Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-24 / 301. szám

W7tt. december tS4. 'KE£>BT‘-MAöYAStöRSZÁ® t. «roai Szegen a „szöges“ Bányai István sportul bumából Sporthírek A női kézilabda-világbaj­nokságon, a súlyemelő-világ- bajnokságon, valamint a női sakk Európa-bajnokságon és a női tornász Európa-bajnok­ságon eredményesen szere­pelt sportolókat edzőiket, szövetségi és egyesületi veze­tőket, továbbá szakvezetőiket vasárnap baráti beszélgetésen fogadta dr. Csanádi Ár­pád, OTSH elnökhelyettese. Vasárnap délben Dani ej Ernő, az U. Dózsa elnöke 'a következőket közölte az MTI-vei: — December 22-i keltezés­sel Szűcs Gyula mesteredző hozzám intézett levelében bejelentette, hogy kéri veze­tő edzői megbízatásának és szerződésének közös megál­lapodással történő felmondá­sát. Szűcs Gyula már nem is jelent meg a pályán, ezért az U. Dózsa szakosztályának ve­zetősége ülést tartott és az első csapat edzői teendőinek ellátásával ideiglenesen Vár- hidi Pált, a második csapat szakvezetőjét bízta meg. A tatai edzőtáborban be­fejeződött a hat leány és hat fiúcsapat részvételével ren­dezett országos ifjúsági röplabda kupa döntőinek mérkőzéssorozata. A viadal a vidéki csapatok fölényével zajlott le, mindkét mezőny­ben az első három helyet vi­déki együttes foglalta el. A fiúknál a Kecskeméti Sport­iskola veretlenül lett első és sorrendben másodszor nyerte el az országos bajnoki cím­mel egyenértékű kupát. A lányoknál a Kaposvári Va­sas Izzó csapata bizonyult a legjobbnak, ugyancsak veret­lenül nyerte el a serleget. Karácsonyi 99Ki-mU-iu(l ?** Fejtörőnkben a labdarúgás kedvelőinek teszünk lel kérdéseket. A magyar labdarúgás felszabadulás utáni idő- szakában érte el kiváló sorozatát. Az .aranycsapat” -le. győzte szinte az egész világot. Az alábbiakban leírt labdarúgó-mérkőzések után kér- jük írják be a mérkőzések végeredményét.. Az a kedves megfejtőnk, aki hibátlan választ küld be — sorsolás útján sportkönyv jutalomban részesülhet. 1945. augusztus 19. Felszabadulás utáni első válogatott mérkőzés Budapesten. ' MAGYARORSZÁG-AUSZTRIA 1947. augusztus 17. Az FTC —Puskással és Szuszával megerősítve — Mexikóban túrázik. Mégis! MAGYARORSZÁG-BULGÁRIA 1949. július 10. Gólszüret a Debreceni sport- ünnepélyen ! MAGYARORSZÁG—LENGYELORSZÁG 1953. május 17. Rómában teltház előtt ma­gyár győzelem olasz földön. MAGYARORSZÁG—OLASZORSZÁG 1954. május 23. Az emlékezetes 6:3 visszavá­gója Budapesten. Eredmény... MAGYARORSZÁG—ANGLIA 1954. június 20. Csoportmérkőzés, a világ - bajnokságon. MAGYARORSZÁG—NÉMET $ZK 1954. június 27. Világbajnoki találkozó a leg­jobb nyolc között. A MAGYARORSZÁG—BRAZÍLIA előtt 195ő. október 16. Budapesten 104 000 néző MAGYARORSZÁG—AUSZTRIA 1956. szeptember 23. Moszkva, a Lenin sta­dion avató ünnepsége. / MAGYARORSZÁG—SZOVJETUNIÓ . 1959. október 25. A magyar csapat gépezete úgy működött, mint a „pontos svájci óra" MAGYARORSZÁG—SVÁJC Levelezőlapon vagy borítékban a megfejtéseket a kö. vetkező címre kérjük beküldeni: Kelet-Magyarország Szer­kesztősége Sportrovat 4401 Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u, 3—5. Beküldési határidő 1974. január 4, A levelezőlapra vagy borítékra kérjük ráírni: Sport KI-MIT-TUD. Nyíregyháza, de az egész ' megye egyre fejlődő atléta- sportjához hozzánőtt Bányai István neve. Ha személyesen nem is, de a hangját • na­gyon sok sportkedvelő isme­ri. Hiszen hosszú évek óta irányítja a különféle atléti­kai versenyeket mikrofonon keresztül, s tájékoztatja szakszerűen a közönséget. Legutóbbi szpikeri tevé­kenysége különösen emléke­zetes maradt. Idén ősszel a nyíregyházi stadionban in­dult — és ide érkezett visz- sza — az 1973. évi maratoni magyar bajnokság mezőnye. S. hogy az NB Il-es labda­rúgó mérkőzés után több százan megvárták a lelátó­kon a befutókat, ez elsősor­ban nagyszerű .közvetítésé­nek” volt köszönhető... Hogy milyen szerepet tölt be megyénk atlétaéletében ? — Egyszerű társadalmi munkása vagyok a sportág­nak. mint mások! Bányai István, a „benn­szülött” nyíregyházi 1939. szeptember 21-én vett részt hivatalosan élete első atlé­tikai versenyén. Debrecen­ben, a DEAC-pályán 100 méteres síkfutásban indult — és nem került be a dön­tőbe! E verseny mégis döntő fontosságú volt. mert a fia­tal sportoló ekkor jegyezte el magát az atlétikával. Klubhűség Mert versenyzőként kezd­te, 6 húsz éven át az NYVSC színeiben — soha nem gondolt klubváltozta­tásra, pedig lett volna rá le­hetősége! — sportolt. 1959- ben 35 évesen búcsúzott az aktív versenyzéstől — klasz, sztkus vágtaszámon 100 mé­teren. Milyen eredményeket ért el? 100 méteren 11,1 mp, 200 méteren 22,8. 400 méteren 50,7, 800 méteren pedig 1:56,0 perc volt a legjobb ideje. A 100 méteren elért 11,1 másodperces idővel 1951-ben a megye egyetlen I. osztályú sportolója volt. A két évtizedes versenyzői pályafutás változatos és gaz­dag yolt. Nagy egyéniségek­kel versenyzett együtt. A le­gendáshírű — ugyancsak nyíregyházi — hosszútávfutó Kovács Józseffel, Solymosi Egon, Marosi László Ko- rompai Miklós válogatott vágtázókkal. a szintén válo­gatott Bánhalmi Ferenccel. S a sokoldalú.' 100 méteren magasugrásban és távolug­rásban válogatott atlétanő­vel, Gyarmati Olgával is gyakran vett részt egy ver­senyen. Ahhoz a sportgenerációhor tartozik. melynek tagjai szenvedélyesen és önzetlenül szerették az atlétikát. Akik nemcsak versenyzői, de mindenesei is voltak sport­águknak. Balczó mestere Bányai Istvánt is minden érdekelte ami az atlétikával kapcsolatban volt. Ennek nyomán — még versenyző­ként — edzői minősítést szerzett. Futóként nála kez­dett a többszörös öttusa vi­lágbajnok Balczó András, a 400 méteren ifjúsági váloga­tott Szabolcsi Sándor, s az 1500 méteres távon váloga­tott Máté József. Később Versenybírói minősítést is szerzett, s 1954-től országos versenybíróként ismerik at­létikai berkekben. S elis­merik! Ezt bizonyítja, hogy nemzetközi és rangos hazai eseményeken működtetik Egyik legszebb élménye is e ..témakörből” adódott: 1965 szeptemberében ő volt annak a debreceni, csapat- bajaojú országos versenynek Az országos atlétikai SZOT döntő eredményhirdetése Budapesten, 1952-ben. Az egyik szám után a dobogó legma­gasabb fokán Magna Sánabr — később Mátrai Sándor né­ven többszörös válogatott labdarúgó — a Kinizsi versenyző­je. Második helyen Puskás Antal (Bp. Vasas), s a harmadik: Bányai István (Nyíregyházi Lokomotív) az elnöke, melyen Zsivotzky Gyula 73,74 méterrel világ­csúcsot ért el kalapácsve­tésben. S még mindig a bizonyos mindenességről: Az NYVSC pályán , 1951- ben országos atlétikai ver­senyt rendeztek, a teljes magyar élgárda részvételé­vel. Bányai István sérült volt, nem indulhatott. Vi­szont úgy nem tudta végig­nézni a versenyt, hogy vala­mit ne tegyen érte. Elvál­lalta a verseny közvetíté­sét... E bemutatkozás oly jól sikerült, hogy később egyre gyakrabban kellett „újráznia”. S 1956-ban a Népstadionban a Magyaror­szág—Eranciaország váloga­tott atlétikai viadalon őt ültették a. mikrofon elé... Et­től kezdve tartják nyílván e minőségben. S a szabályokba csúcsok — irigylésre méltó pontos statisztikát vezet a sportág országos s megyei eredményeiről! —, a sport­ág már-már félelmetes is­meretében szinte nélkülöz­hetetlen szereplője megyénk atlétikai versenyeinek. Egy újabb példát! Ez évben ugyancsak a nyíregyházi stadionban ke­rült sorra a Románia—Ma­gyarország női és férfi ifjú­sági válogatott viadal... A verseny irányítása, s a kö­zönség mikrofonon való tá­jékoztatása olykor kissé dö­cögős volt. Olyannyira, hogy néhány — pontosabban jó néhány —- néző fakadt ki: „Miért nem Bányai Pista közvetít ?” Észrevették, hogy nem ő ült a mikrofon előtt! „Nehéz44 ember...? A versenyzéstől 1959-ben búcsúzott el. s még ez év­ben kapta .A Testnevelés és Sport Kiváló Dolgozója” ki­tüntetést! A „szögest” szegre akasz­totta ugyan, de az atlétika iránti szeretetét nem. A versenyzői múlt után edzői. versenybírói tevékenysége mellett a megyei atlétikai szövetség társadalmi munká­saként tevékenykedett, s te­vékenykedik ma is. Ver­senyt szervez, előkészít, mi­nősítést intéz, rangsorokat készít — s ha kell még .össze is zöordül”. De csak a sportág fejlődéséért! Az utóbbiról ő maga így vélekedett: — Biztosan akadnak, akik talán nehezen tudnak kijön­ni velem... Mit mondjak er­ről? Én önmagámmal szem­ben mindenkor igényes va­gyok. S csak nehezen tudom elviselni, ha mások nem így szeretik az atlétikát. S val­lom, hogy a legkisebb ver­senyt is olyan precízen kell megszervezni, s a szabályok szellemében lebonyolítani — mint bármily válogatott vi­adalt. Csak így lehet nép­szerűsíteni és fejleszteni az atlétikát! Soha nem szemé­lyekkel. hanem a pontatlan. Ságokkal, .a hibákkal szem­ben voltam türelmetlen. A közelmúltban két évi- súlyos betegség után — ma is betegállományban van! — tért visszá a sportághoz. Eleinte gépkocsival vitték a stadionba. Levezette á ver­senyt, s utána autóval haza­ment... Járnia még nem volt szabad. S ahogy egészségi álapota engedte úgy kapcso­lódott be fokozatosabban a sportág vérkeringésébe. Hódolat a „királynőnek“ A kérdésre, hogy mit kö­szönhet az atlétikának, eze­ket válaszolta: — A sok élmény közül a legnagyobbat,’ hogy élek. Ugyanis meggyőződésem; hogy túléltem a tüdőinfark­tust és trombózist — ezt a húszéves versenyzői i pálya­futásnak. a kisportolt szer­vezetnek köszönhetem. — Teljesen érthető ha nagyon szeretem a sport­ágak királynőjét, az atléti­kát. S ha újra kezdhetném — ismét csak atléta lennék! BÉZI LÁSZLÓ Szépen csillogó bronzérmek Mátészalka női kézilabdázóiról A Mátészalkai MEDOSZ VM női kézilabda csapata az 1973. évi NB Il-es kézilab­da bajnokság Keleti csoport­jában a harmadik helyen végzett, bronzérmet szerzett. S e bronzérmek rendkívül szépen csillognak! Az utóbbi évek legszebb, szabolcsi kézilabda sikerét jelentik ... Hogyan véleked­nek a sikerről Mátészalkán? Az ifjú város büszke a kézilabdázó lányok eredmé­nyeire. A csapa* első számú bázisa, a Mátészalkai Baross László Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet, Dr. Ligeti Béla igazgató a következőket mondta: — Középiskolás együttes­nek ilyen magas fokon ilyen eredményt elérni nem köny- nyű, csak áldozatos és ne­héz- munkával érhető el. A játékosok sportszefetete mel­lett testnevelő tanárunk, Lő- vey István edző komoly szak­mai felkészültsége és áldo­zatvállalása eredményezte e sikert. Intézetünk vezetősé­ge a jövőben is támogatja, a csapatot. Nagy Bertalan, a Máté­szalkai Városi Tanács el­nökhelyettese — egyben a Mátészalkai MEDOSZ VM Sportegyesület elnöke — két értekezlet között is talált időt, hogy meleg szavakkal szóljon a kézilabdázó lá­nyokról : — Városunk büszkeségei, harmadik helyük nagy örö­met okozott. A jövőben is teljes mértékben élvezni fog­ják támogatásunkat. Talán első jele ennek az lesz. hogy a belvárosban, a kispályás spdrtkom bi nátban otthont teremtsünk számukra! A MEDOSZ VM elnöksége a szálkái sportegyesület szak­osztályait .felosztotta” város különféle intézményei kö­zött. A női kézilabda csa­patot a Hegymegi István igazgató által irányított Má­tészalkai Állami Tangazda­ság patronálja. A „hogyan”- ról Szabó Lászlót, a tangaz­A mátészalkai MEDOSZ VM fiatalokkal megtűzdelt NB Il-es női kézilabda csapata, mely a Kciet-Magyaror- szág teremkézilabda kupán szerepelt. Álló sor balról jobb­ra: Herczku Gizella, Kiss Erika, Földvári Edit, Lővey István edző. Kovács Ilona, Szaráka Irén, Ráduly Júlia. Elől: Tá­las Mária, Bartus Ilona, Nyeste Ilona, Darabání Anikó. Kó­nya Hajnalka. A képről hiányzik a két sérült: Laczkó Ilona és Balogh Irén, valamint Ba lázsi Ilona ég Pávay Mari»; daság szakszervezeti ' bizott­ságának titkárát kérdeztük meg. — Évenként 15 ezer forint anyagi támogatást nyújtunk a női kézilabda csapatnak. Ez év nyarán Gergelyiugor- nyán — az üdülőtelepünkön — tíznapos edzőtáborozást tettünk lehetővé részükre — teljesen díjtalanul. S ha szükség volt rá az utazási gondjaikon is segítettünk. A jövő év nyarán — a szoká­sos rendes támogatás mellett — jutalmul egy külföldi utat biztosítunk a kézilabdás lá­nyoknak — mondta. Mindezek mellett rend­szeres és nagyon hasznos támogatást élvez a női ké­zilabda szakosztály a Máté­szalkai Sütőipari Vállalat ré­széről. Nem véletlenül,' mert Olvasztó Miklós igazgató is rendkívü soortkedvelő ern­te. De szívesen segíti az együttest az Ecsedi Láp Víz­mű Társulat is, Ádám Mik­lós elnökkel az élén. — így azért lehet és ér­demes is dolgozni? — kér­deztük a siker egyik fősze­replőjét, Lővey István edzőt, — Valóban sokan és szí­vesen támogatnak bennün­ket. s úgy érzem, hogy a já­tékosok meg is hálálták e bi­zalmat. Az egész évi helyt­állásért elsősorban a követ­kezőknek mondanék köszö­netét: Nyeste, Kónya, Ba­logh, Pávay. Laczkó. Ko­vács, Tálas. Balázsi. S mel­lettük a már egyre inkább beépülő fiatalok is dicsére­tesen igyekeznek helytállni. — Mit várnak 1974-ben? — Erősödött az NB Il-es mezőny. ígérni elhamarko­dott lenne. Célunk a meg­bízható jó szereplés, méltó­képpen igyekszünk majd képviselni Mátészalka város, 6 egyben Szabolcs-Szatmár megye színeit Vágta — húsz évig

Next

/
Thumbnails
Contents