Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-15 / 293. szám

VlPfe. íeeemBer fo f. óf&dt Kevesebb „fehér folt46 Kereskedelemfejlesztés megyénkben Jó ütemben fejlődik Sza- bolcs-Szatmár megye üzlet- hálózata. Egyre csökken a kereskedelem ég a vendég­látóipar úgyneveztt fehér foltjainak száma. A megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának tájékoztatása szerint megyénkben még egyetlen évben sem épült ennyi bolt. mint az idén. Januártól ka­rácsonyig nem kevesebb, mint 110 új. vagy teljesen felújított és korszerűsített ABC-áruháznak, illetve bolt­nak örülhettek megyénk la­kói. Bolthálózatunk alapterü­lete ebben -z évben 12 ezer négyzetméterrel bővült. Az új boltok már nagy alapte- rületűek. könnyebb és gyor­sabb bennük a kiszolgálás illetve a vásárlás. A kereske­delmi osztályon nemcsak az idei fejlődésről tájékoztattak bennünket elmondták azt is, hogy jövőre milyen fonto­sabb létesítmények gazda­gítják üzlethálózatunkat. ÁBC-áruházak Egy statisztika is hűen il­lusztrálja az utóbbi évek — főleg az idei «év — fejlődé­sét. öt évvel ezelőtt me­gyénkben egy boltra 251 vá­sárló jutott, ez év végére már csak 211 jut. A kereskedelmi és a gazdasági szakemberek a legjobban rászoruló köz­ségekben és az új lakótele­peken építettek korszerű ABC-áruházakat. Az idén egyebek között Nagyhalász­ban, Kótajban, Oroson Ti- szaeszláron, s Kocsordon épült ilyen áruház. Bővítet­ték korszerűsítették például a dombrádi ruházati szaküz­letet. az őri húsboltot a ti- szaadonyi és a pátrohai cuk­rászdát. Kiemelten foglal­koztak a városok ellátásának javításával. Ennek köszönhe­tő, hogy Jósavárosban élel­miszerbolt tej bolt. húsbolt épült év közben, az 500 négy­zetméter alapterületű új ABC-áruházat pedig a na­pokban adják át ren­deltetésének. Mátészalkán ABC-áruház. Nyírbátorban vasműszaki áruházat nyi­tottak a közelmúlban. Az Erdőhát központjának. Fe­hérgyarmatnak karácsonyi ajándék lesz az új szálloda és az étterem. Tízmilliós támogatás jövőre A következő év is jelentős fejlődést hoz majd megyénk kereskedelmében, így jövő karácsonykor bolti ellátottsá­gunk már közel lesz az or­szágos átlaghoz. A kereske­delem fehér foltjainak eltün­tetésére 1974-ben közel 10 millió forint állami támoga­tást kapunk. Nyíregyházán, a kórház közelében 2,6 mil­lió. Mátészalkán 1,2 millió, Baktalórántházán 830 ezer. Tiszalökön 860 000, Tiszaszal- kán 830 ezer forintos állami támogatással építenek ABC- áruházat. Ugyancsak jövőre fejezik be a nyírbátori és a nyírmadai ABC-áruház épí­tését, az előbbihez 2 millió, az utóbbihoz 730 ezer forint tá­mogatást adott a Belkereske­delmi Minisztérium. Kisvár- dán a városi tanács a Szar bolcs-Szatmár megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalattal közösen épít 400 négyzetméter alapterületű ABC-áruházat. A jövő év karácsonya előtt nyitják meg a mátészalkai ruházati bol­tot, és a kisvárdai bútor- és lakberendezési áruházat. Szintén 1974-ben adják át rendeltetésének a nyíregyhá­zi Nyírfa áruházát, és a Ke­let áruházat. Jövőre javul a tüzelőolaj­ellátás is megyénkben. Az ÁFÉSZ-ek saját pénzükből üzemanyagtöltő állomásokat építenek Mándokon, Raka- mazon és Porcsalma-Tyuko- don. A szövetkezetek saját erőből és állami támogatással háztartási tüzelőolaj kuta­kat építenek Demecserben, Nyírlugoson, Dombrádon és Ibrányban. A Nyíregyházi TÜZÉP Vállalat közel 6 mil­lió forintos állami támogatás­sal 12 településen - egyebek között Nagykállóban és Ke- mecsén — szintén olajkimé­rőhelyet nyit a következő esztendőkben. 0 llj szolgáltatások A kereskedelmi szolgálta­tások fejlesztésére is nagy gondot fordítanak az illeté­kesek. A szolgáltatásfejlesz­tést a megyei tanács 1.7 mil­lió forinttal, a MÉSZÖV pe­dig egymillió kétszázezer fo­rinttal támogatja. En­nek is köszönhető, hogy jö­vőre, a karácsonyi ajándékot Nyíregyházán már boy-szol- gálat szállítja házhoz. A két új nagyáruházban már kezdetben bevezetik a méretre igazítást, a hitelle- veles ügyintézést, s vállal­ják a háztartási gépek üzem­behelyezését. A házhozszállí­tás és a kölcsönző-tevékeny­ség bővítése a vidéki boltok programjában is szerepel. Ha a tervek valóra válnak, ak­kor a következő év decembe­rében kényelmesebb és kelle­mesebb lesz az ünnepi vásár­lás a szabolcs-szatmári bol­tokban. (nábrádi) Uj tanműhely a Volánnál A nyíregyházi 5-ös Volán Vállalatnál két év alatt nagy­arányú rekonstrukciós munkát hajtanak végre. Az építés so­rán elkészült az új hőközpont, a szociális létesítménnyel és az ezer főt kiszolgáló étteremmel ellátott irodaépület. Már épül az új autómosó, s 1974 első hónapjában megkezdik a műhelycsarnok építését is. A vállalat 160 szakmunkástanuló­ja a közelmúltban vehette birtokába az új tanműhelyt, ahol korszerű körülmények között jól képzett szakoktatók segítsé­gével sajátíthatják el a lakatos-, karosszériás, autóvillamos­sági-, autófényező-, elektromos tekercselő szakmákat. Az új tanműhely közel 5 millió forintos beruházásból a KPM és a megyei tanács anyagi segítségével épült feL Elúszott. Luca napjára sem ké­szült el a sóstói fedett uszoda. Átadását tervez­ték példán! november 25-re, december 1-re és december 12-re. Szerdán a nyíregyházi VÄBER- nél ugyan arról tájékoz­tattak bennünket, hogy a 12-1 műszaki átadás rendben megtörtént, ka­rácsonykor már úszkál­ni lehet a fedett stran­don. Ezt az állítást ugyan­csak szerdán a fürdő ve­zetői megcáfolták. Azt mondták, „kisebb hiá­nyosságok merültek fel, de ezeket péntek regge­lig meg lehet szüntetni.” Szerdán reggel a fürdő vezetői azt is elmondták, hogy várhatóan 20—24 fok lesz a hőmérséklet az uszodában, amelyet délelőtt a katonák és a diákok vehetnek igény­be, délután pedig a kö­zönségé lesz a fürdő. A végleges nyitvatartási időről akkor még nem döntöttek. ígérték, pén­teken mindenről tájé­koztatnak bennünket és szombaton már tízezrek olvashatják az öröm­hírt ... Nem olvashatják, mert tegnap a fürdőn arról tájékoztattak, hogv még mindig vannak hiányos­ságok — ezeket nem ne­vezték meg — és attól is tartanak, hogy az öltöző szűknek bizonyul. Kés­lelteti a meenvitást az >s. hogv a festés nem zárad kellő mértékben, fgv a karáesonvi meg­nyitásból már nem lesz «emmi T«bát a legutóbb tervezett megovjtási ha- ‘áridő is elúszott... (nábrádi) Új KISZ-atat>Bzervez«t»k Választás után Pontosan egy hónapja te-' jeződtek be a KISZ 1973. évi vezetőségválasztó taggyűlései. Elkészülték a statisztikák, a megyei összesítések. Igaz, hogy a számok nem mindig mérvadók egy politikai szer­vezet munkájában, mégis tartalmaznak olyan dolgokat, amire érdemes odafigyelni. 1971« óta megyénkben 62 KISZ alapszervezet alakult; jelenleg I135-öt tartanak szá­mon. A választások idején a vezetőségek nagytöbbségét újjáválasztották, ismét bizal­mat kaptak a régiek. Jó do­log, hogy az alapszervezeteik élén több nő kapott fontos megbízatást, és hogy a 14—24 éves korosztály képviselői let­tek az irányítók. A statisztikák legérdeke­sebb adatai velük kapcsola­tosak. Megyénkben közel öt ezer ifjúsági vezető van. Fel- készültségük, rátermettségük a statisztika alapján — még hagy kívánnivalót. Az ifjúsági veaetők több mint fele nyolc általánost végzett. Ugyanak­kor nincs megfelelő mozgal­mi felkészültsége sem, mert mozgalmi iskolai végzettsége az ötezerből csak nagyon ke­vésnek van. A számok bizo­nyítják, hogy az ifjúsági moz­galom egyik legnagyobb gondja éppen a vezetőképzés; mert felkészültség .tudás nél­kül nem lehetnek partnerei a fiatalok sem a felnőtteknek, sem egymásnak« És sajnos, ez a statisztika évek óta nem mutat nagy előrelépést. A több mint ezer alapszer- vezet — ugyanannyi titkárt is jelent Érdekes az az adat amelyik azt mutatja, hogy ezek a titkárok az if júság me­lyik rétegéből, és milyen arányban kerülnek ki? A statisztika alapján min­den második titkár tanuló. Utánuk következnek az egyéb szellemi dolgozó kategóriába tartozók, majd az értelmisé­giek és csak a legvégén a szakm unkások, akik csak 2 százalékát adják az 1135 tit­kárnak. A statisztikának ez a másik nagy kérdőjelet érdem­lő adata. A számok mincfig érdeke­sek, elgondolkodtatok önma­gukban is feladatot meghatá­rozók. A tervek, a jövő évi feladatok meghatározásánál érdemes figyelembe venni. Az új tanműhelyt A gépkocsik elektro­mos berendezéseit a leg­modernebb próbapark segítségével ellenőrzik a szakmunkástanulók. (Elek Emil képriportja) Bsefhoven hangverseny a színházban Beetfíovén kompozíciói az emberiség közkincse. Mint ilyen, a legtöbbet játszott a legnagyobb hatású műalkotá­sok közé tartozik. A klasszi­kus zenével mindjobban is­merkedő közönség, elsősor­ban a fiatalság igényt tart ar­ra, hogy mind gyakrabban hajija ezeket a remekműve­ket, hogy szépségükben gyö­nyörködjék s a művek tartal­mát. mondanivalóját is mind jobban, mind mélyebben és átfogóbban megértse. Csak hálásak lehetünk karmester­nek, előadóművésznek, zene­karnak egyaránt, hogy de­cember 12-én este a színház­ban kitűnő előadásban ezt az igényt maradék nélkül kielé­gítették« Beethoven hegedű- versenye és második szimfó­niája hangzott el Gyermán István hegedűművész tolmá­csolásában, Koródi András Kossuth-díjas karmester ve­zényletével. a Szabolcsi Szim­fonikus Zenekar közreműkö­désével. Beethoven egyetlen hegedű­versenye nem talált tetszésre az első bemutatkozáskor (1806). A magyar származású Joachim József volt az, aki Beethoven remekének kivív-_ ta a ma már nem vitatott ve-J zetőhelyet a hegedűverseny­irodalom terén. Néhány évvél ezelőtt Ko­vács Dénes hegedűművész, a budapesti zeneakadémia fő­igazgatója játszotta a csodás szépségű művet, ugyancsak a Szabolcsi Szimfonikus Zene­karral. Az akkori élménysze­rű előadásnak méltó párja volt a mostani előadás. Gyér- mán István személyében egy kiváló képességű hegedűmű­vészt ismerhettünk meg, aki­nek őszinte, pózolásmentes előadása, sokszínű hangvéte­le, széles dinamikájú előadása a mű minden szépségét fel­tárta- Nem lehetett nem fi­gyelni muzsikálására. Felejt­hetetlen élmény marad az el­ső tétel vége felé sejtelmes, áhítatos pianóban a hegedűn felcsendülő melléktéma. A közönség meleg ünneplésben részesítette a kiváló hege­dűst, akiről kevesen tudják már, hogy a nyíregyházi ze­neiskola növendéke volt. In­nen került felsőbb zenei is­kolákba, végül a zeneakadé­miára. Most a Filharmónia szólistája, s a pécsi zeneta­nárképző főiskola tanára. Karmester és zenekar finom, ízléses, gondos kísérete még csak emelte az előadás szép­ségét. Szünet után Beethoven má­sodik szimfóniáját játszotta a zenekar. Ez a szimfónia a miaga korában merész újítás volt. szakítás a hagyományos, szokványos zenével, szakítás Haydn és Mozart stílusával- A hangszerelés művészete, az egyes szólamok fokozott ön­állósága, a hangszínek gon­dos megválogatása új fejezet a beethoveni szimfóniák so­rában. Ä mű tartalma és han-a gulata merő ellentétben áll Beethoven akkori külső életi viszonyaival. A zeneiköltő ek-» kor már tudta, hogy a teljes megsüketülés vár reá, hogy a társadalmon kívül kell leél-* nie életét Mégis ebben a vW gasztalan lelkiállapotban ír­ja meg ezt a művet, mely te^ le van komor hangulatával" ellentétes bizakodással .derűrf vei. az élet szeretetével. A zenekar elismerésre mél­tóan szépen játszott. A mű-* vet már többször játszottál# vidéken ifjúsági koncerteken^ De Koródi András vezénylés® rendkívüli mértékben dop«) pingolta a zenekart. Nyomai sem volt a fáradtságnak. A zenekar összefogottan, szé-t pen formálva hozta a témáéi kát, őszintén, szívből muzsi-j káltak- Hasznos és jó dolog ilyen kiváló karmester közre-; működése. Sokat tanul éa fejlődik maga a zenekar is} Természetesen semmivel sen» kisebb az érdeme a betanító karmesternek: Molnár Lászá lónak. Az előadás méltó voií a beethoveni műhöz. Vikár Sándor Szövet — szövés nélkül A Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál meg­kezdték a szövés nélküli — de a szövethez hasonló — textilanyagok gyártását. Egy szovjet gyártmányú tűzött nemezgyártó gépsoron. Az anyag kitűnően alkalmas la­kás — vagy gépkocsipadló burkolására, cipőbélésnek és sok más hasonló célra. Nagy; előnye, hogy — mivel a fői nás és szövés elmarad —vi­szonylag olcsón élőállíthatótí Az új berendezéssel évente félmillió négyzetméternyi textilanyagot gyártanák. Megbolygatott hangyaboly­hoz hasonló — remélhetőleg átmeneti időre — a Városli­get. Óriási munkagépek dü­börögnek, fúrják a Föld gyomrát, hogy a „kis földalat­ti” útját meghosszabbítsák; daruóriások játszi könnyed­séggel emelik le a magasból a „kozmetikázásra” szoruló milleneumi szoborcsoportot, Európa legreprezentatívabb neobarokk alkotását. A liget korszakos válto­zásának idején érdemes kissé figyelmesebben belelapozni kultúrtörténetünk gazdag „képeskönyvébe”, amelyből az idők során — a városfej­lesztés követelményeinek ele­get téve — olyan „lapokat” is Városligeti titkok kitépünk, amelyeket többé már nem lehet visszaillesz­teni. Még a kulturtörténészek közül is kevesen tudják, hogy ez a csodálatos park, amely valaha Pest város határát je­lentette, egykor a Rákosi ho­moktenger szerves tartozéka volt; lápos, mocsaras vidék, szegénylegények búvóhelye. A tatárjáráskor még „Ökör- dűlőnek” nevezték, Mátyás idejében „Uj Bécsnek”, I. Lá­pot korában „Szent László földjének”, míg József nádor Városerdőnek hívta. Egy idő­ben Mátyás vadászkertje is volt, majd Dózsa vezérj. szál­lása, a XIII. században pedig „parlament”, mert Szent György napjára mindig itt hívták össze az országgyű­lést­Ezt az ősvadont Nebbien Henrik a francia származású kertész varázsolta kultur- parkká, amiért a nádortól busás jutalmat kapott. A liget azonban nemcsak kertésze ti­leg példás alkotás, de titkokat rejtegető terület is. Az öreg, árnyas fák szomszédságában, a tűző napfényben gubbaszt egy halványvörös sírkő, amelyre csak ennyi van vés­ve: „Fűit” — magyarul: „volt”. A fejfa hátán azonban ott a titok nyitja. A most is gondosan ápolt hantok alatt immár több. mint másfélszáz éve, dr. Horváth Jakab pihe­ni földi fáradalmait. Az egy­kori fiskális a Martinovits-pör számos vádlottjának fejét mentette meg a hóhérpallos­tól és többek között Kazinczy is neki köszönhette életét. A sírral szemben, a üget túlsó peremén pedig még ott áll a villa, amelynek egy i Iá szobájában a hírhedt Tisza István életének 1918- október 31-én este végére pont került. De ezzel még mindig nem merült ki a liget „történelmi tarsolya”. A nemrégiben a Közlekedési Múzeum szom­szédságában létesített jiyárL-j téli presszó múzeumi érté-J két képviselő darabokból állj Maga a presszó egy kié-de-« mesült vasúti gyorsvonati ét­kezőkocsi, mely állítólag ta-í núja volt a biatorbágyi rémJ tettnek, a mellette „horgony-, zó” tömzsi mozdony pedig a múlt század közepén megnyi­tott vác—budapesti vonal el-; só lokomotív ja volt,

Next

/
Thumbnails
Contents