Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-19 / 296. szám
RWW-WÄOTÄWSW&K& §. eWWf fpjf íéeemUér W. ZÁRT RENDSZEREK Optimális eredmény A TERMELÉS SZAKOSODÁSA nyomán az egyes mezőgazdasági ágazatokban kialakultak a komplex gépesítés feltételei. A mezőgazdaságban az eddig megvalósított beruházásokkal mintegy 35 százalékkal emelkedett a szövet, kezetek tulajdonát képező gépek és berendezések állománya. Ezek segítségével az egyes ágazatok termelési folyamatainak a gépesítettsége jelentősen növekedett. Magasfokú a kalászosok és a kukorica gépesítettségi foka, alacsony például a zöldségtermelésben. A kalászos gabonák komplex gépesítése már megyénkben is jelentős eredményeket hozott. Ma már azt mondhatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben iparszerűen, minimális kézi munkaerő-felhasználással termelik a kalászosokat. Ez még koránt sem mondható el megyénkben a kukoricáról. A kukorica zártrendszerű termesztésében hátráltató tényező többek között szövetkezeteink tőkeszegénysége •és az üzemi méretek. Mindezek ellenére számos közös gazdaságunk érdeklődik a komplex termelési rendszerek iránt, melyet egy-egy rendszergazda gazdaság, a „gesztor” fog ossza A kukorica .termesztésre például négy rendszergazdát ismerünk, amelyek lényegében három évvel ezelőtt alakultak. Mi a lényégé és feladata a rendszergazdaságnak? LÉNYEGE, HOGY A TERMELÉSI TÉNYEZŐK szigorúan meghatározott technológiai rendszerben kerüljenek alkalmazásra. Különös súlyt kap a természeti adottságok és a biológiai, valamint a műszaki lehetőségek összhangja. Az a cél, hogy mind a termelés eredménye, mind a hozam, mind pedig a jövedelem optimális legyen. Ehhez felhasználják a legújabb tudományos kutatási ismereteket és a műszaki fejlődés eredményeit, melyeket a zárt termelési rendszerek kialakítására használnak fel. A zárt rendszerekhez tehát a nagyteljesítményű gép. rendszerek alkalmazása nélkülözhetetlenek. A szükséges erő- és munkagépeket a bázisgazdaságok adják, gondoskodjak a garanciális és egyéb javítások szervizhálózatáról, a gépkezelők kiképzéséről. A központi gazdaságok szerzik be a speciális anyagokat, tehát a vetőmagot, a talajfertőtlenítő és gyomirtó vegyszereket, a műtrágyákat, az egyéb szükséges szereket, tárgyakat. A KÖZPONTI GAZDASAGOK a termelés tárgyi feltételeinek a megteremtésén túl elvégzik a talajvizsgálatokat, elkészítik a táblatérképeket, kidolgozzák a társgazdaságok részletes termelési technológiáját, figyelembe véve a talaj tápanyagellátottságát, gyom- és rovarfertőzöttségét, a társult gazdasággal együttesen meghatározzák a fajtasorren- ílet. Ez tehát azt jelenti, hogy egységes rendszerbe foglalják a talaj művelését, a tápanyagellátást és a növényvédelmet, a növényápolási és betakarítási folyamatokat, egyszóval a termelés teljes folyamatát. A zárt termelési 'rendszereket a helyi adottságok figyelembevételével .általában öt évre dolgozzák ki. de megvannak a további fejlesztés lehetőségei is. A vezető gazdaságok számon tartják és kipróbálják a megjelenő új gépeket, újabb keresztezésű vetőmagvakat, vegyszereket azokat, ha előnyös, alkalmazzák a termelésben. Éz biztosítja a társgazdaságok lépéstartását a korszerű technikával, technológiával, a legújabb kutatási eredmé- jnyekkel. Megyénk számos mezőgazdasági üzeme felismerte, hogy *, zárt termelési rendszerben a természeti adottságok és a közgazdasági környezet összehangolásával optimális gaz. dálkodási eredményeket lehet elérni. Ezek a gazdaságok kukorica és ipari növények termesztésére társultak valamelyik rendszergazda gazdasághoz. , VANNAK AKIK EZEN IS TÚLLÉPTEK és gesztorságot vállalva maguk hoztak létre zártrendszerű (burgonya- termesztésre) illetve szándékoznak létrehozni .(almatermesztésre) társulást. ' Sigér Imre Nem kidobott Gyárak, üzemek a települések Sok minden kell ahhoz, hogy egy település fejlődjék. Házak, épületek, út, közmű, S' mindehhez a pénz, ami külső segítség nélkül bizony nem mindig jut el a megvalósításhoz. Jól jön ilyenkor a tehetősebb ipari üzemek hozzájárulása, a termelőszövetkezetek közreműködése. Közös erővel ■ Ilyen áldozatkészen segíti Nyírbátor fejlődését a Nö- vényolajipari és Mosószergyártó Vállalat. A vállalat nyírbátori gyára ugyanis majdnem tízmillió forintot adott a városi víz- és szennyvízhálózat építéséhez, és hárommillió forinttal támogatja az óvodaépítést, ipartörténeti múzeumot rendeznek be, és így tovább. Magyarán; a maguk módján segítik Nyírbátort, hogy a városi rang mielőbb tartalmat is kapjon, minden feltételt megkapjon az előbbrelépéshez. Országos fórumokan is elismerést kapott már az a nyíregyházi kezdeményezés, amelynek nyomán egy sor gyár. üzem segíti hatékony eszközökkel az óvodaépítést. A tehetősebbek többel mások ereiükhöz mérten. A MEZŐGÉP Déldául a tervidőszak végéig évi részletekben, egymillió forintot ad. A VAGÉP már k jövő évre esedékes „részletet” is átutalta és egy évvel hamarabb törleszti a felajánlott összeget. A sokirányú segítség egyik szép megnyilvánulása volt az is, amikor négy vállalat — a HAFE, a TAÉV, a MEZŐGÉP és a VAGÉP — közös erővel oldotta meg telephelyeinek vízellátását, többmil- lió forintos vízműfejlesztési hozzájárulással. lói jön a segítség Mondhatnék azt is, hogy egy-egy település fejlesztése az ott levő üzem érdeke is. Természetesen, de nem minden esetben ilyen egyszerű a feltétel. Nyírbátor esetében például semmiképpen nem az, hiszen a növényolajgyár. egy liter vizet sem használ fel a városi vízműhálózatból, mert saját magát látja el. De a dolgozók zöme ott lakik a városban, s a jó ivóvizet azok is szívesen bevezetik a lakásukba. Mátészalkán és Kisvárdán a MEZŐGÉP gyáregységei még a távolabbi jövőben is aligha élvezhetik a vízmű adta lehetőségeket. Mégis a vállalat közel nyolc- százezer forintot utal át a vízműtársulásoknak a városi hálózat fejlesztéséhez. Bal- kány és Demecser is sorozaHárom lain gondja Együtt vagy külön ? 0 Három faluban, Besenyődön, Leveleken és Magyon sehol egy tábla, hogy hol van a tsz irodája, mi a neve a közös gazdaságnak. Aki itt letér a Nyíregyháza ésVá- sárosnamény közötti műútról. a három községen túl nem juthat. Innen tovább már kövesút nem vezet, innen el viszont sok ember útja vezetett eddig. Voltak olyanok is, akik jöttek. Leveleken nem szívesen emlegetnek közülük egyeseket, hiszen a tsz három évvel ezelőtti szinte látványos bukásához, 7 milliós adósságához ők is hozzájárultak. — Még a nevét is meg kellett volna változtatni ennek a tsz-nek — panaszkodik tréfásan Juhász József melléküzemág vezető, a gazdaság párttitkára. — Ha megyek valahová vásárolni, rögtön magyarázni kell: ez már nem az a Dózsa Tsz, amelyik csak vásárolt hitelbe, de sohasem fizetett. Mindez a tsz udvarán, majorjában nem látszik meg. Van épület, gép, az irodában szép berendezés — még a három évvel ezelőtti — amijük van, közös vagyon, azt saját szorgalmuknak köszönhetik. Magynak könnyebb. „Beült” a másoktól örökölt készbe, nem kellett irodát építenie, voltak istállók, magtár, a javítóbázisnak szintén találtak helyet a majorban. S azért néhány dohánypajtával ők is dicsekedhetnek, amit a tsz épített. .... — A mi tsz-ünk viszont sohasem volt mérleghiányos, alaphiányos. Itt megvolt a tagság rendes jövedelme mindig, nem úgy, mint a környéken — sorolja Révész Imréné főkönyvelő. — Pedig itt a legrosszabb a föld, még öt aranykorona sincs az értéke — teszi hozzá az elnök, Svelta András. Besenyődről viszont azt mondják, hogy egy helyben topog. Évek óta nincs se a legjobbak, se a legrosz- szabbak között. Ez a legkisebb termelőszövetkezet a környéken, a teljes területe pénz fejlesztéséért tosan segítséget kap a VA- GÉP-től, hogy enyhítse a községek ilyenirányú gondjait. A városok, falvak költség- vetéséből nem juthat egyszerre, mindenre. Sokszor a legkisebb segítség is jól jön. Nyíregyházán, a közúti igazgatóság előtt épült parkolói hely éppen úgy mint Tisza- szalkán a tsz által adott segítség egy útszakasz feltöltéséhez. Nem vágynak el... A sok, apró gond ilyen értelmű üzemi, vagy közösségi átvállalása lehetőséget teremt arra, hogy" nagyobb fejlesztésekre is jusson. Végső soron mindenki lakik valahol, s a segítség közvetve, vagy közvetlenül egy célért van, a gyorsabb ütemű 'fejlődésért. Csak annyit tenni, hogy a központ, vagy telephely előtt rendben legyen az úttest, vagy a járda, már ez is hozzájárulás ahhoz, hogy gyorsabb ütemben megváltozzék a környék. Jobb közérzettel állianak munkába nap. mint nap az emberek, s ne vággyanak el olyan, helyre, ahol többet adnak környezetük szépítésére, fejlesztésére. Tóth Árpád éppen csak több a 800 hektárnál. Akkora a határa, hogy egy )jó képességű hosz- Bzútávfutónak egy óra sem kell. hogy körbeszaladja a gazdaságot. — Azért a besenyődiek a gazdagabbak — vélekedik egy idős nyugdíjas, Danes Bertalan Levelekről. — Csak tessék megnézni — mutat körbe — itt minden udvaron van szalma, tud jószágot tartani a gazda0 Magyon a tsz-központ előtti kertben egy csapat juh tünteti el a megmaradt káposztatorzsákat. — Mit gondol, meddig bírja ez a kis tsz egyedül? — Boldogul mindaddig, amíg a gépesítés fokát bírják úgy, mint a többiek — felel a juhász, Banga Mihály. Világot járt juhász. Néhány évig Baranyába szegődött el, megismerkedett az ottani nagy tsz-ekkel. A baranyai apróíalvak világában biztosan sokat kellett meditálniuk az embereknek, amíg arra szánták magukat, hogy feladják az „egy falu — egy tsz” elvet, egyesítik erejüket, hogy többre jussanak. De megtették. — Nyolc falu te van egy tsz-ben — bizonygatja Banga Mihály. A besenyőd! országúton Kecskeméti Lászlóné a beszélgető partner: — A férjem tsz-tag. én csak tőle hallom a dolgokat — tiltakozik először. — Azért tudja, milyen a tsz? — Jól bírjuk magunkat. Aztán ha úgy kellene, ösz- szefogni, akkor se lenne semmi baj — teszi hozzá bizakodva. A levelek! tsz-központ bejáratánál kis portásfülke búvik meg. Özvegy Buczuj Mi- hályné a kapu őrzője. — Már megint házasítani akarnak bennünket? — kérdez vissza. — Nem az számít, itt, csak az a probléma. hogy fizessenek. Legyen munka minden, napra. Három évvel ezelőtt volt egy sikertelen egyesülési kísérlet Levelek és Magy között. Már a földet is közösen művelték, aztán tavasz- szal nem sikerült megegyezni azon, hogy ki legyen az elnök. —- Rosszul volt politikailag előkészítve — mondják az akkori kudarcról. m Most senki sem járja azért a három tsz-t. hogy egyesüljenek, hogy egyesítsék őket. Egyébként is sokan kényesek a kifejezések közötti árnyalati különbségre, amely a valóságban óriási eltérést jelent. Ahol létezek a szövetkezeti önállóság és demokrácia csak az önkéntes elhatározás, az egyesülés lehet a járható út. Belső ügynek tekintjük. hogy mikor érik meg a feltétele az egyesülésnek, mikor jutnak el a gazdálkodás olyan szintjére egy-egy termelőszövetkezetben, amikor a további fejlődés záloga az optimális üzemnagyság megteremtése lehet, amikor a korszerű termelési feltételekhez már nem elég a korábbi forma. — Beléphettünk volna a zárt rendszerű dohánytermesztésbe — beszél a leveleid tsz-elnök, Kovács Csaba. — Nekünk nem volt annyi területünk, a bese- nyődivel és a magyival együtt elég lett volna. Kevés volt az idő. már a társulást sem tudtuk megszervezni — bosszankodik az elszalasztott lehetőségen. — A társulással lehetne előbb kezdeni — gondolkodik el a lehetőségeken Bakó Gyuláné, a besenyődi főkönyvelő. A három falunak a tanácsa közös. Leveleken székel. A három tsz-nek az együttes határa nem éri el a három és fél ezer hektárt. Ha együvé tennék, akkor egy jó közepes méretű gazdaságot tenne ki. Az ösz- szesen ötszáznál valamivel kevesebb dolgozó tag azt mutatja, lenne, aki megművelné ezt a földet. Mint ahogy most Is van. Bár mindhárom faluban rosszak az adottságok, igencsak nagy anyagi áldozatot kíván mindenütt. ha a gépesítést fokozni kívánják. — Durván számolva még tíz éve van a tsz-nek — mérlegeli Varga Zsolt, a magyi főagronómus. — Ilyen kis területen a komplex gépesítés nem oldható meg. Besenyődön már kisebb távlatban számolnak. — Mi két évet határoztunk meg — mondja Dudás Sándor, az alapszervezet párt^it- kára. egyben a három község párt-csúcs&zervezetének a titkára is. 0 A megítélés nem egyforma a három termelőszövetkezetben. Az ugyan biztos, hogy sokáig egyedül nem fogják bírni, az már nem gazdálkodás lesz, csak kínlódás, ha mindenáron ki akarnak tartani egyedül. Vannak még olyan különbségek, ami miatt igencsak meggondolja a tsz-tag és a vezető egyaránt, hogy érdemes-e közeledni a másikhoz. — Még nem tartunk ott, hogy szívesen közelednénk — vélekedik a magyi főkönyvelő. — Meg kellene erősödni a leveleki tsz-nek — folytatja az elnök. Kimondva, vagy kimondatlanul Leveleken múlik minden. Pontosabban a három községben mint a központi fekvésű, a vezetésre termett gazdaságot emlegetik ott Is, ahol érzik, ezzel maguk válnájt kisebbé. Ha eljutnak odáig, hogy egyesítsék erőiket, akkor azzal is számolni kell, hogy három elnök, főkönyvelő, és főagronómus helyett elég lesz egy-egy minden beosz fásra, — De nem vagyunk-e felelősök, hogy ezek a nagyüzemek valóban nagyüze mekké váljanak — töpreng a leveleki elnök. — Ha csak a saját pecsenyéjét sütögeti valaki, akkor nem törődik a tagság jövőjével. . Az együttes adottságok szebb távlatokat mutatnak: A három gazdaságban felkészült szakemberek vannak, a terheket meg lehetne osztani. specializálódni egy-egy embernek, hogy ne kelljen a kertésznek a gyű* mölcssel, a szántóföldi ker-i tészettel és a növényvédő lemmel egyaránt bajlódni; hogy a gépcsoportvezető, a* üzemeltető gépész és a* anyagbeszerző ne ugyanaz aa ember legyen egyszerre. \ leveleki tehenészetet köny- nyebb lenne fejleszteni, a magyi juhászainak nagyobb tere lenne, a kertészet öntözéses módszerrel hatványom zott hasznot Hozna mindhárom helyen. Az ^ öntözés pedig egészen közeli távlat: 1976-ban víztároló létesül a leveleki határban, annak a kihasználására már kicsi a tsz. 0 — Ha látjuk, hogy a kör* nyező szövetkezetekben töb-i bet fizetnek, akkor gondolkozhatunk azon, hogy egyer süljünk — szól a mértéké tartó fogalmazás több hő lyen. Pedig akkor már késő; Nem lehet, nem szabad azt megvárni, hogy mások job-j bak legyenek, mert ha vaj lakit lehagynak a verseny-i ben, akkor annak mái ugyancsak igyekeznie kell. nehogy még nagyobb legyen az elmaradás. Ez pedig nem olyan, mint a sportverseny; hogy legföljebb lekörözik a futót és nem lesz első. Ha egy tsz-t köröznek le. ott a tagok fognak rosszabbul élni. — őszintén megmondva m vezetőkön múlik, hogyan mondják el a tagoknak — tolmácsolja a kívülálló véleményét Lengyel Miklós tanácselnök. Szerencsére arról napjainkban szó sincs. hogy egyedül kínlódnának valamelyik tsz-ben. Leveleknek ugyan még nehéz esztendeje lesz, a szanálási hitel utolsó részletét kell törleszteni. Magyon a megtakarított 2 millió tartalékhoz tudnak majd hozzátenni. Besenyődön továbbra is óh forinton felül terveznék egy tízórás munkanapra. Vi - szont már most el kell gondolkodni azon — ami Besenyődön a beszámoló párt-' taggyűlésen felvetődött —. hogy sokáig nem megy egyedül. Leveleken taiá» lobban érzik ezt mint Ms.- gyon. de élőbb-utőbb érezni kell mindenütt, mert a mH zőgazdasági termelés színvew nalának emelkedése az erőfei egyesítését követeli. Hogy aztán — legyőzve az aggá-j tyokat — ügy járjanak) mint ahogy a közös tanácsi ra mondták: — így kellett volna máé évék óta lenni, mert mind m három községnek jobb. Lányi Boloudl A nagyecsedi gimnázium kollégiumában száz diák nyert elhelyezést. A folyosón ízléses társalgót alakítottak, ahol tanulni, de kézimunkázni és társalogni is kellemes környezet; ben lehetséges.
