Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

í ->13al WWlrf-WKS^[m^K& Í973. tfeeemüer 38 S * jH Ók négyen, a BKV-tól Négyen vannak, két vil­lamosvezető és két pálya­munkás. Ismerkedjünk meg velük, a Budapesti Közleke­dési Vállalat sok tízezer dolgozójából négyükkel, s Munkakezdés előtt. dél- bejti beszélgettünk a Batthyány téri végállomá­son. Most a 19-essel jár a menetidő negyvenkét perc. — 1939-ben születtem. Kenderesen. A szüleim még most is ott élnek. A falum­ban azonban nem nagyon volt. munkalehetőség, ezért feljöttem Pestre, ,1963-ban jelentkeztem a BKV-nál, előbb pályamunkás, majd csoportvezető, később — el­végezve a tanfolyamot — villamosvezető lettem. Szinte a főváros vala­mennyi villamosjáratán dol­gozott már. Vezette az 5-öst, a 11-est, g 17-est. a 18-ást, a 33-ast. az 56-ost és az 57- est. legutóbb a 19-est — még felsorolni is hosszú. — Még nem nősültem meg. állandó délutános .va­gyok. Gyűjtök. Szeretnék mielőbb házat 'venni, r az­tán asszonyt is keresni. Nem veszek részt a vállalati la­kásakcióban, az inkább azoknak való, akiknek ke­rajtuk keresztül azokkal a körülményekkel, lehetőség- gekkel, amelyeket szorgal­mukkal. munkaszeretetük­kel maguknak kivívtak. vesebb pénzük van. Én az eltelt évtized fillérjeit, fo­rintjait összerakva félre­tettem annyit amennyi egy lakásra elegendő. Hát /persze, ez nem nyolc­órás munkaidővel „jön ösz- sze”. Öllé János, ha kell túlórázik, plusz szolgálato­kat vállal, így a havi átlag­D. Szabó Sándorral a vil. lamosán találkoztunk, az 56-06 járat 1023-as kocsiján. Mi az a D. a neve előtt? — Bizony, már magam sem tudom. Gyomaiak va­gyunk. r biztosan a sok Sza­bót különböztették meg őse­keresete meghaladja a há­romezer forintot. Ehhez jön még az éves forgalmi jutta­tás. 1972-ben ötezret, az idén már nyolcezer forin­tot kapott. — Azért ne hfggye senki, hogy magányos volnék. A Fogas munkásszállás. ahol lakom, Budapest legszebb részén van. Sok barátot sze_ reztem itt. Tévézünk, rádió­zunk. beszélgetünk. A sza­bad napjaimon, a pihenőkön sétálgatok, moziba járok, ol­vasok. Szeretek utazni. Ta_ valy a vállalattal cseh—len­gyel társasutazáson voltam, az idén az IBUSZ szervezé­sében a Szovjetunióban. Ránéz az órájára, pár perc múlva indul, búcsú­zunk. Nézem ahogy fellen­dül 19-esére, figyelmesen körülnéz, s pontosan a meg­adott időben, kezének en­gedelmeskedve. lassan ki­húz a Batthyány téri vég­állomásról a sok tonnás sze­relvény. im ezzel a D-vel kezdődő előnéwel. 1922-ben született, az apja is villamosvezető volt. — Természetes hát. hogy én is ide jöttem. Nagyon jól fizetett ez a vállalat, hi szén 19 éves létemre kétszá OLLE lANOS: Lakást veszek, nősülök D. SZABÓ SÁNDOR: Horgászok a Körös partján forintját. Ha igazolat- for­NAGY PÁL ÁRPÁD: pengőt kerestem. Sokáig ka­lauz voltam, negyvennyolc­ban vizsgáztam, azóta va_ gyök vezető. Akkor már nős volt, a szüleit azonban nem akarta »gyedül hagyni. Ezért ren- lezkedtek be így: az asszony ott él Gyomán, ő pedig Pes­ten, a Fogas munkásszállá­som. ötvenegyéves, pár éve maradt mindössze a nyugdí­jig. Egész élete, munkája a szorgos, becsületes embe­ré. — Szeretni kell a villa, most, itt nem lehet eldobni a kalapácsot, ha letelt a nyolc óra. Ez az a hely. ahol a kezdő is. ha becsületesen dolgozik, könnyen megkapja A budai körzetmérnökség főpályaőre. Harminchatéves, budapesti. Mit jelent az, hogy főpályaőr? — Csoportvezető vagyok, a pályaőrök a tisztítók, a váltólakatosok, a pályames­terek tartoznak hozzám. Március óta kaptam ezt ’ a megbízatást. Kuli Ferenc élete: örök tanulás. 1956 óta van a vál­lalatnál előbb váltólakatos segéd, aztán váltólakatos lett. Itt végezte el a nyolc osztályt is. majd szakmát ta_ nult. Ugyancsak a BKV-nál végezte el az autogénhegesz­tő tanfolyamot, jogosítványt szerzett, és részt vett a vas­útépítő és karbantartó szak. munkás tanfolyamon is. — Ha semmi mást. a tu­dás gyarapodását, a világ- szemlélet változását sem nézzük akkor is: nem ta­nultam hiába. Hiszen vala- menyi szaktanfolyam vizs­a 2800—3000 nincs fegyelmije, lan távolléte, részesül a galmi juttatásból is. A BKV azoknak való, akik szeret, nek dolgozni. Az élvégzett feladatokat pénzjutalmak, kitüntetések követik, csak­úgy, mint a jó brigádmun­kát. D. Szabó Sándor hosszú ideje törzsgárdatag. Min­den héten hazautazik. Nagy fia van, már ő is családos. Nyári szabadságát nem a Balatonnál, a BKV üdülői­ben tölti, hanem otthon, Gyomán. — Nincs is jobb annál, mint a Körös partján várni a harapást. gaeredménye visszatükröző, dik a fizetésemben. Ez a leg­utóbbi ötven filléres órabér­emelést jelentett Valahányszor életéről, munkájáról kérdezem, va­lahogy mindig eljut társai, hoz, a többiekhez, a brigád­jához. Nagy jelentőséget tu­lajdonít az összefogásnak, a szervezettségnek: „társa­dalmi munkában csináltunk egy óvodának utat. A ki­csik esetlen, s talán ezért megható rajzokkal, festmé­nyekkel köszönték meg munkánkat.” — Nekem a biztos jövőt jelentette ez a vállalat. Itt kezdtem, egy fillér nélkül, s megtaláltam a számításo­mat. Beosztottam a pénzt túlóráztam, megdolgoztam érte. Családi házat vettem, s lehet, hogy hamarosan au­tóra is telik. Mindig tanul­tam. s most legutóbb azt, hogy az emberekkel a leg. nehezebb foglalkozni. Moszkvában jártam Nagydarab, vörösesbar­nás ember. Alap6zervezeti párttitkár. Háromszoros ki­váló dolgozó, ötszörös szo­cialista brigádvezető. — Eger mellett. MakároH születtem 1923-ban. 1943-ban jöttünk ide, Cinkotára, aa itteni vasúthoz. Telket osz­tottak. erre építettem aztán házat. Azóta is pályamunkás vagyok. Hogy milyen ez 3 munka? Nehéz. Nehezek a szerszámok télen a fagy kí­noz, nyáron a hőség. De meg ia fizetik. A legkevesebb óra­bér is 11 forint. 1948-ban elvégezte az elő”! munkás tanfolyamot, kijár­ta a..nyolc osztályt, részt vett több szaktanfolyamon is. — Sok a m unka — szH rencsére. Kapunk ruhát utazási kedvezményt, kü-, lönélési díjat, üzemi ebé­det, a nagycsaládosok külön segélyt. Egyikük-másikuki 1000—1200 forintot is. A törzsgárdistákat külön fize­tik. Újabban modem gépe-: két. gépsorokat vettek ez­zel valamelyest könnyebb lett a dolgunk. Jól megértik egymást, ki­tűnő kollektíva kovácsoló-; dott össze. Nem is csoda, hi­szen itt. a pályamunkások között könnyen kiderül: ki az, aki lóg, aki kerüli a munkát. Az újonan jöttét szívesen fogadják, módot adnak a továbbtanulásra, a szakmpn k áív i zsgára. Nagy Pál Árpád 1970-ben Moszk-: vában járt, a szocialista bri­gádvezetők találkozóján. * Két villamosvezető és két pályamunkás: négyen van. nak. A Budapesti Közleke­dési Vállalat sok tízezer dol­gozójából ők négyen jól példázzák azokat a lehető­ségeket és körülményeket* amelyeket egy szorgalmát munkaszerető ember kivÉBW hat. elérhet. KULI FzRENCt Tanultam, mindig tanultam

Next

/
Thumbnails
Contents