Kelet-Magyarország, 1973. november (33. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-11 / 264. szám

W75. november ft,'.

KELET-MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET

1

A tanárképző főiskola tudományos műhelyéből

Rendszeresen megjelennek a tudományos közlemények

„Nagyüzem” a nyíl-egyházi tanárképző főiskola — szokták mondani joggal a mind hallgatói, mind oktatói létszámában, létesítményekben gyarapodó intézményről. Kevesebbet tud viszont a kívülálló arról a szel_ lemi gyarapodásról, amely a főiskola tudo_ mányos műhelyeiben érlelődik és hozzájárul az egyes tudományágak fejlődéséhez. Ennek egyik eszköze és egyben az eredményjelzője a rendszeresen megjelenő főiskolai kiadvány, s irozaf. amely a Bessenyei György Tanárkép, ző Főiskola tudományos közleményei n^vet viseli, ß már az ötödik számnál tárt.

A tudományos közlemények szerkesztője Frisnyák Sándor, főigazgató-helyettes, az egyes tudományágaknak természetesen szakmai szerkesztője is van. A marxizmus—leni. nizmus. történettudomány körében megjelenő tudományos közleményeket Hársfalvi Péter szerkeszti. A legújabb számban négy írást találunk. Takács Péter egy készülő tanülmá. nyának részletét tette közzé, amelynek téma. ja: Deák Ferenc történelmi szerepéről alkotott ítélet változásai a közoktatásban. A szerző a teljes tanulmánnyal azt a célt tűzte maga elé. hogy áttekints?, hogyan alakult történelmi ítéletünk az általános és középiskolai oktatás során Deák Ferencről. A dolgozat el. ső fejezetében a Deák halálakor és temeté. se alkalmából megjelent méltatások, nekrológok értékelésével, feltárásával kíván foglalkozni. s nyomon követi; mikor, milyen ítéletek kíséretében jelent meg Deák alakja először az elemi, népiskolai tankönyvekben a gimnáziumi történelemtanításban. A tanulmány foglalkozni kíván még sok olyan vo_ natkozá'ssal, amely segítséget nyújt a hitele, sebb történelmi, emberi, politikusi „Deák. kép” megalkotásához.

Botár József tanulmánya az 1918—19 es paraszti követelések és megoldási kísérletek szabolcsi eseményeiből levonható következtetésekkel. ezek bemutatásával foglalkozik. Képet ad Szabolcs .megye agrárszerkezetéről a századfordulón, elemzi az 1918\őszi és 1918 1919. téli Szabolcs megyei parasztmozgalmak jellegét-és tanulságait. Szabó Géza Adalékok Szende Pál adópolitikájához című tanulmá. nvlban arra vállalkozott, hogy elemzést adjon a polgári radikális pénzügyminiszter munkásságáról, közelebbről. Szende Pál adó. politikájáról. Mint a szerző írja. összeségében Szende forradalom előtti adópolitikáiéról el. mondhatjuk, hogy az szerves részét képezi a radikálisok reformpolitikai elképzeléseinek

Érdekes iskolatörténeti tanulmányt találunk még a Közleményekben Sallai József tollából, "aki Nyíregyháza iskolaügyének történetét dolgozta fel 1940-től 1946-ig. Ebből is kiviláglik, hogy Nyíregyházán a főiskola létesítésének gondolata, csirája közvetlenül a felszabadulás évéhez nyúlik vissza, amikor Pálfi Ernő. Szabolcs vármegye Nemzett Bizottságának elnöke nyílt levélben főiskolát kért a kultuszminisztertől Nyíregyházának.

Az irodalom és nyelvtudomány körében megjelent közlemények szerkesztője Katona Béla. A legfrissebb számban a következő tanulmányokat találjuk: Gáspári László: Az

ember és eszméje, amelv részlete eav nagyobb terjedelmű Dosztojevszkijről szóló tanulmánynak. Katona Béla kedvelt kutatási témájával foglalkozik „Krúdy és a történelem” című munkájában, amikor az író életművében tükröződő történelmi témákat elem. zi, s mutatja meg, hogy a „Három király” című alkotás, ha túlzás is lenne Móricz Zsigmond Erdélye mellé állítani, de abban egyet lehet érteni Sőtér Istvánnal, hogy valóban a „két világháború köAi korszak egyik legjelentősebb történelmi regényének tekint, hetjük.”

Baffy Dezső Juhász Gyula: Tiszai csönd című versének elemzését nyújtja, Pál György a fiatal Illyés világával, költészetével foglalkozik. Vécsei Antal tanulmányának témája:

A Nagy Honvédő Háború ábrázolása a szovjet epikában, amelv részlet egy készülő tanulmányból. Székely Gábor tanulmányának címe: A Maga paraméter kifejezésének formai eszközei a mai orosz nyelvben. Reprodukciókat is tartalmaz a kötet a rajztanszék tanarainak művészi munkáiból. í

A Pedagógia-Pszichológia sorozatot Al. műsy György szerkeszti. A legújabb 6zám több tanulmánya értékeli a nagy cseh pedagógus, Comenius munkásságát. Közük a Comenius ünnepségek megnyitó beszédét, melynek szerzője Porzsolt István. Simon Gyu_ la: Comenius öröksége, Almásy György: Mindennapi életünk útvesztői és Comenius] Szabó József: Comenius és a magyarok, Orosz Gábor: A nemzetközi megértés gondolata Comenius műveiben címmel adózik a nagy pedagógus emlékének. A közleményekben ta_ táljuk Panp József tanulmányát a személyiség és közösségfejlesztés néhány pszichológiai problémájáról, Berencz János az önállóságra. nevelés fejlődéstörténetének néhány mozzanatáról és a szakirodalmi tájékozottság kér. déseiről Ír a pszichológia főiskolai oktatás, ban. Almásy György a tanácsadó-tanári tevékenység pedagógiai problémáit elemzi.

A földrajz témakörében — melynek szer. f kesztője Frisnyák Sándor: Szovjet Közép.

' Ázsia gazdaságföldrajzi vázlata. Kormány Gyula: A Rétköz vízrajzi viszonyai, Kuknyó János: A szabolcs-szatmári almatermelő körzet kialakulása, Süli-Zakar István: Kőolaj és földgáztermelés Magyarországon. Boros László: Tájkutató munka a tanítási órán kívüli földrajzoktatásban. A biológiai közlemények — szerkesztője Durucz István — Számos fi. gyeimet érdemlő témát dolgozott fel. HasonI loan a,, fizika—kémia sorozat, — szerkesztője: Szabolcsi László — a matematika — szerkesztője: Bereznai Gyula. Témáikban a szűkebb szakmai körök érdeklődésére szá. míthatnak. ezért nem részletezzük a megjelent tanulmányokat.

Még egy kiadványt említünk: a tőiskola évkönyvét, amely az 1966—1972 közötti időszakról ad statisztikai adatokkal, névtárral ellátott krónikát, foglalja össze a főiskola történetét 1966-tól. Tartalmazza a jelentő, sebb főigazgatói beszédeket, az intézetek] tanszékek helyzetét, fejlődését, a hallgatók adatait, a tudományos diákkörök munkáját, a két gyakorló iskola adatait. Fényképek is illusztrálták a főiskola létesítményeinek gyarapodását.

P. G.

Markó Ödön fotókiállítása

Nyíregyházán

A Nyíregyházi Városi Művelődési Központban november 10-én délelőtt megnyitották Markó Ödön fotókiállítását. A mintegy ötven képből álló kiállítás CzaJcó Isu-ánnak, a nyíregyházi városi pártbizottság osztályvezetőjének magnyitó szavaival kezdődött, majd Markó Ödön tartott tárlatvezetést. Röviden

ismertette másfél évtizedes totós-munkásságát, amelynek során több ónálló kiállításon mutatkozott be hazánkban, de számos külföldi városban is. A legnagyobb részt portrékból, tájképekből és munkák épekből álló bemutatót november 25-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Hilda Perera

Kisgaras

Nyolcéves fickó: ez azt jelenti, hogy az ember lógó cipőfűzővel szaladgál, nem akar mosakodni. |lökhajtásos-pilóta, futöallsztár, cowboy vagy Robinson szeretne lenni; azt jelénti, hogy az ember elhasznált vonatjegyeket üvegeket, csavarokat és drótdarabokat gyűjt, vagy esetleg golyót, töltényhü- veiyt. ceruzacsutkát. De amit legeslegjobban kíván, az a ló. Mée akkor is. ha az bér őr egy autóparkírozó helyen, vagy újságárus, és nem tudja megvenni azokat a filléres füzeteket, melyeknek az újságbódén mindig csak az első oldalát olvashatja el. Futball- labdája csak egy cigarettásdoboz, vagy egy papírgombóc. íján, amellyel lőa'öz, húr helyett madzag van és szuperman-ruháról. tőr-"’ vagy igazi bőrlabdáról álmodozik.

De az a ló. amiről Kisgaras álmodik, valóban létezik. Keresetéből mindennap félretesz egypár ceníavót. mielőtt hazaadná a pénzt ás er'r este így szól az anyjához:

— Anyu. veszek magapinak egy lovat.

Anyu fáradt és agyondolgozott. Leteszi

B vasalót és felnéz.

— Lovat? Megbolondultál fiam?

— Barnát és a szőrén] fogom magülni,

— Na de kisfiam, miket beszélsz üt ess*«? "'ssza? Tudod eeváüa'án. hogv menynyibe kerül egy ilyen ló? Csak hogy megveri jtven nesór- van szükséged. Gondold me?, ütvén pesóra' Az majdnem annvi arroonvit aoád egv hónán alatt keres. Akkor aztán a lovat esszük? És hova teszed" Csak nem mihozmnk a szobába? És mit adsz neki enni? Talán lisztet? Nem. nem fiacskám, ne is ábrándozz róla.

— teazad van anyu. A ló nem fér a szobába, és a lisztet sem eszi meg. Inkább mégse veszek lovat.

És Kisgaras elhatározza, hogy kutyát vesz magának. De jó nagvot, nyírott fülüt, hosszú lábút. Ilyen kutyát lát néha a gazdagok kertjében. Egy ilyen kutya majdnem ugyanaz, mintha ló lenne.

— Anyu! — mondja —, nem veszek lovat, kutyát veszek, de egy nagy barna bundást.

— Menj csak el a mészároshoz, és kérdezd meg, hogy mit eszik a kutya.

Kisgaras elmegy a mészároshoz.

— Te, Venancio, tulajdonképpen mit eszik egv nagy kutya?

— Hát — válaszolja a mészáros a fejét vakarva —, vannak kuncsaftjaim a

Country Clubból, azok három font húst vesznek mindennap, de a legjavát ám, és két liter ""tejet.

Kisgaras elcsodálkozik. Három font húst mindennap! ök otthon egész héten nem *--- nek annyit. Így hát fajkatya nem jöhet számításba. Sokkál jobb lesz. ha egy egészen közönséges kóbor kutyát szerez, egv kis borzasát. Az sokkal ragaszkodóbb, mindenhová követi az embert, és ha Kisgaras a parkírozóhelyen őrzi az autókat, egy kicsit játszhat is vele. Világos: egy ilyen ku- tyus az igazi.

— Te, anyu — mondja az édesanyjának —, nem kell nekem semmiféle fa.jkutya, csak egy egészen apró.

— Ugyan eredj már azzal a korccsal ■>— feleli az édesanya —, az mindenfelé elkószál. aztán megharap valakit, és kész az összezördülés a rfend őrséggel, mert lehet, hogy veszett volt. Van elég bajom így is, semmi szükségem még egy korcsra is.

Kisgaras figyelmesen végignézi az édesanyját. Igen egész nap el van foglalva a mosással, vasalással, stoppolással. főzéssel. És Kisgaras megszólal:

— Igazad van, anyuci, nem kell kutya.

Néhány napig töprengve jün-megy. A

mindenségit, csak kell olyar állatnak lennie. amelyik se húst. nem eszik, se dolgot nem ad. De persze fel kell vennie a karjára, hogy játszani tudjon vele. és vele kell,

hogy menjen mindenhová. Egy mffeska fut át előtte az úton. Sovány és borzas, és a tarka égnek áll, mint egy antenna. Kisgaras boldogan viszi magával a nyávogó macskát, és azonnal érdeklődni kezd. hogy mit eszik. Tiszta szerencse:. elég neki egy tó- nvérka tej, mert még meglehetősen kicsi. A saját tejrészéből fog neki adni. És még a parkírozóhelyre is magával viheti. A macska dorombolva dörgölözik a lábához, és ráadásul kék szeme van. A macska az iaazi! Nevetséges, hogy mindjárt nem erre gondolt,

— Nézd csak, anyu, mim van?

— Remélhetőleg kandúr. Mit csinálok a kölykökkel. ha nőstény?

Anyu nem tudja megállapítani, hogy kandúr-e. Hazajön édesapa. Felemeli a macskát és megnézi. Kisgaras feszülten figyeli.

— Hagyd futni. Kisgaras, nőstény. Minden szire-szóra lekölykezik, aztán bukdácsolhatunk a kismacskákon.

Kisgaras fontolóra veszi a dolgot. Nem, ő nem fog a kismacskákon bukdácsolni, a szoba anélkül is kicsi. Nem kell a macska.

Ezt is feladta. Már három napja áll a pnrkírozóhelyen. és megpróbál csak az autókra gondolni, amelyeket őriznie kell. A lóval nem ment a dolog, a kutyával és a macskával szintén nem. Mégiscsak egyedül kell maradnia. És ha szerezne egv gyíkot? De abban meg mi a jó? Egy darabig elszórakozik vele. megbámulhatja, amint ide-oda cikázik, vagy hirtelen levegő után kapkod. Csakhogy a gvíkok mérgesek és harapnak. Hát a béka? Á. nem, az jóformán semmi. Csak megijedek tőle. és k4sz a veszekedés. Egyáltalán semmi értelme sincs, hogv örüljön valaminek, mert úgysem lesz semmi az egészből, és csak bosszankodik miatta.

Végigmegy a Galiano utcán eposzon a San Rafael utcáig. A sarkon egv férfi áll. és egv icipici teknősbékát akar eladni, ami egy üvegben mászik körbe-körbe. Tíz cen- tavóba kerül.

— Mit eszik a teknősbéka? — érdeklődik Kisgaras. ,

— Egy morzsányi húst vagy kenyeret, miegymást.

Kisgaras odébbmegy. és gondolkozik. A teknősbéka nem dorombol és nem nyávog. De dülledt szeme van, és pikkelyes nyaka, és ha behúzza a fejét, és elbújik a páncéljába. olyan, mint a "kő. A kicsinyein nem bukdácsol az ember, annyi húst sem eszik, mint a kutya, nem olyan drága, mint a ló, és sokkal szebb, mint a gyík vagy a béka, az egyszer biztos. Hát, ide azzal a teknősbékával !

Alig keresi meg a parkírozóhelyen a tíz centavót, elmegy az árushoz a Galiano utca é6 a San Rafael utca sarkára, megveszi a teknősbékát, és beledugja egy zacc-, kóba, amire két szellőzőnyílást fúrt. Egész nap áll á tűző napon, őrzi az autókat, és néha meghallgatja, hogyan motoszkál a zacskó. Végre van valamije, ami csak az övé. Egy apró, sötétzöld teknősbéka, kidülledt szemmel, karmos lábacskával. Este megmutatja az édesanyjának. És ha az édesanyja a teknősbékát is ellenzi? Kisgaras végigsimítja az állatka kis fehér hasát. A teknősbéka mindent megeszik, egy morzsányi húst. vagy kenyeret, a kicsinyein nem bukdácsol az ember, nem ugat, nem kap veszettséget. és a rendőrséggel sem okoz ösz- szezördülést.

Kisgaras odaáll az édesanyja elé. előhúzza háta mögül az összeavűrt zacskót, felemeli a fejét, és egy kis aggodalommal a hangjában", kérdezi:

— Anyu, és egy teknősbékát?

— Úristen, kisfiam, mit beszélsz?

— Hogy tarthatok-e teknősbékát?

Az édesanya ránéz. Hirtelen elneveti magát, arcáról gyengédség sugárzói.

— Hát persze, kisfiam. Tegnap találtam véletlenül egy üres üveget, és arra gondoltam, hogy abban éppen egy teknősbékát tarthatnánk. Hozd csak ide, kisfiam.

Teliér Gyula fordítása