Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

JOTS, december 16. JCBTBT-IWÁGrYXllORSZínj t A szakszövetkezetek döntő éve Szerként Jfeégi kerékasztal szociálist abri/^d-rezet ők M A SZAKSZÖVETKEZETEK döntő eszten­dő előtt állnak. A közelmúltban hozott mi­nisztertanácsi határozat alapján 1974-ben a további fejlődésük elősegítése, helyzetük rendezése céljából valamennyi szakszövet­kezet működését felülvizsgálják. A vizsgálat során áttekintik a szakszövetkezetek egész gazdálkodását, a közös gazdaság és a tagok kapcsolatait, a vezetés hatékonyságát, a tag­ság életkörülményeit, különös tekintettel foglalkoztatásukra, megélhetési lehetősége­ikre. Megyénkben 35 szakszövetkezetben, mint­egy 10 ezer parasztember sorsát érinti ez a vizsgálat. Alakulásuk óta jelentős fejlődésen mentek át a szakszövetkezetek is. Különö­sen az utóbbi években fokozódott a közös tev ?kenység, szilárdult az alapszabály sze­rinti működés. A megyében 150 millió forint közös vagyonnal rendelkeznek és évről-évre növekszik a közös gazdálkodásból származó jövedelem. Ma már vannak olyan jól műkö­dő szövetkezetek, mint a nyíregyházi Sza­bolcs, a bökönyi Kossuth, vagy a piricsei, ér­pataki .gazdaságok, ahol egyes ágazatokban megközelítik a termelőszövetkezeti szintet. Ez azonban nem jellemző mind a 35 szak- szövetkezetre. Például a Nyíregyházán mű­ködő 8 szakszövetkezet ez évi másfélmillió forintos közös fejlesztési alapjának 90 száza­léka két gazdaságban van, a többi hatban alig van valami. Ez a nagymérvű differenciáltság nemcsak Nyíregyházára, hanem a megye többi szak­szövetkezeteire is jellemző. Hasonló végletek vannak a szerkezeti életben, az alapszabály szerinti működésben is. Szükséges tehát, hogy alapos felmérés szülessen, hiszen 10 ezer ember, — köztük több pzer idős föld­műves — várja, hogy az eddiginél biztonsá­gosabban gazdálkodhasson, jobb életkörül­ményeket remélhessen. A miniszteri határo­zat ehhez a szervezeti, gazdasági változáshoz biztosítja a lehetőséget. A VIZSGALAT NEMCSAK MEGÄLLA- PlTASORAT TESZ majd, hanem a tagság egyetértésével javaslatokat is készít a to­vábbi működéshez. Mivel a gazdasági és szervezeti állapot, valamint a lehetőség sem azonos, így széles skálájú választás előtt áll­nak a szakszövetkezetek. A továbbfejlesztés egyik útja, hogy a szakszövetkezeti forma fenntartásával növelik a közös tevékenysé­güket, a gazdasági alapot Cél, hogy a nagy­üzemi művelésre alkalmas földből minél többet vonjanak majd közös gazdálkodásba Bővítsék a mezőgazdasági termeléssel kap­csolatos feldolgozást, és értékesítési tevé­kenységet. Az e Ciginél jobban szervezzék a lakossági szolgáltatásokat. Ezt az állam ártámogatással is segíti, rendezésre kerülnek a hitelek és külön alapot hoznak létre a kö­zös gazdálkodást fejlesztő szakszövetkezetek részére. A szakszövetkezeti gazdálkodást választ­ja "!k egyedül, de több gazdaság egyesülésé­vel :s. Az egyesülés azonban nem cél, csak e.s-'' íz. Megyénkben egyik-másik helyen má­ris van olyan hangulat, hogy három-négy szakszövetkezet egyesül és ezzel megoldódik a gondjuk. Az egyesülésnek csak ott van ér­telme, ahol az elősegíti a termelés fejleszté­si ..... ------------------------------------riTT-mr­sét, jobb személyi feltételeket teremt az alap­szabály szerinti működéshez. Például, ha a gépeket, épületeket az egyesüléssel jobban tudják hasznosítani, vagy nagyobb közös alappal rendelkeznek, ezek vásárlásához, létesítéséhez. Lehet, olyan eset is, hogy egye­süléssel javul a ‘ szakember ellátottság. Az állam is támogatja az egyesülést, de csak akkor, ha ezáltal javulnak a közös gazdálko­dás feltételei. A most szakszövetkezetben gazdálkodók választhatják a termelőszövetkezetté alaku­lást. Dönthetnek a szomszédos tsz-el való egyesülés mellett is, ha annak közgyűlése azt elfogadja. Megyénk parasztsága a gyakorlat­ból ismeri már a termelőszövetkezeti gazdál­kodás előnyeit. A közelmúltban tartott me­gyei szakszövetkezeti aktíván mondta el a balkányiak küldötte, hogy náluk a termelő- szövetkezetben 22 mázsa kenyérgabonát ta­karítottak be holdanként, a szakszövetkeze­tekbe!} ennek harmadát érték el. Ahol úgy dönt a tagság, hogy a magasabb szervezett­ségű nagyüzemi gazdálkodást, a termelőszö­vetkezetet választja, vagy azzal kíván egye­sülni, ilyen elhatározást a legmesszebbme­nőkig támogatni kell. A HATÁROZAT mödot AD ARRA is, hogy ahol nincs meg az alapszabály szerinti működés feltétele, ott alacsonyabb fokra lépjenek vissza, vagy földjeiket a szomszé­dos nagyüzemeknek, — termelőszövetkezet, állami gazdaság, erdőgazdaság — felajánlja. Az állam anyagilag támogatja a közös gaz­dálkodást növelő szakszövetkezeteket, a ter­melőszövetkezetté alakuló gazdaságokat, de azokat a nagyüzemeket is, amelyek átveszik az önállóan működni képtelen szakszövet­kezetek földjeit. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekhez hasonló árkiegészí­tésben részesülnek azok a szakszövetke­zetek, amelyek közösen értékesítik az álfátokat, állati termékeket. Kü­lön támogatásban részesülnek, ha mezőgaz­dasági szakembereket alkalmaznak a szak- szövetkezetben, A minisztertanács! határozatból egyértel­műen kiviláglik, hogy nemcsak a szükséges­sége érett meg a fejlettebb gazdálkodásnak, hanem államunk jelentős anyagiakkal tudja támogatni azokat, akik közösen, többet kí­vánnak termelni. Tehát a szükség mellé, adott a lehetőség is. Ez természetesen nem jelent elvtelen támogatást, munkanélküli juttatást A támogatást csak azok élvezhetik, akik közös munkával többet is termelnek. A kővetkező hetek, hónapok alkalmasak arra, hogy minden szakszövetkezetben, és a szomszédos nagyüzemekben megismerked­jenek a Minisztertanács határozatával, az abból fakadó lehetőségekkel. Mire a bizott­ság vizsgálja majd a szakszövetkezet műkö­dését már véleménye lesz a tagságnak, a döntésük tudatos cselekvés lesz. A JÖVŐ ÉVI FELÜLVIZSGÁLAT eélja röviden így fogalmazható: előrelépni a közös termelésben, ami alapja az életszínvonal emelésnek és enyhíteni az ott dolgozó nők, valamint a munkaképtelen idős emberek szo­ciális gondjait Csikós Balázs g'.Ban-raasasaas' v"i.rmr i sssxsesw Malomkő Apám akkor még fiatal volt és a malomban dolgo­zott Nem molnár volt nem is gépész. Csak zsákos. Este, amikor hazajött mindig na­gyon fáradt volt. Édesanyám eltétette a vacsorát, amit legtöbbször már félálomban fogyasztott eL Én ez alatt az idő alatt kikutattam lisztes kabátja minden zsebét. Ami­kor aztán nem találtam ben­ne semmit, ami legtöbb eset­ben így volt, megkérdeztem tőle: -4 Édesapám, mit ho­zott nekem? Mire ő, ha még nem aludt el egészen, min­dig ugyanazt válaszolta: — Hát, mit hozhattam volna, kisfiam? Nincs ott a malom­ban semmi, csak liszt. így ment ez mindig, míg egyszer aztán a sok unszolás­ra mégiscsak hozott valamit. Kis fehér golyók voltak ezek, amelyek a rostán szortírozták a szemeket. Nem volt ennek i óformán semmi értéke, de én nagyon örültem neki. El is vittem magammal az iskolába, és persze, hogy minden gyereknek eldicse­kedtem vele, milyen ajándé­kot hozott az édesapám a ma­lomból. A többiek meg néz­ték. kézről-kézre adták a go­lyókat, mígnem az egyik gyerek szintén elsős fiú, azt mondta: — Apukád tényleg a ma­lomban dolgozik? Mondtam, igen. — Tudod, mit? — mondta ö. — Mondd mee neki, hoz­zon neked egy malomkövet. — Igen. igen — mondták a többi fiúk is. — Miéri ne? Hiszen van «éfc belőle egy csomó. Nekem sem kellett egyéb. Alig vártam, hogy este le­gyen és találkozzam édes­apámmal. Persze, most is nagyon fáradt volt, mint min­dig. Alig hallotta mit beszé­lek. — Hogy malomkő van-e? — kérdezte, miközben nagyo­kat ásított. — Hát persze hogy van, kisfiam. — Édesapám! —■ bújtam oda hozzá szorosan. — Hoz­zon nekem egyet karácsony­ra. Ma sem tudom, hogy hal­lotta, vagy nem amit kértem, de a fejével bólogatott és többször is elmondta: hát persze, hát persze. Reggel, ahogy az iskolába felértem el is mondtam mindenkinek, hogy meglesz a malomkő. Hozza édesapám a malomkövet karácsonyra. Hanem a malomkő nem jött. Eltelt egy nap, kettő, az­tán egy hét, a karácsony ro­hamosan közeledett, de ma­lomkő csak nem volt Én sírtam, rimánkodtam édes­apámnak minden este, míg egyszer aztán nem bírta to­vább és azt mondta: — Na, jó. Nem bánom. - De egyedül nem bírom ám elhozni. Gyere te is. Ketten talán fel tudjuk pakolni a biciklire. így történt aztán, hogy va­sárnap, alighogy megvirradt keltettem édesapámat ül­tünk a biciklire és irány a malom. Szegény, alig bírta hajtani a nagy hóban. Meg aztán messze is volt a malom. Több mint tíz kilométerre. Amikor odaértünk, a nagy vaskapu lakatra volt zárva. Az öreg portás sehogysem értette, mit keresünk ilyen­kor. vasárnap a malomban. Aztán édesapám félrehúzta, valamit sugdoióztak, s l»tv tan», hogy «r Simg a nagy tányérsapkája alatt szélesen elmosolyodik. — Hát, szóval eljöttek a malomkőért... — Fordult hozzám. — Igen, eljöttünk — mond­tam én is jókedvvel miután láttam, hogy az öreg arca egyre jobban felderül. Na, akkor menjünk is — mondta, miközben a kaput ismét la­katra zárta. És elindultunk, elől a portás, utána édes­apám, míg hátul én zártam a sort. Ma, ahogy visszaemlék­szem —, hiszen nagyon régen volt —, az öreg megjáratott bennünket. Körbementünk az udvaron, megkerültük az épületet, felmentünk, aztár ismét le, míg végül ott áll­tunk a két óriási nagy lapos­kő mellett — Hát ez volna — muta­tott édesapám az egyikre mi­közben két kézzel megragad­va úgy tett mintha fel akar­ná emelni. Aztán én is neki­rugaszkodtam, meg az öreg is, de hiába. A kő meg sem mozdult k Nem tudom, meddig áll­tunk ott a szememből folyta könny, hiába akartam visz- sza tartani. — Na, na... Hát azért nem kell... — simogatta a fejem édesapám és közben elindultunk a kapu felé. — Tudjátok mit? — fűt meg hirtelen az öreg. és még a sapkáját is levette. — Jövő­re gyertek el. Hát persze! Hogy ez nem jutott eszünk­be. Akkorára úgy elkopik ez a nyavalyás kő hogy egy szatyorba belefér. Néztem édesapámra, hogy mit szól. — Hát persze, hogy eljö­vünk. — mondta 6. — Igaz? Én csak a fejemmel intet­tem, már mosolyogva. Embert formáló mozgalom Hatan ütünk az aszta! kö- 5» a szerkesztőségi szobában. Cserjést Andrásné, Ferkó Jó­zsef, Schmidt János. Nagy István szocialista brigádveze­tők. Huczmann Ilona szocia­lista brigádtag és az újságíró, ök, öten a Klara Zetkin, a Sztahanovista, a Kossuth, a Becsület és a Gagarin bri­gádból, A MÉK Almatároló­jából, az Ingatlankezelő és Közvetítő Vállalattól, a HA- FE-bóL a Kelet-magyarorszá­gi Faipari Vállalattól és a Nyíregyházi Sütőipari Válla­lattól. összesen hetven em­ber képviseletében. Csomago­lok, parkettások, vasasok, asztalosok, pékek, a legille­tékesebbek, hogy elmondják véleményüket a mozgalom­ról. „Jobb így, együtt“ Miért kell. miért van rá szükség? A nagyobb kereset reményében, az illendőség kedvéért hogy jobb legyen a statisztika? Szinte egyöntetű a vélemény: így is kifejezni az együvétartozást, többet és jobban dolgozni, egymást és másokat is rendszeresebben segíteni, tanulni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot a gazda­sági vezetéssel. Cserjésiné: „Azelőtt le jól megvoltunk együtt, de éreztük, többet Is tehetünk. Sokat beszélget­tünk róla. mielőtt elkötelez­tük volna magunkat. Jobb így együtt, meghatározott cé­lokért dolgozni, s örülni, ha sikerült azt el Is érni”. Ferkóéknál más a helyzet. Ahogy monja: így „kézben tudom tartani a brigádot, mert jobban összetartanak az emberek”. Speciális hely­zet, hiszen a tíz ember négy­öt bérlőnél is dolgozik egy­szerre. „Nem véletlen az sem. hogy azóta százhúsz százalé­kos évi átlagot is elérünk. S a bérlők is elégedettek. „Komolyabban vesszük a munkát” — teszi hozzá Schmidt József. „A gaz­dasági vezetőkkel is jobb a kapcsolat, jó az információ, tudjuk, ha fontos exportmun­kán dolgozunk. Például a Szovjetuniónak szállítottunk. Talán egy kicsit apróságnak is tűnik de jó tudni, hogy abban a bizonyos ládában négymillió forint érték van... A több és jobb munka alapvető követelménye. de ehhez szükséges hogy egy­séges legyen a brigád. A rendszeres brigádértekezle­teik alkalmasak arra, hogy ki, ki tudja, mi a feladata, köte­lessége. Tudni: mit. miért? Amikor az almatárolóban hetekig kellett munkaidőn túl is dolgozni tudták, hegy az a hetven vagon alma. amit elő kell készíteni, az NSZK- h» megy. „Ha nem tartjuk a határidőt, kötbért kell fizet­ni”. A Sztahanovista brigád megszakította a szabadságát, hogy a bérlő parkettás szo­bában ünnepelhessen. Á HAFE-ban azért maradt to­vább a Kossuth brigád, hogy az aznap érkezett anyagból asisaagws gzálHíásm kéé» A beszélgetés résztvevőt termäc legyen. A KELETFA- nál a Becsület brigád kezde­ményezte a vietnami mű­szakot. a Gagarin brigád fia­taljai pedig munkaidő után az elárusító helyeken túl­óráztak, hogy az ünnepi asz­talokról ne hiányozék a friss sütemény és kalács. Ha jó a kapcsolat a gaz­dasági vezetés és a brigádve­zetők között, — aki tovább tájékoztatja a brigádot, — könnyebben megértik; a vállalati és egyéni érdek kö­zött nincs ellentét. A határ­idők megtartása a vásárlók, vagy „ügyfelek” igényeinek kielégítése a keresetben, anyagiakban is jelentkezik. Sok esetben, a brigádvezető rátermettségén múlik, hogy megértsék ezt az emberek. Milyen is legyen a vezető? A vélemények különbözők: Legyen szigorú, de sohasem fölényes. „Nem szeretik az emberek azt a vezetőt, aki az asztalt veri.” A brigádve­zetőknek ie alkalmazkodnia kell. „Ha a helyzet úgy kí­vánja legyén apa. barát és mindig segítőkész” Talpon le­gyen, ha munkáról van szó, kérje számon a megbizatáso. kát „Tudjon viccelni, ne tiltsa meg a humort”. Dicsér­jen és bíráljon. „Ne restellje megmondani, ha tévedett. Szakmailag is álljon a hiva­tása magaslatán”. Bizalom i» kell*~ A Klara Zetkin brigád ve­zetője mondta. Férjhez ment egy lány a brigádból, de nem tudott .főzni. Minden nap kérdezte; „Erzsiké néni, mit főzzek?” Másnap az újság: „Jól sikerült megdicsért a férjem.” így ment ez sokáig, míg végül megtanulta a fiatalasszony is a sütés-főzést Csoo'a-e, hogy amikor két véradót kér­tek sürgősen a kór­házba, autóbusszal kellett értük jönni, mert 24-en je­lentkeztek? Más. A Sztahanovista bri­gádban történt Beszélgetésre jelentkezett az egyik fiatal. „Mi baj, Lacikám? — kérdez­te a brigádvezető.” Késtem ti? percet. — Hogyan tör­tént? Bálban voltam és elaludtam. — Jó. jó Laci­kám, ...én is voltam fiatat bálba is jártam, de a mun­kából sohasem késtem eL” Ezzel le is zárták az ügyet késés többet nem fordult elő. „Mert bizalom is kell ..” — teszi hozzá Ferkó János. Segíteni másokon. Verseny ez is. Látni kell, hogyan dol­goznak az alma tárolóban ak­kor is, amikor néha munkai­dő után ott maradnak egy ki* pénzt keresni ajándék­ra, amit a berkeszä gyermek- otthonba visznek. Sanyiké­nak, a patronált gyereknek, akit szünidőben még magúk­hoz is vesznek. Aztán a par­kosítás. a tanyai kollégium­ra két és félezer forint „meg­szerzése A Becsület brigád « teoadob4 gyenstelcvánoshast öltöztet fel túlórázásból egy . » V V a V '« > JuA-* * gyereket. Házépítés, beteg- látogatás és így tovább. Ki, hogyan. Mert nem mindenki tud mindig együtt tartani a brigáddal. A bri­gádvezetőnek ezt is figye­lembe kell vennie. A Klara Zetkin brigád Ujfehértóról bejáró öt tagja például a la­kóhelyükön patronál egy 7g éves asszon ! Vállalták, hogy rendiben tartják a kertjét. Egész éven át, a vetéstől a betakarításig, minden mun­kát elvégeztek. Sablont állítani nem leheti Ahány hely, annyi változat. Mit „tud“ a napló ? A beszélgetés többször hl visszatérő kérdése; _ becsülik, elismerik-e eléggé a szocia­lista brigádok tevékenységét? A válasz az utóbbi időben „egyre jobban, él nem ok nél­kül". A gazdasági vezetők iá látják, tapasztalhatják hogy mindig számíthatnak rajuk. Mármint az olyan br 'i dók­ra, amelyek valóban erős­ségei a mozgalomnak. Arra kell tehát törekedni» hogy a brigádok mindegyik* komolyan vegye a mozgalom céljait. Nem kell elfelejteni, hogy a szigorúbb mérce nem csak a brigádtagra, hanem a brigádvezetőre is érvényes. Nem törvényszerű, hogy • brigádvezető, aki kifogástala­nul vezette addig a brigá­dot. feltétlenül alkalmas egy szocialista kollektíva irá­nyítására is. feltétlenül szükség van „próbaidőre”. Lássa, érez mint él a közösség, hogj kell majd neki is bizonyí ni. „Kitüntetésnek vegye, felveszik.” Tanúim, művelődni, hogyan? „A mi brigádunk! már egy sor középvezető 1 rült ki” — mondja Nagy I ván. — „Sokkal többet vasnak az emberek és rét szeresebben eljárnak szính; ba, moziba is." A kollek „Látogatások” azért iók, m utána is van közös tér meg lehet vitatni a látót kát, de nem minden esetit van eme alkalom. Mit tud a brigádnap! Minden! Ami jelentős « mény előfordul a brigád é tében. „Tükör” — mondj: amelyben nem csak az a! piték, hanem az újonnan j tek is láthatják, amit ad( tettek. A Sztahanovista b gátí naplójában példz fénykép és részlete* életr. „dukál” a jól dolgozó hrigá tagnak. Szép, tiszt* tartalmas ém minden fontos eseményt rög­zítő brigádnaplókra van szük­ség. Olyanokra, amelyeket • kollektíva új tagjai, de még m kívülállók is szívesen áüs- p óznak, hogy tanuljanak, okuljanak belőle. „Legyen nyitott könyv mint maga az emberi faá­rnál16 mozgalom. FslesS: Fér«««

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents