Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-02 / 282. szám
1#»* ötíwswrté, * fhWJtf-MACYARÖRSfcAtí 8 aMrf Ahogy a fűtés szerelésével elkészülnek, megnyitják a sátorral borított séstói uszodát. (Hammel József felvétele) Borítékon ka vili Segély a nagycsaládosoknak — Üdülőházak Támogatják a lakásépítőket Pazarlás a népvagyon kárára Bíróság előtt felelnek a felelőtlen gazdálkodásért a volt Gép járműtechnikai Vállalat vezetői Megyénk három vállalatánál a szakszervezeti bizottság jelentős szociálpolitikai munkát végzett ebben az évben. A Nyíregyházi Konzervgyárban, a Kelet-magyarországi Közmű és Mélyépítő Vállalatnál és a Felső- Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál komoly anyagi és természetbeni támogatást kaptak a dolgozók az elmúlt tizenegy hónap alatt. Az úgynevezett borítékon kívüli juttatás mindhárom vállalatnál százezrekben mérhető. A Nyíregyházi Konzervgyár szakszervezeti bizottságának segélykerete közel 150 ezer forint volt ebben az évben, a pénz nagyobb részét már elosztottak a rászorultak között. Ezt az összeget főleg a fiatal házasok támogatására fordították. Külön 50 ezer forintos keretet szavaztak meg a nagycsaládosoknak és a gyermeküket egyedül nevelő anyáknak. Az említett családok szeD- tember előtt külön kérés nélkül is úgynevezett beiskolázási segélyt kaptak. s karácsony előtt újabb anyagi támogatásra számíthatnak. A munkáscsaládok lakásépítését pbben az évben 200 ezer forinttal támogatta a szak- szervezet. Egvéb lakásépítésre és lakáskarbantartásra közel 100 ezer forintot kaptak a gyár dolgozói Túl az anyagiakon több olyan intézkedést tett az szb, amely béren kívüli juttatásnak számit. Modern klubszobát rendeztek be a gyárban, ahol színesre is átállítható tv-készülék szórakoztatja a dolgozókat. Külön könyv társzóba is épült, a könyvállomány bővítésére évente 20 ezer forintot költ a szakszervezet. Az idén a KISZ-esek is új klubot kaptak, s ehhez a szakszervezet is hozzájárult. Tapolcán üdülés céljára két faházat épített a gyár. s az egyik házba nemrégiben tv-készúléket vásároltak a szakszervezet pénzéből. A tagdíjbevételből rendkívüli segélyt kapnak karácsony előtt a nyugdíjasok. Tanfelszerelést kaptak ajándékba azok a dolgozók, akik szakmunkásnak tanulnak, vagy a dolgozók esti iskolájába járnak. A ' nulás nem érinti hátrányosan a családokat, mert a „diákok” munkaidő kedvezményt kaptak: az iskolában töltött időre átlagbért folyósítanak részükre. A Kelet-magyarországi Közmű es Mélyépítő Válla'at a részesedési alap terhére külön id ölési keretet képzett: a központi üdülőjegyeken. kívül 105 ezer forinttal támogatta dolgozóinak üdülését. Több fizikai dblgözc is vállalati támogatással üdült Harkányban, Balatonfüre- den és Alsógödön. Segélyekre 125 ezer forintot terveztek erre az évre. Az ünnepek előtt — mái- a tervén felül — újabb tízezer forint segélyt kapnak a kedvezőtlen körülmények között élő családok. A tagdíjbevételből 70 Cser forintot költenek segélyezésre. Ebből 42 ezer forintot a nagycsaládosok kapnak. Az idén lakásépítésre több mint félmillió forintot kaptak a KEMÉV dolgozók Több munkás lakás építéséhez, vagy lakáskarbantartáshoz használt építőanyagot kapott — szinte ingyen. A vállalat egyik fizikai dolgozója népes családjával omladozó házban lakik. A vállalat igazgatója és a szakszervezeti titkár most keresi a lehetőséget: hogyan lehet ennek a családnak elfogadható otthont teremteni. Borítékon kívüli juttatásnak számít a vállalat új munkásszállója is. A Felső-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti bizottsága az idén 114 ezer forintot juttat a rászorulóknak segélyként. A tag- díjbevételből közel 100 ezer forintot kapnak vissza a dolgozók. ha anyagilag hátrányos helyzetbe kerülnek — például elemi csapás, vagy hosszabb táppénz után. Itt is külön gondot fordítanak a nagycsaládosokra, s a gyermeküket egyedül nevelő Lapunkban korábban hírt adtunk arról, hogy a záhonyi körzetben a társadalmi szervek kezdeményezésére gyűjtést szerveztek egy külföldön sorrakerülő veseátültetés költségeinek fedezésére. A 20 éves Újvári Sándor életének megmentésére fogott össze Záhony és a környék lakossága. Több mint négyezer vasutas dolgozó és más foglalkozású ember jóvoltából több tízezer forint gyűlt össze. S az országos szervek, a ' MAHART anyagi áldozat- vállalásával együtt megteremtették a műtét anyagi alapját. Telefonon kértünk tájékoztatást dr. Váradi Jenőtől, a záhonyi MÁV rendelőintézet orvosától, aki rendszeres kapcsolatban áll a beteggel és szüleivel. Elmondta: a veseátültetést október 30-án Göteborgban a neves Gél in professzor végrehajtotta. Elsőként a beteg édesanyjának veséjét vették ki az átültetés céljára. amely sikeres volt. Másfél óra múlva kerüli sor az édesanyjától vett egészséges vese átültetésére a fiatalember hasfalizomzaü. alatt, kiképzett helyen. A be teg jobb combjának ütőéré be varrták az anya veséjét az egészséges vese főűtőeré vei és vizereivel együtt. Az átültetés három óra hosszat tartott. Az édesanyát, Újvári Sándomét megviselte a ve sekivétel. de nem fenyegette életveszély tett dolgozók között év végéig 40 ezer forintot osztanak szét. Lakásépítésre tavaly és az idén közel egymillió forintot kapták az igazgatóság dolgozói — kamatmentesen. Ebből az összegből 160 ezer forintot nem is kell visszafizetni azoknak, akik az előírt ideig az igazgatóságnál dolgoznak. A családi kasszákat jelentős kiadástól kíméli meg az igazgatóság Tiszavirág nevű tanyahajója, amelyet nyáron üdülőhajónak használnak, Császárszálláson vikendházat tart fenn a szakszervezet, s ezt is egyre több fizikai dolgozó veszi igénybe. Tapolcán és Hajdúszoboszlón szobát bérel a szakszervezet az üdülési szezonban. Sokan jelentős természetbeli juttatást kaptak az árterületeken lévő dióskertekből. Szociális intézkedésnek. illetve béren kívüli juttatásnak számít az is, hogy 1971 és 1976 között az igazgatóság évente 100 ezer forintot ad a Nyíregyházi Városi Tanácsnak óvodaépítésre, hogv az igazgatóság dolgozódnak gyermekei közül többen juthassanak az óvodába. Újvári Sándornál az éltó kilökődést roham a műtétet követő hetedik napon lépett fel. A sikeres orvosi beavatkozások hatására a beteg túlélte a legkritikusabbnak vélt rohamot. A második ki- lökődési roham tnár gyengébb volt, kevésbé viselte meg a beteget. Valószínűnek tartják, még újabb rohamokkal lehet számolni, azonban a tapasztalatok szerint ezek hevessége, veszélyessége egyre minimálisabb. Az újvesés állapota jelenleg kielégítő, jó az étvágya, különösebben megszorított étrendje nincs, állapota állandóan javul. A műtétet követő huszonnegyedik napon Újvári Sándor édesanyjával Svédországitól hazautazott. Mindketten saját lábukon tették meg az utat a negyedik emeleti lakásba Az átültetés első folyamata sikerült. Egy későbbi időpontban kerül sor a második műtétre, amikor végleges helyére teszi Gelin professzor az egészséges vesét és eltávolítja a beteg működés- képtelen veséjét, Reméljük a második műtét is sikerrel jár. az orvostudomány és a társadalmi összefogás eredményeként a záhonyi vasutasszülők gyermeke, Újvári Sándor ismét elfoglalhatja helyét az egészségesek között. <P> „Megszűnik egy vállalat'”. Ez volt a címe egy áprilisban megjelent kommentárunknak, amely egyben hírül adta: a megyei tanács végrehajtó bizottsága megszüntette a rosszul gazdálkodó Gépjárműtechmkai Vállalatot és az 1973 március 31-i állapotnak megfelelően beolvasztotta a Vasszerkezeti és Gépipari Vállalatba. Ezen a vb-ülésen egy másik döntés is született: Az ipari osztály tegyen bűnvádi feljelentést a vállalat vezetői ellen. A feljelentés adatai alapján a megyei főügyészség elrendelte a nyomozást, amelyet a megyei rendőrfőkapitányság vizsgálati osztálya — több igazságügyi szakértő bevonásával — az elmúlt hetekben befejezett. A történet kezdete 1959 júliusára nyúlik vissza, amikor a megyei tanács megalapította a Nyíregyházi Talajerőgazdálkodási Vállalatot. A törzskönyvbe bejegyezték az alaptevékenységet: szerves alapú trágyaféleségek begyűjtését és kitermelését, feldolgozását és forgalmazását, a tőzegkitermelést és forgalmazást, valamint a derítő rendszerek tisztítását és karbantartását. Teltek az évek, a vállalat pedig hol jól, hol rosszul dolgozott. félreérteit önállóság Alighogy életbe lépett a gazdaságirányítás új rendszere, önállóak lettek a vállalatok, jelentkezett a talajerő, mégpedig új szolgáltatási profillal: gépjármüvek javítási és felújítási munkáit, továbbá gépjármű-alkatrészek gyártását tűztik ki célul. A lehetőség adott volt, hiszen az önállóság természetes következménye, hogy egy vállálat próbálkozhat újabb tevékenységgel. A lényeg, hogy hasznos tevékenység legyen és ne járjon ráfizetéssel. A’ név, mármint a vállalat neve a tevékenységgel együtt változott: Nyíregyházi Gépjárműtechnikai Vállalatra keresztelték, igazgatója pedig — az alapítástól kezdve — Rezsőfi István lett. A kezdet nem volt rossz. Nem is lehetett, hiszen az igazgató és a főkönyvelő elkészítették a szolgáltatási tevékenységre épülő gazdasági, illetve gazdaságossági elemzést és a fejlesztési terveket, a beruházási vállalattól pedig megrendelték a lakossági igények kielégítésére szolgáló gépjárműjavító és szervizüzem terveit. A banktól kértek öt és fél millió hitelt, volt félmillió saját pénzük és kaptak félmilliót támogatásként a szolgáltatás fejlesztésére. Az új nevű vállalat dol*oz- ni kezdett: építési engedély nélkül, kivitelezési tervek és költségvetés hiányában, építési szerződés nélkül nekilátlak a beruházás megvalósításához. De a nagy csarnok, amelyet a gépjárművek javításéra akartak eredetileg felhasználni. már más célokat szolgált. A második ötlet Ml Alighogy felépült, a vállalat igazgatója ajánlatot tett az autókereskedelmi vállalat nak: elvállalnák a Szovjetunióból érkező teherkocsik null-revizióját. Az autóker- nek tetszett az ajánlat. (Közel a határ, miért is kellene Pestre, vagy akár Debrecenbe szállítani a kocsikat.) Megkötötték a szerződést. Mindenki természetesnek vehette, hogy kellő körültekintés előzte meg az újabb döntést, holott még felügyeleti szervüket sem tájékoztatták a tervről. A szerződés létrejött. A vállalat vezetői ekkorra már talán el is felejtették az első ötletet —, hogy eredetile, szolgáltatást terveztek — és ez sok pénzbe is került A felépült csarnokot. — mert nem erre a célra készült — csak átalakításokkal lehetett alkalmassá tenni az újabb feladatok elvégzésére. Rezsőfi két mérnököt bízott meg — magántervezői minőségben — a módosítással és kifizetett a tervekért és kivitelezésért közel félmilliót. A gépkocsik közben érkeztek — és a vállalat eredménye romlott. Nem készítettek ugyanis megfelelő gazdaságossági számításokat és ez a vállalat eredményének teljes leromlásához vezetett Áremelés — a csillagos égig? Közben nem mondták le régi tevékenységüket sem. Még 1969-ben — amikor a Prága típusú szippantó kocsik tömlőit sehol sem lehetett beszerezni — a vállalat hozzákezdett ennek gyártásához. Először csak saját szükségletre, aztán a kereskedelemnek. Ha jól meggondoljuk, ezt az ötletet, illetve ezt a tevékenységet szintén csak dicsérni lehet, hiszen olyan termék előállításához kezdtek, amelyre szükség volt és nemcsak Nyíregyházán, hanem az ország más részein is. De rosszul valósították meg. A vállalat nem kért ármegállapítást a KGM-től és a terméket nem az engedélyezett maximált áron, hanem szabad áron adta. Plafonnak a csillagos eget tekintették. Az árdrágítás 26 százalék volt. Mindezt 1971-ben fedte fel a vizsgálat, — akkor már befejezték a tömlők gyártását — amely azt is megállapította, hogy a vállalat két év alatt közel hatmillió forint árdrágítást követett el. Veszteségesen gazdálkodtak, a jogtalanul bezsebelt pénzzel azonban nemcsak a veszteséget tüntették el. hanem nyereséget is kimutattak. 1970- ben több, mint négymilliót, pedig ekkor már kétmillión felüli veszteségük volt. Nem csak árdágítással mutatták ki a nyereséget a vezetők. Üzleti kapcsolatuk volt az AGROKER vállalattal, nekik adták el a szippantó csöveket és szerződést kötöttek velük a kész áruk tárolására is. Olyan szerződést, hogy a gépjárműtechnikai vállalat elkészít ötmillió forint értékű szippan- tó-csövet és azt — a vevő igényének megfelelően — szállítja. Az AGROKER fizetett, a gépjárműtechnika bevétele ötmillióval több lett. Aztán jött az év vége. Az AGROKER-nél a leltár megállapította a hiányt. a talajerőnél pedig egy márciusi vizsgálat, hogy a múlt évben tárolási szerződéssel lekötött csövek még mindig nincsenek kész. fizetség: munka nélkül A vállalat tehát bajban volt, a veszteség már jókora összeget tett ki. Ez azonban még mindig nem késztette alaposabb megfontolásra a vállalat vezetőit. A korábban fölöslegesen és szabálytalanul fizetett tervezői és kivitelezői ^ díjak, jutalmak, a másodállásban ténykedő ellenőr ég építésvezető bérén kívül még a saját kereskedelmi osztályvezetőjének is külön fizetett: prémiumfeladatként határozta meg neki, hogy ahány csigatömlőt elad, annyiszor tíz forint üti a márkát. 1970-ben 30 ezer forint feletti prémiumot vett fel így, és ebben olyan is volt. hogy egy havit kétszer számolt el. Nem volt ez feltűnő, hiszen nem csak a kereskedelmi vezető jutott ilyen köny nyen pénzhez, hanem — bármilyen furcsán is hangzik — a vállalat csaknem mindé- dolgozója. Persze nem mi denkt ilyen nagy összeghe dehát az 1969 és 1970-ben ki fizetett nyereségrészesedét- — 436 ezer forint — továb bá a két évben jutalom és prémium címen kifizetett, több mint félmillió forint is olyan pénz volt, amiért nem dolgoztak meg Volt közben béremelés ta, de mint sok más, ez is szabálytalanul. A szabályozók szerint lehet bért emelni, ha van mögötte teljesítmépy. Csakhogy a gép.jármű technikai vállalatnál nem volt. Az árbevétel 25 százalékkal csökkent, a bérkifizetés pedig 62,8 százalékkal, haladta meg a korábbit. Joggal vetődhet fel bennünk ezek után a ' kérdés: miért tették mindezt, miért: fizetettek felelőtlenül százezreket akár bérként, akár jutalomként szabálytalanul a vezetők? önzetlenségből, vagy azért, mert annyira szivükön viselték a dolgozók sorsát? Lehet, hogy valóban jóindulattal tették, de az sem lehetett közömbös, hogy nekik is megvolt a maguk haszna. Ha például kimutatják a mérlegben a veszteséget, csak 75 százalékos bért kapnak, így pedig megkapták az egész fizetést, plusz — a nem is kevés — nyereséget. Vagyis, az igazgató és a főkönyvelő ahelyett, hogy fizetésük 25 százalékát visz- szafizették volna, 24 illetve 20 ezer forint nyereséget kaptak. Lehúzták a rolót Sok millió forint az a kár, amit a volt vállalat vezetői a jó ötletek rossz kivitelezésével. a hitel és a támogatás céledlenes felhasználásával, a sza Italy tálán béremelések, jutalmak, prémiumok és a veszteség helyett kimutatott nyereség kifizetésével, az állammal szembeni kötelezettségek elmulasztásával okoltak. Miért és hogyan tehették? Mert az önállósággal bizalmat is kaptak, olyan bizalmat, amelyre ők nem szolgáltak rá. Igaz, a felsorolt bűncselekményeket aránylag rövid idő alatt követték el, mondhatnánk a kötelező türelmi időben, de volt korábban több olyan ügyük, amikor ha nem is büntetőjogilag, áe legalább fegyelmi leg felelősségre kellett volna vonni őket. Kellett volna, de ez elmaradt, mert a felügyeleti szervük — a megyei tanács vb ipari osztálva — nem volt eléggé határozott, feltétlen bizalmat adott a vezetőknek, még akkor Is, amikor másra költötték a szolgáltatásra kapott pénzt, amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy a vezetők nem élnek, hanem visszaélnek a bizalommal. A vállalat vezetői szerencsére rövid ideig tudták megtéveszteni az illetékes szerveket, mert amikor kiderült, hogy a vállalat vezetői nem csak tévedtek, akkor példás szigorral húzták le előttük a rolót. Ennyi a volt vállalat volt vezetői ténykedésének rövid krónikája. Ami a befejezést illeti, már gyorsabban követték egymást az események. Az 1972 elején elkészített, 1971-re szóló mérlegbeszámoló kétmillió veszteséget mutatott ki, amelyet a megyei tanács pénzügyi osztályának revíziója, majd a szanálási eljárás után újabb milliók követtek. Ezután került sor a vállalat megszüntetésére és a bűnvádi feljelentésre. A rendőrségi. majo' az ügyészségi vizsgálat igazolta a korábbi vizsgálatokat és ennek alapján készítette el a megvet főügyészség a vádiratot, Rezsőfi Istvgnt árdrágítás, beruházási fegyelem súlyos megsértése, csalás. hűtlen kezelés és a népgazdaság érdekeit súlyosan sértő pazarló gazdálkodás, a volt főkönyvei őt árdrágí tás, beru - házási fegyelem súlyos megsértése, csalás és hanyag kezelés. a volt kereskedelmi vezetőt és a volt üzemvezetőt árdrágítás és csalás, a. volt telepvezetőt pedig csalás bűntettével vádolták meg. A megyei bíróság hamarosan, megkezdi a z ügy tárgyalását. Balogh József anyakra és apákra. Az emlíN. I* Gyalog ment a negyedikre... Jól érzi magát a szabolcsi újvesés
