklósné goznak s 200 tízórás munkanapot teljesítettek, differenciáltan kapjanak szabadságot. (Ezt meg is valósították. Most ?,00 ilyen munkanap után 4 napot, 220 után 8 napot, és 250 után 12 napot kapnak.) Másodszor: Akinek háromnál több gyermeke van, azoknak gyermekenként 2 nap pótszabadságot javasoltak. (Ezt is kivívták, elfogadta a közgyűlés.) Harmadszor: A nők 120 tíz órás mdhkanap teljesítése után kapjanak 1 hold ház- ,tájf. földet. (Ezelőtt 150-eí asszony kellett teljesíteni.) Ez is megvalósult. Negyeo'szer: Egyenlő munkáért egyenlő bért. Ezt volt a legnehezebb kiharcolni, de sikerült. — Nálunk a gazdasági munka zömét a nők végzik — folytatja Szabóné. — Ez év november végéig 11 milliós termelési értéket állítottunk elő. Ennek 70—80 százalékát a nők alkották. És ez mindennél többet mond. Ezt igazolja az ifjúasszony, az alig húsz esztendős Lengyel Mihályné. a szocialista nőbrigád vezetője is. Ég ennek a brigádnak a keze alatt a munka. — Már készülünk a metszésre. Az új esztendő első napjaiban kezdjük. Tizenhatan vagyunk a brigádban, s évente legalább hat-hétezer fát ápolunk, metszünk. Ez év május 12-én volt az esküvője. Férje most katona. Ha leszerel, otthont építenek Baktán. Ebben számít a tsz segítségére. — Ez nálunk szokás. Bármi baj van. segít a szövetkezet. Aranyos a párttitká- rujik, a nőbizottság, az egész vezetőség. Lengyel Mihályné Bodnár Péterné, a fiatal kertész szaktechnikus is ezt vallja: — Elértük, hogy a tsz- ben dolgozó asszonyok gyermekei felvételt nyertek az óvodába, a napközibe. Idén minden gyermeket el tudtak helyezni. Aztán arról szól, hogyan segítették az óvodát zöldségfélékkel, gyümölccsel, s neki mennyi kedves gondot okozott ez. A nőbizottság javasolta a természetbeni juttatást. 1973-ban csaknem 15 ezer forint értékben juttattak zöldséget. gyümölcsöt. csirkét a napközinek. — Ezt 1974-ben szeretnénk növelni, ha erőnkből telik — jegyzi meg Szabó Miklósné. — Nekünk azonban ’Í9?3. áécéfttSer 3ÖTéli napfényben. van 160 járadékosunk, nyugdíjasunk is. Róluk sem feledkezhetünk meg. Akik ezer forinton alul kapnak nyugdíjat és járadékot, kiegészítjük 100 forinttal. Ez é.venként 180—190 ezer plusz kiadást jelent. És ezt főképpen a nők keresik meg. ök adják a szülőknek. az idősebbeknek. Boanárné Hatvan városában végezte felsőfokon a kertészetet. Az Úttörő Tsz- ben gyakorlaton volt. svisz- szahúzta ide a szíve. Férjhez ment. a férje lakatos a vegyesipariaknál. Van egy 4 éves kislányuk, Erzsiké. — Beosztott agronómus vagyok a kertészetben, s úgy érzem megbecsülnek. Havi 2800 a fizetésem. Nem kevesebb mint a férfiaknak. 1969 óta párttag, nőfelelősként is tevékenykedik. Neki is voltak javaslatai. — Mi a tsz-ben hat órakor kezdjük a munkát. Az óvoda régebben 8. most már 7 órakor nyit. Különösen nyáron gond ez, jó lenne, ha meg tudnák oldani a hat órai nyitást, mert a kismamák nem tudják hová tenni gyerekeiket. Említi, hogy igyekeznek a kismamáknak könnyebb munkát biztosítani, a fiatalokat nem osszak be éjszakai munkára. — Sokat dolgoznak nálunk a nők. De, hogy könnyítsünk munkájukon, 1973-ban beta- nított szakmunkásképző tanfolyamot is szerveztünk a tsz-ben a nőbizottság kezdeményezésére. Ezen 24-en vettek, részt, s közülük 21 nő volt. Tanulásuk ' ideje alatt átlagórabért kaptak. Most meg 10 százalékkal többet keresnek, mint azok, akik ilyet nem Végeztek. És mind a szakmában dolgozik. Bodnár Péterné . Szabóné jegyzi meg, nem sajnálták . a nőlc tanulására; tanítására a pénzt. Csak az erre az időre kifizetett munkabér százezer forint volt. . . Megéri, mert jó. befektet tés volt. Ilyen a „nőuralom” Baktáttí Farkas Kálinál! J \ bizottság alakult. A következő helyeken: fehérgyarmati kórház és rendelőintézet,
