Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-02 / 282. szám

S. oMa! flmrigawy HÉTFŐ: Leonyid Brézsnyfev megkezdi indiai látoga­tását — Pompidou és Brandt találkozója — Zárt ajtók mögött tárgyalnak öt nyugat-eu­rópai ország pénzügyminiszterei — Ceden- balIránban KEDD: Winzer, az NDK külügyminisztere Brüsz- szelbe utazik — EKHT ülés Bécsben — Pártplénum Szófiában, Prágában és Buka­restben SZERDA: Az MSZMP KB ülésének állásfoglalása nemzetközi kérdésekben — Algírban befe­jeződik az arab orszi^ok csúcsértekezlete. CSÜTÖRTÖK: öt szovjet—indiai dokumentum aláírása, Brezsnyev beszéde az indiai parlamentben — Genfben az európai biztonsági konferen­cia második szakaszának koordinációs bi­zottsága tanácskozott — Tito ünnepi beszé­de. PÉNTEK: Elmarad a két dél-vietnami fél Párizsba tervezett találkozója,, DIFK-tiltakozás a saigoni légiakciók ellen — Kairó felfüggesz­ti a 101. kilométerkőnél folytatott tárgyalá­sokat, izraeli riadókészültség SZOMBAT: Winzer Luxemburgban — Parlamenti ülés­szak kezdődik Japánban A szovjet—indiai barátság 800 millió embert, fife ,Jfpe — ezekkel a szavakkal üd­vözölte Delhiben, a felsőház elnöke Brezsnyevet, amikor az SZKP főtitkára látogatási tett a parlamentben. A meg­növekedett számú emberiség csaknem negyedét tehát köz­vetlenül érinti a vi­lág második és har­madik legnagyobb lélek­számú országának kapcsola­ta, ám túl ezen is a szov­jet—Indiai' viszony fontos építőköve Ázsia és a világ biztonságának. Az aláírt do­kumentumok híven tükrözik a két ország alapvető egyet­értésének pozitív tényét és törekvésüket a sokoldalú kapcsolatok további fejlesz­tésére. Az indiai parlament szó­székéről elhangzott Brezs- nyev-beszédet természetesen megkülönböztetett figye­lemmel tanulmányozza a vi­lág. Egy hónappal azután, hogy a szovjet párt vezető 2 és fél órás nemzetközi át­tekintést végzett az emlé­kezetes moszkvai béke-vi­lágkongresszuson (éppen azokban a napokban, amikor tetőpontján volt a közel-ke leti válság) — most ismét al­kalom kínálkozott több jelen tos megállapításra. Brezsnyev hangsúlyosan szólt földrészünk ügyeiről és többek között kijelentette: háborút, beleértve a nuklea ns háborút, mint az európai problémék megoldásának eszközét, teljesen kizártnál kell tekintenünk”. Kontinen sünk új politikai arculaté alátámaszthatták a héten ér kező hírek is. Genfben ta nácskozott az európai biz tonsági értekezlet másodil szakaszának koordinációi bizottsága, s lényegében fe) állította a szeptember ól tartó előkészítő munkálaté) befejezésének menetrendié1 _ Az igazsághoz tartozik, hog a tempó gyorsabb is leheti!' — a halogatás különben nen a szocialista országokon, ha nem néhány nyugati korma nyon múlik —, de a haladé tgy is kétségtelen. A minden napossá vált európai kor­mányfői és külügyminiszteri találkozók közül is kiemelés­re méltó egy jelentős , mpz- zanat: Otto Winzer belgiu­mi és luxemburgi látogatá­sa Az NDK külügyminisztere első ízben érkezett hivatalos keretek között egy NATO tagállam fővárosába. Az európai biztonság szi- lárdulása érthetően biztatást jelent az ázsiai biztonság ki­alakítására is. Brezsnyev fo­galmazása („időszerűnek tar­tom a kollektív ázsiai biz­tonság eszméjének alapos és sokoldalú megvitatását, mert ez lehetővé tenné, hogy ki­puhatoljuk annak együttes és valamennyi érdekelt ál­lam számára elfogadható megközelítését...” megfon­tolt realitást mutat. Az ázsiai eszmecsere egyelőre még kez­deti szakaszában van, de nem vagyunk híjával a# nehézsé­geknek, de a vitát meg kell indítani. A valamennyi ér­dekelt állam bevonásának előtérbe helyezése a szovjet szándékot mutatja, hogy Moszkva senkit nem akar ki­zárni, vagy elszigetelni. Kár hogy a legnagyobb lélekszá­mú ázsiai ország, Kína nem mutat, hajlandóságot a kap­csolatokra s a minden konst- ruktivitást nélkülöző pekin­gi álláspontot — a jelek sze­rint — belső, hatalmi harcok is terhelik. (A héten érkezett hírek a Kínában indított új kampányról, amelynek során ■. hajdani filozófus, Konfu- -iusz bírálatának űrügyén hangzottak el különböző negn vitatkozások, a kína1 belpolitika szövevényességét mutatták.) Am Ázsia gazda­sági éllovasa. Japán sem 1 álságosán aktiv — energia­gond iaival. s ugyancsak bel- ,6 párharcaival van elfoglal­va. Tanaka miniszterelnök e heti kormányátalakítása so- án 11 minisztert váltott le ’,] tagú kabinetjéből. Az izsiai biztonság ügyét vi­szont jótékonyan mozdíthat­ok elő a Teheránban lezaj­lott mongol—iráni ma- yas szintű tárgyalások, s a hangi adeshi amnesztia, amely megkönnyíti maid a Pakisz tánnal kapcsolatos nézetel­térések rendezését. Brezsnyev ismét érintette a szovjet—amerikai kapcsola­tokat és azt a meggyőződé­sét fejezte ki, hogy az ész­szerű politika eddigi vívmá­nyait senki sem másíthatja meg. Megjegyzésének hatá­rozottsága nyilván nem füg­getleníthető a különböző amerikai körök és érdekcso- 'portok heves belső tusájától, minthogy akadnak egyesek, akik a Watergate-ügy viharai mögött a Fehér Ház realis­tább külpolitikáját is igye­keznek célba venni. Az SZKP főtitkárának nyomatékos sza­vai a szovjet—amerikai vi­szony fontosságának objektív jellegére hívták fel a figyel­met. A hét tényei ismét be­bizonyíthatták, milyen nagy következetességgel folytató­dik az SZKP XXIV. kong­resszusán elfogadott béke­program végrehajtása, s az MSZMP KB nemzetközi kér­désekkel foglalkozó állásfog­lalása is kiemelte: a ma­gunk részéről teljes mérték- ban támogatjuk a szovjet párt és kormány erőfeszítése­it e program teljes megvaló­sítására, A héten nemcsak tárgyal­tak, de elhalasztottak és fel­függesztettek tárgyalásokat. A DIFK kénytelen volt le­mondani a két dél-vietnami fél párizsi megbeszéléseinek esedékes ülését, mivel a sai­goni erők folytatták és fo­kozták területszerö akcióikat. Felfüggesztették a kilométer­kő-tárgyalásokat is: Kairó kénytelen yolt ílymódon til­takozni az izraeli szabotázs miatt. Miután egyiptomi részről végrehajtották az el­sősorban Izrael áltál szorgal­mazott kívánságokat (fogoly­csere!), izraeli oldalról nem hajlandók teljesíteni a 6 pon­tos kompromisszumos meg­egyezés alaptételét: a csapa­tok visszavonását az októ­ber 22-i vonalakra. Nyilván az erőfitogtatás kedvéért, az izraeli fegyveres erőket köz­ben riadókészültségbe he­lyezték. Ezek a jelek máris arra vallanak, hogy a közel- keleti kibontakozás útja sem könnyűnek, sem rövidnek nem ígérkezik.­Gerencsér Miklós i 36. Fogadják el boldogan, feltétlen helyesléssel. A szeretet osztat­lan mosolya fogadjon ben­nünket mindenütt, ahol jelen vagyunk. S mert nincsen így, sértő­döttek vagyunk. Ki nem elégí­tett hiányérzetünk átfordul valamiféle szentimentális fájdalomba. Ezt a fájdalmat lehetetlenség bevallani, nincs hát egyéb választásunk, mint a gőg. A leckéztető gp.g: megbüntetlek, ha nem veszed tudomásul, hogy kötelező sze­retned Ausztriát. Minden felhozható érv szerint kötelező lett volna a szeretet gróf Leingen-Wes- tenburg Károly részéről. Csa ládáját nemzedékek óta hűsé­ges katonai szolgálat köti birodalmunkhoz, összes férfi­ági felmenői magas pa­rancsnoki posztokat töltöt­tek be őfelsége hadseregé ben Még az sem fogható rá, hogy szoros egyént érdekek fűznék a magyar rebellióhoz. Szülőföldje a hesseni tarto­mány, csupán házasság ré­vén kapcsolódik Magyaror­szághoz. Igaz, egyik déd anyja szülte II; Rákóczi Fe­renc feleségét, de hát lehet-e jelentősége ennek a romanti kus emléknek oíyan osztrák katonatiszt életében, aki­Bulgária mezőgazdasága (3.) Ipari mezőgazdaság „Bulgária a korszerű me­zőgazdaság próbapadja”. Ezt a címet adta a bolgár mező­gazdaságról szóló cikkének a Figaró című francia lap munkatársa. Merész kísér­letről beszél, amikor a bol­gár mezőgazdaság jelenlegi helyzetét elemzi. Beszámol a gammasugaras vetőmagke­zelésről, a mezőgazdasági re­pülőgépek, helikopterek szé­leskörű alkalmazásáról, rá­csodálkozik a lejtős területe­ken létesített rizsföldekre. A bolgár mezőgazdaság ma már valóban a legfejlettebb technika vívmányait állítja a termelés szolgálatába, de korántsem kísérleti jelleg­gel. Az agrár-ipari komplexu­mok, ezek a? átlagosan 26 ezer hektár területen gaz­dálkodó, 23 millió leva alap­tőkével rendelkező, 10—15 ezer tagot számláló speciali­zált óriásgazdaságok bevál­tották a hozzájuk fűzött re­ményeket. A koncentráció, a specializáció megteremtette a komplex gépesítés lehetősé­gét. Nem ritkák a 60 ezer hektáros szőlők, a 40 hektá­ros üvegház-kombinátok, a 4—6 ezer hektáros búzatáb­lák. Bulgáriában soha nem lá­tott fejlettséget ért el az ön­tözés színvonala. Igaz, hogy itt az öntözésnek hagyományai vannak, első történelmi em­lékek a XV. századból ma­radtak fent, de bebizonyított tény, hogy a Marica völgyé­ben már a X. században is öntöztek. Az első öntöző csa­torna 1470-ben épült, kora’ egyik legnagyobb vízi léte­sítménye volt Az öntözés fejlesztésének virágkorát azonban kétségkívül az el­múlt 26 év jelentette, avikor 35 ezer hektárról több, mint 1 millió hektárra növekedett az öntözhető terület. A 2014, több mint 5 millió köbméter vizet befogadó víztározó, a 2400 szivattyúállomás és a több millió kilométer csator­nahálózat a bolgár mezőgaz­daság fejlett vízgazdálkodá­sáról tanúskodik. Egyre előkelőbb helyre ke­rül a ranglistán Bulgária a műtrágyatermelés és felhasz­nálás nemzetközi statisztiká­jában. A felszabadulás után a népgazdaság legintenzíveb­ben fejlődő ágazata lett a vegyipar, melynek termékei között a műtrágyák az első helyen állnak. Az elmúlt év­ben minden hektárnyi terü­letre 157 kilogramm kémiai hatóanyag jutott. A világpia­con is kivívott elismerések pedig a mezőgazdasági gép­gyártás fejlődését igazolják, az érdeklődés középpontjá­ban az öntöző gépek, a kerté­szeti. állattenyésztési beren­dezések állnak. Mindezekre szükségük van a nagygazdaságoknak, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak. Különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük, hogy — ha csak körvonalai­ban is — kialakulóban van a fejlődés következő állomá­sa. az ipari-agrár komplexu­mok létrehozása. Az agrár-ipari komplexu­mok modern, ipari módsze­reit alkalmazásával termelő, de mégis elsősorban mező­gazdasági jellegű nagyüze­mek. Ezek megerősödésével megértek a feltételei a me­zőgazdasági és a feldolgozó- ipar vertikális integrációjá­nak. Ez az integráció — ép­pen a fejlettség magas szín­vonala miatt — nem mehet végbe a feldolgozóipar mező- gazdasági termeléshez való csatolásával, hanem éppen fordítva, a mezőgazdaság kapcsolódik az ipari terme­léshez. S mái- példa is van — ha csak kísérleti stádiumban is — az elképzelésre: az úgyne­vezett „Bolgár cukor” prog­ram, Néhány hónapja esSS»- tett a tervezet, a feladat: az ország cukorszükaégleténak kielégítése hazai termelésből. A bázis hét cukorgyár, min­degyikhez akkora mezőgaz­dasági terület tartozik, amennyin a gyár feldolgozó kapacitásának megfelelő mennyiségű cukorrépa terem Természetesen koncentrált, nagyüzemi, zárt konstrukci­ós cukorrépatermesztésről van szó. A cukorrépa feldol­gozásával egvidőben mellék- termékek is jelentkeznek: a leveles réoafej, a répaszelet és a melasz. Mindezek a mel­léktermékek elsőrangú ta­karmányként hasznosítha­tók az állattenyésztésben, így egy-egy gyárhoz állatte­nyésztő egység is kapcsoló­dik, ahol 25 ezres tehenészet található, továbbá 30 ezer hízómarhát és 100 ezer ser­tést tartanak. így már világosan kirajzo­lódnak a vertikum vonalai: cukorrépatermesztés, cukor­gyártás, hús- és tejterméléa Olyan komplexum jön így létre, ahol az ipari feldolgo­zás az elsődleges tevékeny­ség, s ehhez kapcsolódnak a mezőgazdasági ágazatok, mindez egyetlen központ irá­nyításával, amelyre ráillik a» elnevezés: ipari-agrár komp­lexum. Orbán Péter K ö vetkezik: Előrevetített kép. Elutazott Budapestről a lengyel parlamenti küldöttség Egyhetes magyarországi látogatása befejeztével szom­baton elutazott Budapestről a lengyel szejm küldöttsége, amely a magyar országgyűlés meghívására tartózkodott ha­zánkban. A küldöttséget Jan Szydlak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára vezette. A vendégeket a Ferihegyi repü­lőtéren Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgvölés el­nöke, Varga Gáborné.az or­szággyűlés alelnöke, dr. Pesta László, az országgyűlés jegjr zője, a szociális és egészség- ügyi bizottság elnöke, Pólyák János, az országgyűlés jegy­zője és Roska István külügy­miniszterhelyettes búcsúz­tatta. Jelen volt a búcsúzta­tásnál Tadeusz Hanuszek, ■ Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagykövete és a kö­vetség több tagja nek valamennyi kötődésé Ausztria szilárdságát kíván­ja meg? Arisztokrataként, heseni németként, osztrák tisztként egyaránt bizalmat­lanul kellett volna szemlél­nie a magyarok lázadását. Kossuth-ék republikanizmu sa főnemesi érdekeit, szü­letési előjogait veszélyeztel­te, németellenességüket eleve el kellett volna utasítania, katonaként pedig sokkal több dicsőségre számíthatott a mi oldalunkon, mint a magya­rok kezdettől kudarcra ítélt polgárháborús kalandjában. Gróf Leininger-Westenburg mégis a bukott ügy híve lett Mindössze harmincegy éves, A legifjabb lázadó tábornok. Pozsonyban élt, amikor el­kezdődött a tavalyi felfor­dulás. Éppen áthelyezés alatt állt, az István főherceg gya­logezred századosaként ké­szült az ő családi nevét vi­selő Leningen-ezredbe. Eb­ben az átmeneti helyzetben felhasználta szabadidejét arra hogy ellátogasson a Bánátba, felesége rokonaihoz Látta, mi történik ott. Ugyanakkor olvasta a la­pokban a király és a magyar fiad"- -~ii-.is7*áriurri által kö­zösen foganatosított kineve­zéseket, előléptetéseket. Mint a legtöbb tiszt, ő sem gyár­tottá még, milyen áthidalha­tatlan ellentétek mérgezik a birodalom ügyét a látszó­lagos összhang mélyén. A határokon inneni rácok és a határokon túlról átszivárgó szerbek mind nagyobb mé­reteket öltő támadásáról azf hitte, hogy azok csak helyi­leg érintik Magyarországot, máskülönben a Habsburg Monarchia egésze elleni ki­hívásnak tekintendők. Mivel pedig illetősége és szolgálata egyaránt Magyar- országhoz kötötte, úgy gon­dolta, a lehető legszabályo­sabban jár el, ha a magyar hadügyminisztériumban je­lentkezik szolgálatra. Lépése ellen sehonnan sem emeltek kifogást, sőt bátorítást ka­pott a Bánátban szolgáló, a politikai viszonyokban ugyancsak tájékozatlan oszt­rák tisztektől. Kérését nyom­ban teljesítette Mészáros Lá^r magyar hadügyminiszter és beosztották szolgálatra Kiss Ernő hadtestébe. A hadtestparancsnok pa- rancsór-tisztje lett. Kiss Ernő környezetében egymás után jutottak tudomására azok a tények, amelyek bizonyltot Iák. hogy a rácok és szerbek ildalán sok császári katona harcol ellenük. Ugyanakkor a~ ő oldalukon szolgáló osztrá kok mind ritkábban avatkoz­tak harcba, majd semlegesen nézték messziről a küzdelmet, végül bezárkóztak Temes­várra. Hiába tartoztak a ma gyár hadügyminisztérium hatáskörébe, nyíltan megta­gadták az engedelmet. Kétségtelen, gróf Leíníngen­Westenburg Károlynak min­den lehetősége megvolt arra, -hogy kövesse az ellenszegülők példáját. Éppen fordítva cse­lekedett. Még a kényelmesnek mondható parancsőr tiszti feladatkörrel sem érte be. Saját kérésére harcoló ala­kulatot/ bíztak rá és zászló­aljparancsnokként segítette a magyarokat Damjanich had­osztályában. Amit keresett, abból bőven kijutott neki: harcolhatott Kevés híján múlott életben­maradása számos alkalommái, de valamennyi nyíltsisakos ütközet közül a jarkováci orv­támadásnál került a legna­gyobb veszélybe Tavaly de­cemberben bő traktával ké­nyeztette Jarkovác lakossága Damjanich katonáit, a bősé­ges lakoma után a puha ve­tett ágyakat is felkínálták, s amikor a legjobban aludtak a fagyban-harcban elcsigázott magyarok, a falu mindkét vé­géről rájuk törtek éjnek ide­jén a leszámolásra érkező rá­cok. A hadiesemények króni­kájában párját ritkító vér­fürdő következeit. A biztos pusztulást ígérő zűrzavar­ból Damjanich és Leiningeu lélekjelenléte mentette ki a megtámadottak maradványait Rendes ütközetek hosszú so­rában nem hullott el anpyi honvéd, mint ezen a jarková­ci éjszakán. Ehhez a decemberi éjszaká­hoz fűződik gróf Leiningen- Westenburg Károly őrnagyi előléptetése. , .. . I (Folytatjuk» í*i I ■TaYH 1I I I fl I » 1 A I i I I ili 1 Jl A

Next

/
Thumbnails
Contents