Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-23 / 300. szám
i fcxx ÉVFOLYAM 300. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. DECEMBER 23., VASÁRNAP LAPPTCK TARTALMÁBÓL: Hosszú hét a vasasoknál (3. oldali Kozmetikai ÄBC (4. oldalt Pályaudvari kavalkád, (5. oldali Mai sportműsor (1, oldal) Az 1974. évi népgazdasági terv fii Kétmilliárd forinttal gazdálkodoak tanácsaink járőre Ü Munkaprogram az 1973—77 közötti évekre Él Helyzetkép az árvíz utáni újjáépítésről • • Ülést tartott a megyei tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági tervet, amelyet a negyedik ötéves tervben meghatározott gazdaságpolitikai célok és az 1973. évi gazdasági eredmények alapján dolgoztak ki. A terv figyelembe veszi az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács ér- vénybeft lévő társadalom- és gazdaságpolitikai határozatait. biztosítja ezek folyamatos végrehajtását. A Minisztertanács megállapította. hogy 1973-ban a kitűzött feladatok túlnyomó része sikerrel megvalósult, és a népgazdaság a tervben kijelölt irányban fejlődött. Növekedett a munka társadalmi hatékonysága, tovább javult a gazdasági egyensúly. A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása ennél mérsékeltebben, 4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem érte el a tervezettet, míg a fogyasztás a tavalyihoz hasonlóan az előirányzott ütemben, mintegy 4,5 százalékkal növekedett. A termelőágazatok a negyedik ötéves tervben meg. határozott ütemben, többségükben az előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődtek. Az ipari termelés 6,5—7 százalékkal, a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A negyedik ötéves terv céljaival összhangban az átlagosnál erőteljesebb volt a vegyipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar termelésének növekedése. A tervezett ütemben folyik a központi fejlesztési programok. valamint az előirányzott rekonstru’ ciók végrehajtása. Folytatódott a termelés szerkezetének átalakítása. Javult a munka- és üzemszervezés, a termelés gazdaságossága. \ Az iparban foglalkoztatottak gzáma a tavalyi csökkenés után mérsékelten. 1 százalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a vártnál gyorsabban nőtt. Az előző évinél nagyobb mértékben csökkentek a fajlagos anyagráfordítások. Az építőipari termelés mintegy 3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezeték termelése a tervezettnél gyorsabban, mintegy 6 százalékkal emelkedett. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A korábbinál kiegyensúlyozottabb az építési kereslet és a kínálat összhangja. Eredményes évet zár a mezőgazdaság. Eredményei kedvezőbbek a számítottnál. Termelése 5—6 százalékkal meghaladta még az 1972. évi magas szintet is. A növénytermelés — elsősorban a Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta a hazánkban tartózkodó Fuad Nassart, a Jordániái Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szíkedvező gabona- és szőlőtermés eredményeként — 7—8 százalékkal növekedett. A gabonatermés elegendő a lakosság ellátásához, a növekvő állatállomány takarmányszükségletének kielégítéséhez és exportra is lehetőséget ad. A gyümölcs- és zöldségtermelés a tavalyi szinten alakult, a burgonya- termés azonban kisebb vólt az elmúlt évinél. Az állattenyésztés eredményei — a vágósertések számának első félévi átmeneti csökkenése következtében — elmaradtak a tervezettől, de 2—3 százalékkal meghaladják az előző évi szintek A sertés- állomány jelentősen növekedett, a szarvasmarhaállomány ebben az évben hosz- szú év óta első ízben nőtt. Javult a személy- és áru- szállítás. A fővárosi közlekedésben a járműállomány bővülésének és a ' metro üzembelépésének halasára csökkent a zsúfoltság. Befejeződött az M 7-es autópálya újabb szakaszának építése. Pécsett új televízió — Jászberényben új rádióadó épült. A lakosság jövedelmei — jórészt az évközben hozott bér- és szociálpolitikai intézkedések hatására — a korábbinál gyorsabban emelkedtek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,4 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal magasabb az 1972. évinél. Ezen belül az állami ipar és építőipar munkásainak reálbére közel 6 százalékkal. a tervezett ütemben nőtt. A kiskereskedelmi forgalom 8—9 százalékkal emelkedett. A lakosság áruellátása számos termékből tovább javult, az áruellátás színvonala néhány áru kivételével — sertéshús, zöldség, burgonya, mindvégig kielégítő volt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem érte el a tervben megengedett felső határt. Ä hazánkban tartózkodó szovjet katonai küldöttség szombati programja során meglátogatta a Magyar Néphadsereg egyik harckocsizó alakulatát. A vendégek Grecsko marsallal az élen Czinege Lajos vezérezredes társaságában az ünnepélyes fogadtatás után meghallgatták a parancsnokok tájékoztató jelentését, majd az egység életével ismerkedtek. Megtekintették egyebek közt az egyik elhelyezési körletet, a harci technika telephelyét és a sportkombinátot. A látogatáson jelen voltak a HM katonai tanácsának tagjai, V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szerződés fegyveres erői egyesített parancsnokságának mavélyes, elvtársi légkörben, a teljes egyetértés és az internacionalista szolidaritás szellemében lefolyt találkozón véleménycserére került sor a nemzetközi élet időszerű fejleményeiről, a nemzetközi 1973-ban a tervezettnél 4 ezerrel több, mintegy 85 ezer lakás készül el. Ezen belül állami erőből 33 ezer lakás épül fel. 3 ezerrel több, mint 1972-ben. A beruházások mérsékelt növekedése mellett javult a beruházási egyensúly és a beruházások szervezettsége. Az egyedi nagyberuházásokra a tervezetthez közel azonos összeget fordítottak. A kivitel ez évben is gyorsan növekedett, összességében 17—18 százalékkal múlta felül az 1972. évit. A külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív. Az idei esztendővel túljutottunk az ötéves tervidőszak felén. A népgazdaság 1971—73 közötti fejlődésének tapasztalatai azt bizonyítják hogy a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljai reálisak és megvalósíthatóak. Az elért eredmények jó alapot teremtenek a népgazdaság további tervszerű fejlődéséhez. A Minisztertanács határozata szerint — a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az abban foglalt célok teljesítése érdekében — a fő feladat 1974-ben is a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Fenn kell tartani és részleteiben is-erősíteni kell a népgazdasági egyensúlyt. A vállalatok — különösen a feldolgozó iparban — törekedjenek erőteljesebben a termelés szerkezetének javítására és a gazdaságosság növekedésére, hogy így biztosítani lehessen a belföldi kereslet még jobb kielégítését és az ex. portképes áruk arányának növelését. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, ennek érdekében gyorsítsák meg az elavult állóeszközök kicse- Bélését, javítsák tovább a (Folytatás a 2. oldalon) gyarországi képviselője,' valamint B. H, Ivanov vezér- ezredes, az ideiglenesen Magyarországon állomásozó déli hadseregcsoport parancsnoka. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, Szentendrén A. A. Ljepisev vezérezredes, politikai főcsoportfőnök Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, miniszterhelyettes kíséretében fogadta a főiskola parancsnokának jelentését, majd megtekintette a korszerű felsőfokú oktatási intézményt. A vendégek elismeréssel szóltak a látottakról, a katonák, illetve a főiskolai hallgatók felkészültségéről és megköszönték a rendkívül szívélyes, baráti fogadtatást. (MTI) kommunista és munkásmozgalom helyzetéről és a két párt kapcsolatairól. A megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. (MTI) A Szabolcs-Szatmár megyei tanács szombaton ülést tartott. Elsőként dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette a megye 1974. évi költségvetését és fejlesztési tervét, amelynek teljes, részletes anyagát a tanácstagok korábban írásban megkapták. — A megyei tanács ülését több magas szintű, országunk és megyénk szempontjából egyaránt nagy jelentőségű tanácskozás, ülésszak előzte meg. Ezek sorából is kiemelkedik a Központi Bizottság 1973. november 2-8-i ülése, amelyen megvonták szocialista gazdálkodásunk politikai, gazdasági, társadalmi eredményeinek, feladatainak mérlegét, és határozatokat hoztak a IV. ötéves terv sikeres végrehajtása érdekében — mondotta bevezetőjében dr. Czimbalmos Bála. majd így íoiytatta: — E munkának szellemét tükrözte az országgyűlés téli ülésszaka, amely az 1974-es népgazdasági tervről és költségvetésről hozott törvényt. Ezt követte sorrendben a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizottság december 21-én megtartott ülése, ahol sokoldalú, megyénk helyzetét és a megyei fejlesztés lehetőségeit is bemutató értékelés, feladatmeghatározás történt és felmérték a IV. ötéves terv Szabolcs-Szatmár megyei eredményeit és meghatározták az 1974. évi megyei gazdaságpolitikai feladatokat. — Az 1974-re szóló költségvetésünk fejlesztési alapjaink meghatározásánál az illetékes minisztériumokkal, főhatóságokkal való egyeztetésnél az a törekvés vezetett bennünket — mondta a megyei tanács általános elnökhelyettese — hogy a megye fejlődésének eddigi dinamikáját változatlanul tarthassuk, illetve helyenként növeljük és fejlődésünk, népességpolitikai eredményünk és életszínvonalbeli változásaink pozitív vonásait szilárdítsuk, megőrizzük. Mindezt figyelembe véve az 1974-es esztendő a tanácsi gazdaság egészét tekintve megalapozott, kiegyensúlyozott ütemű fejlődést tesz lehetővé. Számításaink szerint a rendelkezésre álló pénzalapok nagysága — kétmilliárd 190 millió forint — némileg meghaladja a középtávú terv eredetileg 1974-re jóváhagyott előirányzatait. Olyan mértékben, hogy az intézményhálózat egyes ágazataiban a mutatók növekedé. sét is megtervezhetjük. Az 1973-as tervhez képest a növekedés 11,1 százalék. A továbbiakban a költségvetési munka egyes részleteiről beszélt dr. Czimbalmos Béla, majd kiemelte: — Kiadási előirányzataink meghatározásánál változatlanul legfontosabb feladatnak tartjuk a szociális, egészségügyi és kulturális célok megvalósítását. A szociális, egészségügy} ellátásban mintegy 40 millió forinttal (9,8 százalékkal), a kulturális ellátásban pedig mintegy 74 millió forinttal (12,9 százalékkal) irányoztunk elő többet, mint amennyit 1973-ra terveztünk. A terv az egészségügyi ellátási színvonalkülönbségek mérséklésére 17 millió forintot. ugyanerre a feladatra a kulturális ágazatban 23 millió forintot tartalmaz. A költségvetésnek csaknem 80 százaléka szolgál egészségügyi és kulturális célokat. Költségvetésünk megengedi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az igazgatási és gazdasági feladatok színvonalasabb elvégzésére is, ahol ’ a költségelőirányzat növekedését mindenekelőtt az építési, szakigazgatási szervek megerősödése, a tanácsi felügyeleti rendszer korszerűsítése, településfejlesztési rendezési tervek, belsőség! vízrendezés során jelentkező feladat- növekedés eredményezi. Ezt követően részletesen beszélt a lakásépítkezésekről: — Az már szinté biztosnak tekinthető — mondta többek között —. hogy a IV. ötéves'tervi lakásépítés előirányzatát. (21 ezer 800 lakás építését) túlteljesítjük, de az is valószínűnek látszik, hogy a célcsoportos eszközökből mintegy 1000— 1100 lakás megépítésére nem kerülhet sor. Támogattuk és támogatjuk az OTP lakás- építési programját, amely a IV. ötéves tervben , várhatóan meghaladja a 3000 lakást. Felhívta a figyelmet, hogy tanácsaink egy része a különböző hiteleket nem veszi igénybe. Arra bátorított, hogy a fejlesztések tervezésénél különösen az V. ötéves terv lakásépítési programjának előkészítése érdekében mindenekelőtt a közművesítésre, telekkialakításra. vízellátás-szennyvízkezelésre, egyes településeknél a táv- hő-ellátásra több lehetőséget vegyenek figyelembe. A továbbiakban fontos társadalompolitikai feladatokról, köztük az általános iskolai tantermek fejlesztéséről, az óvodai-bölcsődei, diákotthoni helyek számának növeléséről szólt a megyei tanács általános elnökhelyettese, majd kiemelte: a december 21—i megyei pártbizottsági ülés nagy figyelmet fordított a megye további fejlesztésének meghatározására. Ezek szerint változatlanul legfontosabb feladataink közé tartozik az ipari termelés évi 12 százalékos növekedési ütemének biztosítása. újabb ipari munkahelyek létesítése. Ezt a célt jól szolgálja a megyei tanács 1974. évi inarfeilesztési alapja, amely 96 millió forint, továbbá a 13 millió forintos szolgáltatásfejlesztési alap. a sütőipar feilesztésére előirányzott 14 millió forintos támogatás és a nyíregyházi nyomda rekonstrukciójához nyújtott 10 millió forint tanácsi fejlesztési alapkiegészítés. A tervek között hangsúlyozta: — Tanácsaink 647,8 millió forintos fejlesztési alappal rendelkeznek, amelynek több mint kétharmada célcsoportos jellegű. Felhasználásuk jelentősen befolyásolhatja az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás fejlesztését és a kommunális, egészségügyi, kulturális, szociális ellátást. A megyei tanács általánog elnökhelyettese sokoldalúan elemezte a tanácsok gazdálkodását, hangsúlyozta, hogy a tanácsi munkát tovább kell korszerűsíteni, sokoldalúbban. elemzőbben kell feltárni a lehetőségeket. Debreceni Imre a tanács számvizsgáló bizottsága nevében tett észrevételeket ég kiegészítéseket, majd elfogadásra ajánlotta a megye 1974. évi költségvetési fejlesztési tervét. Hegedűs Ferenc, a kisvárdai új kórház építésének meggyorsítását sürgette. Alexa László, a megyei pártbizottság titkára elsőként arról szólt, hogy eredményes, jó esztendőt zárt Sza- bolcs-Szatmár. Ezt követően kiemelte: a tanácstagoknak körültekintően kidolgozott, jó költségvetési és fejlesztési tervjavaslatot adtak ki tanácsülés előtt, összhangban van a megyei és járási pártbizottságok következő évre 'kidolgozott terveivel. Ezután a. tanácsi gazdálkodásról szólt, majd felhívta a figyelmet az ellátási szintkülönbségek csökkentésének fontosságára. Hangsúlyozta a lakosság összefogása, a társadalmi munka 1973-as eredményeit, s arról szólt, hogy a következő évi tervek megvalósításában is számítani kell a társadalmi összefogásra. Vass Dánielné, a tanács termelési és ellátási bizottságának ülésén a költségvetés és fejlesztési terv megvitatása során elhangzottakat ismertette, majd a tanácstagi választókörzetéhez tartozó ti- szaberceli szakmunkásképző iskola fejlesztéséről, terveiről beszélt, amelyhez a tanács támogatását kérte. Csűr- ke Sándor a központi és helyi igények összehangolásának szükségességéről szólt, majd a vásárosnaményi és tarpai nagyközségi tanács terveinek megvalósításához kért megyei segítséget. Dr. Margócsy József, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola főigazgatója több javaslatot tett az iskolák korszerű szemléltetési, oktatási eszközökkel történő felszerelésére. Köszönetét mondott a tanács sokoldalú segítségéért. amelyet a főiskolának nyújtott. Bejelentette, hogy a főiskola szakemberei az új, korszerű számítógép fel- használásával a megye üzemeinek, hivatalainak munkájához segítséget kívánnak nyújtani. Márki János, a tanács terv- gazdasági bizottságának ülésén elhangzottakat foglalta össze és a bevételeket elemezve külön felhívta a figyelmet a reális adóbevallásokra, a körültekintőbb ellenőrzésre. Részletesen szóit a célcsoportos lakásépítkezésekről is, a munkák jobb ösz- szehangolásában rejlő lehetőségekről beszélt. Reagált a tervjavaslatban és egy korábbi hozzászólásban el-; (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet katonai küldöttség látogatásai Kádár János fogadta Fuad Nassart