Kelet-Magyarország, 1973. december (33. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-13 / 291. szám

Í971 íW«mEer fi. retet S. o«M U;szert technikusképzés, a szakoki Más korszerűsítése az élelmiszet • és fagazdaságkan A közelmúltban sajtótájé­koztatón ismertették a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályának vezetői az élel­miszer- és fagazdasági szak­oktatás helyzetét és az idő­szerű feladatokat. Elmondták, hogy az élelmiszer- és fagaz­daság fejlődése az utóbbi öt évben felgyorsult. Mindez szükségessé teszi hogy a KB oktatáspolitikai határozatá­nak szellemében tovább kor­szerűsítsék a képzést minden szinten, megszervezzék a to­vábbképzést­Kaocso'at a termeléssel Az egyetemi, főiskolai okta­tásban a MÉM oktatási intéz­ményeiben is érvényesülnek a korszerűsítési törekvések. A mérnökképzésben elsősorban a tartalmi fejlesztés vált sür­getővé, ezzel együtt a tan­tárgyak anyagának korszerű­sítése. Az élelmiszer- és fa­gazdaság területén megkezd­ték az intézmények szakosí­tásának korszerűsítését. Csök­kentették például az erdömér- nök-képzést, bevezették a tartósítóipari mérnökképzést, a faipari, az üzemszervező mérnökképzést, az agrár-ké­mikus képzést és a mezőgaz­dasági repülőgép vezető üzem­mérnöki képzést, melynek színhelye a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola. A szakoktatás szerves ré­szévé vált a közoktatási rend­szernek. a szakmai képzéssel egyidejűleg hathatósan hoz­zájárul a közoktatáspolitikai feladatok megvalósításához- Az egyetemi, főiskolai életről a MÉM Szakoktatási Főosztá­lyának vezetői elmondták: fokozatosan javul a tudomá- nyus kutatómunka színvona­la. A feladatokról többek kö­zött megjegyezték, elsősorban az üzemmérnöki karokon és főiskolákon erősíteni kell a tájkutatást. Ez jelentősen gyorsíthatja az új tudomá­nyos eredmények elterjeszté­sét. elősegíti a kutatók és ku­tatási eredményeket haszno­sító termelőüzemek közvet­len együttműködését. A szer­ződéses kutatások eddigi eredményei kedvezőek- A ter­meléssel való kapcsolat kié­pítése mind a kutatók, mind a felhasználók részére kölcsö­nösen előnyös. Erősíteni kí­vánják a felsőoktatási intéz­mények szerepét a kutatóin­tésetek káderutánpótlásában és a tudományos továbbkép­zésben. Rendszeressé teszik a fiatal oktatók és kutatók idő­szakos cseréjét, a kölcsönös belföldi tanulmány szervezé­sét. Tee^nikus­mioősítés A szakközépiskolai képzés­ről hangsúlyozták, hogy meg­kezdődtek az élelmiszer- és fagazdasági, valamint a föld­mérési akközépiskolák sza­kosításé k korszerűsítése. A széleskor igényfelmérés alapján ki kulf tervezetet a képzésben , ágazati és érde­kelt miniszk rmokkal, vala­mint a sz, zervezetekkel egyetértésben ilegesítik. A tervek szerint - sszhangban más népgazdaság ágakkal — az új szakosítása, épzés kí­sérleti bevezetése már az 1974— 75-ös. általál in az 1975— 76-os tanévtől gkez­dődik. A program szt t az élelmiszer- és fagazdas a földügyi igazgatás szakk o- iskolái a képzés bevezetés -1 alkalmasak lesznek — at. lati terveknek megfelelően — a KB határozatban megfő galmazott feladatok ellátá­sára Ez évben kezdődött a szák­középiskolai oktatás kiegé­szítését szolgáló technikus- minősítés, melynek megszer­zésének előfeltétele, hogy a választott szakágban legalább 2 éves üzemi gyakorlatot sze­rezzenek a középiskolát vég­zettek. A technikusi minősí­tést a szakközépiskolát vég­zetteken kívül azok számára is lehetővé tette a rendelet akik valamilyen középiskolai végzettséget szereztek és a gyakorlati idő letöltése után különbözeti vizsgát tettek- A felkészülés — a jelöltek elha­tározása szerint — történhet önképzéssel, levelező oktatás jellegű konzultációig útján, és tanfolvamos rendszerben. A technikus-minősítés célját a következőképpen határozták meg: segítse elő a szakközép­iskolához kapcsolódva a szak­mai specializálódást és az ál­talános műveltség növelését, tegye lehetővé a technikusi mnkaterület ellátáshoz szük­séges közgazdasági, munka­jogi, szervezési és tervezési ismeretek elsajátítását. Több mint kétszáz szakember köz­reműködésével alakították ki a technikusi vizsgakövetel­mények tananyagát. 1974-ben az élelmiszer- és fagazdasá­gi technikusi szakok 80 szá­zalékában nyílik lehetőség a tecnikusi minősítés megszer­zésére. A KB oktatáspolitikai hatá­rozata alapján dolgozták ki a képzési célokat a szakmun­kásképzésben is. Az új kép­zési forma az eddigi tapasz­talatok szerint növelte a szakmunkásképzés színvona­lát az élelmiszer- és fagazda­ság területén is. Az alapozó gyakorlatokon kívül a tanu­lok minden iskolában üzemi gyakorlaton vesznek részt. Valamennyi szakágban az új óra- és tantervek szerint ha­lad az oktatás. A tantervek a túlterhelés ésszerű csökke- tésének szellemében készül­k ,az oktatás helyes mód- reit, a tananyag gyakor­1. nak lehetőségeit maguk­ba coglaló módszertani út- mu ókkal együtt- A szak- mun 'képző intézetekbe a jelem '.és' az egyes szakma- csopor, ban kiegyenlítet­tebb \- az előző tanévnél. Csökken, egyes élelmiszer­gazdasági tkmák iránt az érdeklődés. 1 csökkenés a szakmák eg, szénéi jellem­ző, akad tel szetesen né­hány kivétel - mint a dísz­növénykertész, édesipari termékgyártó t \ húsipari termékgyártó — elyek el­sajátítására sakkt épesebb létszám jelentkezet 'özüíűk sok fiatalt megtelt éppen átcsoportosítottak. A MÉM Szakoktató Fő­osztályának terveiben , -e­pel a vezetők és a szaké, v rek továbbképzésének i szerű megszervezése is. Az törekvés, hogy a továbbítót zés az alapképzéssel egyen­rangú feladat jegyen, s a leg­kiválóbb egyetemi, főiskolai oktatók vállaljanak részt a továbbképzésből. Fontos hogy az élelmiszer- és fagazdaság területén a vezetők és a szak­emberek 5 évenként vegye­nek részt a különböző tovább­képzésekben. fP> — Luxus — más zsebére? Az egyik nyíregyházi vállalat munkásszállót építtet Sós­tón. A tény méltánylandó, biztosan hasznára válik a munkás­nak, ha szép környezetben tölti napjait, amikor távol van a családtól. Az a „hátsó szándék” - sem különösképpen elíté­lendő: az üdülési szezonban, amikor van szabad hely, akkor ugyanennek az épületnek egyes szobáit üdülőnek használhat­ják. Az új épülettel gyarapodik Sóstó, a megye. Csak éppen... Ugyanitt — biztosan a munkások megörvendeztetésére, hiszen mi másra gondolhat az ember — olyan büfét is be­rendeznek, ahol magasított bárszékek várják a megfáradt embereket. A szobák berendezés., enyhén ‘szólva luxus-kivi­telű lesz. Mi több, akad olyan szoba is, ahol a mellette levő fürdőszobába a strand termálvizét vezetik be — nyilván örül­het az a munkás, akinek a szállón lesz a szobája. Nincs jogunk kételkedni, hogy egy viszonylag kis mun­kásszálló építése a dolgozók érdekében történik. Ha pedig egymillió forintba kerül csak a berendezése, még ez sem baj, ha bírja a vállalat zsebe. Az viszont már meggondolandó, hogy a hotelnek is beillő építkezést olyan pénzből is fizetik, ami a város egyik nagyon fontos kommunális beruházására lett félretéve. Vagyis a nagyobb kollektíva sínyli meg — akár éppen a munkásszálló lakói — a nagyobb luxust, mert a más zsebére történő költekezéssel éppen egyéb fontos városi Neru- házások késnek. (lányi) ItlVr*' é-n,K * ili lakótelepén az ÉPSZER dolgozói elkészítették alagútzsalus eljá­rással a 105 lakásos épületet. ' Új lakások városainkban Az év utolsó hónapjá­ban megyénk csaknem valamennyi nagyközsé­gében, városában új la­kások átadására került sor. Három képünk, há­rom városunk legújabb házait mutatja be. (Elek Emil felvételei» NYÍREGYHÁZÁN a Kossuth utcán költöznek az új tu­lajdonosok a kilenc emeletes toronyházba. NYÍRBÁTORBAN OTP társas matosan. zővetkezeti lakásokat építenek és adnak át folya­Luca karrierje Szokások, hiedelmek Luca: virradatkor, hajnal- hasadáskor született. így a név eredetének magyarázata. Aztán jöttek az évszázadok, és szegény Luca a gonoszok fejévé vált. Nem is keresz­teltek Lucának sehol e széles hazában =?- de másutt sem! — mert a hiedelem szerint az így nevezett női személy szeles, házsártos asszonnyá válik. Manapság már rehabi­litálták szegényt, a magyar utópévgyűjtemény már ajánlja, bízván abban, hogy nem lesz boszorkány a mai lányokból. dgrgAlAs, kurkálAs. Már a kelták és druidák is boszorkányos napnak tartot­ták a december 13-at. Innen számították a nappalok rö­vidülését és az éjszakák hosszabbodását. És mi kellett még a természeti jelenség­hez? Néhány jó képzelőerő­vel rendelkező ember, aki aztán megadta a kellő körí­tést. Ha már a Luca boszor­kány, akkor ám a következő 12 napon — ami felfogható a 12 hónap jelképének is — űzni kell, védekezni kell el­lene. Idővel aztán olyan gaz­dag és fordulatos eseménye­ket találtak ki. hogy az em­ber nem is hinné, milyen karriert csinált Luca. A megyében is jó néhány Ilyen Luca-ügyet jegyeztek fel, Ezek között a legismer­tebb, különben országosan is elterjedt a Luca székének készítése. Ezt 13-án kell kezdeni, és úgy farigcsálni, hogy éppen karácsonyra le­gyen kész. De nem akármi­lyen alkalmatosság ez. Sza­bályos pentagramm — már a görögök is ismerték! — azaz szabályos ötszög, körre írt szabályos, egyenesszárú há­romszögekből. így alakul ki a csillag. Nos, aki erre a székre leül, vagy éppen rá­áll, helyenként az éjféli mi­sén mákot is szór, az meg­látja a boszorkányt. (Aki­nek sikerült, az meg is ér­demli.) A másik, Szabolcs­ban is elterjedt szokás a „piszkázás”. Van, ahol dur- gálásnak, vagy éopen kurká- lásnak nevezik. Ennek a lé­nyege az, hogv niszkavassal bíztatják a tyúkot tojásra. Még versikét is mondtak hozzá, imigyen: „Az én tyú­kom tojogáljon, a misé csak kotkodáljon-” Ami azt illeti ez a nem éppen önzetlen ösz­tökélés a tyúktulajdonosokra nem éppen jó fényt vet. BÁB A FAN. Nem kisebb bonyolultsággal firtatták a jövőjüket ezen a napon a lá­nyok sem. A megyében az volt a szokás, hogy a falusi hajadonok szalmabábukat készítettek. Ezzel kivonultak a Jiatárba a nagy fa alá. Ott aztán a bábut feldobták a gallyak közé. Akié első do­básra fennakadt, az a kö­vetkező évbén férjhez ment. A többiek annyi évig vártak, ahányat próbálkoztak a do­bással. Egyes helyeken 13 ágú csillagot vágtak ki. Ezek csücskeibe egy-egy fiú nevet írtak, és letakarták. Minden nap levágtak egvet. Az utol­só név a jövendőbelié volt. Vagy nem. De volt még más furcsa­ság is. Luca naniának éjfe­lén a kémény alá nyvrfasep- rűt kötöttek, és karácsonyig ezzel seperték az udvart. Et­től a rontás elriadt. (Meg a havat is else ték, így ket­tős volt a has. 1 Szabadké­mény nem 1» \, erre a módszerre már rha nyílik alkalom. Volt az ah dol­guk a legényekne. \ A ki­választott házát Imával kellett ezen a napo» lörül- szórniok. Ez volt a ke Tebb, de aztán jött a legény sga, amikorra ezt egy szálig ize is kellett szedni, (ö fi praktika!) Egy valami azonban a i érdekes, de együgyű szoká hói tovább élt, talán éppel azért, mert van benne va­lami szép. Sok helyen ma is búzát vetnek ezen a na­pon tálba, ami karácsonyig kihajt. A mai ember ezt a szép, üde zöld kedvéért te­szi, meg talán attól az ősi vágytól haitva, hogy legven jó a termés. Az ma már sen­kinek nem jut eszébe, hogy a zöld búzát elküld je vala­kinek, hogy ezt a rpntás el­len marhával és tyúkkal etessék. A Luca nap mindig a nők, az asszonyok jegyében zaj­lott Olyannyira, hogy ezen a napon tüzet sem raktak, ez férfimunka maradt Volt még néhány kivételes joguk is, valamikor nagyon régen kiboszorkánykodták, később pedig kiszórakozták magukat A Luca nap manapság már csupán egy névnap a sok kö­zül, és legfeljebb egy jót szórakozunk azon, ami volt ... azaz mégsem. Ha az >ber belegondol, akkor ma van, ami erre a napra, a iáig készülő Luca szé­ké, tál. Talán említsük a nyíl házi telefonközpon­tot? \ • a szökőkutat? Vagy egy-eg. utca elkészültét? Persze. dez már nem az igazi. Ta éppen ezért, nem is szórakc .ó. Bürget Lajo.1

Next

/
Thumbnails
Contents