Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-13 / 265. szám

W73. november IS. KELET-MACYARORSZÄG 1 «S(faa 1 ermelőszövetkezetek A rakamazi példa Örömökről, gondokról lakkozás nélkül A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEKBEN AZ ÉLŐ MUN­KA tervezése alapjaiban el­tér az ipari üzemekétől, de még a termelés profiljában azonos állami gazdaságoké­tól is. Az állami vállalatok általában a termelési felada­tokhoz mérten szabják meg a dolgozók számát. Különö­sen így volt ez, amíg a mező- gazdaságból áramlott a mun­kaerőfölösleg. Ma már — mi­vel lényegében a tartalék ki­merült — az iparban is más a helyzet, de azonosság még sincs a termelőszövetkezetek­kel. A szövetkezeti tagok gaz­dái a termelőszövetkezetnek. A vezetőség a tagság akara­tától függetlenül nem csök­kentheti, nem emelheti a létszámot. A tagoknak pedig munkát, megélhetést kell biztosítani, tehát a termelési profilokat nem lehet függet­leníteni a tagság létszámától. A korszerűsítést és a tagok foglalkoztatottságát ■ együtt kell megoldani. A fő gondot nem mindig az okozza, hogy a gépesítéssel munkaerő sza­badul fel, hanem a mező- gazdaság idényszerűségéből adódóan a kézi munkaerő egy éven belül hol sok, hol kevés. Jellemző az egész mező- gazdaságra, hogy a korábbi években ismert júniusi, jú­liusi (kapálás, szénabetaka­rítás, aratás) munkacsúcs a gépesítés és vegyszerezés nyomán megszűnt, de meg­növekedett az őszi betakarí­tás munkaigénye. Különösen így van ez megyénkben, ahol i a kukorica, cukorrépa mel­lett a burgonya és a téli al­ma termesztése megtöbbszö­rözi a tavaszi, nyári munka­erőszükségletet. MIT TEGYEN A VEZETŐ­SÉG, hogy ősszel is legyen, aki leszedi az almát, de tét­lenül tavasszal se legyenek a tagok? Általános recept nincs, hiszen a tagok létszá­ma, kor és nem szerinti ös­szetétele, a közgazdaság adottságok, a hagyomán-*’ és még egyéb tényezők, jni”H " közrejátszanak a döntésnél. A rakamazi Győzelem Ter­melőszövetkezet egyike azok­nak. ahol nagy területen ter­melnek almát, burgonyát és cukorrépát is. Jelentős ál­lattenyésztésük van és zöld­ség kertészettel is foglalkoz­nak. A gondok enyhítésére két irányban is tevékeny­kednek. Az őszi csúcsot ipar­kodnak a kapások gépi be­takarításával csökkenteni, az év többi szakára pedig minél több kézimunkát biztosítani. Ez elvben ismert és elfoga­dott. A gyakorlati keresztül­vitel már nem ilyen egysze­rű. A rakamazi vezetőség a jelentősebb tavaszi kézimun­kát a burgonyaválogatással, esiráztatássai indítja. Ezt kö­veti májusban a cukorrépa egyszeri . kézi kapálása és egyeselése. Alkalmazzák ugyan a vegyszeres gyomir­tást, de a termés fokozása érdekében megéri, azt is le­het mondani, szükség van az egyszeri kapálásra. de méginkább a tagok foglal­koztatása, keresete miatt. Május végéin, júniusban már következik a szamóca szedése, majd júliusban a zöldbab betakarítása és szep­temberig, az alma, burgonya szedéséig a paradicsomszü­ret. Az őszi ■ betakarítás után á hűtőházakban az alma cso­magolásával, válogatásával tudnak jelentősebb téli fog­lalkozást szervezni. A szep­temberi, októberi munkaerő­szükségletet még így sem tudják teljesen, saját erőből előteremteni, de a korábbi évekhez képest az előrelátó munkaszervezés sokat javí­tott a helyzeten. A RAKAMAZI PÉLDA — hangsúlyozzuk — csak Ra­kamazon valósítható meg egy az egyben. Gcmdolkoztató- nak, mintának azonban nem árt tanulmányozni azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akiknek hasonló gondjuk van. Azért is ajánljuk ezt, mert Rakamaaon az átlagos­nál több tapasztalat raktáro­zódik fél, hiszen egy FAO (nemzetközi) bemutató gaz­daságról lévén szó. Cs. B. Elvárják a vezetőktől A TERMELŐSZÖVETKE­ZETI TAGOK TÖBBSÉGE bizonyos részmunkát végez a növénytermesztésben, állat- tenyésztésben vagy a kerté­szetben. így elsősorban csak­is a saját munkaterületének a helyzetét, problémáit is­merheti részletesen. A közös gazdaság egészéről csak úgy kap képet, a más területek­ről felvetődő kérdéseikhez is akkor tud hozzászólni. ha rendszeresen megfelelő in­formációt kap a tsz-vezetö- ségtől. Ha ez nincs meg, ké­tessé válik, hogy a tsz gaz­dája -— a tagság. A tsz-tagdk tájékoztatása még elég sok termelőszövet­kezetben kívánnivalót hagy maga után. Szövetkezeti gaz­dáktól gyakran hallani: „A vezetőség tudja”. Vagy: „Én csak arról tudok szólni, ami a munkám. Hogy másutt mi van, azt nem ismerem.” Pe­dig a tsz-tagokban kétség­kívül megvan az igény a kielégítő tájékoztatás iránt. Elvárják vezetőiktől, szak­embereiktől. hogy rendszere­sen és érthetően tájékoztas­sák őket a közös gazdaság minden fontosabb helyzeté­ről. eseményéről. Néhány kedvezőbb esettől eltekintve, általában azok s módszerek, amelyek ma még a közös gazdaságokban a tsz-tagok tájékoztatására vannak, nem mindenben fe­lelnek meg az igényeknek. .4 közgyűlési beszámolók túl részletesek, nem lényegretö- rőek. Számos helyen hiány­zik a közgyűléseknek az ala­pos előkészítése. így aztán, az egyszerre rájukzúduló in­formációkat nem tudják a tsz-tagok kellően átgondolni. Nincs sem idő, sem lehető­ség arra, hogy elmélyedjenek a hallottakban. Ezért lenne célszerű általában elterjesz­teni azt a módszert, amire már van is a megyében pél­da. Kisebb közösségekben: brigádértekezleteken, üzem­egységenként vagy éppen egyszerű csoportos beszélge­téseken tájékoztatni a tagsá­got. A tájékoztatás még alapo­sabb lehetőségét találta meg — sajnos, mégcsak néhány — termelőszövetkezet. Ezek sa­ját, írásos híradót szerkesz­tenek és juttatnák rendszer rés időközökben (általában havonta, esetleg negyed­évenként) a tagság kezébe. Egyik legrégibb ilyen, a nyírbogán Rákóczi Tsz „Hír­adója”. Ilyen „házi kiadvá­nyokban” ismertetnek a tag­sággal minden fontos kér­dést, tájékoztatnak a közgyű­lések témáiról, a zárszám­adás, az éves é6 részleges üzemfejlesztési tervek főbb adatairól, a gazdálkodó, eredményeiről, a sürgető fel­adatokról, a munkaverseny állásáról, sitb. A Jó INFORMÁCIÓK gon­dolatokat ébresztenek, cse­lekvésre ösztönöznek. Erősíti a tagság tulajdonosi érzését. Könnyebb és biztosabb a ve­zetés helyzete. A tagság a gazda szemével nézi a közös ügyeit és igyekszik segíteni a nehézségek leküzdésében. A. B. Családi ház Nyírbátor — Erzsébet tele­pülés. A régi almás és szőlős kertek helyén, dimbes-dom- bos részén új lakótelep épül. Két éve kezdte meg a tanács a parcellázást és az átlag 180 négyszögöles „birtokokon” gomba módra szaporodnak a családi házak. Állnak az ut­casorok, a dombon épült há­zakba már beköltöztek, a mé lyebben fekvő területen mos( építkeznek. A Derkovits Gyula utcán. Batay Dénes házában még keresztül-kasul jár a csípős szél. — Most festettem le má­sodjára a kisebbik szobát — mutat a falakra. A másik ké; szoba, a fürdőszoba ilyen fél kész állapotban fog maradm — ablakok, festés padló né! k’"'' — de a kie«'Kn 's a knnv hábf, két három hét műlv beköltözünk. Félben hagyjuk mert betilt a hideg, a nemer vakolatot nem tudjuk felvin ni. A lakásgondunk viszom megoldódik, a hatszáz forin­tos albérletet ott hagyjuk. Fiatal, mindössze egyéves házasok. Csupán az albérletet kellett fizetniük, az élelemről a szülők gondoskodtak és így pár ezer forintot mindig félre tudtak tenni havonta. Miért nem vártak OTP, vagy taná­csi lakásra? —* Tudjuk, hogy elég sok lakást építenek Nyírbátor­ban, sőt nem régen lakásszö­vetkezet is alakult, de meg­vettük ezt a telket és egy év alatt 200—220 ezer forintból 'elépítjük a házunkat. Zsigó János és családja ki- ’enc éve gyűjt házra. — Mi is először OTP lakás- ' gondoltunk. de m^ojs a -iládi ház mellett döntői­ünk. A gverekek nevelés5 >zemoontjáből is iobb, nem •ell őket egy kis alapterüle­ti, zári emeleti lakásban tar­tani. Én szeretek barkácsolni és a kertben dolgozni. Meg­szoktuk a családi házat, ne­héz lenne OTF-s, vagy taná­csi lakásban élni. Akik belenőttek a régibe, még hosszas latolgatás után sem szeretnek változtatni, an­nak ellenére sem, hogy tud­ják, kevesebb utánajárást, gondot jelentene társulni egy lakásszövetkezetbe, vagy OTP társas és tanácsi értékesítésű szövetkezeti lakást venni. A családi házat építők a nehe­zebb oldalt választják. Mindketten a Csepel Mo­torkerékpárgyár nyírbátori telepén dolgoznak. Zsigó Já­nos idomszerész, Batay Dé­nes munkaköre gyártóeszkö- gazdálkodó. —- A gyártól ezer forinté* kaptunk és fuvart, a tégla sóder szállítására — mondta Zsigó János. Két éve a sza­badságom minden percét és > hétvégeket itt töltöttem. A segédmunkát munkatársaim­mal és rokonokkal én végez­Beszámolő párüaggyűlésen a főiskola űjfehértói üzemében Ujfehértó határában Haj- dúdorog irányában hidrogió- busz jelzi a Nyíregyházi Me­zőgazdasági Főiskola Tangaz­daság kerületi központiát. Innen kilenc kilométer Ujfe­hértó, Hajdúdorog öt, Hajdú" hadház tizenkettő és Bökönv ugyanennyi. Jó részt ezekből a falvakból verbuválódott évekkel ezelőtt a gazdaság munkósgárdája. Kitartó szor­galmas emberek. Az állandó fizikai. dolgozók létszáma je­lenleg százötven körül van. Pártszervezetének létszá­ma harminchét. Ebből alig négy-öt az agrárértelmíségi, főként agronómusok, a töb­bi növénytermesztő, trakto­ros. szerelő, kétkezi munkás­ember. Sokat megértek. E pártszervezet titkárát. Novak Gábort éppen most novem­ber 7’én tüntették ki a Mun­kaérdemrend arany fokoza­tával. Tekintélye van az em­berek előtt. Itt az isten há­ta mögött talán nem is olyan könnyű politizálni, ap­rópénzre váltani, megvalósí­tani egy-egy párthatározatot. Hogy mégis olyan sikeresen teszik, nagy része van ben­ne ennek az embereket sze­rető-tisztelő, a határozatok végrehajtásáért mindig dol­gozni kész pártvezetőnek. Út a rekordokig Lassan esteledik, amikor a tehenészetből, műhelyekből, a földekről előkerülnek a párttagok, hogy megtartsák az év végi beszámoló taggyű­lést. ■ Novak Gáborral és a kerületvezető agronómussal Csorba Lászlóval váltunk szót az elmúló esztendőről, ők kissé visszább nyúlnak. • Azt mondják, maguk sem tudják, hogy hányadik át­szervezést érik már. Talán az ötödiket. Ez nincs valami jó hatással az emberekre. Bizonytalanságot növelő té­nyező. Később aztán a párt­vezetőség beszámolójából — melyre az egyszerűség, őszin­teség a jellemző —■ kiderül igencsak helyt álltak itt a pártonkívüliek, párttagok. Tették, amit tenniök kellett. Ha ezt a több mint 3200 hol­das, gazdaságnak is beillő te­rületnek az eredményeit vizsgáljuk, s a néhány év­vel ezelőtti eredményeihez viszonyítjuk, akkor ilyen ki­magasló eredményeket még eddig nem érték el. Ezt ecse­teli a beszámoló. És ez a gazdasági, a gaz­daságpolitikai és pártpoliti­kai munka lényege: a végé­tem. Tízezer forintot takarí­tottam meg így. Az anyagok beszerzésével nagyon sok gondom volt. A három szoba összkomfortos lakáshoz a téglát Fehérgyarmatról, az ajtót, ablakokat Hodászról és Baktalórántházáról, a csempéket Debrecenből, a fűtőradiátort Miskolcról, a kazánt ugyancsak Debrecen­ből szereztem be. össze se tudnám számolni, mennyi idő ment el erre és mennyibe ke­rült. Batay Dénes már szeren­csésebb volt. Csak a téglát kellett Gyarmatról hozatnia, a többit a helyi TÜZÉP-től vásárolta. — Talán azért körülmé­nyes a beszerzés, mert sokan egyedi tervek alapján épít­keznek. Nekem is a sógorom volt a tervező, de vigyáztunk arra, hogy méreteiben ne nagyon térjünk el a hagyo­mányostól Itt inkább a víz okoz gondot, a bevezetéssel, csa^ december 31-re készül­nek ei. Balogh Júlia redmény. S ha számítjuk azt is, hogy e területen dolgozók közül minden negyedik-ötö­dik ember kommunista, ak­kor megvonható a mérleg a helytállásról, a példamuta­tásról. Nem a dicsekvés hangján említi, sorolja Novák Gábor a párttitkár, hogy az 1100 hold kalászos kiváló termést adott. Búzából több mint 23 mázsa volt az átlagtermés. „Ennyit még nem értünk el soha.” Kukoricából 36—37 mázsás az átlag. Még nem végeztek teljesen a betakarí­tással. Ea'dig 29 mázsa volt a legtöbb, amit elértek. 1969- ben. ők tudják, hiszen Csor­ba László tíz éve, Novák Gábor pedig már tizenhét esztendeje él-dolgozik itt. Es 1962 óta oárttitkár is a ke­rületi agronómusi beosztása mellett. Aztán említi a be­számoló az almást. A gyü­mölcsös 365 hold. ebből 300 hold az alma. Igaz, most csak közepes volt a termés, de az export aránya annál jobb. több mint 80 százalék. Rekord volt silókukoricából. Holdanként 250 mázsát ta­karítottak be. Helytálltak a tehenészek, a 400-as tehené­szeti telepen az egy tehénre eső tejhozam 3150 liter fö­lött van, s tejzsír százalék 4,7! ötven holdon termeltek köménymagot. Kiválóan si­került. Egy millió forint volt az árbevételük belőle. Tíz éve „kísérleteznek” kömény­maggal. de a legmagasabb termésátlag eddig 3,5 mázsa volt. Ezen kívül 50 vagon minőségi búzavetőmagot ad­tak a népgazdaságnak. Kertelés nélkül Ezt a több községből ide­járó munkásgárdá termelte. A sikerek alapozói elsősor­ban a párttagok voltak. Ez a stabil pártszervezet. Elisme­rően szólt a beszámoló a párttagság helytállásáról, példamutatásáról. Ahogy No­vák elvtárs fogalmaz: „Nem volt kirívó eset.” Legalább­is ami a munkát illeti Később szóba kerül a kol­lektív vezetés, a pártfegye­lem helyzete is. önkritikus a beszámoló. Megállapítja, hogy jobb megosztásra kell törekedni a pártvezetőség tagjai között. Előfordult, hogy elmaradt a pártvezető­ségi ülés. Hiba. hogy a szo­cialista brigádok munkáját nem kísérik rendszeresen fi­gyelemmel. elmaradnak az értékelések, s a népszerűsí­tés is. Nem kertel a beszá­moló, Elmarasztalja a párt­vezetőséget, mert nem elég­gé következetes. Erőssége ennek a pártszer­vezetnek a pártszerű légkör, a nyíltság, őszinteség, ami kifejezésre jutott és jut az aktivitásban. Ez jellemezte a taggyűléseket. Valóban he­lyi politikát csináltak és formálnak most is. Ez jel­lemzi ezt az év végi beszá­moló taggyűlést is. Együttes, céltudatos cselekvés. Novem­ber 15-re végeznek a beta­karítással, de már a vetést régen elfelejtették. S, amikor a párttitkár a határozati ja­vaslatokat is elsorolta, meg­kezdődik a vita, a hozzászó­lás. Először assüíi x volna az ember, hogy ekko­ra az aktivitás, érdeklődés. Bódi Imre a szerelő szen­vedélyesen szól a pártfegye­lem fontosságáról. Két párt­tagot említ, különösen Szél Mihályt, aki immár negye­dik alkalommal hiányzik a taggyűlésről. „Itt volt most is, arra hivatkozott, nincs felöltözve. Mi is munkaru­hában vagyunk. Különben sem ez a lényeg. Az ilyen fegyelmezetlenségeknek le­gyen már vége. Legyen kö- vetkezetesebb a pártvezető­ség”. Békési László a KISZ- szervezet munkájáról szól. Hamarosan lesz a „tanyán” klub, segít berendezni & gazdaság, a pártszervezet Szálkái Gyula az állatte­nyésztési telep vezetője bí­rálja a pártvezető6éget, hogy jobban ossza meg a munkát Szóvá teszi, hogy az átszer- vezés is oka a KlSZ-szerve- zet szétforgácsolódásának. Kéri, bízzon meg a pártver zetőség tapasztalt párttagot a KISZ-szervezet patronálá- sával. Kardos Pál szerelő az: átszervezésből adódott bi­zonytalanságról szól, s azt említi, hogy ez gyengítette® pártszervezetet is, mert né- hányan elmentek a terület­ről, többen a gazdaság kÖ2T pontjába kerültek. Bírálja a gazdasági vezető­ket, amiért sokszor meg sem kérdezték a szocialista bri­gádokat a munka értékelése­kor. Es újra a vezetőknek szól amit mond: „Ha meglá­togatják a vezetők a terüle­ten dolgozó párttagokat pártonkívülieket, kerüljenek azokhoz közelebb. És legye­nek közöttük többét. Jó e terület dolgozóinak az ösz- szetétele. Ezt az eredmények is mutatják. És ezek még növelhetők, ha szót értenek az emberekkel.” „Művészet volt megművelni’' Tóth Mihály a kovács ar­ról a nehézségről szól. amit az anyag- s az alkatrészhi­ány okozott az őszi vetések­nél. Saját maguknak kellett fabrikálni, nehogy álljanak a a vetőgépek. „így sikerült a vetést teljesítenünk. Ez azonban nem menti fel a ve­zetőket, Gondoskodjanak idejében anyagokról, ami szükséges.” Ezt a sikert di­csérte Marján János növény- termesztő. aki elismeréssel szólt a műszakiak helytállá­sáról. „Nekem jól esett hal­lani a beszámolót. Különösen a kukorica eredmény tet­szett, ilyen még nem volt soha itt. Végeztünk sikere­sen a vetéssel is. Mert nem ismertek az emberek lehetet­lent. Pedig most ugyancsak nehéz, száraz volt a talaj. Ezt megművelni művészet volt.” És nem csak Tőül Mihály, hanem a többi párttag is hangoztatta, bizony néha nagy a rohanás, a tempó, e nem jut idő a megállásra, a munkák megfelelő elemzésé­re, az értékelésre. Kell erre is időt szakítani. Szót válta­ni, megértetni politikánkat, a helyi határozatokat az em­berekkel, mert csak akkor várható siker. Ezeket summázta ez az év végi beszámoló taggyűlés, ezt tükrözik a határozatát Remény van arra, hogy mint ebben az évben, a jövőben is helyt áll ez a léik«, cse­lekvő pártszervezet

Next

/
Thumbnails
Contents