Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-19 / 296. szám

RWW-WÄOTÄWSW&K& §. eWWf fpjf íéeemUér W. ZÁRT RENDSZEREK Optimális eredmény A TERMELÉS SZAKOSODÁSA nyomán az egyes me­zőgazdasági ágazatokban kialakultak a komplex gépesítés feltételei. A mezőgazdaságban az eddig megvalósított be­ruházásokkal mintegy 35 százalékkal emelkedett a szövet, kezetek tulajdonát képező gépek és berendezések állomá­nya. Ezek segítségével az egyes ágazatok termelési folya­matainak a gépesítettsége jelentősen növekedett. Magas­fokú a kalászosok és a kukorica gépesítettségi foka, ala­csony például a zöldségtermelésben. A kalászos gabonák komplex gépesítése már megyénk­ben is jelentős eredményeket hozott. Ma már azt mond­hatjuk, hogy mezőgazdasági üzemeinkben iparszerűen, mi­nimális kézi munkaerő-felhasználással termelik a kalászo­sokat. Ez még koránt sem mondható el megyénkben a ku­koricáról. A kukorica zártrendszerű termesztésében hátrál­tató tényező többek között szövetkezeteink tőkeszegénysége •és az üzemi méretek. Mindezek ellenére számos közös gazdaságunk érdeklő­dik a komplex termelési rendszerek iránt, melyet egy-egy rendszergazda gazdaság, a „gesztor” fog ossza A kukorica .termesztésre például négy rendszergazdát ismerünk, ame­lyek lényegében három évvel ezelőtt alakultak. Mi a lényégé és feladata a rendszergazdaságnak? LÉNYEGE, HOGY A TERMELÉSI TÉNYEZŐK szi­gorúan meghatározott technológiai rendszerben kerüljenek alkalmazásra. Különös súlyt kap a természeti adottságok és a biológiai, valamint a műszaki lehetőségek összhangja. Az a cél, hogy mind a termelés eredménye, mind a hozam, mind pedig a jövedelem optimális legyen. Ehhez felhasz­nálják a legújabb tudományos kutatási ismereteket és a műszaki fejlődés eredményeit, melyeket a zárt termelési rendszerek kialakítására használnak fel. A zárt rendszerekhez tehát a nagyteljesítményű gép. rendszerek alkalmazása nélkülözhetetlenek. A szükséges erő- és munkagépeket a bázisgazdaságok adják, gondoskod­jak a garanciális és egyéb javítások szervizhálózatáról, a gépkezelők kiképzéséről. A központi gazdaságok szerzik be a speciális anyagokat, tehát a vetőmagot, a talajfertőtlení­tő és gyomirtó vegyszereket, a műtrágyákat, az egyéb szük­séges szereket, tárgyakat. A KÖZPONTI GAZDASAGOK a termelés tárgyi fel­tételeinek a megteremtésén túl elvégzik a talajvizsgálato­kat, elkészítik a táblatérképeket, kidolgozzák a társgazda­ságok részletes termelési technológiáját, figyelembe véve a talaj tápanyagellátottságát, gyom- és rovarfertőzöttségét, a társult gazdasággal együttesen meghatározzák a fajtasorren- ílet. Ez tehát azt jelenti, hogy egységes rendszerbe foglalják a talaj művelését, a tápanyagellátást és a növényvédelmet, a növényápolási és betakarítási folyamatokat, egyszóval a termelés teljes folyamatát. A zárt termelési 'rendszereket a helyi adottságok figyelembevételével .általában öt évre dol­gozzák ki. de megvannak a további fejlesztés lehetőségei is. A vezető gazdaságok számon tartják és kipróbálják a meg­jelenő új gépeket, újabb keresztezésű vetőmagvakat, vegy­szereket azokat, ha előnyös, alkalmazzák a termelésben. Éz biztosítja a társgazdaságok lépéstartását a korszerű technikával, technológiával, a legújabb kutatási eredmé- jnyekkel. Megyénk számos mezőgazdasági üzeme felismerte, hogy *, zárt termelési rendszerben a természeti adottságok és a közgazdasági környezet összehangolásával optimális gaz. dálkodási eredményeket lehet elérni. Ezek a gazdaságok kukorica és ipari növények termesztésére társultak valame­lyik rendszergazda gazdasághoz. , VANNAK AKIK EZEN IS TÚLLÉPTEK és gesztorsá­got vállalva maguk hoztak létre zártrendszerű (burgonya- termesztésre) illetve szándékoznak létrehozni .(almater­mesztésre) társulást. ' Sigér Imre Nem kidobott Gyárak, üzemek a települések Sok minden kell ahhoz, hogy egy település fejlődjék. Házak, épületek, út, közmű, S' mindehhez a pénz, ami kül­ső segítség nélkül bizony nem mindig jut el a megvalósí­táshoz. Jól jön ilyenkor a te­hetősebb ipari üzemek hoz­zájárulása, a termelőszövet­kezetek közreműködése. Közös erővel ■ Ilyen áldozatkészen segíti Nyírbátor fejlődését a Nö- vényolajipari és Mosószer­gyártó Vállalat. A vállalat nyírbátori gyára ugyanis majdnem tízmillió forintot adott a városi víz- és szenny­vízhálózat építéséhez, és há­rommillió forinttal támogatja az óvodaépítést, ipartörténeti múzeumot rendeznek be, és így tovább. Magyarán; a ma­guk módján segítik Nyírbá­tort, hogy a városi rang mi­előbb tartalmat is kapjon, minden feltételt megkapjon az előbbrelépéshez. Országos fórumokan is el­ismerést kapott már az a nyíregyházi kezdeményezés, amelynek nyomán egy sor gyár. üzem segíti hatékony eszközökkel az óvodaépítést. A tehetősebbek többel mások ereiükhöz mérten. A MEZŐ­GÉP Déldául a tervidőszak végéig évi részletekben, egy­millió forintot ad. A VAGÉP már k jövő évre esedékes „részletet” is átutalta és egy évvel hamarabb törleszti a felajánlott összeget. A sok­irányú segítség egyik szép megnyilvánulása volt az is, amikor négy vállalat — a HAFE, a TAÉV, a MEZŐ­GÉP és a VAGÉP — közös erővel oldotta meg telephe­lyeinek vízellátását, többmil- lió forintos vízműfejlesztési hozzájárulással. lói jön a segítség Mondhatnék azt is, hogy egy-egy település fejlesztése az ott levő üzem érdeke is. Természetesen, de nem min­den esetben ilyen egyszerű a feltétel. Nyírbátor esetében például semmiképpen nem az, hiszen a növényolajgyár. egy liter vizet sem használ fel a városi vízműhálózatból, mert saját magát látja el. De a dolgozók zöme ott lakik a városban, s a jó ivóvizet azok is szívesen bevezetik a laká­sukba. Mátészalkán és Kis­várdán a MEZŐGÉP gyár­egységei még a távolabbi jö­vőben is aligha élvezhetik a vízmű adta lehetőségeket. Mégis a vállalat közel nyolc- százezer forintot utal át a vízműtársulásoknak a városi hálózat fejlesztéséhez. Bal- kány és Demecser is soroza­Három lain gondja Együtt vagy külön ? 0 Három faluban, Besenyő­dön, Leveleken és Magyon sehol egy tábla, hogy hol van a tsz irodája, mi a ne­ve a közös gazdaságnak. Aki itt letér a Nyíregyháza ésVá- sárosnamény közötti műút­ról. a három községen túl nem juthat. Innen tovább már kövesút nem vezet, in­nen el viszont sok ember útja vezetett eddig. Voltak olyanok is, akik jöttek. Leveleken nem szíve­sen emlegetnek közülük egyeseket, hiszen a tsz há­rom évvel ezelőtti szinte látványos bukásához, 7 milliós adósságához ők is hozzájárultak. — Még a nevét is meg kellett volna változtatni en­nek a tsz-nek — panaszko­dik tréfásan Juhász József melléküzemág vezető, a gaz­daság párttitkára. — Ha me­gyek valahová vásárolni, rögtön magyarázni kell: ez már nem az a Dózsa Tsz, amelyik csak vásárolt hi­telbe, de sohasem fizetett. Mindez a tsz udvarán, ma­jorjában nem látszik meg. Van épület, gép, az irodá­ban szép berendezés — még a három évvel ezelőtti — amijük van, közös vagyon, azt saját szorgalmuknak kö­szönhetik. Magynak könnyebb. „Be­ült” a másoktól örökölt kész­be, nem kellett irodát épí­tenie, voltak istállók, mag­tár, a javítóbázisnak szin­tén találtak helyet a ma­jorban. S azért néhány do­hánypajtával ők is dicse­kedhetnek, amit a tsz épí­tett. .... — A mi tsz-ünk viszont sohasem volt mérleghiányos, alaphiányos. Itt megvolt a tagság rendes jövedelme mindig, nem úgy, mint a környéken — sorolja Révész Imréné főkönyvelő. — Pedig itt a legrosszabb a föld, még öt aranykorona sincs az értéke — teszi hoz­zá az elnök, Svelta András. Besenyődről viszont azt mondják, hogy egy helyben topog. Évek óta nincs se a legjobbak, se a legrosz- szabbak között. Ez a legki­sebb termelőszövetkezet a környéken, a teljes területe pénz fejlesztéséért tosan segítséget kap a VA- GÉP-től, hogy enyhítse a községek ilyenirányú gond­jait. A városok, falvak költség- vetéséből nem juthat egy­szerre, mindenre. Sokszor a legkisebb segítség is jól jön. Nyíregyházán, a közúti igaz­gatóság előtt épült parkolói hely éppen úgy mint Tisza- szalkán a tsz által adott se­gítség egy útszakasz feltölté­séhez. Nem vágynak el... A sok, apró gond ilyen ér­telmű üzemi, vagy közössé­gi átvállalása lehetőséget te­remt arra, hogy" nagyobb fejlesztésekre is jusson. Vég­ső soron mindenki lakik va­lahol, s a segítség közvetve, vagy közvetlenül egy célért van, a gyorsabb ütemű 'fej­lődésért. Csak annyit tenni, hogy a központ, vagy telep­hely előtt rendben legyen az úttest, vagy a járda, már ez is hozzájárulás ahhoz, hogy gyorsabb ütemben megváltoz­zék a környék. Jobb közér­zettel állianak munkába nap. mint nap az emberek, s ne vággyanak el olyan, helyre, ahol többet adnak környeze­tük szépítésére, fejlesztésére. Tóth Árpád éppen csak több a 800 hek­tárnál. Akkora a határa, hogy egy )jó képességű hosz- Bzútávfutónak egy óra sem kell. hogy körbeszaladja a gazdaságot. — Azért a besenyődiek a gazdagabbak — vélekedik egy idős nyugdíjas, Danes Bertalan Levelekről. — Csak tessék megnézni — mutat körbe — itt minden udvaron van szalma, tud jószágot tartani a gazda­0 Magyon a tsz-központ előtti kertben egy csapat juh tünteti el a megmaradt ká­posztatorzsákat. — Mit gondol, meddig bírja ez a kis tsz egyedül? — Boldogul mindaddig, amíg a gépesítés fokát bír­ják úgy, mint a többiek — felel a juhász, Banga Mi­hály. Világot járt juhász. Né­hány évig Baranyába sze­gődött el, megismerkedett az ottani nagy tsz-ekkel. A ba­ranyai apróíalvak világában biztosan sokat kellett medi­tálniuk az embereknek, amíg arra szánták magukat, hogy feladják az „egy falu — egy tsz” elvet, egyesítik erejüket, hogy többre jussanak. De megtették. — Nyolc falu te van egy tsz-ben — bizonygatja Banga Mihály. A besenyőd! országúton Kecskeméti Lászlóné a be­szélgető partner: — A férjem tsz-tag. én csak tőle hallom a dolgokat — tiltakozik először. — Azért tudja, milyen a tsz? — Jól bírjuk magunkat. Aztán ha úgy kellene, ösz- szefogni, akkor se lenne semmi baj — teszi hozzá bizakodva. A levelek! tsz-központ be­járatánál kis portásfülke bú­vik meg. Özvegy Buczuj Mi- hályné a kapu őrzője. — Már megint házasítani akarnak bennünket? — kér­dez vissza. — Nem az szá­mít, itt, csak az a problé­ma. hogy fizessenek. Legyen munka minden, napra. Három évvel ezelőtt volt egy sikertelen egyesülési kí­sérlet Levelek és Magy kö­zött. Már a földet is közö­sen művelték, aztán tavasz- szal nem sikerült megegyez­ni azon, hogy ki legyen az elnök. —- Rosszul volt politikailag előkészítve — mondják az akkori kudarcról. m Most senki sem járja azért a három tsz-t. hogy egyesül­jenek, hogy egyesítsék őket. Egyébként is sokan kénye­sek a kifejezések közötti ár­nyalati különbségre, amely a valóságban óriási eltérést je­lent. Ahol létezek a szövet­kezeti önállóság és demokrá­cia csak az önkéntes elha­tározás, az egyesülés lehet a járható út. Belső ügynek te­kintjük. hogy mikor érik meg a feltétele az egyesülés­nek, mikor jutnak el a gaz­dálkodás olyan szintjére egy-egy termelőszövetkezet­ben, amikor a további fej­lődés záloga az optimális üzemnagyság megteremtése lehet, amikor a korszerű ter­melési feltételekhez már nem elég a korábbi forma. — Beléphettünk volna a zárt rendszerű dohányter­mesztésbe — beszél a leve­leid tsz-elnök, Kovács Csa­ba. — Nekünk nem volt annyi területünk, a bese- nyődivel és a magyival együtt elég lett volna. Ke­vés volt az idő. már a tár­sulást sem tudtuk megszer­vezni — bosszankodik az el­szalasztott lehetőségen. — A társulással lehetne előbb kezdeni — gondolko­dik el a lehetőségeken Bakó Gyuláné, a besenyődi fő­könyvelő. A három falunak a taná­csa közös. Leveleken szé­kel. A három tsz-nek az együttes határa nem éri el a három és fél ezer hek­tárt. Ha együvé tennék, ak­kor egy jó közepes méretű gazdaságot tenne ki. Az ösz- szesen ötszáznál valamivel kevesebb dolgozó tag azt mutatja, lenne, aki megmű­velné ezt a földet. Mint ahogy most Is van. Bár mindhárom faluban rosszak az adottságok, igencsak nagy anyagi áldozatot kíván min­denütt. ha a gépesítést fo­kozni kívánják. — Durván számolva még tíz éve van a tsz-nek — mérlegeli Varga Zsolt, a magyi főagronómus. — Ilyen kis területen a komplex gé­pesítés nem oldható meg. Besenyődön már kisebb távlatban számolnak. — Mi két évet határoztunk meg — mondja Dudás Sán­dor, az alapszervezet párt^it- kára. egyben a három köz­ség párt-csúcs&zervezetének a titkára is. 0 A megítélés nem egyfor­ma a három termelőszövet­kezetben. Az ugyan biztos, hogy sokáig egyedül nem fogják bírni, az már nem gazdálkodás lesz, csak kín­lódás, ha mindenáron ki akarnak tartani egyedül. Vannak még olyan különb­ségek, ami miatt igencsak meggondolja a tsz-tag és a vezető egyaránt, hogy érde­mes-e közeledni a másikhoz. — Még nem tartunk ott, hogy szívesen közelednénk — vélekedik a magyi fő­könyvelő. — Meg kellene erősödni a leveleki tsz-nek — foly­tatja az elnök. Kimondva, vagy kimon­datlanul Leveleken múlik minden. Pontosabban a há­rom községben mint a köz­ponti fekvésű, a vezetésre termett gazdaságot emlege­tik ott Is, ahol érzik, ezzel maguk válnájt kisebbé. Ha eljutnak odáig, hogy egye­sítsék erőiket, akkor azzal is számolni kell, hogy há­rom elnök, főkönyvelő, és főagronómus helyett elég lesz egy-egy minden beosz fásra, — De nem vagyunk-e fe­lelősök, hogy ezek a nagy­üzemek valóban nagyüze mekké váljanak — töpreng a leveleki elnök. — Ha csak a saját pecsenyéjét sü­tögeti valaki, akkor nem tö­rődik a tagság jövőjével. . Az együttes adottságok szebb távlatokat mutatnak: A három gazdaságban fel­készült szakemberek van­nak, a terheket meg lehet­ne osztani. specializálódni egy-egy embernek, hogy ne kelljen a kertésznek a gyű* mölcssel, a szántóföldi ker-i tészettel és a növényvédő lemmel egyaránt bajlódni; hogy a gépcsoportvezető, a* üzemeltető gépész és a* anyagbeszerző ne ugyanaz aa ember legyen egyszerre. \ leveleki tehenészetet köny- nyebb lenne fejleszteni, a magyi juhászainak nagyobb tere lenne, a kertészet öntö­zéses módszerrel hatványom zott hasznot Hozna mind­három helyen. Az ^ öntözés pedig egészen közeli távlat: 1976-ban víztároló létesül a leveleki határban, annak a kihasználására már kicsi a tsz. 0 — Ha látjuk, hogy a kör* nyező szövetkezetekben töb-i bet fizetnek, akkor gondol­kozhatunk azon, hogy egyer süljünk — szól a mértéké tartó fogalmazás több hő lyen. Pedig akkor már késő; Nem lehet, nem szabad azt megvárni, hogy mások job-j bak legyenek, mert ha vaj lakit lehagynak a verseny-i ben, akkor annak mái ugyancsak igyekeznie kell. nehogy még nagyobb legyen az elmaradás. Ez pedig nem olyan, mint a sportverseny; hogy legföljebb lekörözik a futót és nem lesz első. Ha egy tsz-t köröznek le. ott a tagok fognak rosszabbul él­ni. — őszintén megmondva m vezetőkön múlik, hogyan mondják el a tagoknak — tolmácsolja a kívülálló vé­leményét Lengyel Miklós ta­nácselnök. Szerencsére arról napja­inkban szó sincs. hogy egyedül kínlódnának vala­melyik tsz-ben. Leveleknek ugyan még nehéz esztende­je lesz, a szanálási hitel utolsó részletét kell törlesz­teni. Magyon a megtakarí­tott 2 millió tartalékhoz tudnak majd hozzátenni. Besenyődön továbbra is óh forinton felül terveznék egy tízórás munkanapra. Vi - szont már most el kell gon­dolkodni azon — ami Bese­nyődön a beszámoló párt-' taggyűlésen felvetődött —. hogy sokáig nem megy egyedül. Leveleken taiá» lobban érzik ezt mint Ms.- gyon. de élőbb-utőbb érezni kell mindenütt, mert a mH zőgazdasági termelés színvew nalának emelkedése az erőfei egyesítését követeli. Hogy aztán — legyőzve az aggá-j tyokat — ügy járjanak) mint ahogy a közös tanácsi ra mondták: — így kellett volna máé évék óta lenni, mert mind m három községnek jobb. Lányi Boloudl A nagyecsedi gimnázium kollégiumában száz diák nyert elhelyezést. A folyosón ízléses társalgót alakítottak, ahol ta­nulni, de kézimunkázni és társalogni is kellemes környezet; ben lehetséges.

Next

/
Thumbnails
Contents