Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-23 / 300. szám

i fcxx ÉVFOLYAM 300. SZÁM ÄRA: 80 FILLER 1973. DECEMBER 23., VASÁRNAP LAPPTCK TARTALMÁBÓL: Hosszú hét a vasasoknál (3. oldali Kozmetikai ÄBC (4. oldalt Pályaudvari kavalkád, (5. oldali Mai sportműsor (1, oldal) Az 1974. évi népgazdasági terv fii Kétmilliárd forinttal gazdálkodoak tanácsaink járőre Ü Munkaprogram az 1973—77 közötti évekre Él Helyzetkép az árvíz utáni újjáépítésről • • Ülést tartott a megyei tanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1974. évi népgazdasági tervet, amelyet a negyedik ötéves tervben meghatározott gaz­daságpolitikai célok és az 1973. évi gazdasági eredmé­nyek alapján dolgoztak ki. A terv figyelembe veszi az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács ér- vénybeft lévő társadalom- és gazdaságpolitikai határoza­tait. biztosítja ezek folyama­tos végrehajtását. A Minisztertanács megál­lapította. hogy 1973-ban a kitűzött feladatok túlnyomó része sikerrel megvalósult, és a népgazdaság a tervben kijelölt irányban fejlődött. Növekedett a munka társa­dalmi hatékonysága, tovább javult a gazdasági egyen­súly. A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban, 6—7 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása ennél mérsé­keltebben, 4 százalékkal emelkedett. A felhalmozás, a beruházások és a készletek növekedése nem érte el a tervezettet, míg a fogyasz­tás a tavalyihoz hasonlóan az előirányzott ütemben, mintegy 4,5 százalékkal nö­vekedett. A termelőágazatok a ne­gyedik ötéves tervben meg. határozott ütemben, több­ségükben az előirányzottnál gyorsabb ütemben fejlődtek. Az ipari termelés 6,5—7 szá­zalékkal, a tervezettnél gyorsabban emelkedett. A negyedik ötéves terv céljai­val összhangban az átlagos­nál erőteljesebb volt a vegy­ipar, a könnyűipar és a villamosenergia-ipar ter­melésének növekedése. A tervezett ütemben folyik a központi fejlesztési progra­mok. valamint az előirány­zott rekonstru’ ciók végre­hajtása. Folytatódott a ter­melés szerkezetének átala­kítása. Javult a munka- és üzemszervezés, a termelés gazdaságossága. \ Az iparban foglalkoztatot­tak gzáma a tavalyi csökke­nés után mérsékelten. 1 szá­zalékkal emelkedett. Az egy foglalkoztatottra jutó terme­lés a vártnál gyorsabban nőtt. Az előző évinél na­gyobb mértékben csökkentek a fajlagos anyagráfordítások. Az építőipari termelés mintegy 3 százalékkal, ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezeték termelése a tervezettnél gyorsabban, mintegy 6 százalékkal emel­kedett. A termelés növeke­dését teljes egészében a ter­melékenység növekedése biztosította. A korábbinál kiegyensúlyozottabb az épí­tési kereslet és a kínálat összhangja. Eredményes évet zár a mezőgazdaság. Eredményei kedvezőbbek a számítottnál. Termelése 5—6 százalékkal meghaladta még az 1972. évi magas szintet is. A nö­vénytermelés — elsősorban a Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára szombaton fogadta a hazánkban tartózkodó Fuad Nassart, a Jordániái Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkárát. A szí­kedvező gabona- és szőlő­termés eredményeként — 7—8 százalékkal növekedett. A gabonatermés elegendő a lakosság ellátásához, a nö­vekvő állatállomány takar­mányszükségletének kielé­gítéséhez és exportra is le­hetőséget ad. A gyümölcs- és zöldségtermelés a tavalyi szinten alakult, a burgonya- termés azonban kisebb vólt az elmúlt évinél. Az állat­tenyésztés eredményei — a vágósertések számának első félévi átmeneti csökkenése következtében — elmarad­tak a tervezettől, de 2—3 százalékkal meghaladják az előző évi szintek A sertés- állomány jelentősen növeke­dett, a szarvasmarhaállo­mány ebben az évben hosz- szú év óta első ízben nőtt. Javult a személy- és áru- szállítás. A fővárosi közle­kedésben a járműállomány bővülésének és a ' metro üzembelépésének halasára csökkent a zsúfoltság. Be­fejeződött az M 7-es autó­pálya újabb szakaszának építése. Pécsett új televízió — Jászberényben új rádióadó épült. A lakosság jövedelmei — jórészt az évközben hozott bér- és szociálpolitikai in­tézkedések hatására — a ko­rábbinál gyorsabban emel­kedtek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme 4,4 szá­zalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,3 százalékkal magasabb az 1972. évinél. Ezen belül az állami ipar és építőipar munkásainak reál­bére közel 6 százalékkal. a tervezett ütemben nőtt. A kiskereskedelmi forga­lom 8—9 százalékkal emel­kedett. A lakosság áruellá­tása számos termékből to­vább javult, az áruellátás színvonala néhány áru ki­vételével — sertéshús, zöld­ség, burgonya, mindvégig kielégítő volt. A fogyasztói árszínvonal növekedése nem érte el a tervben megenge­dett felső határt. Ä hazánkban tartózkodó szovjet katonai küldöttség szombati programja során meglátogatta a Magyar Nép­hadsereg egyik harckocsizó alakulatát. A vendégek Grecsko marsallal az élen Czinege Lajos vezérezredes társaságában az ünnepélyes fogadtatás után meghallgat­ták a parancsnokok tájékoz­tató jelentését, majd az egy­ség életével ismerkedtek. Megtekintették egyebek közt az egyik elhelyezési körletet, a harci technika te­lephelyét és a sportkombiná­tot. A látogatáson jelen vol­tak a HM katonai tanácsának tagjai, V. K. Andrjuscsenko altábornagy, a Varsói Szer­ződés fegyveres erői egyesí­tett parancsnokságának ma­vélyes, elvtársi légkörben, a teljes egyetértés és az inter­nacionalista szolidaritás szel­lemében lefolyt találkozón véleménycserére került sor a nemzetközi élet időszerű fejleményeiről, a nemzetközi 1973-ban a tervezettnél 4 ezerrel több, mintegy 85 ezer lakás készül el. Ezen belül állami erőből 33 ezer lakás épül fel. 3 ezerrel több, mint 1972-ben. A beruházások mérsékelt növekedése mellett javult a beruházási egyensúly és a beruházások szervezettsége. Az egyedi nagyberuházások­ra a tervezetthez közel azo­nos összeget fordítottak. A kivitel ez évben is gyorsan növekedett, összes­ségében 17—18 százalékkal múlta felül az 1972. évit. A külkereskedelmi forgalom egyenlege aktív. Az idei esztendővel túl­jutottunk az ötéves tervidő­szak felén. A népgazdaság 1971—73 közötti fejlődésének tapasztalatai azt bizonyít­ják hogy a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljai reálisak és megvalósítható­ak. Az elért eredmények jó alapot teremtenek a népgaz­daság további tervszerű fej­lődéséhez. A Minisztertanács határo­zata szerint — a negyedik ötéves terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az abban foglalt célok teljesí­tése érdekében — a fő fel­adat 1974-ben is a társadal­mi termelés hatékonyságá­nak növelése. Fenn kell tar­tani és részleteiben is-erősí­teni kell a népgazdasági egyensúlyt. A vállalatok — különösen a feldolgozó ipar­ban — törekedjenek erőtel­jesebben a termelés szerke­zetének javítására és a gaz­daságosság növekedésére, hogy így biztosítani lehes­sen a belföldi kereslet még jobb kielégítését és az ex. portképes áruk arányának növelését. Az ötéves tervben előirányzottnál gyorsabb ütemben növeljék a munka termelékenységét, ennek ér­dekében gyorsítsák meg az elavult állóeszközök kicse- Bélését, javítsák tovább a (Folytatás a 2. oldalon) gyarországi képviselője,' va­lamint B. H, Ivanov vezér- ezredes, az ideiglenesen Ma­gyarországon állomásozó dé­li hadseregcsoport parancs­noka. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán, Szentendrén A. A. Ljepisev vezérezredes, poli­tikai főcsoportfőnök Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, minisz­terhelyettes kíséretében fo­gadta a főiskola parancsno­kának jelentését, majd meg­tekintette a korszerű felső­fokú oktatási intézményt. A vendégek elismeréssel szóltak a látottakról, a kato­nák, illetve a főiskolai hallga­tók felkészültségéről és meg­köszönték a rendkívül szívé­lyes, baráti fogadtatást. (MTI) kommunista és munkásmoz­galom helyzetéről és a két párt kapcsolatairól. A meg­beszélésen részt vett Komó­csin Zoltán, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára. (MTI) A Szabolcs-Szatmár me­gyei tanács szombaton ülést tartott. Elsőként dr. Czimbalmos Béla, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese ismer­tette a megye 1974. évi költségvetését és fejlesztési tervét, amelynek teljes, részletes anyagát a tanács­tagok korábban írásban megkapták. — A megyei tanács ülé­sét több magas szintű, or­szágunk és megyénk szem­pontjából egyaránt nagy je­lentőségű tanácskozás, ülés­szak előzte meg. Ezek sorá­ból is kiemelkedik a Köz­ponti Bizottság 1973. novem­ber 2-8-i ülése, amelyen meg­vonták szocialista gazdálko­dásunk politikai, gazdasági, társadalmi eredményeinek, feladatainak mérlegét, és határozatokat hoztak a IV. ötéves terv sikeres végre­hajtása érdekében — mon­dotta bevezetőjében dr. Czimbalmos Bála. majd így íoiytatta: — E munkának szellemét tükrözte az or­szággyűlés téli ülésszaka, amely az 1974-es népgazda­sági tervről és költségvetés­ről hozott törvényt. Ezt kö­vette sorrendben a Szabolcs- Szatmár megyei pártbizott­ság december 21-én megtar­tott ülése, ahol sokoldalú, megyénk helyzetét és a me­gyei fejlesztés lehetőségeit is bemutató értékelés, feladat­meghatározás történt és fel­mérték a IV. ötéves terv Szabolcs-Szatmár megyei eredményeit és meghatároz­ták az 1974. évi megyei gaz­daságpolitikai feladatokat. — Az 1974-re szóló költ­ségvetésünk fejlesztési alap­jaink meghatározásánál az illetékes minisztériumokkal, főhatóságokkal való egyez­tetésnél az a törekvés ve­zetett bennünket — mondta a megyei tanács általános elnökhelyettese — hogy a megye fejlődésének eddigi dinamikáját változatlanul tarthassuk, illetve helyen­ként növeljük és fejlődé­sünk, népességpolitikai ered­ményünk és életszínvonal­beli változásaink pozitív vo­násait szilárdítsuk, megőriz­zük. Mindezt figyelembe vé­ve az 1974-es esztendő a ta­nácsi gazdaság egészét te­kintve megalapozott, ki­egyensúlyozott ütemű fej­lődést tesz lehetővé. Számí­tásaink szerint a rendelke­zésre álló pénzalapok nagy­sága — kétmilliárd 190 mil­lió forint — némileg meg­haladja a középtávú terv eredetileg 1974-re jóváha­gyott előirányzatait. Olyan mértékben, hogy az intéz­ményhálózat egyes ágaza­taiban a mutatók növekedé. sét is megtervezhetjük. Az 1973-as tervhez képest a nö­vekedés 11,1 százalék. A továbbiakban a költ­ségvetési munka egyes rész­leteiről beszélt dr. Czimbal­mos Béla, majd kiemelte: — Kiadási előirányzataink meghatározásánál változat­lanul legfontosabb feladat­nak tartjuk a szociális, egészségügyi és kulturális célok megvalósítását. A szo­ciális, egészségügy} ellátás­ban mintegy 40 millió fo­rinttal (9,8 százalékkal), a kulturális ellátásban pedig mintegy 74 millió forinttal (12,9 százalékkal) irányoz­tunk elő többet, mint amennyit 1973-ra tervez­tünk. A terv az egészségügyi ellátási színvonalkülönbsé­gek mérséklésére 17 millió forintot. ugyanerre a fel­adatra a kulturális ágazat­ban 23 millió forintot tartal­maz. A költségvetésnek csaknem 80 százaléka szol­gál egészségügyi és kulturá­lis célokat. Költségvetésünk megengedi, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk az igaz­gatási és gazdasági felada­tok színvonalasabb elvégzé­sére is, ahol ’ a költségelő­irányzat növekedését min­denekelőtt az építési, szak­igazgatási szervek megerő­södése, a tanácsi felügyeleti rendszer korszerűsítése, te­lepülésfejlesztési rendezési tervek, belsőség! vízrende­zés során jelentkező feladat- növekedés eredményezi. Ezt követően részletesen beszélt a lakásépítkezések­ről: — Az már szinté biz­tosnak tekinthető — mond­ta többek között —. hogy a IV. ötéves'tervi lakásépítés előirányzatát. (21 ezer 800 lakás építését) túlteljesítjük, de az is valószínűnek lát­szik, hogy a célcsoportos eszközökből mintegy 1000— 1100 lakás megépítésére nem kerülhet sor. Támogattuk és támogatjuk az OTP lakás- építési programját, amely a IV. ötéves tervben , várható­an meghaladja a 3000 lakást. Felhívta a figyelmet, hogy tanácsaink egy része a kü­lönböző hiteleket nem ve­szi igénybe. Arra bátorított, hogy a fejlesztések tervezé­sénél különösen az V. ötéves terv lakásépítési programjá­nak előkészítése érdekében mindenekelőtt a közművesí­tésre, telekkialakításra. víz­ellátás-szennyvízkezelésre, egyes településeknél a táv- hő-ellátásra több lehetőséget vegyenek figyelembe. A to­vábbiakban fontos társada­lompolitikai feladatokról, köztük az általános iskolai tantermek fejlesztéséről, az óvodai-bölcsődei, diákott­honi helyek számának nö­veléséről szólt a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese, majd kiemelte: a de­cember 21—i megyei pártbi­zottsági ülés nagy figyelmet fordított a megye további fejlesztésének meghatározá­sára. Ezek szerint változat­lanul legfontosabb feladata­ink közé tartozik az ipari termelés évi 12 százalékos növekedési ütemének bizto­sítása. újabb ipari munka­helyek létesítése. Ezt a célt jól szolgálja a megyei ta­nács 1974. évi inarfeilesztési alapja, amely 96 millió fo­rint, továbbá a 13 millió fo­rintos szolgáltatásfejlesztési alap. a sütőipar feilesztésére előirányzott 14 millió forin­tos támogatás és a nyíregy­házi nyomda rekonstrukció­jához nyújtott 10 millió fo­rint tanácsi fejlesztési alap­kiegészítés. A tervek között hangsú­lyozta: — Tanácsaink 647,8 millió forintos fejlesztési alappal rendelkeznek, amely­nek több mint kétharmada célcsoportos jellegű. Fel­használásuk jelentősen befo­lyásolhatja az ipar, a mező- gazdaság, a kereskedelem, a szolgáltatás fejlesztését és a kommunális, egészségügyi, kulturális, szociális ellátást. A megyei tanács általánog elnökhelyettese sokoldalúan elemezte a tanácsok gazdál­kodását, hangsúlyozta, hogy a tanácsi munkát tovább kell korszerűsíteni, sokolda­lúbban. elemzőbben kell fel­tárni a lehetőségeket. Debreceni Imre a tanács számvizsgáló bizottsága ne­vében tett észrevételeket ég kiegészítéseket, majd elfo­gadásra ajánlotta a megye 1974. évi költségvetési fej­lesztési tervét. Hegedűs Fe­renc, a kisvárdai új kórház építésének meggyorsítását sürgette. Alexa László, a megyei pártbizottság titkára elsőként arról szólt, hogy eredmé­nyes, jó esztendőt zárt Sza- bolcs-Szatmár. Ezt követően kiemelte: a tanácstagoknak körültekintően kidolgozott, jó költségvetési és fejleszté­si tervjavaslatot adtak ki ta­nácsülés előtt, összhangban van a megyei és járási pártbizott­ságok következő évre 'kidol­gozott terveivel. Ezután a. ta­nácsi gazdálkodásról szólt, majd felhívta a figyelmet az ellátási szintkülönbségek csökkentésének fontosságá­ra. Hangsúlyozta a lakosság összefogása, a társadalmi munka 1973-as eredményeit, s arról szólt, hogy a követ­kező évi tervek megvalósí­tásában is számítani kell a társadalmi összefogásra. Vass Dánielné, a tanács termelési és ellátási bizottsá­gának ülésén a költségvetés és fejlesztési terv megvitatá­sa során elhangzottakat is­mertette, majd a tanácstagi választókörzetéhez tartozó ti- szaberceli szakmunkásképző iskola fejlesztéséről, tervei­ről beszélt, amelyhez a ta­nács támogatását kérte. Csűr- ke Sándor a központi és helyi igények összehangolásának szükségességéről szólt, majd a vásárosnaményi és tarpai nagyközségi tanács terveinek megvalósításához kért me­gyei segítséget. Dr. Margócsy József, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola főigazgatója több javaslatot tett az iskolák kor­szerű szemléltetési, oktatási eszközökkel történő felszere­lésére. Köszönetét mondott a tanács sokoldalú segítségé­ért. amelyet a főiskolának nyújtott. Bejelentette, hogy a főiskola szakemberei az új, korszerű számítógép fel- használásával a megye üze­meinek, hivatalainak munká­jához segítséget kívánnak nyújtani. Márki János, a tanács terv- gazdasági bizottságának ülé­sén elhangzottakat foglalta össze és a bevételeket ele­mezve külön felhívta a fi­gyelmet a reális adóbevallá­sokra, a körültekintőbb el­lenőrzésre. Részletesen szóit a célcsoportos lakásépítkezé­sekről is, a munkák jobb ösz- szehangolásában rejlő lehe­tőségekről beszélt. Reagált a tervjavaslatban és egy ko­rábbi hozzászólásban el-; (Folytatás a 2. oldalon) A szovjet katonai küldöttség látogatásai Kádár János fogadta Fuad Nassart

Next

/
Thumbnails
Contents