Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
Polgár! védelem Mefiékletünli a polgári védelem megyei parancsnokságának tájékoztatója Pusztító hatások ellen A mezőgazdaság ««crepe és rédclinénck jelentősege háború esetén A mezogazdasag szerep»; és védelmének megszervezése rendkívül fontossá vált a korszerű háború viszonya. közölt. Az ellenség már a* elmúlt háborúk során 16 törekedett arra, hogy megsemmisítse az éleim iszer-készle- cekeL és ezáltal csökkentse, a hátország erkölcsi, politika; és gazdasági erejét, végső fokon hadipotenciálját. A kfiFázssrű bábprúban és a tömegpusztító íegyvereg várható alkalmazása miatt az eddiginél sokkal nagyobb arányokban jelentkezik a mezőgazdaságot is fenyegető pusztító hatás. A tömegpusztító fegyverekkel vérehajtotl támadások után a keletkezett kar olyan méreteket ölthet, melyek már alapjaiban ve- szélyeztetheíik a mezőgazda- sági termelés lehetőségét a termeiés újrakezdését, megindítását. Ezért a mezőgazdaság védelmének megszervezése sóikkal fontosabbá vált. mint a korábbi háborúk bármelyikébenA mezőgazdasági területeken alapvetően a nukleáris fegyverek közvetett hatásaival, valamint a vegyi-, és biológiai harcanyagok pusztító hatásaival kell számolnunk. A háború végső kimenetelét a hadsereg és a lakosság élelmiszer-ellátása nagymértékben befolyásolja. Az éhség a korszerű háborúban is sajátos fegyvernek számit. Emiatt feltételezhető .hogy az ellenség törekedne arra, hogy az élelmiszerutánpótlás legfontosabb bázisát, az orezág mezőgazdaságát, a mezőgazdasági termelést megbénítsa. A NUKLEÁRIS FEGYVEREK HATÄSAI. KÖVETKEZMÉNYEI A magfegyverek robbantása. mint ismeretes — történhet a levegőben, a föld felszínén, vágy a föld (víz)) alatt egyaránt. Bármely alkalmazási mód mellett a robbanás pusztító hatását — különböző méretekben — három tényező szabja meg: a lökő- hullám, a fény- és hősugárzás és a radioaktív sugárzás. A lökőhullám a robbanáskor felszabaduló energia legnagyobb része (kb. 50ü,'n-a) léglökés hatásként jelenőre zik. A téglaépületek, az állattartás épületei és egyéb gazdasági épületeit 0,14 kg/cnf túlnyomásnál jelentősen megrongálódnak. 0.35 kg/cm1 túlnyomásnál pedig összeomlanak teljesen megsemmisülnek. A vasbetonépületek 0,35 kg/cnr túlnyo- ritás hatására kisméretű rongálódást szenvednek. Az emberek a lassú nyomásnövekedést aránylag jól elviselik, de az atombomba rbbanásakór a nypmásválto- zásöik hirtelen következnek be, így 0,6 kg/cm"-en felüli nyomás már halálos sérüléseket okozhat. Hasonló a helyzet az állatoknál is. Az atomfegyverek robbanásakor felszabaduló, energia jelentős része (kb. 35%-a) fény- és hősugárzás formájában hat. Száraz szalma, széna, nádtetős építmények a fényimpulzus 2-4 cal/cm2 értéknél meggyulladnak. Embereken .állatokon a főnyim- pulzus értékétől függően különböző súlyosságú égési sérülések keletkeznek. Június, július hónapokban mért a tóm csapások azt eredményezhetik. hogy a lábonálló érett gabona széna és szalma nagyrésze a hőhatás következtében elég. A nukleáris fegyverek pusztító hatásainak harmadik tényezője'a radioaktív sugár zás. A magenergiának csupán 1 S°'9-át képezi. Komoly veszélyt jelent a nagy területen huzamosabb időn át tartó káros biológiai hataßa miatt. A területek radioaktív szennyeződésének kialakulását befolyásoló tényezők kö zött fontos szerepe van a robbanás magasságának és a légköri viszonyoknak. A talaj szennyezettségi fokára befolyással van: elsősorban a lehulló radioaktív ariyagok mennyisége, a talaj minősége — savasság, lugos- ság — értéke, a talaj egyes elemei közötti egyensúly. A növényzet szennyeződés„ bekövetkezhet: felszíni nö- vényszerveken, külső szeny- nyeződés esetén a talajt szennyező radiaktív anyagok gyökérzeten át történő felvétele útján. Az állati szervezet kétféleképpen kerülhet kontaktusba a radioaktív anyagokkal. vagy a test felszínek szennyeződnek kívülről, vagy a radioaktív anyagok jutnak be a szervezetbe. Inkqrporáció- ról beszélünk akkor, ha a szervezetbe jutott radioaktív anyagok tartósan kötődnek a szövetekbe, illetve résztvesznek anyagcsere folyamatokbanA nukleáris fegyver töltetét képező nehéz elemeit hasadási termékei: ezek egyrészt csak alfa-, míg a többi béta- és gammasugárzó. Legveszélyesebbek az egy hétnél nem rövidebb és 30 évnél nem hosszabb felezési idejű hasadási termékek. Az atomrobbanás neutron- sugárzásának hatására a bomba alkatrészeiben, valamint, a Tolibánás. környezetének stabil elemeiben — indukált — radioaktív izotópok képződnék. Az így képződő radioaktív izotópok főleg béta- és gammasugárzóit. Ilyen indukált radioaktivitás jön létre a levegő nitrogénjében, a talaj stabil elemeiben, építményekben sőt az állati és emberi testben található elemek atomjaiban is. Belső szennyeződés jön léire, ha a radioaktív anyagólt bekerülnek a szervezetbe. Belső szennyeződést okoznak az élelmiszerrel, takarmánynyal és ivóvízzel lenyelt vagy a levegőből belélegzett sugárzó anyagok. A belső szeny- tlyeződés sokkal veszélyesebb mint a külső, mert egyrészt a szervezetből nem lehet olyan könnyen eltávolítani a radioaktív anyagokat, mint a testfelszínről, másrészt sugárzásuk is közvetlenül éri az életfontosságú szerveket és szöveteket. Az állati szervezet sugár- szennyezodése két okból jelentős : egyrészt a szennyeződött állatok sugárbetegséget kaphatnak, elpusztulhatnak másrészt az állati eredetű élelmiszerek útján az ember egészségét veszélyeztetikA BIOLÓGI AI fegyverek hatasai, KÖVETKEZMÉNYEI A biológiai háború élő mikroorganizmusok vagy mérgező hatású temékeik szándékos felhasználása emberi, állati és növényi betegségek előidézésére, illetve az élőlények és a növényzet elpusztítására. -A támadás fő célja — közvetlenül vagy közvetve — mindig az ember. A biológiai harcanyagok alkalmazásának valószínűsége mellett szól, hogy előállításuk olcsó, raktározásuk és eltartásuk egyszerű módon megoldható és különböző módon rejtetten is felhasználható akár diverzió formájában, pánikkeltés végett, vagy széleskörű felhasználhatóságánál fogva élőerők meglepetésszerű és tömeges elpusztítására. Alkalmazhat az ellenség olyan típusú kórokozókat is, amelyek területileg nem honosak, ismeretlenek és az állatok között gyorsan terjedő járványt okoznak. Ilyenkor súlyosbítja a helyzetet, hogy a kórokozó azonosítása, a kórmegállapítás késik, az állat- állomány teljesen védtelen a kórokozóval szemben és az általános hatósági intézkedéseken kívül első időszakban nem sokat tehetünk a járvány terjedésének megakadályozására. A biológiai támadás fő célja az ember közvetlen vagy közvetett károsítása, elpusztítása. A közvetett módszereit között szerepei az állatoknak mint az élelmiszer utánpótlás egyik fontos tényezőjének elpusztítása mellett, a növényzet elpusztítása is. A biológiai harcan-vagok alkalmazásának lehetősége fennáll, és ennek túlbecsülése vagy lebecsülése számos veszélyt rejthet magában. A VEGYI FEGYVEREK HATASAI, KÖVETKEZMÉNYEI A vegyi fegyver elsősorban az élőlények ellen irányul- A vegyi fegyver hatása bizonyos határokon belül tartható, korlátozható. Mérgező harcanyagok alkalmazása esetén a kívánt hatás csak a szennyezett területen következik be. s a hatásosság időtartalma, a1 alkalmazott mérgező harcanyagféleség fizikai sajátos ságai alapján, aránylag szül határokon belül, előre megítélhető. A szennyezett területen bizonyos idő elteltével minden Óvintézkedés nélkül lehet járni, s azt birtokba lehet venni. 1965. június 7—20. között az amerikai repülőgépek Dél- Vietnam területén mérgező vegyi anyagokat alkalmaztak és az akció' következtében: 30 000-nél több ember megbetegedett, elpusztult az állatállomány, tönkrement a termés és nagykiterjedésű erdőterület pusztult ki a támadás helyén. B. L. (Folytatjuk) Ftsyverbarátaink A bolgár uéphadsereg A bolgár néphadsereg azonos fejlettségi szinten áll a Varsói Szerződés többi testvéri hadseregével. Haderőnemei: szárazföldi, légierő, haditengerészeti flotta és a honi légvédelmi csapatok. A fegyveres erők megnövekedett ütőképességére jellemző, hógy 1945-höz képest a lövészhadósztályok gépesí- lettségi foka 37,5-szeresére. a páncélos csapatoké pedig 50- saere^ére növekedett. A tii- zprségi túzereje meghétsze- rezódötl A tiszt! állománya 80 százaléka a Bolgár Kommunista Párt tagja, a tisztek 40 százaléka egyetemi, vagy katonai akadémiai főiskolai diplomát szerzett. A hadosztályparancsnokok mindegyike. az egységparancsnokoknak több mint 75 százaléka vagy a Szovjetunióban, vagy a „Géorgie Sztojcsev Ra- kovszki” akadémián végezte el felsőfokú katonai tanulmányait. A beosztott tisztek a haderőnemi főiskolán nyertek maga&jbbíokú katonai képzési. A „HONVÉDELMI FAL/’ ELŐTT MINDIG SOK AZ ÉRDEKLŐDŐ Honvédelmi nevelés ai iskolában Korunk bonyolult jelenségei, a tudományos-technikai forradalom egyre sokoldalúbbá teszik az ifjúság nevelését. A felnövekvő nemzedék életbe indítását az iskola és a szülői ház egyedül megoldani nem tudja. Századunk második félének felgyorsult élet- tempója, a tömegkommunikációs eszközök hatásának megnövekedése a hazafias nevelés területeit is szerteágazóvá tágította. A hazafias nevelésben egyre nagyobb szerep jut az egész társadalomnak. Érzik ezt a különböző állami és társadalmi szervek, mozgalmak és vállalnak egyre nagyobb szerepet a jelentkező problémák megoldásában. A segítésben a KISZ, az úttörő- mozgalom, a Magyar Honvédelmi Szövetség, a fegyveres testületek járnak az élen. Segítik munkájukat a szülői munkaközösségek is. hlmélet és módszer Sokan vitatottnak tartották, s ma is akadnak, akik tartják az iskolai honvédelmi nevelés létjogosultságát. Ezért van szükség az iskolai honvédelmi nevelés szorgalmazására. Ezért foglalkozik vele egyre gyakrabban a pedagógiai irodalom is. És ma már nemcsak elméleti kérdések vannak jelen az irodalomban, hanem a módszertaniak is. Az iskolai honvédelmi nevelésben egyre világosabbak és konkrétok azok a célkitűzések, amelyeknek a megvalósítását az oktatási intézmények megoldandó feladatkéni állítanak magu^ elé. Jól tudják iskoláinkban, hogy a nevelőtestület alapvető feladata az olyan szocialista embertípus kialakítása, aki alkotó módon vesz részt az országépítő munkában. Arra nevelik tanulóikat, hogy legyenek készek önfeláídozóan védelmezni szocialista vívmányainkat. Ezzel együtt jár a békére, az internacionalizmusra nevelés. Ha ezeket az Iskola, a szülői ház és a társadalom segítségével meg -tudja oldani, akitor közel jutunk ahhoz, hogy fiataljaink a korszerű műveltség birtokában eljutnak a szocializmus talaján álló világnézeti meggyőződéshez. Természetesen a fiatalok odaadó fáradozásában ott van viszonyuk a hazához a társadalomhoz, a munkához. társaikhoz. Érzik, hogy értékeket hoznak létre, amelyeknek a védelmére is készek. Ahhoz, hogy a tanulóban életkori sajátosságának megfelelően tudatosodjék a hazaszeretei. fogalma, az iskolában módszeres munkát kell végezni, melynek zöme a tanítási órára hárul. így a tantárgyi oktatás jelentős szerepet tölt be a hazafias nevelésben. Erről győződtünk meg Nyíregyháza egv általános és egy középiskolájában is. Szakkörök A Bessenyei György Tanárképző Főiskola II. számú gyakorló iskolájában Puskás Lajos igazgató többek között arról' beszélt,'Kogj a gyakorlóiskola lehetőségei között a jövendő pedagógusát a gyerek hazaszeretetre nevelésével együtt hogyan készítik fel a honvédelmi nevelés gyakorlati feladatainak a megoldására. Köztudott az is, hogy a tankönyvekbe még szervesen nem épülnek be a honvédelmi nevelés feladatai. A fan tervek is csak a lehetőségét biztosítják. A tanítási órát vezető tanár az. aki a tanítási any'agból kiválasztja azt a tanítási egységet, amely a gyerek számára konkréttá teheti a hazaszeretet fogalmának egy részétBeszélt az igazgató a különböző szakkörökben végzett munka honvédelmi nevelést szolgáló lehetőségeiről is. Elsőként a testedzés tanítási órán kívüli fontosságának a szerepét hangsúlyozta. Az a nézete! hogy a tudományostechnikai forradalomnak, de még a városiasodásnak sem velejárója a gyerek fizikai erejének a csökkenése, a fejlődési rendellenességeinek a növekedése. Utalt a rohanó élet és a növekvő szabadidő ellentmondásos voltára. ■ Bemutatta az iskola modellező szakkörét, amelynek a munkájában 75 tanuló vesz részt. A látott légi modellek arról tanúskodnak, hogy a tanulók ügyesek és sokoldalúan érdeklődnek a modellezés iránt, A másik jól működő szakkör tevékenységét, a légpuskás lövész-szakkön Mélykúti János tanár, az iskola honvédelmi felelőse ismertette. Ö szólt az ifjú gépjárművezetők baráti körének munkájáról is, mely szintén közkedvelt az iskolában. Jó] működik a gyakorlóban a fotós szakkör is. Az iskola mindehhez biztosítja a feltételeket is. Költségvetésében a honvédelmi nevel« céljaira betervezet; összeget minden esetben a szükségletnek megfelelően használják fél. A szakikörök nek az iskola öt pincehelyiséget biztosit. Itt alakítottál'; ki többek között a szoba-totere t is. Oktatoképak, filméit segítik még az iskolai honvédelmi nevelés megvalósítását. A Zrínyi Gimnáziumban Jósvai László igazgató. Adorján István honvédelmi felelős és Horváth Sándor tanár beszélt a középiskolai honvédelmi nevelés fontosságáról. Azt hangsúlyozták, hogy a tantestületnek igen fontos a szerepe. A tantárgyak közül a testnevelést emelték ki, mely úgy az elméleti, mint a gyakorlati, tehát az ifjúsági testi nevelésnek igen fontos eszköze. * « Az irodalom órán elmélyülhet a gyerekben a szülőföld- a haza, a nép iránti szeretet. A haladó hagyományok áppr lásáva! ébreszti a felnövekvő nemzedék büszkeségét. A történelem tanítás a marxista- leninista történelem-szemlélet kialakításával nevp] a hazafi- ságra. * A tertnészettudcmányok tanulásán át jut el a fiatal a világ tárgyilagos képének a kialakításához. A tantestület munkájáról elmondták, hogy részterületekre osztották a honvédelmi nevelést. Mivel a tantestületben kevés a férfi, így a tartalékos tiszt is, az elméleti képzés területén a nők is jelentős szerepet töltenek be. Az iskolavezetés nagy gondot fordít á honvédelmi nevelésre. Ezt bizonyítja többek között az ízlésesen és aktuális anyaggal dekorált honvédelmi fal. Légpuska lőtér- ből kettő üzemel az iskolában, az egyik, g szabadtéri, az udvar kijelölt részén., a másik a pincében. Igen jelentős a lövész-szakkör tevékenysége. Az iskola szocialista együttműködési szerződést kötött az építők lövész klubjával. így iskolán kívüli erők is segítik a fiatalok honvédelmi ismereteinek bővülését. Segítenek a tömet»moz^ulinak összehangoljál; az iskolában tömegszervezetek és a ; mozgalmak munkáját. A vöröskeresztes munka például igen jól segíti mind az isikolaí polgári védelmi tevékenységet, mind pedig a honvédelmi nevelést, Bevonják a munkába a szülői munkaközösségei is. Különösen sokat segítenek a katona-szülők. A nyolcvanórás általános honvédelmi előkészítő szakkör hathatósan segíti az iskola nevelő munkáját. Az intézet módszertani bázis-iskolaként segíti a megyei honvédelmi nevelőmunkát. Erre a megbízatásra rá is szolgaiak. Az itt tanulók a megyei és városi összetett honvédelmi versenyeken mindig az eltol; között szerepelnek. i, $
