Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-18 / 295. szám
imW¥‘-WKS9Äftm§ZÄ'S ........ » th HÍRÜNK AZ ORSZÁGBAN NÉPSZABADSÁG Uj ércátrakó „Építik, korszerűsítik az cperjeskei átrakót”. Ezzel a címmel közölt tudósítást a Népszabadság, amelyben egyebek közt ezt olvastuk: „A napokban töltik fel az új érckoksz- és szénátrakó 200 ezer tonnás betonteknőjét, hogy megvizsgálják a tároló statisztikai tulajdonságait. A magasrakodó raktára lehetővé teszi majd például, hogy a kohászat ne lökésszefűeh, hanem kívánsága szerint adagolva kapja a nyersanyagot. A tároló feletti darut hamarosan üzembehelyezik. A munkát egy másik óriás daru és egy érclazító is segíti, ezután nem kell robbantani a vagonokban a télen összefagyott rakományt. A kocsi- ból-kocsikba való rakodást is új rakodógépek segítik hamarosan: próbájukat még az idén megkezdik. A nagyarányú rakodás gépesítés miatt új karbantartó részlegre is | szükség van, ezért gépfenntartó szolgáltató üzemet is építettek az átrakódéban.” NÉPSZAVA Üzemi balesetek „Szabolcs megyében tavaly 2870 ember sérült meg űzetni baleset következtében. Bár a Munka Törvénykönyve egyértelműen előírja, hogy a vállalat a dolgozóknak munkaviszony keretében okozott kárért vétkességre tekintét nélkül teljes mértékben felel —- a serültek közül csak kevesen, mindössze 784-en kérték a baleset következtében élmaradt jövedelmük megtérítését.” Hogyan lehetséges éz? Erre keres választ a magyar szakszervezetek központi Japja „A szabolcsi szak- szervezetek akciója” című írásában. A cikkben az SZMT vezetői elmondták: Nemrégiben foglalkoztak az 1972-ben történt üzemi balesetek jegyzőkönyveivel és kezdeményezték az utólagos kártérítést. A cikkből az tó kiderül, hogy az SZMT a jövőben is tesz hasznos intézkedéseket a balesetek megelőzésére és a kártérítések kifizetésére. # SZABAD FÖLD Alvázvédő Nyírbogdány bőt Nyírbogdány szabolcsi község, itt működik a Kőolajipari Tröszt legkisebb vállalata. Az a feladatuk, hogy a lepárlási anyagok közül azokkal a termékekkel foglalkozzanak melyekből kis meny- tiyiség szükséges. Ök készítik például a vazelint. És újabban parafintermékeket (ez egy kicsit hasonlít á gyertya anyagához). Hogy mit lehet parafinból készíteni? Most például kidolgoztak egy olyan parafinkészít- ményt, amely megvédi a rozsdától az autó alvázat. MAGYAR HfRLAP Zúzmara» december „Zűzmaí-ás december” címmel cikket közölt a Magyar Hírlap, amelyben azokról a dolgozókról szól, akik hősiesen helytállnak a hidegben. Idézet a cikkből: „Valahol Szabolcsban motoron járja a tanyát egy fiatal orvos. A messzeségbe ágyazottén itt- ott még feltűnik egy-egy traktor a dülő-utakon, rossz világ jár a Vontatók tetején kuporgó messzi munkahelyekre naponta kijáró emberekre. Évhosszat nem is gondolunk rájuk, és most mindegyik sorsa eszünkbe jut. Több ez, mint együttérzés, már-mór a teljes azonosulás ismeretlen ismerőseinkkel, akik révén ezekben a fagyos napokban új értelmet nyernek életünk sokszor szólamnak gondolt, egy kicsit elunt igazságai, amelyek látván milyen fontosak tudnak lenni.” DÉLI KRÓNIKA Szövetkezeti ipar Jelentés arról, mit tettek és mit tesznek a megye iparáért Szabolcs-Szatmárban, a vasipari szövetkezetek. „Az ipari szövetkezetek sok esetben kiindulási alapúi szolgálnák egy-egy nagyobb ipartelep létesítésére. A megye vasiparát például hqpszú ideig az a 4 szövetkezet képviselte, amely még ma ,is jelentős szerepet tölt be. Ezek a szövetkezetek rm már jobbára kooperációs tevékenységet folytatnak. Kisvárdán például a Magyar Hajó- és Darugyár, valamint a Medicor Művek részére gyártanak alkatrészeket. A Nyíregyházi Vasipari Szövetkezet az NDK-beli Schönevér gyárral áll kapcsolatban, s a Ganz- MÁVAG-nak gyárt üléseket. KOSSUTH RÁDIÓ Üzemgazdasági mérnökök — A középfokú végzettségű szakemberek száma, csaknem 3000-rel növekedett az élelmiszer- és fagazdaságban. A szakoktatás további terveire dr. Szűcs Kálmán főosztályvezető nyilatkozott munkatársunknak. — Jelenleg dolgozunk azon, hogy a szakközép iskoláinkban érettségizett fiatalok az érettségivel egyidejűleg egy szakmában szakmunkás bizonyítványt is kapjanak, a kezükbe, és így azonnal be tudnak kapcsolódni a közvetlen termelő munkába is. Üzemmérnöki szákokon megkezdtük az üzemgazdásági mérnökök képzését Nyíregyházán és Kaposváron úgyán akkor -újabb szakmérnökképző ágazatokat tervezünk, így a talajvédelefn, talajjavítás munkavédelmi szakmérnökök. élelmiszer higiénia, állatvédelmi higiénia és szák- állátorvos képzést vezettük be. Ügyén akkor a környezetvédelmi oktatást is minden felsöoktatású intézményünkben megkezdjük és egyik felsőoktatási intézményünkben megkezdődik a környezetvédelmi szakmérnökképzés is. TERMÉSZET VILÁGA A Rétköz jövőjéről A Rétköznek a keleti felén, valamint Kék—Kemecse— Nagyhalász—Ibrány—Búj vonalától délre van a legmagasabb része. Ezeken a területeken már nagyobb kiterjedésben fordulnak elő a pleisztocén képződmények is. A gyengén tagolt löszös homokkal fedett felszínek mellett futóhomok-képződmények is találhatók. A futóhomok különösen Kékesénél és Szabolcsveresmartnál emelkedik ki meredeken az egyhangú környezetből. Itt van a Rétköz legmagasabb pontja, a Messzelátó-hegy. Ha a Rétköz mezőgazdasági jövőjét nézzük, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy olyan ágazatokat kell fejleszteni, ahol magasabb á munkatermelékenység. Figyelembe véve a földrajzi, társadalmi tényezőket, települési viszonyokat és a mező- gazdasági kultúrának á jelenleg elért se íntjét, a gabonafélék termesztése mellfett a sertés- és baromfitenyésztés, valamint áz ezek alapját képező takarmánytermesztés területén a növelés, az arány szélesítése jelentené a nagyobb munkatermelékenységű ágazatokat, SZABAD FÖLD A fejlődő Kisvárda „Ez a riport úgy kezdődött, hogy Kisvárdán áz egyik helybéli ismerőst kerestük a Gyár utca környékén, s a megszólított fiatalember nem tudta hirtelen merre is van az említett utca. Már né haragudjanak — mondta kis zavarban —, de ezekkel az új építkezésekkel úgy meg vagyok keveredve, hogy nem is tudom ... Hiába no, fejlődünk ... — s nevetett, miközben pillantása végigfutott az új házsorokon. Egyébként beszédes embernek bizonyult és lokálpatriótának.” Kilencven decibel már káros Sok a zajos munkahely Alig tudnánk megnevezni egy olyan helyet manapság, ahol néhány órát csendben és nyugalomban eltölthet- nénk. Zajosak a munkahelyek és a közvetlen környezetünk — az utca. a vasút á levegő és nem tudunk tőle szabadulni még a legmodernebb lakásokban sem. A zajterhelés nemhogy csökkenne, hanem egyre inkább nő, felbecsülhetetlen kárt és számtalan betegséget okozva. Mindennapos ellenségünkké vált, környezetünk szennyezőjévé betegségforrássá. Ha hasznunk van... — A zaj. illetve a lárma fizikailag kevésbé mérhető egység, sokkal inkább pszichológiai fogalom — mondta Kiripolszky István, a debreceni KÖJÁL zajmérnöké. Fizikailag estik a hangnyocmásszint mérhető, melyet decibelben adunk meg. Az emberi szervezet azonban nem egyformán ér- zékeny az alacsony és a magas frekvenciájú zajokra, ezért a méréseknél ezt a tényt is figyelembe kell vennünk. Például egy 90 decibel erősségű zaj, mely csupa mély hangokból áll, még nem okoz halláskárosodást, de az amely csupa magasabból áll, már komoly következményekkel jár. — Lechmann csoportosította a különböző erősségű zajokat aszerint, hogyan hatnak az emberi szervezetre. Pszichológiai hatása van 30—65 decibel erősségű zajnak. Itt döntő az is. hogy mi jut az érkező zajról eszünkbe. Akkor általában nem is zavar bennünket, ha abból „nekünk is hasznunk származik”. Itt arra gondolok, hogy ha mi gépelünk vagy kalapácsolunk, az bennünket nem zavar, de másokat már igen. A 65—85 decibél erősségű zaj már megtámadhatja a vegetatív idegrendszer irányítása alatt működő szerveket is. és az ennél nagyobbak már maradandó halláskárosodást okoznak rövidebb. vagy hosszabb időn belül. Két padsor után A zajfokozatok első és második formájával találkozunk a leggyakrabban. Az előttünk elhaladó busz zaja 90 decibel körül mozog, de azokban a lakásokban is magas a zajszint, melyek forgalmas utak, állomások, repülőterek közelében épültek. Nem a legjobb megoldás, ha ilyen környezetbe lakásokat, iskolákat, óvodákat, vagy éppen kórházakat építenek. Nagyon elgondolkoztató az egyik iskolában végzett vizsgálat eredménye. Forgalmas főútvonal mellé építették. Reggel 8 és délután 2 óra között átlag 75 decibel erősségű zajt mértek a tantermekben, A gyerekek nem figyeltek a tanár szavára, mert az első két padsor után semmit sem hallottak a magyarázatából. Következésképp osztályzatuk egy egésszel rosszabb volt. mint egy ..csendes” Iskolában tanuló osztályé, de gégészeti és fülészeti panaszaik is voltak. A tanárok- nák túl hangosan kellett beszélniük — gyakori volt a hangszalaggyulladás. A nyíregyházi repülőtér elég messze van a várostól, mégis gyakran panaszkodtak á tanulórepülésnél adódó zajra. Pedig az itt mért erősség nem haladta meg a közúti zajét, de mivel nem állandó zúgást eredményezett, a hatása megduplázódott. Az előbb felsorolt környezeti zajok körültekintő tervezéssel megelőzhetők, a munkahelyek csendesebbé tételének azonban jelente* anyagi kihatásai is vannak. A járható út — öt megye területén — köztük Szabolcsban ás — rendszeresen végzünk üzemekben, vállalatoknál zaj- felmérést. Közös érdekeink ezek a vizsgálatok. Ha egy vállalat rövid időn belül megtudja, milyen zajerősségben dolgoznak munkásai, közösen meg tudjuk előzni a halláskárosodást, azaz nem veszíti el szakembereit és mentesül egy esetleges nagyobb kiadástól. Tapasztalataink szerint a zajerősség eléri az N—110-es görbe — amely már különösen veszélyes zónát jelent — értékét a tejporgyár porító részében a turbina, á nagyhalászi kendergyárban a szövőgépek és a faipari gépek zaja. Ha egy munkás huzamosabb ideig ilyen he-' ’.yen dolgozik 3—5 éven beiül részben megsüketülhet. amit gyógyítani már nem Lehet.. Ezért vagy egyéni védekezést használnak — hal. lásvédő vattát — vagy hathatós műszaki intézkedést vezetnek be. Erre a költségesebb formára is vannak már példák. A nyíregyházi gumigyárban a hengerszékét beburkolták és így az N—100-as szint a megengedett alá csökkent. Az UNJVERSIL üvegtechnikai részében az égőfejek szinte zajtalanok, de a teljesítményük egyáltalán nem csőkként. Az is járható út, ha a kazánházaknál és a koinpresszorokruil pihenőhelyet építenek a kézelő dolgozók részére. Ezek az intézkedések mind a gya. korlat követelményei. Előrelátó tervezéssel talán kevesebb kiadással is elérhetők lettek volna ezen eljárások bevezetése. A jövőben, akárcsak a környezeti zajok megelőzése érdekében itt is fontos a körültekintőbb tér- vezés még akkor is. ha az valamivel megemeli a költségeket. A zajártalommal foglalko. zó szakemberek nem alap. talanul kongatták meg a vészharangot. A zajtraumát és a zajstresst gokkal kiterjedtebb megbetegedésnek kell tekintenünk, mint ahogyan ezt korábban feltételeztük. Kissé pesszimista jóslás az. hogy 2000-remeg- süketülnek az emberek, dé az már mindenképpen el. gondolkoztam és alapos fel. mérés, hogy Magyarországon már most 1 millió ember dolgozik hallást rontó zajban. Balogh Júlia Fizika órán a nagyccscdl gimnáziumban. (Hammel József felvétele) Tizenhárom életút „Legfontosabb as, hogy ikkikkel dolgozunk, értsük egymást, segítsük a másikat. Akkor is, ha az a másik éppen sorkatona i>agy egy csillaggal kevesebb vagy több van neki. A többitalán már jön magától, egymást serkentve a több tudásra, a jobb közösségi életre, arra, hogy többet adjunk.” Az ars poeticának tó beillő gondolatokat a Nyírségben szolgáló Kovács István főtörzsőrmester mondja, az egység gépjármű főszerelője. Kiváló szaktudásával, munkaszervezésével, embersze- retetével szerzi meg tekintélyét a rábízott katonák előtt, akiket nein beosztottjainak, hanem munkatársainak tekint. Kovács István és tizenkét hivatásos katonatársa sorsával. életútjával. hitvallásával ismerkedhetünk meg a grtoté megjelent „Hivatásuk a haza szolgálata” című riportkönyvben. Van közöttük főiskolai tanár, parancsnok, műszaki tiszt. rendé6z, vadászrepülő, felcser, KISZ- titkár, tudományos kutató és híradó. Életkorban, rendfokozatban, beosztásban különböznek egymástól. Mégis, ahogy olvassuk ezt a könyvet, egyre több hasonlóságot fedezünk fel közöttük. Tetteik, hivatástudatuk révén példát mutatnak nemcsak a katonáknak, hanem minden fiatalnak. A laktanyán belül folyó kiképzés, a szolgálat általában nem hozza reflektor- fénybe munkásait. Vagy ahogy a tudományos kutató, a hadtudományok kandidátusa megjegyezte: mi munkánkat páncélszekrény őrzi, nevünk ismeretlen marad a nagyobb nyilvánosság előtt.” Ez azonban nem azt jelenti, hogy munkájuk értéktelenebb, vagy érdektelenebb, mint másóké. Hiszen van-e szebb feladat, mint a fiatal nemzedékkel megismertetni az új technikát, a bonyolult gépek működését; munkaszeretetre. egymás iráti megbecsülésre, közösségi münkárá nevelni őket? Az egyik riportalany, Sim- kó István KISZ-titkár fontos feladatának tartja, hogy felkeltse a fiatalokban a szüntelen önképzés igényét. „Von, aki műegyetemen, üzemmérnököket képző iskolán, van aki marxista— leninista esti egyetemen lesz hallgató.., Azt tapasztalom, ha valmelyik egységnél jó nevelő munka folyik, ez éppen úgy frissíti a társadalmi mobilitást, mint az iskola.” A szaktudást mindannyian fontosnak tartják, de nemcsak a katonáktól. hanem önmaguktól is megkövetelik. Laczikó Károly őrnagy egy hídépítő század parancsnoka: „Századam katonáinak keze munkáját őrzik Budaörstől Zamárdiig az útpályát átívelő karcsú hidak”. Otthon, szabad idejében a szak- könyveket bújja. Tisztában van a kőműves, vasbeton- szerelő, ács, burkoló, stb. szakmák alapelveivel, így szakszerűen ellenőrzi a munkát, Aki lelkiismeretesen végzi mindennapi tennivalóját, az nem okoz csalódást a nehéz percekben sem. Tanúság erre ez a sok hősies tett — ámély akkor a veszélyben nagyon Is természetesnek tűnt: a hadgyakorlatokon, árvíz idején életmentéskor. A vadászpilóta megpróbálta a lehetetlent is: gépével, amely tizennégyezer méter magasban felmondta a szolgálatot. sértetlenül ért földet. Hogy miért nem katapultált? Miért nem hagyta el a gépét? Szerényen csak ennyit válaszol: „Az öreg repülőknek elismerem, jórészt a repülőerkölcs alapján van egy elméletük: amíg repülni lehet a géppel, addig le is lehet tenni.” Abban, hogy ilyen emberekké váltak, nagy szerepe volt a családnak, a környezetnek is. Visszatérve Kovács István főtörzsőrmesterhez. előtte ott állt édesapja példája, aki 1945-ös párttag, 1949-ben elsők között szállt síkra a város, Nyíregyháza termelőszövetkezetének megalakításáért. Később, 1957- ben alapító tagként lépett a munkásőrségbe. S a sors érdekessége folytán, most Kovács István is abban a laktanyában szolgál, ahol annak idején édesapja töltötte katonaidejét.., Tizenhárom katona sorsa» val, életútjával, hitvallásával ismerkedhetünk meg a könyvben. Személyes ismeretségbe kerültünk velük, s ebben hagy szerepe van a kitűnő újságíróknak. Köztük Marik Sándornak, a Kelet» Magyarország munkatársának. aki Kovács Istvánról készített, irodalmi igényű portréjával gazdagította a kötetet. A szerkesztés Hegedűs Ferenc munkája. A kötet kiadása jó kezdeményezés. de sajnálatos módon nyilvános — hadseregen kívüli — árusításba nem került. Pedig sokak számára lehetne érdekes éa tanulságos olvasmány. H. KS
